Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-29 / 177. szám
1987. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt- vb napirendjén A megyei gazdasagpolitikai célkitűzések időarányos teljesítéséről készült jelentést vitatta meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. Az év első felében az ipari termelés a célkitűzéseknek megfelelően bővült. A munka termelékenysége növekedett. Az export teljesítmények nem érték el a múlt évi szintet, a rubel és nem rubel elszámolású export egyaránt csökkent. Élénkülés tapasztalható a műszaki fejlesztés, a termékszerkezet korszerűsítésének területén. A gabonafélék részaránya a kipusztulások következtében 55 százalékra csökkent, nőtt viszont a tavaszi vetésű növények területe. Az állatállomány a juhászat kivételével növekedett, stabilizálódott. A beruházások pénzügyi teljesítése valamivel alacsonyabb a múlt évinél, a tanácsi beruházások növekedtek, a vállalati beruházások csökkenést mutatnak. A lakosság életkörülményei szerény mértékben javultak. Alapvető fogyasztási cikkekből az ellátás kiegyensúlyozott, de több termékből nem tudták az igényeket folyamatosan kielégíteni. A testület megállapította, hogy a gazdasági építőmunka feladatai központi helyet kaptak a pártszervek és szervezetek munkájában. A kitűzött célok kellő határozottsággal és konkrétan tartalmazzák a jövedelmezőbb gazdálkodásnak, a piaci munka javításának, a műszaki fejlesztésnek és az export alakításának követelményeit. A szakszervezetek eredményesen közvetítették a termelés és elosztás összhangjának szükségszerű követelményét A KISZ a JöAz adóreform elkerülhetetlen (Folytatás az 1. oldalról) tákból már ismert volt az adóreform kidolgozói előtt, s azok alapján már több javaslatot is tettek az elképzelések módosítására. A változtatások szükségességéről szólva kiemelte, hogy mai ár- és pénzügyi rendszerünk nem segíti a tisztánlátást, s a támogatásokkal, különféle kedvezményekkel felduzzasztott termelői árak és árrendszerünk egésze vállalati és népgazdasági szinten egyaránt kétessé teszi a pozitív gazdaságpolitikai döntések megvalósítását. A változásokkal a korábban eltorzult értékrendeket kívánjuk a helyükre tenni, erre azonban jelenleg csak korlátozott lehetőségeink vannak. — folytatta. Adórendszerünk korszerűsítésének nem az az alapvető célja, hogy javítsuk a költségvetés pozícióját, mert az a teljes gazdaságpolitika törekvése kell, hogy legyen. A változásoknak azonban mindenképpen el kell indítaniuk egy olyan folyamatot, amely javítja a költségvetés helyzetét. Azt is látni kell, hogy az adórendszer korszerűsítése csak egy része a reformfolyamatnak, eszköz a kibontakozási program végrehajtásához. Több fórumon is elhangzott már: személyi jövedelemadó, vagy családi jövedelemadó legyen — emlékeztetett a miniszter. Ettől a kérdéstől nem zárkózunk el, később gazdasági helyzetünktől függően, visszatérhetünk rá — mondotta Medgyessy Péter, hozzátéve, hogy a családi jövedelemadó mellett érvelve általában mindig csak a kedvezményeket emlegetik, de arról már kevesen szólnak, hogy a családtagok jövedelmének összevonásából milyen konfiliktusok származhatnak. vőnk a tét akció keretében eredményesen mozgósította a fiatalokat. A testület a helyzet ismeretében leszögezte; az idei gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítása összehangolt erőfeszítést követel mindenkitől. A termelésben és a lakossági ellátás különböző területein a soron lévő feladatok gondos előkészítésére és végrehajtására, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére, a piaci lehetőségek kiaknázására, fegyelmezett, előrelátó gazdálkodásra van szükség. A gazdálkodók partnerei együttműködése is biztosítson megfelelő körülményeket céljaink eléréséhez. A párt szervei, és szervezetei ellenőrzéseikkel segítsék elő működési területükön, a munkahelyeken a tennivalók elvégzését. Működjenek közre az ehhez szükséges társadalmi és gazdasági feltételek kialakításában, ösztönözzék a kollektívák cselekvőkészségének kibontakozását. A párttagok munkájukkal, a politikai célok melletti kiállással mutassanak példát környezetükben. Az állami és a társadalmi szervek színvonalas munkájukkal segítsék továbbra is a megye gazdasági erejének növekedését, a lakosság élet- körülményeinek lehetőség szerinti javítását. A megyei párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta a pártból való kilépések és törlések tapasztalatairól.előterjesztett jelentést, tájékoztatót fogadott el az alkoholizmus elleni küzdelem megyei helyzetéről, feladatairól. (Folytatás az 1. oldalról) besorolására. Az első esztendőben — idén — összesen száz pályázó részesülhetett a kedvezményekben, a felfüggesztett tartozások együttes összege azonban nem haladhatja meg az 1 milliárd forintot. Ez a legfontosabb rendező elv. A másik: a százból hatvan kezdeménye- zettnek az ország valamelyik elmaradott térségéből kell kikerülnie, és fontos, hogy további húsz szintén kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó legyen. Végül so^ kát nyomott, az elbíráláskor a latban az is. hogy melyik pályázó mennyi többletnyereséget ígért cserébe a kedvezményekért. Mert az egész rendszer másik lényege éppen az. hogy a gazdaságoknak többletnyereséget kell produkálniuk a nagyobb fejlesztési lehetőségek segítségével. (Fontos része a kiírásnak. hogy amelyik szövetkezetnél vagy állami gazdaságnál a pályázat hároméves időtartama alatt tartós fizetésképtelenség vagv pénzügyi hiány miatt állami beavatkozás szükséges, az elveszti a kedvezményeket.) Szolnok megye 55 termelő- szövetkezete közül 23 nyújtotta be pályázatát, három állami gazdasággal, valamint egy halászati szövetkezettel együtt. Közülük csak két jelentkezést nem fogadtak el a pályázat elbírálói. ígv az elkövetkező három esztendőre összesen 25 megvebéli gazdálkodó szervezetet ütemeztek be: idén 7. jövőre 10. míg 1989-ben újabb nyolc gazdaságunk próbál a kedvezmények segítésével ki- evickélni a bajból. Az elfogadott pályázatoknak közel 10 százaléka származik Szolnok megyéből, és a megyeiek összes adóssága eléri a 2,4 milliárd forintot. Szegeden FAO-konferencia Háromnapos napraforgótermesztési tanácskozás kezdődött kedden a Szegedi Gabonatermesztési Kutatói Intézetben az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete — a FAO — napraforgókutatási koordinációs központjának rendezésében mintegy 50 ország 150 szakemberének részvételével. Hayati Olez. a FAO európai területi ügyvezető igazgatója köszöntötte a megjelenteket. majd Dobóczky István, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyéttes tartott előadást. Ezután a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet munkájáról hangzott el ismertetés. A konferencia csütörtökön fejeződik be. Enyingen Kombájnok bemutatója A gabonatáblákon jelenleg dolgozó kombájnokat a közeljövőben felváltó új szovjet, illetve NDK gyártmányú arató-cséplőgépeket mutatták be a mezőgazdasági szakembereknek kedden az Enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben. A bemutatón a legnagyobb sikere a szovjet mezőgépipar újdonságának, a Don 1500 elnevezésű kombájnnak volt. A rosztovi kombájngyár által kifejlesztett, s a kalászos gabona, napraforgó és kukorica betakarítására egyaránt alkalmas gép első példányai jól vizsgáztak gabona, illetve napraforgó tábláinkon. Az új szovjet gépből jövőre már húsz dolgozik az országban. Az NDK mezőgépipara két új kombájntí- pust ajánlott fel a magyar gazdaságoknak. Az E 516 típusból jövőre húszat már munkába is állíthatnak, az E 524 típus pedig előreláthatóan az 1990-es éveket követően terjed majd el nálunk. Ennek nagyrésze néhány olyan termelőszövetkezetet terhel, amely a közelmúltban nagy élelmiszeripari, vagy alaptevékenységbe tartozó beruházást hajtott, végre (pl. Mezőhéki Táncsics. Zagyva- rékasi Béke. Túrkevei Vörös Csillag), és most ezek terheit „nyögi”. A kedvezőtlen közgazdasági háttér miatt ezeknek a megtérülési ideje lassú, jövedelmezőségük nem érte el az eredetileg tervezett mértéket. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek vagyona mintegy 30 milliárd forintra tehető összesen, aminek csaknem fele a pályázó cégek tulajdonában van. Ez egyértelműen jelzi, hogy olyan adósságok rendezésére kerül most sor. amelyek mögött vagyoni biztosítékok állnak, és amelyek valóban a továbblépést szolgálhatják. Gazdaságaink egyébként, úgy tűnik, reálisan mérték fel erejüket, és az eredménytöbblet. vállalásában mértéktartóak ' voltak. összesen mintegy 0.4 milliárd forint éi tékű nyereségnövelést terveztek a Szolnok megyei pályázók. és ez teljesíthetőnek látszik. Ennek az ad különös jelentőséget, hogy a - kiírás értelmében a feltételeket nem teljesítők kötelezettségei visszaállnak. és a felfüggesztett tartozások törlesztését folytatni kell. A felszabaduló anyagi erőforrásokat csak fejlesztésre szabad fordítani, a személyi jövedelmek emelésére nem. A jellemző az. hogy leginkább öntözésre, talajjavításra és állattartó telepek rekonstrukciójára szán iák pénzüket a gazdaságok. Nyereséget hozó fejlesztésekre. Az 1987-re ütemezett szövetkezetekkel az érintett minisztériumok ez év augusztus 31-ig megkötik a szükséges szerződéseket. Költségvetés és hiány Azt hiszem egyetlen normális ember, család sem viselheti el, hogy huzamosabb ideig, a ess ódában reménykedve, rendszeresen többet költsön a jövedelménél. Ha mégis, akkor a fokozatos eladósodásnak maga látja a kárát. Más a helyzet, ha az államgazdálkodásban keletkezik deficit. Ilyenkor a közösség fizet rá a túlköltekezésre, nem kevés olyan ember is, aki jó munkájával eredményesen gyarapította a költségvetési forrásokat. Van egy másik hátrány is. Mint ahogy az adósságokból nagy lábon élő embert is félrevezetheti a helyzete, elfeledtetheti véle: vigyázz, nem úgy dolgozol, hogy így élhess! — nálunk is a vállalatok, a lakosság előtt elfedi a gondokat a költség- vetés hiánya. Hiszen az állam úgy költekezik, mintha a hiányt is megtermeltük volna, adja azt a pénzt is, amire a termelésben nem volt meg a fedezet. Természetesen, bizonyos hiány elfogadható nálunk is, másutt is, bizonyos hiány tervezhető. Nagy a baj viszont, ha a hiány kétszerese a tervezettnek. Ez következett be nálunk. És még nagyobb a baj, ha a gazdaságban, a társadalomban egyöntetű az igény a gondok állami segédlettel történő orvoslására, ami deficitnövelő tényező lehet. Ez is bekövetkezett minálunk. Az Országgyűlés nyári ülésszakának, de előtte, a Központi Bizottság áprilisi' ülésének gazdaságunkról adott diagnózisa is nagy figyelmet szentelt a deficittünetnek. Eszerint tavaly az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek több, mint kétszerese, kereken 47 milliárd forint volt az állami költségvetés hiánya. Az ok, amiről a pénzügyminiszter is beszélt a Parlamentben: a termelésben nem jött létre a számított teljesítmény, s ehhez nem igazították hozzá az elosztást; miközben az állam kilencmiUiárddal kevesebbet kapott a vállalatoktól, mint amire számított, 16 milliárddal több támogatást adott a tervezettnél. S ha a deficitet növelte a nagyobb felhalmozás, a társadalombiztosítási kiadások növekedése, a vállalatoknak adott kárpótlás a saját hibájukon kívüli exportveszteségeikért, a döntő ok a teljesítmények elmaradása és a sok központi támogatás. Elcsépelt a hasonlat, mégis, ma is élő valóság: állam bácsi segít, állam bácsi megrövidíthető. Magyarán: a gazdaságirányítás olyan felelősségeket is átvállal, amelyeket helyben, a vállalati szférában kellene viselni. Így a jobbaktól származó állami bevételek nem vándorolnának a gyengékhez. Valójában tehát az államnak meg kell keményítenie a szívét azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek „csőrüket tátogatják”, ahelyett, hogy piacképes, gazdaságosan termelhető termékeket gyártanának. A miniszterelnökhelyettes a KB ülésen is szóvá tette, hogy vállalatainknál 7—8 milliárd forint pénzügyi hiány rendezetlen, és nagy a veszélye annak, hogy a vállalatok, a minisztériumok állami pénzforrások igény- bevételével akarják tartozásaikat kiegyenlíteni. Márpedig ezt a lehetőséget el kell zárni előlük, ha nem akarjuk a deficitet növelni, sőt. ha csökkenteni szeretnénk azt. Az az igazság, hogy érték csak a termelésből származhat. A felső és külső segédletek csak elfedik, elodázzák a problémákat: a gondot a termelés átalakítása, gazdaságossá tétele oldja meg. Ehhez viszont a rendelkezésre álló támogatást meg kell adni. A nagy pénzeszsák felé kacsintgatás nem a legmegfelelőbb vállalati taktika ma. Mint ahogy ma nem az a jó igazgató, aki több központi segítséget ér el. Ügyeskedés helyett a fejlesztés, gazdálkodás, vállalkozás ígér biztos jövőt. Persze ezeket a szükséges „lenti” folyamatokat jobb kormányzati munkával kell kiegészíteni. Hiszen a vállalati eredményeket gyorsabb országos műszaki fejlesztéssel, maximális előnyöket nyújtó gazdaságfejlesztő programokkal, az állami terhek mérséklésével kell megalapozni. Lágyszívűséggel, főképpen összeköttetéssel nyújtott indokolatlan támogatások tízezrek munkájának eredményeit húzhatják keresztül. A még felelősebb döntésekre annál is inkább szükség van, mivel a költségvetési deficit leépítéséért a lakosságnak is áldozatot kell hoznia. Bizonyos áremeléseken túlvagyunk már, s a jövőben is várható a lakossági jövedelemnövekedés szabályozása. Ilyenkor még jobban elvárják az emberek a felelősebb, körültekintőbb gazdasági döntéseket, legyen szó exporttámogatásról, vagy a válságágazatok helyzetének rendezéséről. A közvélemény is megfogalmazza már; inkább vállaljuk a szerkezetmódosítással járó szociális, egyéb feszültségek megoldását, mintsem maradjon minden a régiben és termeljük tovább a veszteségeket. És még akkor ott vannak a költségvetési intézmények, amelyek működését szintén olcsóbbá — és majdnem valószínű, hogy ezáltal jobbá is — lehet tenni. A Minisztertanács most a költségvetési intézményrendszer szervezetének, finanszírozásának átfogó vizsgálatába fogott. Hasonló szemrevételezés a tanácsok területén sem árt, bár az Országgyűlés éppen legutóbb járult hozzá a tanácsoknak nyújtott állami támogatások két százalékos csökkentéséhez. Itt nemcsak az a gond, hogy a forráskivonást lehetőleg ne érezzék meg az iskolák, óvodák, a kórházak. További mély és lehetőleg az eddiginél demokratikusabb mérlegelést kíván annak felderítése, honnan lehet még elvenni a pénzt a nagyobb közösség megkárosítása nélkül. Talán csökenteni lehet a magánházak részére szolgáló telkek előközművesítését, a túl drága és luxus színvonalú lakóházfelújítást, a felesleges hivatalok számát, a tartalékokat? Bizonyára ezek a lehetőségek is felmerülnek a vitákban. ha komoly kényszerré válik a költségkímélés. Súlyos gond a költségvetési deficitünk, szintre hozatala lényegében összefügg azokkal a megindító folyamatokkal, amelyeknek célja a kimozdulás, a kibontakozás. Ezt az óriási hiányt mindannyiunk gyenge munkája, benne a gazdaságirányítás következetlenségei hozták létre. Hogy terhei ne szakadjanak gyermekeink, a jövő nyakába, a tartozás kiegyenlítéséhez hozzá kell fognunk! Komornik Ferenc Több éve készít a Martfűi Növényolajgyár részére felvonó láncokat az öcsödi Vas- Faipari Kisszövetkezet. Szakemberei a láncok helyszíni szerelését is elvégzik. Felvételűnkön Izbégi Elemérné és Erdei Benjáminné a láncszemek összeállításán dolgoznak. (Fotó: T. K. L.) 17 millió tonnára bocsttlik Uj szónmező Bajnán Jelentős mennyiségű és jó minőségű szénvagy ónra találtak a kutatók a Komárom megyei Bajna térségében. Ezen a vidéken még 1983- ban egy külfejtéses bányát nyitottak, s közben tovább folytatták a kutatásokat, hogy pontosan feltérképezhessék a bányaüzemhez tartozó területet. Így bukkantak rá a 17 millió tonnára becsült új szénkészletre. A 200 méter mélységben húzódó barnaszenet mélyművelé- ses módszerrel lehet kiaknázni. A korábban létesített külfejtéses bányából kikerülő szén gyengébb minőségű, ezért erőművekben tüzelik el, az újonnan felfedezett barnaszén fűtőértéke viszont 4500 kai óriás, tehát kályhákban is eltüzelhető. Kedvező geológiai körülmény, hogy kitermelésénél karsztvízzel szinte alig kell számolni. A Dorogi Szénbányák szakemberei tovább folytatják a kutatásokat az új szén- vagyon pontos elhelyezkedésének megállapítására. a mezőgazdaság terhei Elmaradások az exportban