Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 29. Páncélszekrény kulcs a lábtörlő alatt A napokban a karcagi városi rendőrkapitányságra indultunk, hogy közös éttéke- ink őrzéséről szerezzünk tapasztalatokat. Útközben Fehér József alezredes, a Szolnok Megyei Rendőr-Főkapitányság Népgazdasági és Társadalmi Tulajdon Védelmi Osztályának vezetője megjegyezte: — Jó helyre megyünk, mivel a Kunság e téren nem számít „fertőzött területnek”. Magyarán szólva, itt csak a legritkábban! emelnek kezet a társadalmi tulajdonra. mondhatni akár megyei példa is lehetne e területen a tájék. Szenvedő az áfész Aztán a városi kapitányságon Egyed Vendel őrnagy, a bűnügyi osztály vezetője, egymás után szedte elő a lopások. sikkasztások, felelőtlen őrzések, ügyeskedő tol- vailások. írásos dokumentumait. én pedig így sóhajtottam föl: — Te jóisten, mi lenne itt. ha netán fertőzött lenne e terület... — Karcag. Kisújszállás. Kunhegyes és Kunmadaras tartozik hozzánk — határolta be a megye térképén Egyed Vendel a kapitányság „felségterületét”, aztán szinte valamennyi településről előállt egy-egy bántó bűnesettel. — Gyakori szenvedő fél a betöréseknél a Karcagi Áfész — tegyük hozzá érthetően, mivel egységei nem felelnek meg a vagyonbiztonság követelményeinek. Az épületei elavultak, a nyílászáróik esendően hívogatóak. így szemet szúr a ferde úton járóknak. — de ha nem így van. akkor az emberi hanyagság tesz róla. hogy üres kézzel ne távozhasson a betörő. A berekfürdői Viking étteremben elhelyezték ugyan a pénzt a páncélszekrényben. aztán a kulcsot elegánsan az asztalon hagyták, a tolvajnak már csak a zárba kellett illesztenie és távozni a több ezer forinttal. Megnéztük az áfész ügyrendjét és kiderült, hogy a páncélszekrényekről. páncéldobozokról szinte számo- latlanul másoltatják a kulcsokat és követhetetlen melyik. kinél van. — De ha már a kereskedelemnél tartunk soroljuk tovább a felelőtlenségeket. A karcagi Opart presszó vezetője nem tudott eleget tenni a szerződéses kötelezettségének. nem fizetett hónapokig, de az árut éppen úgv rendelte. mintha rendben lett. volna a szénája. Mire az áfész közbelépett, már félmillióra rúgott a hiány. No. de addig semmi nem tűnt, fel a szerződésbe adónak ? Kosztolnik Béla rendőrszázados közbeszólt. — Azért a mezőgazdasági szövetkezeteknél sem jobb a helyzet. Aztán a Kunmada- rasi Kossuth Tsz elnökének esetét elevenítette fel. ami mindenképp tanulságos. Ke- mecsi Imre egykori tsz-elnök a közös tulajdonnal sajátjaként rendelkezett, ajándékozott belőle nagyvonalúan, haza hordott egyes dolgokat, mindezért a büntetése 15 ezer forint lett és persze leváltották vezetői beosztásából. Ki gyújtott rá? Vagy ott van a közelmúlt tűzesete: Bánhalmán a lángok martaléka lett egy iuh- hodály. a kár egymillió forintra rúgott, a tettes személye mindmáig felderíthetet- len. Pedig ott sem egy öreg kos gyújthatott rá a pipára. Napi gyakorlat az is. hogy a „technika” kint éjszakázik a határban, és reggelre eltűnik az indítómotor, a 40 ezer forintot érő CB-rádió Vagy a szivattyúállások üzemanyagából tulajdonít el valaki egy hordócskával, mert hát őrizetlenül áll ott. teheti. , A Középtiszai Állami Gazdaság kunhegyesi irodaházának az ablaka éjszakára nyitva maradt, reggelre kelve hiába kerestek a dolgozók úgy 50 ezer forint értékű irodagépet. Hosszasan sorolhatnánk még — ezen a semmiképp nem fertőzött területen is — hány és hány százezer forint ment veszendőbe csak azért, mert a munkahelyeken a belső ellenőrzés jobb esetben is formális. Beérik azzal a biztonsággal megbízott dolgozók. hogy a lopás, betörés tényét észre véve felhív ják a rendőrséget. Nem egyszer érezhető a nyomozást segítők „ügybuzgalmából”. hogy tulajdonképpen nem is fontos nekik a tettes kézrekerí- tése. mert ha homályban marad a személye., a biztosítóval sokkal könnyebben szót tudnak maid érteni a kárfelvételnél. Ami pedig a biztonsági rendszereket illeti? Falra hányt borsó annak ismétlése, hogy a technikai őrzőeszközök ára sokszorosan megtéA Kuttgaroringen Több meleg étel, hűtött üdítő lesz Az Utasellátó Vállalat a Forma—1-es autóverseny augusztusi, magyarországi futamára megkezdte a kiszolgáló sátrak felállítását és hozzáfogtak a pálya közeliében lévő raktárak feltől léséhez is. Most még nem lehet tudni, hányán lesznek kíváncsiak a várhatóan nagy izgalmakat tartogató autóversenyre, de a vállalat úgy készül, hogy a három nap alatt akár 300—350 ezer néző igényeit is kielégíthesse. A vasárnapi versenynapon 200— 220 ezer látogató ellátására számítanak. Több mint nyolcvan óriás-sátorban szolgálják ki a vendégeket, emellett — a tavalyinál jóval több — csaknem 350 mozgóárus viszi a frissítőket és a harapnivalókat a nézőtér legtávolabbi pontjaira is. Újdonság lesz, hogy nemcsak kosárral és az úgynevezett peronikocsival közlekednek a mozgóárusok, hanem hűtőtérrel ellátott Barkas kisteherautókkal is, amelyek segítségével az eddigieknél jóval szélesebb kínálatot nyújthatnak a hűtést igénylő élelmiszerekből. A látogatók kiszolgálását, a raktárak feltöltését több mint 1200-an végzik majd. Az U tasellátó Vállalat több mint húsz céggel kötött megállapodást a Forma—1- en kínált mintegy száz féle termék szállítására. Az áruforgalom nagyobbik részét — 65—70 százalékát — várhatóan az üdítő italok teszik ki. Ének megfelelően nagy készleteket szereztek be, s legalább 30 félp üdítőt árusítanak majd automatákból, illetve eldobható csomagolással. rül. Az üzemek, vállalatok szegényes fejlesztési lehetőségeikre hivatkoznak. így pénzük nincs az ezrekbe kerülő — de százezreket érő biztonsági berendezések felszerelésére. Jóllehet a Minisztertanács határozatot hozott a közös vagyon fokozott őrzésére, ez nyilvánvalóan szenved csorbát Karcag térségében. de az egész megyében is. Tennivalóia lenne itt az Állami Biztosítónak is: úgy gondoljuk, a megfelelően védett abiektum biztosítási díjait csökkenthetnék annyira. hogy ösztönzővé váljanak a hatékonyabb megelőzésre. Megnövelt harci kedv A rendészeti, éjjeliöri állomány tevékenységének minősítése egy külön misét érdemel. Még az ipari üzemek úgy. ahogy előállhatnak a hivatásos rendészeikkel. de a mezőgazdasági egységeknél már munkából kikopott, egészségkárosult öregeket találunk a posztokon, akik nagy része még a telefon kezeléséhez sem ért. Úgy tűnik, aki nem tud elhelyezkedni másutt, az amolyan kegyelem kenyérkém kanja a közös vagyon őrzésének lehetőségét. Amennyire humánus cselekedet ez első látásra, az öregek irányában — annyira káros és veszedelmes a társadalommal szemben A közelmúltban mind a Jászságban. mind a Kunságban megvizsgáltuk. miként őrzik a közös tulaidonhoz vezető ajtók jelképes kulcsát. Bizony, nem egy helyen a lábtörlő alatt találtuk. E kísértés érezhetően növeli a bűnelkövetők „harci kedvét”. ^ és megsokszorozza a 'rendőrök munkáját, akiknek pedig olykor a „tyúkoerek” helyett emberéletek fölött kellene őrködniük. Palágyt Béla Nem hajlottam az ígéretekre... A „vizes nyolcas” emlékei 1941 őszén már nem iratkoztam be a gimnázium ötödik osztályába. Nyolc pengő tandíjra nem tellett cipész apám jövedelméből. Amikor jelentkeztem a jónevű fű- szer-festék-vasáru kereskedésbe inasnak, azonnal fölvettek. A boltos kipróbált, s azt mondta: jó fejszámoló vagyok. Aztán a háborúban kiégett az üzlet, s hiába voltam felszabadult segéd, nézhettem máshol munka után. Elég messze volt ez a máshol, mert Újpesten. Molnár festékesnél folytattam a szakmát. Mikor a tulajra ráhúzták a rolót, az államosítás után csak hazamentem Kisújszállásra. Otthon éppen alakult a Népbolt Nemzeti Vállalat A nyolcas tájegységébe vettek föl, voltam eladó itthon a kisúji -boltban, vezetőhelyettes Dévavá- nyán, Kunmadarason, Kunhegyesen, üzletvezető Fegy- vemeken— az az igazság, hogy három hónapra szólt egy-egy megbízás, amíg megtanítottam és betanítottam a kereskedés titkaira a kunsági embereket. Közben tanultam, ott voltam 1949-ben Pesten a boltvezetők első országos tanfolyamán, később a Belkereskedelmi Minisztérium másfél éves káderképző iskoláját is elvégeztem ugyanott Akkoriban úgy volt, hogy aki végbizonyítványt -kapott, mellette a kezébe nyomtak egy zárt borítékot. Nem ő keresett állást, minél jobbat, jól fizetőt, — a zárt borítékból megtudta hol a munkahelyei Így jöttem én Szolnokra, és lettem a Szolnok Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. Aztán 1953- ban, amikor a Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium létrehozta az Állami Kereskedelmi Felügyelőséget én a Szolnok megyei testület egyik felügyelője lettem. Egészen 1966-ig, amikor is megbíztak a felügyelet vezetésével. Rengeteget tanultam, a főiskolát is elvégeztem. Ez a poszt 1970-től egyben a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezető helyettesét is jelenti. Biztosan emlékeznek még, akik legalább Olyan idősek, hatvanasok mint én. A kereskedő inasokra évtizedek alatt a régi világban egy név ragadt: mi voltunk a „vizes nyolcasok”. Olajos padlója volt akkorihan a legtöbb élelmiszer-, festék meg vasáru boltnak. A seprű az inas szerszáma volt, neki kellett napjában többször összehúzni a boltban a szemetet De- hát porolni sem volt szabad! Ezért minden inasnak volt egy kis locsolója, amivel vizes nyolcasokat rajzolt az olajos padlóra és könnyebben összegyűjtötte így a szemetet. Na, ez volt a nyitja a csúfnevünknek. Mit mondjon el egy ember, amikor búcsúzóul visz- szatekint a pályájára. Az utóbbi években a megye boltjaiban, áruházaiban az autóm rendszámát jobban ismerik mint én! Szóval több mint harminchárom év kereskedelmi ellenőrzésben! Azt mondják szigorú voltam, de hát nekem az volt a feladatom, hogy a vásárló érdekét védjem, hogy ne engedjek serikit rossz útra térni, lopni, csalni. Szeren- csélovagok, konjunktúravigé- cek mindig voltak, és sajnos manapság egyre többen vannak... Igen, én nem emeltem föl a hangom, nem szidkozód- tam még akkor se, ha engem szidtak. Nem hajlottam meg könyörgésre és ígéretekre. De félszemmel mindig odaügyeltem a fiatalokra, s őket nem engedtem, hogy kitanult kollégák magukkal rántsák... Mondták art is, fáradjak már el egyszer, hiszen reggeltől napezáCltáig ellenőrzők, ha neki indulok. De hát egy ellenőrnek tudnia kell, amit reggeltől estig nem tud befejezni, holnap akár ne is folytassa. R06z- szak a telefonok, lassan jár a posta, de a jólértesültek találékonysága csodákat teremt. Hát most rövidesen eltöltőm art a kis szabadságomat és mivel épp hatvan éves vagyok, elmegyek. Az életemben most sem fog munka nélkül telni az idő. Én ugyanis napjában Kisújszállásról jártam Szolnokra. Elhozott a vonat a többi megyeszékhelyen dolgozó kun emberrel engem is. Most majd nem vonatozok, reggel kicsit kényelmesebben etetem a süldőket, a galambokat, az aprójószágot, több időm lesz a 400 négyszögöles kertem gyümölcsfáira, szőlőire, s bizonyíthatom tovább: a gondozott fák alatt megterem a főzelékféle is, ami a családnak keli. Nem tudom megmondani, mennyit utaztam, hányszor jártam egy-egy boltban, áruházban. Árra meg kiváltképp nem emlékszem szívesen, hányszor büntettem, bírságoltam a kollegáimat Nekem ez volt a dolgom — és ha nehéz is volt sokszor nagyon, csak azt mondom szép volt. így búcsúzom az aktív élettől én, Lakatos István, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője, a Szolnok Megyei Tanács kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. Panasz nélkül megyek el, úgy érzem — és ennek bizonyítéka is több van — elismerték a munkámat. Azért annak nagyon örülök, hogy mire nyugdíjas lettem, kertem gyümölcseit négy unokám is fogyaszthatja. 8. J. Vizsgálati területük széles, hiszen majdnem az egész megye, ezenkívül Heves, Pest, Békés és Csongrád egyes részei is Idetartoznak — matatja Dombos László. A vízminőség őrei A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szolnoki vízminőség vizsgáló laboratóriuma 1956-ban elsők között alakult meg az országban. Ekkor még kis létszámmal az öntözővizek minőségét ellenőrizték. Ma negyvenen dolgoznak és féladataik igen sokrétűek. A fő folyóvizek, öntöző- és halastavak, felszín alatti vizek minőségének vizsgálata különböző biológiai, illetve kémiai összetételekben. Ezenkívül külső megrendelésre is dolgoznak. Kelemen Krisztina algológi- ai vizsgálatot végez. A mikroszkóp 2400-as nagyítással mutatja a vízben lévő különböző anyagokat, élőlényeket. Mesterséges algatenyésztés a Dapbniák számára. Toxikológiai vizsgálatokhoz ágascsápú rákokat használnak. Képünkön Nagy Istvánné ellenőrzi az algatenyészetet Ez a gép többek között a toxikus fémek koncentrációjának mérésére alkalmas. A laborban megállapított adatokat B aranyi Szilvia táplálja számítógépbe. Matkovics Tamás laboráns a víz szervesanyag tartalmát vizsgálja. (Tarpai Zoltán felvételei)
