Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
1987. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak a hőség nehezíti az aratást Boldogházún nem félnek a „medvétől” R vendégaratéknak sietős a hazatérés Jé búza kerül a herényi raktárba Az időjárás az ilyen: okozhat — mint ahogyan arra sok sajnálatos példa akadt az utóbbi aszályos esztendőkben — milliós károkat, ugyanakkor tehet csodát is. Azt tett a csapadékos, hűvös tavaszon és nyárelőn a tavaly vetett, de csak idén kelt kalászosokkal is. — Nem sokat adtam volna az idei búzatermésért márciusban — emlékszik vissza a majd féléven át előbb száraz, majd fagyos földben sínylődő vetőmag kikelésének idejére Váradi Csaba, a Jászboldogházi Aranykalász Tsz főagronómusa. — Annál is inkább meg volt az okunk az aggodalomra, mert a csaknem ezer hektárnyi búza és árpaterületünk termését esztendők óta vetőmagként értékesítjük. Az aratás első harmadát már magunk mögött tudjuk, nem panaszkodhatunk a termés- eredményekre. A kipusztult, pontosabban ki sem kelt őszi árpa ne- lyett vetett tavaszi árpát arató kombájnok a ter- zettnek megfelelő, hektáronként négy tonnányi szemet ürítettek a pótkocsikra. Most kezdtük az őszi búza aratását, annak a hozama is megközelíti az öt tonnás tervünket. Igaz, sorolja Váradi Csaba, hogy nem sajnálták a gabonatábláktól a hat tonnás hozamnak megfelelő tápanyag, és a kezelési veszteségek ellensúlyozására a 15 százalékkal megemelt vetőmag mennyiséget. Nehéz aratásról kapunk hírt nap mint nap, szerte az országból. Nem gondolnám, hogy a helyi sajátosságokon alapuló információkat szándékozna megcáfolni a jászboldogházi szakember, amikor kijelenti: — Persze hogy nem köny- nyű a rendkívüli kánikulában aratni. A mi szövetkezetünkben, hálistennek a hőségen kívül más nem nagyon nehezíti a munkát. Reggel nem kell fülelniük a kombájnosoknak, hogy pattog-e még a búza szára, hogy fölszáradt-e már a harmat. Harmat? Napok óta még a lucernaföldön sincs! Kora reggel táblába állhatnak a gépek, és vághatják- csépelhetdk a búzát este tízig is. A növényvédőink munkáját is dicséri, hogy minimális a gyomosodás a gabonatábláinkon. így aztán attól sem kell tartaniuk az aratóknak, hogy ,medvét fog”, azaz fölgyülemlő dud- va, pa-réj miatt megszorul a gép. Ütban a téesz vetőmagüzeme felé, nézem a tikkadó napraforgótáblát. A közvetlenül a dűlő út melletti növények leveleit palaszürkére festette az elhaladó járművek által fölvert por. Rég nem esett errefelé... — Jól jönne vagy ötven milliméternyi csapadék — így a főagronómus. — Nem bánnánk, ha visszavetné is két napra az aratás ütemét, de kiegyenesedhetnének a furulyázó kukorica levelei! Felüdülhetne a napraforgó, a cukorrépa. Nagy László, az Aranykalász Tsz vetőmagüzemének vezetője mutatja a kimutatását: éjjel nappali műszakban naponta 400—500 tonna szemet tisztítanak meg. Természetesen az irányítása mellett dolgozók sem fáznak. — Szerencsére nem kell üzemeltetnünk a fűtőberendezést — mondja. — Forrólevegős szárítónak megteszi most a határban a Nap meg a szél. Már számolgattam: az ezer hektárnyi gabonánk termésének a betakarítása csaknem egymillió forinttal kevesebbe kerül, mintha szárítani kellene a szemet. A vetőmagkikészítést nappali műszakban is győzzük. Naponta 40—50 tonna szaporítóanyag kerül a fémzárolt zsákokba. Igényesebb persze a vetőmagtermesztés, de így 30—40 százalékkal drágábban tudjuk értékesíteni az árpa, a búza felét. Jászboldogházán tehát már a jövő évi kenyémek- valót aratják. A SzoLnok Megyei Galbonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászberényi telepére viszont július 13-a óta az új lisztnek és takarmánynak szánt szemet szállítják a jászsági nagyüzemek. — Pontosabban eddig csak a lisztnek valót — igazít ki Kovács István, a körzeti üzem vezetője. — Mintegy tizenegyezer tonna búzát vettünk át eddig nyolc, környékbeli gazdaságtól, az öt átvevő vonalunkon. Még egyetlen tételt sem kellett takarmánybúzának minősítenünk. Tegnap óta éjszakai átvételre is biztosítunk lehetőséget. A Jászárokszállási Kossuth Tsz mindjárt rekordot is döntött: estétől reggelig 980 tonna szemet adott át a telepünkön. A „gabonások” nemcsak a beszállítás ütemével elégedettek. Németh Sándomé laboráns éppen a Jászberényi Lenin Tsz búzamintáját értékeli: — Harmincnégy százalékos a nedves sikértartalma, jó búzát termelt a szövetkezet. Általában a tavalyit közelíti az eddig átvett tételekben a hektolitersúly is, 79 és 84 közötti adatokat mértünk. A sütőipari érték valamivel gyengébb, mint a múlt évben volt A gabona átvételén túl már a kiszállítás is munkát ad a körzeti üzem huszon- egynéhány dolgozójának. Kovács István újságolja: megkezdték az idei termés exportálását. — A Csehszlovákiába, Szovjetunióba szállítandó búzából napi 150—200 tonnát rakunk vagonokba, ösz- szesen 40 ezer tonna szemtermés átvételére vállalkoztunk az idén. Nem kevés ez. A vállalat által a megyéből szerződött összes meny- nyiségnek a tíz százaléka. Tikkad a pusztamonostori határ is. A Jászberényi Zagyvamenti Tsz búzatáblájában egy csehszlovák „felségjelű” kombájn vezetőjével beszélgetünk. — öt esztendeje járunk ide segíteni az aratást Závadá- ról, a nagykürtösi járásiból, — világosít föl Vajner Jaró kombájnos. — Négy arató- cséplőgéppel nyolcán dolgozunk itt mintegy két hetet. Azután mindig jönnek visz- szasegíteni hozzánk a jászságiak. A tarlónak toronyiránt, azaz kombájn iránt nekivágó csehszlovák rendszámú Skoda érkezése szakítja meg a beszélgetésünket. A závo- dai termelőszövetkezet elnöke és főmezőgazdásza jött meglátogatni a vendégaratókat. — Nem gondmentes idén az együttműködésünk — hallom a szlovákiai partnergazdaság elnökétől, Kanát Júliustól — Itt, a Jászságban, amint mondják két hetet késett az aratás. Nálunk viszont a nagy hőség miatt egy héttel előbbre jött a szokásosnál. Nem tudjuk így most igazán egymást megsegítésére hasznosítani a magyarországi és a szlovákiai gabonák érése között általában meglévő két-há- romhetes eltolódást. Azért is jöttünk el a Zagyvamenti Tsz-be, hogy megkérjük a vezetőit, nyújtsák meg kicsit a műszakokat, gyorsítsák meg itt a betakarítást. Ha a jövő héten hazajöhetnek a kombájnjaink, a visz- szasegítésre vállalkozó jászsági, meg a Tátra-aljáról ugyancsak kölcsönképpen érkező gépekkel augusztus 15- ig nálunk is fedél alá kerülhet a gabonatermés. Azután majd jöhetnék a tagjaink családostól üdülni ide Jászberénybe. Mi is szeretettel várjuk a Zagyva-mentéről érkező vendégeket. Mert ugye egyszer ki kell pihenni azt az embertelen kánikulában végzett munkát. T. F. A szlovákiai Vajner Jaro ötödször arat a jászsági határban Jó búza termett Jászárokszálláson: a Kossuth Tsz gabonamintájában 35 százalékos nyers sikértartalmat mért Németh Sándorné laboráns Program, cselekvés, kibontakozás Meditáció helyett munkát Beszélgetés Fekete Tiborral, az NKFV párttitkárával Napjainkban sokat foglalkoztatja az embereket, a. Központi Bizottság által meghirdetett kibontakozási program. Érthető ez. hiszen gazdasági helyzetünk jobbítására — Kádár János szavaival élve — nincs más út. Milyen ennek a programnak a visszhangja, milyen következtetéseket vonnak le saját maguk számára? — ezekre a kérdésekre adandó válaszért kerestük fel Fekete Tibort, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemi pártvezetőségének titkárát. Valós érdekeltséget — Van még néhány pontosan ki nem rajzolódott tényező. ami alapvetően befolyásolja majd vállalatunk munkáját —. kezdte a beszélgetést Fekete Tibor. — Ilyen például a fejlesztésre visszakapott pénz. Most igen nagy összegek vannak ránk bízva. Az a dolgunk, hogy a lehető leggazdaságosabban költsük el azokat. Kérdéses az is. hogy az érdekeltség anyagi alapjait mennyiben teremtik meg. Az érdekeltség másképpen hat, a beruházások minél jobb, olcsóbb és mielőbbi befejezésénél, mintha csak azt mondjuk, hogy illik takarékoskodni. Eddig is sok szó esett erről, de megoldások — legalábbis széles körben — nem születtek. — Mi a véleménye a műszaki fejlesztés lehetőségeiről? — Ha a szabályozó rendszer nem változik, beszűkülnek lehetőségeink. A szegedi üzemünk átadásakor sokkal korszerűbb volt például, mint a szomszédos jugoszláv üzem. Most már fordított a helyzet, az ő számukra kedvezőbbek a szabályozók. Óriási eszközellátmányt üzemeltetünk, — pénzünk viszont a szintentartáshoz is kevés. — A saját erőből történő fejlesztésnél mi a gondjuk? — Például az, hogy a vállalati közvélemény nem mindig jól ítéli meg a jól képzett, eredményes fejlesztő munkát végző szakemberek tevékenységét. Olyan megjegyzések hangzanak el. hogy ők a saját zsebükre dolgoz— Természetesen. A kibontakozási program is sürgeti például a jövedelemteremtő képesség növelését. Vállalatunk már előzőleg lépett ebben, külön vizsgálja a kutak termelését. A vállalat termelése összességében gazdaságos, de egy-egy részterületen felléphetnek problémák. Azt tartjuk, nem érdemes több munkát és erőnak. Ideje tudomásul venni, mindenkinek, hogy a fejlesztőket — képletesen szólva — az általuk sütött tortából nagyobb szelet illeti meg, mint egyenként a vállalat több- ezer dolgozóját. — Említette a még pontosan ki nem rajzolódott, ám a vállalatuk számára fontos hatást gyakorló tényezőket. Azok alakulása új lehetőségeket is felvet.. — Reménykedünk is ebben. Most még nem tudjuk például, hogy az új szabályozók milyen lehetőségeket adnak olyan racionalizálásokra. melyek eddig ráfizetésesnek tűntek, ezért nem került rájuk sor. A valós értékeket kellene tekintetbe venni a racionalizálásoknál is. — Növelhető-e termékeik feldolgozottsági szintje? — Nem tudjuk, hogy termékeink további feldolgozására milyen lehetőséget kínál a jövő. Voltak már ilyen próbálkozások, — például etilén előállítására. — de gazdasági vonzatúk miatt lekerültek a napirendről. Tény viszont, hogy nyugatra szállított termékeink egy részét alapanyagként használják fel. Valakivel társulva, esetleg kisebb szériában ezt kellene nekünk is tenni. A döntő szó azonban az ilyen kérdésekben nem a mienk. Mi csak jelezhetjük például azt, hogy a vezetékes gázhálózat nagyarányú fejlesztése lehetővé teszi a propán-bután gáz fokozott exportját. — Vannak viszont olyan feladatok, melyek elsősorban a vállalatra tartoznak... forrást fordítani kevesebb energia előállítására. A világpiac változásaihoz kell igazítani azt, hogy melyik kútból érdemes termelni. — Ennyit a vállalatról. Mint a pártvezetőség titkára hogyan ítéli meg a kibontakozási program fogadtatását? — A legtöbb emberben reményt keltett arra. hogy kimozdít bennünket ebből a kedvezőtlen gazdasági pozícióból. Jónéhányukban felmerült az a gondolat is, hogy nem minden tekintetben új dolgokról van szó, de erős az a meggyőződésük, hogy a nehézségeket is vállalva ki kell jutnunk a ba.ibpl. mindenképpen csinálni kell valamit. Kézenfekvő a változás szükségessége, néhányan mégis idegenkednek tőle, pedig régóta hirdetjük, hogy csak a változás örök. meg azt is, hogy ami tegnap jó volt, az nem biztos, hogy ma is jó. Tény viszont az is. hogy az újat kereső ember hosszú időn át nem volt pozitív figurája a társadalomnak. Most viszont tudjuk, hogy milyen gondjaink vannak, mit kell vállalnunk. Nem várhatunk arra. hogy majd a kormány megmondja, hogy mit kell tennünk. Minden munkahelyen vannak szakemberek, az ő dolguk elsősorban a kezdeményezés. Nem lehet mindent „fentről” előírni. Meg aztán nem is állami feladat mondjuk a vállalatok együttműködésének javítása, a munkafegyelem erősítése, vagy a teljesítmény szerinti differenciálás a fizetésben. Egyértelmű eligazítást Pártszervezeteinknek számítani kell arra, hogy az emberek még érzékenyebbek lesznek a korrupcióra, a protekcióra. a különböző visszaélésekre. Ha ezek ellen nem lépünk fel kellő eréllyel, a társadalmi feszültség tovább nő. Ez a program komplexen kezeli gondjainkat. Arra is figyelmeztet, hogy a gazdasági nehézségeinket társadalmi gondjainkkal együtt kell megoldanunk. Ez nem kisebb feladat, mint a gazdasági reform bevezetése volt 1968- ban. A társadalom felkészítésére mégsem fordítunk olyan gondot mint akkor. A sok. egymásnak sokszor ellentmondó sajtóközlemény, nyilatkozat nem segíti jól az eligazodást. Kiforrott állás- foglalás kellene a nyugdíjrendszerről, a jövedelemadóról. a vállalatok adózásáról, hogy a fő figyelem a munkára terelődjön. A túlzott meditálás nem vezet célhoz, a bizonyosság csak segíti a munkát. Azt kell elősegíteni, hogy minden ember tegye a dolgát. S. B. Reményt kelt Közlemény ftz értékpapír-kereskedelem elősegítéséről Huszonkét pénzintézet nyilatkozata 'A lengyel kormány szóvivője július 21-i sajtóértekezletén szóbahozta, hogy a magyar vámszervek újabban — diszkriminatív módon — garanciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel turistáktól. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvilágosítást kapta: Az érvényes magyar vám- rendelkezések szerint mindazoknak, akik jelentős értékű, eladási célú, esetenként kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyar- országon, készpénz-biztosítékot kell letenniük az országba történő belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visszakapják akkor, ha az áruval együtt elhagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésére, a hagyományos barátság szellemében a magyar vámszervek a lengyel utasforgalomban a továbbiakig felfüggesztik az intézkedés érvényesítését. Egyúttal ismételten mielőbbi tárgyalásokat javasolnak lengyel partnereiknek a közös megoldásra. Huszonkét magyar pénzintézet közösen elhatározta, hogy a magyarországi értékpapír-kereskedelem elősegítése céljából olyan megállapodásokat köt, amelyek együttműködésüket szabályozzák. Ezen szándékukról nyilatkozatot adtak ki, amely rámutat, hogy a magyar gazdasági szerkezet átalakításának, korszerűsítésének gyorsítása, a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megvalósítása megköveteli a fejlesztéshez rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony átcsoportosítását. A fejlődő értékpapírpiac erősítheti ezt a folyamatot. Ennek elősegítése érdekében a nyilatkozatot aláírók elhatározták, hogy a jövőben rendszeresen és szervezetten együtt kívánnak működni a magyarországi értékpapír- piac kiszélesítése és egységesítése, a forgalom fellendítése és aj értékpapír-kereskedelem összehangolása céljából. Közösen kialakítják az értékpapír-kereskedelem rendjét, magatartási normáit, összegyűjtik, feldolgozzák és közzéteszik az értékpapírokkal kapcsolatos információkat, valamint összehangolt erőfeszítéseket tesznek a szükséges technikai feltételek megteremtése, illetve fejlesztése érdekében. Az együttműködés feltételeit az általuk aláírt megállapodásban rögzítik. A megállapodás teljesen nyílt, ahhoz bármely pénzintézet bármikor csatlakozhat, illetve abból kiléphet. A nyilatkozatot a következők írták alá: AGROBANK, Állami Biztosító, Általános Értékforgalmi Bank Rt., Általános Vállalkozási Bank Rt., Befektetési és Forgalmi Leánybank, BUDAPEST Bank Rt., Citibank Budapest Rt., Építőipari Innovációs Bank Rt., MUNBÁRIA Biztosító. INNOFINANCE Általános Innovációs Pénzintézet, INTERINVEST, IN- VESTBANK, Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Bank, KONZUMBANK Rt., Magyar Hitelbank Rt., Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., Magyar Nemzeti Bank. MEZŐBANK Rt., Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Országos Takarékpénztár, TECHNOVÁ, UNICBANK Rt., Magyar Kereskedelmi Kamara, Pénzügyminisztérium,
