Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-01 / 153. szám
1987. JÚLIUS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén A Művelődési és Ifjúsági Központ munkája Jelentős rangot vívott ki magának a csaknem egy évtizede működő Megyei Művelődési és If júsági Központ, állapította meg a megyei párt-végreha.itóbizottsáe tegnapi ülésén az intézmény munkáját értékelve. Szolnok város és a megye közművelődésének meghatározó jelentőségű tényezőjévé vált. Sokrétű székhelyi program, széles látogatói kör alakult ki. és emellett az intézmény a megye művelődési otthoni hálózatában módszertani és szolgáltató tevékenységet is ellát. Teszi mindezt politikai elkötelezettséggel, színvonalas munkát végezve, országos értékű sikeres kísérletekre is vállalkozva. A művelődési központ személyi apparátusa a növekvő feladatokhoz alkalmazkodva fokozatosan bővült, munkatársai egy kivétellel szakképzettek. Jónéhányan nemcsak a megyében, hanem országosan is elismertek. Az 1979-től rendszeresen műfcödő 21 tagú társadalmi vezetőség hatékonyan biztosítja az intézmény sokrétű munkájának társadalmi ellenőrzését, segíti a középtávú és az éves feladatok demokratikus tervezését. végrehajtását. Az utóbbi években nehezebbé vált gazdasági körülmények módosították a köz- művelődéssel kapcsolatos társadalmi igényeket, az emberek művelődéshez fűződő érdekeit. Ehhez az új helyzethez alkalmazkodva kell új. vonzó lehetőségeket és formákat megvalósítani az intézménynek. A társadalmi megújulást, a gazdaság, az egyének változó szükségleteit, az életmódváltást a művelődési központ az ismeretterjesztő tevékenységével befolyásolta és közvetítette a legérzékenyebben. Igyekeztek gyorsan reagálni a köz- érdeklődésre számot tartó, aktuális tudományos kérdésekre. így váltak rendszeressé a környezet- és természet- védelmi programok, a számítástechnikai kultúrát terjesztő formák. Megjelentek a mindennapi életvitel kultúráját segítő tanfolyamok, tanácsadások. a mentálhigiénés tevékenység. Nyolc éve működik a gyógyult alkohol- betegek klubja. Néhány kezdeményezésük kudarca viszont arra figyelmeztet, hogy az emberek intim szféráját érintő kérdések újfajta szervezési és tájékoztatási módszereket igényelnek. A megyei hálózati-módszertani munka részben a városi művelődési központok közvetítésével. részben a sokirányú — több esetben mintát jelentő megyeszékhelyi tevékenységgel valósul meg. A tartalmi-módszertani munka alapja a tervezőelemző tevékenység, melynek fejlesztését előmozdította az 1984-ben megindult művelődésszociológiai kutatás, melynek tapasztalatait felhasználják és publikációk révén mások számára is hozzáférhetővé teszik. A megyei párt-vb ajánlotta: készüljön állásfoglalás az intézmény munkájáról, legfontosabb teendőiről, melyek megfogalmazásakor gondolják végig, hogy a változó feltételekhez és,új követelményekhez. mi módon képes a jövőben hatásosan alkalmazkodni a művelődésig központ. A megyei testület megvitatta és jóváhagyta azt a jelentést. amely a Zöldért Vállalat átszervezésének a lakosság zöldség-gyümölcs ellátására gyakorolt hatásáról készült. ' Szegeden Körzeti rádióstúdiót avattak Kedden Szegeden átadták rendeltetésének a Magyar Rádió új körzeti stúdióját. Az esemény résztvevőit — Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye párt- és állami vezetőit, a rádiószékház építőit. a Posta, a rádió munkatársait — Hárs István, a Magyar Rádió elnöke köszöntötte. majd Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke mondott beszédet. A szegedi körzeti rádió mától sugároz műsort Bács- Kiskun, Békés és Csongrád megyei hallgatóinak a 66.29 század és a 94,9 tized mega- herzes URH hullámhosszakon, hétfőtől péntekig 5,30 órától 8 óráig, szombaton 8-tól 12 óráig vasárnap 8-tól 11 óráig. Búzagenetikusok Martonvásáron Kedden, tizenöt ország tudósainak részvételével megkezdődött az Akadémia Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében az Európai Búzagenetikai és Biotechnológiai Együttműködési Szervezet — az EWAC — VII. munkaülése. A négynapos eszmecsere résztvevői a búzanemesítés genetikai alapjainak szélesítését szolgáló kutatási eredményeikről számoltak be. megvitatták az egyes országok, illetve tudományos intézmények között kialakult együttműködés további lehetőségeit. Sajtótájékoztató az egészségügy időszerű feladatairól "Szabályozás a hálapénzről Egészségmegőrző programok Vélemény a Celladamról Az egészségügyi törvény szeptember 1-jén hatályba lépő módosításának részleteiről, valamint a társadalmi egészségmegőrző program konkrét feladatairól tájékoztatták az újságírókat kedden az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Medve László egészségügyi miniszter egyebek közt elmondta, hogy szeptemberben megjelennek a módosításból következő miniszteri rendeletek. Addig még több szakmai konzultációra is sort kerítenek, például a művi meddővé tétellel kapcsolatos kérdésekről, a genetika új lehetőségeiről, illetve az ilyen beavatkozások veszélyeiről. Az egészségügyi törvény sokat vitatott, a hálapénzről szóló paragrafusával összefüggésben a tárca vezetője rámutatott: a módosítás egyértelmű szabályozást teremtett, ugyanis kimondja, hogy az egészségügyi ellátást az orvos nem kötheti ellenszolgáltatáshoz. A gyógyító munka társadalmi kontrolijáról szólva kifejtette: tervezik annak bevezetését, hogy a gyógyító intézményeket elhagyó betegektől megkérdezik, mennyire voltak elégedettek az ellátással, hogyan ítélik meg az orvosok, az ápolók munkáját. Az egészségmegőrző program tervezetét valamennyi országos intézet rövidesen megkapja — emelte ki a miniszter —, s ez alapján minden intézmény meghatározza ebből adódó feladatait. Ezen kívül a megyei szakfelügyelő főorvosok és az egészségügyi szolgálatok vezetésével minden megye elkészíti a saját cselekvési tervét. Így az egészségügy hatékonyabban vehet részt az egészségmegőrzés társadalmi programjának megvalósításában. Az ellátás színvonaláról szólva a miniszter hangsúlyozta: tavaly az egészség- ügyi költségvetés reálértékét nem sikerült megőrizni. Némiképp javította a helyzetet, hogy az állami költségvetés külön támogatást adott az úgynevezett célprogramok megvalósítására. Ma is sürgető feladat a belső tartalékok feltárása, ugyanis a gyógyító intézményekben napjainkban is együtt van jelen a hiány és a pazarlás. Több megyei kórházban hozzáfogtak az érsebészeti profil kialakításához. Mivel az érrendszeri megbetegedések nagyon gyakoriak, további erőfeszítésekre van szükség a szakemberképzésben, ugyanis — annak ellenére, hogy elegendő ágy és műtéti idő áll rendelkezésre — ma is sok a várakozó. A Celladammal kapcsolatos kérdésre válaszolva a táj ékoztatón elmondották: több olyan adat van az Egészségügyi Minisztérium birtokában, amely a szer hatástalanságát bizonyítja. Egy akadémikusokból álló bizottság megerősítette: a Celiadam toxikus és nincs daganatellenes hatása. Változatlanul érvényben van viszont az a miniszteri rendelet, amely a szer emberen történő kipróbálását megtiltja. A VESZTESÉGET RENDEZTÉK, DE... Nehéz új életet kezdeni Fejleszteni kellene — ninos miből A tavalyi esztendőt ismét súlyos aszály nehezítette, így a mezőgazdasági nagyüzemeink jelentős része felélte utolsó tartalékait. Sőt, néhány helyen nem is sikerült már saját forrásokból kiegyenlíteni a veszteségeket, így a megyében három termelőszövetkezetnél veszteségrendezési eljárást — úgynevezett szanálást —kellett lefolytatni. A „hármak” egyike a Ti- s&szentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet. Elnökével, Takács Lászlóval arról beszélgettünk, hogy milyen módon, milyen feltételek között kellett „új életet” kezdeniük, s mik a kilátásaik a holtponton való föllendülésre. Egyáltalán: egy kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezet hogyan tervezi a jövőjét? — Tudom, lassan elcsépeltté válik már az állandó aszályra való hivatkozás, óm a helyzetértékelés kiinduló pontja csak ez lehet. Négy-öt év kedvezőtlen hatásai halmozódtak fel és csúcsosodtak ki a tavalyi esztendő során. A szövetkezet bírta ameddig bírhatta a terheket a múlt évben azonban már teljesen elfogytak a tartalékaink. Így az időjárás miatti kieséseket nem tudtuk pótolni... — A kedvezőtlen időjárási viszonyokkal és talaj- adottságokkal immár folyamatosan számolni kell. Lehet-e együtt élni ezekkel a termelést gátló tényezőkkel? Fontos lenne megtanulni mihamarabb ... Kultúrsivatag helyett — Nehéz dolog ez. .. Nagy kockázatot vállal ugyanis az a kedvezőtlen adottságú szövetkezet, amelyik a gazdálkodását a gabonatermesztésre építi fel. Mi pedig ezt tettük, hiszen minden erre inspirált bennünket. Erre gépesített a szövetkezet évtizedek óta, és a szántóterületünk 55—60 százalékán most gabona terem. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha ez nem jön be valami ok miatt, akkor a téesz is veszteségessé válik. Egy-két mázsás átlagterméskiesést még pótolni tudunk, de többet nem, hiszen az állattenyésztés köztudottan kevéssé nyereséges, néhány ágazata pedig egyenesen veszteséget termel. A növénytermesztésből a piac elsősorban gabonát és kukoricát tud „felvenni”, ezért számunkra ezek a növények jelentik a kényszerpályát. Az „olajosok” iránt csökkent a piaci kereslet, de a napraforgó vetésterületét egyébként sem lehetne már tovább növelni. A magyar földtörvény viszont nem ad lehetőséget arra, hogy parlagon hagyjunk területet, még azokat sem, amelyeket pedig napjainkban már egyszerűen nem lenne szabad nagyüzemi művelés alatt tartani. Nekünk is vannak ilyen rendkívül gyenge, szikes, nehezen művelhető földjeink. Az a véleményem, hogy ezeken a területéken, ha nem lehet, hát ne termeljünk gabonát. Telepítsünk oda inkább erdőt, vagy hasznosítsuk legelőként ... — A komplex melioráció, az intenzív talajjavítás sem segíthet? — Segíthet, de meggyőződésem szerint önmagában nem oldja meg a gondokat. A meliorációt mindenképpen össze kellene hangolni a környezetvédelmi és vadgazdálkodási érdekékkel, mert a megszüntetett erdők és erdősávok helyett fontos lenne újakat telepíteni. Nem véletlenül mondják ugyanis a vadászok, hogy a melioráció kul túrsivataggá változtatja az érintett területeket, mivel megszünteti a vadbúvóhelyeket. Mi me- liorálunk a beütemezett program szerint, párhuzamosan azonban mintegy hatvan hektáron erdőt is telepítettünk, éppen a leggyengébb földjeinken. Fontosnak tartanám ez utóbbi tevékenység még erősebb központi támogatását. — Gondolom, hogy azért nem oldja meg minden gondjukat, ha a legrosszabb néhány hektárjukat kivonják a szántóföldi művelés alól... Pénz nélkül nehéz — Nemcsak ebben akarunk továbblépni. Három éve készült el az a középtávú programunk, amellyel a már említett egyoldalú, növénytermesztésre épített, azon belül is a gabonának kiszolgáltatott helyzetünkön próbálunk változtatni. Ennek jegyében, nagyon fontos lépésként, 1987-re átszerveztük a sertéstenyésztési ágazatunkat, mivel az veszteséges volt. A nagyüzemben köztudottan a tenyésztés, az anyatartás a drága, és ezek a költségek természetesen a hizlalásra is „rárakódnak”. Mi ezért az anyakocáinkat, egy nyolcvanas Az Alumíni- umárugyár tiszafüredi gyárában többek között egy új termék, az italhűtő vödör gyártását kezdték meg. Két típusból már 40 ezer darabra kaptak megrendelést. Az NSZK-be- li partner részére négy és félezret már kiszállítottak. (Fotó: T. Z.) törzsállomány kivételével, kiádtuk a háztájiba, és onnan csak a malacokat vásároljuk fel. Ezzel tagjaink jövedelemhez jutnak, és a sertéstenyésztésünk is nyereségesre fordulhat... De el kell mozdulnunk a növénytermesztésen belül is. A sok kézi munkát, nagy szakér- leimet igénylő, ugyanakkor kis területen nagy jövedelmet hozó növények irányában ... A harmadik fő kérdés az ipar. Középtávú elképzeléseinkben természetesen jelentős helyet foglalt el az iparfrejlesztés.r — Szakemberek szerint nehéz ma jövedelmező ipari tevékenységet telepíteni vidékre, falura önök milyen sikerrel jártak? — Nagyon sok céget végig kellett járnunk, mire megfelelő partnereket találtunk. Vagy a munka volt olyan, ami nem felelt meg, vagy a jövedelmezőségével nem lehettünk elégedettek. Végül azonban sikerült a terveinket megvalósítani. 1984-ben varrodát telepítettünk, 1985- ben a nyomdánkat hoztuk tető alá, tavaly dobozüzemet létesítettünk hozzá, míg idén a tekercselő indult be. Nagyon nehéz volt, életem eddigi legnagyobb munkája. Pénz szűkében ipart telepíteni ...! Most, hogy sikerült, nemcsak a szövetkezet gazdálkodása válhat biztosabbá, hanem a tagok családjainak is jövedelmet juttatunk. A tagfeleségeknek állandó munkájuk lett így. Természetesen nemcsak nekik. Megtettük azt, ami az előző tíz-tizenöt évben nem sikerült: felszívtuk a faluban a fölös munkaerőt, és ez sem kis eredmény... — Beszéljünk egy kicsit a pénzügyi helyzetükről is, hiszen a jövő szempontjából ez is meghatározó. Hogyan állnak most, a veszteségrendezési eljárás után? — A veszteség pótlására a 10,8 millió forint állami juttatáshoz 3,4 millió forint hitelt is fel kellett vennünk. Ilyen volt a „rendezés”. Helyzetünket egyébként is alapvetően meghatározza, hogy hitelből kényszerülünk gazdálkodni. Hozzá teszem, hogy nemcsak mi vagyunk ezzel így. Az év első részében üzemviteli hitelekből „élünk”, amiket aztán a betakarításkor kezdünk törleszteni. Az idén eddig 29 millió forintot vettünk fel ilyen módon. — Tize négy-tizenkét százalékos kamatra... — Ügy van ... Tavaly egész évben 54 millió forint volt az üzemviteli hitelünk összege, így csak kamatként több mint hatmilliót kellett kifizetnünk. Plusz a törlesztést ... A nagy kérdés persze idén is a búza. A 42 mázsás terv már biztos, hogy nem teljesül, így át kell értékelnünk az idei elképzeléseinket. Ha sikerül 3te mázsát betakarítani hektáronként,- akkor az nyereséges sávban tartja a téeszt. Búzatermesztésünk körülbelül 35 mázsás átlagnál .nullszaldós”. azaz nem nyereséges, de nem is veszteséges. Ez alatt viszont, amiről jobb nem is beszélni, ' újra „úszik” a szövetkezet. Reményt ad, hogy a tavaszi vetésű növényeink azért jó állapotban vannak. Ez is sokat segíthet... . Gépbérlet — nem — A fejlesztés létkérdés. Hogy állnak az erőforrásokkal? Tudnak kellő ütemben gépesíteni? — összesen kétmillió forintunk van fejlesztésre, és ebből talán egymillió jut gépekre. Ezzel szemben leg• alább nyolc-kilencmillió kellene gépvásárlásra, tizenkettő a teljes fejlesztésre. Ma már sajnos odáig jutottunk, hogy a rendkívül alacsony műszaki színvonalunk miatt egyszerűen veszélybe került a növénytermesztési technológiák betartása, és a teljes értékű munkavégzés. — Marad a liesing, vagyis a gépbérlet...? — Azt lehetőleg nem! A liesing ugyanis csak a bérbeadónak üzlet, a bérlőnek nem! Ha nekünk most lenne felesleges tízmilliónk, semmi mást nem csinálnánk vele, csak gépeket adnánk bérbe. Bármilyen kötvénynél jobban kamatozna így a pénz! — Akkor marad mégis a kétmillió...? — Remélhetőleg nem. „Beneveztünk” ugyanis a PM és a MÉM januárban kiírt pályázatára, és jó esé- lyünk van arra, hogy a hiteleink törlesztését három esztendőre felfüggesztik. Ez azt jelentené, hogy évente még ötmillió forintunk maradna fejlesztésre, ami elegendő lenne legalább a szin- tentartáshoz. És persze ahhoz is, hogy egy kis lélegzethez jussunk... Megtudtuk, hogy a téesz- elnökkel folytatott beszélgetés óta elbírálták a pályázatokat, és a Tiszaszentimrei Aranykalász kérelmét kedvezően fogadták az illetékes tárcák. Hiteltörlfesztéseiket a jövő érdekében felfüggesztik, így újabb fejlesztési forrásokhoz jut a szövetkezet. És — ahogy az elnök fogalmazott — egy kis lélegzethez is. « L Murányi László
