Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 23. IA tudomány világa I A gyógyító orvos szemével Miért vagyunk egyre betegebbek? E cikk szerzője a jászberényi városi kórház sebészetén dolgozik. Mindennapi gyógyító munkájában az is érdekli, miért, hogyan lettek betegek az emberek, miért nem tudtak vigyázni egészségükre. Cikkében ezeket a tapasztalatokat írMeghalt infarktusban, baleset érte ... ezekről a tragikus hírekről az utóbbi években egy kicsit lekopott a szomorúság; mindennapivá, hétköznapivá váltak. Minden újabb nap újabb hírei ezt erősítik meg; Magyarországon a halálozások több miint nyolcvan százalékának oka a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, a balesetek és az öngyilkosságok. Minden évben egy kisvárosnyi ember hal meg szívinfarktusban és rákban. Hazánk a hetvenes évek végén a 21 legnépesebb európai ország között a százezer lakosra jutó súlyos, halálos balesetek számát tekintve az ötödik helyet foglalta el. Húsz évvel ezelőtt a balesetek háromnegyed része a közutakon és az üzemekben történt. A nyolcvanas évek közepére a balesetek 20 százaléka volt munkahelyi, 15 százaléka közlekedési, és 65 százalékának színhelye az otthon. A balesetek nyolcvan százaléka ittas állapotban történt. Hogy miért érdemes együtt említeni ezeket a tényeket? Mert az okok közösek, hasonlóak a források, feszültségek, életviteli problémák. Az egészség mentésére két helyen van lehetőség: az egészségügyben — ahol a betegeket gyógyítják — és a társadalmi, gazdasági életben — ahol a betegségeket megelőzhetik. A fejlett ipari országokban az egészségügyi ágazat kiadása a nemzeti jövedelem 9—12 százaléka, Magyarországon egészségügyre hosszú évek óta a nemzeti jövedelem 3,5—3,7 százalékát fordítjuk. Ez az anyagi háttér erősen meghatározza az egészségügy lehetőségeit, fejlesztéseit. Tagadhatatlan, hogy az egészségügyi intézmények személyi és tárgyi feltételei, körülményei évről évre javulnak. De ez nem elég arra, hogy az egyre növekvő számú megbetegedéseket az egészségügy megakadályozza, visszafordítsa. Az utóbbi években egyre fontosabbá válik a felvilágosító munka, amelyet tanfolyamok, filmek, plakátok, szórólapok, előadások, vetélkedők szolgálnak. A felvilágosítás alkalmas arra, hogy felhívjuk a figyelmet az egyéni felelősségre. Alkalmas rá, de nem elég hozzá. Nem elég, mert az ember felelőssége saját egészségéért a mindennapi életben olykor „elúszik”, a hétköznapokban számtalan dolog fontosabbá válik, mint az egészség. A hatvanas években exten- zív iparfejlesztés indult. Új munkahelyek létesültek, az alacsony fizetések és a társadalombiztosítási rendszer kiépítése megteremtette a női munkavállalás léhetősé- gét és kényszerét; megvalósult a kétkeresős családmodell. Egyre többen álltak munkába, sokan közülük szakmát tanultak, nőtt tehát a lehetőség a balesetekre. Emelkedett az életszínvonal. Először jobb étkezést, ruházkodást, változatosabb életmódot biztosítottak a fizetések, majd egyre általánosabbá vált a lakás, autó, telek vásárlása is. Az építőipar tevékenysége iránt megnőtt a kereslet, erre a piac természetesen reagált; emelkedtek az árak. Később az állami Lakásépítések száma csökkent. A lakásigénylők száma viszont nőtt, egyre többen szerettek volna (szeretnének) önálló lakást, vagy a korábbinál kényelmesebb otthont. Megnőtt az igény a régi, korszerűtlen lakások átalakítására is. Egyre többen kezdtek el önerőből otthont teremteni. A magánlakás-építések számának növekedésével megnőtt az otthoni balesetek száma. Divatba jött ugyanis a „kalákában építkezés”; barkácsolt gépekkel dolgoznák, nincs megfelelő szakképzettségük a munkához, nincsenek tisztában a balesetveszélyekkel, ittas állapotban dolgoznak. Hozzájárult az is, hogy az általában hétvégére eső építkezéseken ki tudja hányadik műszakot teljesítenek az emberek. Az áremelések és a pénz reálértékének csökkenése ugyanis azt eredményezte, hogy a családok túlmunkával igyékeznek biztosítani megszokott életszínvonalukat. Mivel a főállásban szerzett jövedelem ehhez sokszor nem elég, megjelenik a második, a harmadik, majd a sokadik gazdaság, általánossá válik a túlórázás, a gmk, a kisvállalkozás. Mindez a hétvégi, ünnepnapi, napi pihenő óráit veszi el. Ha kiszámoljuk a munkában töltött órák átlagát, egyre többen vannak, akiknek hétköznapokra és ünnepnapokra egyaránt 10—11 óra munka jut. A nyolcvanas évek elején a családok háromnegyed része vett részt jövedelemkiegészítő tevékenységben. Ezek nemcsak a balesetek számát és lehetőségét növelték, hanem a fáradtságot, feszültséget is. Ma már az orvoshoz forduló betegek 30 százalékának idegi eredetűek a panaszai. Az életszínvonal megtartásáért folytatott küzdelem feszültségét, fáradtságát más életmódbeli tények is erősítik. Nagy mozgás indult meg: sokan költöztek a falvakból a városokba, és nehezen tudnak változtatni megszokott életmódjukon; sokan ingáznak, kétlakiak, vagy más társadalmi rétegbe kerültek, mint szüleik és útkeresésük okozott feszültséget. A beilleszkedési, alkalmazkodási, konfliktusmegoldási problémákat, a családi élet fellazulását, a munkához, a munkahelyhez, a munkatársakhoz való viszony romlását, a kifáradást, a túlfára- dást egyre többen alkoholizmussal, káros szenvedélyekkel próbálják egyensúlyozni. Ezért fontos, hogy az egészségért ne csak az egészségügyben dolgozók tegyenek és érezzenek felelősséget. Az egészség megőrzése — a betegségek megelőzése — társadalmi üggyé kell hogy váljék. Az egészségmegőrzés készülő, átfogó társadalmi programja ennek lehetőségét teremti meg. Dr. Jánosi Gábor A higany hatása a tanulásra Az ipari tevékenység következtében egyre több higany kerül természeti környezetünkbe. Különösen veszélyesek a szerves higany- vegyületek, például a metil- higany. Nyugatnémet kutatók most megvizsgálták, hogy miként hat a vemhes patkányok meti'lhigannyal való kezelése az utódok tanulási képességeire. A vem- hesség hatodik, hetedik, nyolcadik, és kilencedik napján garatszondával vízben oldott metilhiganyt juttattak a patkányok szervezetébe. Az adag 0,005 és 2 milligramm volt testsúly- kilogrammonként naponta. Az így kezelt patkányok hím és nőstény utódainak tanulási képességét négy hónap múlva kondicionálási technikával vizsgálták. A kísérleti patkányoknak meghatározott időközönként meghatározott gyakorisággal egy pedált kellett lenyomniuk, hogy táplálékot kapjanak. A tanulási képességben a metilhigany adagjától függően jellegzetes csökkenést tapasztaltak. Stressz és lazítás Az utóbbi időben több kísérletet végeztek annak vizsgálatára, hogy miképp hat az embereket érő stressz az immunrendszerükre. A Tufts Egyetemen (USA) például azt vizsgálták, hogy az orvostanhallgatók egy csoportjában hogyan változik a főként a vírusok ellen ható immunglobulin A (IgA) mennyisége Kiderült, hogy az például vizsgaidőszakban erősen csökken. Még kevesebb IgA-t találtak azokban, akik úgy érezték, hcßy erősen stresszes állapotban vannak, s közöttük azokban volt a legkevesebb IgA, akik magányosságukról panaszkodtak. Az Ohio Egyetemen végzett másik vizsgálatban a nyiroksejteknek és azoknak a sejteknek a mennyiségét mérték meg, amelyek arra hivatottak, hogy a szervezetbe jutó idegennek ítélt sejteket elpusztítsák. Ez utóbbi sejtek száma a végszigorlatokat követő napon a rendesnél itt is jóval kisebb volt, de nyugalmasabb időkben a számuk ismét gyarapodott. De úgy tetszik, hogy — legalábbis ami az immunrendszert illeti — van segítség: heti három ízben tartott lazító gyakorlatok fokozták a nyiroksejtek számát, s javították azok működését, vagyis a kísérleti személyek szervezetét a betegségekkel szemben ellenállóvá tették. Econorg Számítástechnikai Szaküzlet iiliusi ajánlata Commodore 64 számítógép 27 000,— Ft 1541 Floppy disk drive 29 000,— Ft Philips monochrom monitor 15 500,— Ft 80 karakteres matrix nyomtató Commodore-hoz 40 000,— Ft 80 karakteres matrix nyomtató IBM-hez 45 000,— Ft A nyomtató árak fél év garanciát is tartalmaznak. ECONORG Számítástechnikai Szaküzlet, Salgótarján, Ady E. út 1. szóm. Telefon: (32) 10-971. Telex: 22-9380. (9163) A készletek ezer évre elegendőek Szénbányászés fúrólyukon át A Föld ismert energiahordozó-készletében a legnagyobb mennyiséget a szén teszi ki. A szén, a kőolaj és a földgáz előfordulásának aránya 90:6:4. Ez akkor is kiemelkedő jelentőséget ad a szénnek, ha figyelembe vesszük, hogy energetikai mutatóit és kitermelésének önköltségét tekintve elmarad a szénhidrogének mögött. A szakemberek úgy vélik, hegy a jelenlegi felhasználás mellett a már feltárt szénkészletek ,is még ezer évre elegendőek. Kitermelésük azonban évről évre nehezebb, mivel legelőször mindig a legkedvezőbb geológiai helyzetű lelőhelyeket bányásszák le. A vékony vagy meredek dőlésű szénrétegek gépesített kitermelése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Ezeknek a kitermelése is megoldhatóvá és gazdaságossá válhat azonban egy újabb módszerrel, a fúrólyukakkal való kitermeléssel. A módszer lényege, hogy figyelembe véve a kitermelendő szénréteg dőlésirányát, két függőleges furatot mélyítenek a földibe, a szénré- teg aljáig. A két furatot alsó végükön, a szénrétegben haladó, vízszintes furattal összekötik. Ez nagy műszaki felkészültséget igénylő, precíziós munka, de a kő- olajbányászatban már sikerült hasonló feladatokat megoldani. Ezután az egyik függőleges furaton egy különleges oldatot bocsátanak le, amely a szén pórusaiba, repedéseibe behatolva, szétrombolja, felaprítja azt, és a szénrészecskékkel együtt zagyot alkot. A keletkezett, szénben dús zagyot aztán a másik függőleges furaton felszivattyúzzák. Alhogy a fejtés frontja előrehalad, mindkét függőleges furat alsó végén, az összekötő vízszintes csőre merőlegesen, egy- egy hajlékony, a rétegdőlést követő csövet tolnak ki, a fejtendő szénréteg oldalsó lehatárolására. A továbbiakban ezekből a dőlt helyzetű csövekből engedik ki az oldószert, illetve szivaty- tyúzzák fel a szénnel dúsított zagyot. A felszínre hozott zagyot átmossák, széntartalmát megszárítják, egyúttal kivonják belőle a szénből kioldott értékes ásványokat, ércekét, Ezután az oldószert regenerálják, és visszavezetik a termelési folyamatba. A szénfejtést csak addig folytatják, amíg a szénrétegek kifejtése nem fenyeget beomlással. Ekkor vízzel mossák át a keletkezett üreget, oldalfalait, vízszigetelő rétéggel vonják be. Az" egyik függőleges csövön a vízzel együtt aládúcoló anyagot tartalmazó nagyméretű kapszulákat is továbbítanak az üregbe. A kapszulák az üregben nagyjából egyenletesen helyezkednek el. Oldalfalaik a vízben szétmál- Janak, és a bennük lévő duzzadó tulajdonságú aládúcoló anyag kiszabadul, és az üreg alja és mennyezete közé befeszülve oszlopként tartja azt. Képünkön az új módszerrel felszínre hozott szénrög látható (KS). Autózás utánfutóval Gondos szerelés, figyelmes vezetés Az autós turizmus elterjedésével mind több család tölti szabadidejét kempingezéssel, s aki megteheti, személygépkocsihoz csatlakoztatható lakókocsit, utánfutót is vásárol éhhez. Egyre nő azoknak a száma is, akik kisebb-nagyobb teher- utánfutóval akarják kiegészíteni járművük szállítókapacitását. Mivel az ezzel kapcsolatos ismeretek eléggé hiányosak az autósok körében, s az utánfutókkal való közlekedés vezetéstechnikáját sem tanítják külön sehol, érdemes kissé 'behatóbban foglalkozni e kérdéskörrel. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a legkülönfélébb utánfutók csak szabványos kapcsoJószerkezettel ellátva válnak alkalmassá a vontatásra. s ugyanilyennel kell rendelkeznie a gépkocsinak is. A vonószerkezet házilag nem készíthető el, a gyártónak tanúsítvánnyal kell igazolnia a minőséget, a teherbírást, s a szakszerű felszerelést is. Személygépkocsihoz csak gömb típusú vonófejet szabad alkalmazni. A vonófejen kívül fel kell még szerelni a járműre a közúti forgalomban való részvételhez az utánfutó villamos jelzőberendezéseinek működtetéséhez szükséges csati akozóalj zaitot, valamint a másodlagos biztonsági kapcsolószerkezetet, vagy a „leszakadófék” működtető kötele beakasztásához elengedhetetlen horgot. A gömbfej álul hengeres vagy kúpos szá ír észével felfogószerkezethez vagy felfogótalphoz csatlakozik. Maga a vonószerkezet háromféle lehet: felülnézetben kereszt alakú, kereszttartós és kivehetős kivitelű. Az utóbbit főként luxuskocsikon alkalmazzák; hogy ne csúfítsa el a kocsit, a vonófej egyszerű módon levehető és bármikor szerszámok nélkül visszahelyezhető. A vonószerkezetek felszerelése szakember feladata, aki jól tudja, hogy az egyes kocsitípusoknak hol vannak a legmegfelelőbb felfogási pontjai. Ugyanis nem megengedhető a vonószerkezetnek a rugalmas részekhez — például a csomagtartó fenéklemezéhez — való rögzítése, a csatlakozópontot helyesebb a kereszttartórészig, merevítőbordáig előre vinni. A személygépkocsik vontatásra való átalakítása nincs előzetes engedélyhez kötve, szabványos vonószerkezet felszerelhető rá Ám ezt követően e vonószerkezetet — a vontatmánnyal együtt — le kell vizsgáztatni. A n^ű- szaki vizsgán a vonószerkezet minőségi tanúsítványát be kell mutatni, a szerelést végző szakembernek a szakszerű szerelést igazoló papírjával együtt. Illik még tudni, hogy úgynevezett könnyű pótkocsik — 750 kg össztómegig — személygépkocsi-vezetői engedéllyel („B” kategória) vontathatok, az ennél nagyobb vontatmányok vezetéséhez „C” kategóriájú vezetői engedély szükséges. A személygépkocsival való vontatás a vezető és az autó számára egyaránt fokozott igénybevételt jelent. A veszélyes helyzetek megelőzhetők, ha ismerjük a vontató gépkocsi és a vontatmány sajátos menettulajdonságait, és azokat figyelembe vesz- szük a vezetés során. Tehát előbb mindenképpen gyakorolni kell a hosszú „szerelvénnyel” való közlekedést: a kanyarodásokat, az előzéseket, mert az utánfutó kisebb körben fordul, mint a vontató gépkocsi. Emiatt a megszokottnál nagyobb ívben kell kanyarodni De természetesen gyakorolni kell a vontatmány lefékezését, a lejtőkön való le- és felhajtást ás. Körültekintően kell eljárni a tolatásnál. Feltétlenül hozzá kell szokni ahhoz, hogy az utánfutó tolatásnál a gépkocsival ellentétesen fordul, emiatt könnyen állhat hirtelen keresztbe, és úgynevezett „bebicsaklás” keletkezhet. Az utánfutóval a gépkocsi korábban megszokott gyorsulása természetesen lomhább lesz, s számolni kell a féktávolság meghosszabbodásával is. Számítani kell rá, hogy a vontatmánnyal való autózás 10—30 százalékos üzemanyagfogyasztás-növeke- dést jelent. S bizony némi tapasztalat kell annak megszokásához, hogy miként viselkedik a gépkocsi és utánfutója kátyúban, bukkanókon, oldalirányú széláramlatban és más különleges forgalmi viszonyok között. Egyébként a Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelent egy igen hasznce könyvecske Szénich Sándor tollából Utánfutó vontatása személygépkocsival címmel,, amely minden részletkérdésre is kiterjed e témakörben. * B. I. A képen látható ausztrál gyártmányú, 107 kg összsúlyú utánfutót kartondobozba csomagolva kapja meg a vásárló és maga szereli össze (KS)
