Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 3. Gandhi Moszkvában Még három éve sem áll az indiai kormány élén Radzsiv Gandhi, de ez a csütörtökön megkezdődött moszkvai vi­zit már a harmadik látoga­tása a szovjet fővárosban. Tárgyalásai Mihail Gorba- csovval azért is külön érde­kesek, mert emlékezetes, hogy a világ két vezető poli­tikusa nagyjából egy időben vette át országának vezeté­sét. Nem vitás, hogy ez a tény, amelyben persze a vé­letlennek is van komoly sze­repe, egy kicsit azért jelzi a szovjet—indiai kapcsolatok különleges fontosságát. A világ kéj; nagyhatalma közül az egyik a Szovjetunió és Ázsia, valamint az el nem kötelezettek egyik legfonto­sabb országa India immár négy évtizede töretlenül ápol­ja a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek szinte a kezdetek­től olyan jók, hogy az ame­rikai külpolitikái vezetésben mindig is irigységet — és nyugtalanságot is — keltet­tek. Pedig Radzsiv Gandhitól éppen azt várták sokfelé, hogy közeledni fog Ameriká­hoz és általában a Nyugat­hoz, mégpedig a szovjet kap­csolat rovására. Nem így történt. Mert ugyan kétség­kívül mind politikai, mind gazdasági téren javította or­szága viszonyát a vezető tő­kés államokkal, ez egyálta­lán nem hozta magával a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatok ellanyhulását. A jó­zan politikai egyensúlytar­tás jelzése volt két éve, hogy Radzsiv Gandhi egyetlen hó­napon belül Washingtonba és Moszkvába is ellátogatott, de hogy melyik irány az elsőd­leges még mindig Delhiben, azt megmutatta a szovjet pórt vezetőjének tavalyi uta­zása Indiába. S ebben semmi különleges nincs. Hiszen India számá­ra óriási és nélkülözhetetlen gazdasági-kereskedelmi part­ner a Szovjetunió, amely az elmúlt évtizedekben például száznál is több nagy indiai beruházásban vett részt. A politikában pedig Delhiben értékelik az olyan megnyug­tató és reményt keltő törek­véseket, mint amilyet Gor­bacsov fejtett ki az ázsiai biztonságról. Ezzel szemben India mi­niszterelnöke és kormánya jól látja, hogy Washington mit sem akar változtatni kül­politikájának azon részein, amelyek sértik az indiai ér­dekeket. Ilyenek a pakisztá­ni fegyverszállítások, vagy az Indiai-óceánon tartott nagy amerikai tengeri haderő stb. Érthető hát, hogy a világ ma úgy értékeli a moszkvai Gandhi-látogatást, hogy In­dia azzal a nagyhatalommal erősíti tovább kapcsolatait, amely a legközelebb áll hoz­zá, s inkább figyelembe ve­szi Delhi érdekeit. Nem vi­tás, hogy a Moszkvában most kezdődő indiai hét és a csúcsszintű tárgyalások segí­tik majd a szovjet—indiai viszony elmélyítését és széle­sítését, politikai és gazdasá­gi tekintetben egyaránt. Avar Károly Rablás az autópályán Hat fegyveres szerdán ki­rabolt egy páncélozott pénz- szállító autót a Milánó—Co- mó közötti autópályán, s el­vitte a széfben lévő 7 mil­liárd lírát (5,25 millió dol­lárt) — jelentette az ANSA oleisz hírügynökség. A rab­lók Varese közelében gépko­csijukkal keresztbeálltak a pénzszállító jármű előtt, igy kényszerítették megállásra. Kilyukasztották a páncélautó gumijait, majd fegyverrel kiszállásra, és a páncélszek­rény kulcsának átadására kényszerítették a három őrt. Magukhoz ragadták a 7 milliárd lírát tartalmazó 12 pénzeszsákot és elhajtottak. A támadásban senki nem sé­rült meg. A tetteseket keresi a rendőrség. Gorbacsov— Gandhi találkozó a Kremlben Véget ért Jaruzelski tokiéi látogatása (Folytatás az 1. oldalról) érkezett hivatalos látogatás­ra Moszkvába, az indiai fesztivál megnyitására. Az indiai vendégeket a szovjet főváros repülőterén Nyiko- laj Rizskov, az SZKP PB tag­ja. szovjet kormányfő és fe­lesége, valamint más hivata­los személyiségek fogadták. Az indiai vendégek ezt kö­vetően a Kremlbe hajtattak, Sevairdnadze és Shultz újabb, washingtoni találko­zójának kérdése napirenden van, a kétoldalú megbeszé­lések tárgyát kéipezi, de anindezideig még nincs kitű­zött időpontja a szovjet— amerikai külügyminiszteri tárgyalásoknak — hangsú­lyozta csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Borisz Pjadisev, helyettes külügyi szóvivő. Pjadisev bitért ar­ra, hogy a genfi tárgyaláso­kon újabb akadályok merül­tek fel, egyes kérdésekben „üresjáratban” mennek a megbeszélések A középes hatótávolságú és hadművele­ti-harcászati rakéták kérdé­sében az amerikai fél ra­gaszkodik ahhoz, hogy meg­tartsa azokat a robbanótöil- teteket, amelyeket az NSZK- mab átadott rakétákhoz tart Európában. Ugyanakkor olyan leszerelési ütemezést akarnak,, amikor is egyes szákaszokban csak a Szov­A nyugatnémet külpolitika egyik központi feladata a Szovjetunióhoz fűződő vi­szony javítása, ezért tekin­tünk nagy várakozással a szovjet vezetőkkel folytatan­dó megbeszélések elé — hangsúlyozta Richard von Wezsäcker, az NSZK szövet­ahol a György-teremben Mihail Gorbacsov és felesé­ge fogadta őket ünnepélyes keretek között. A két ország vezetője este szűk-körű baráti találkozón folytatta a véleménycserét. A megbeszélések pénteken fejeződnek be, s műszaki - 'tudományos együttműködési dokumentum aláírására is sor kerül. Radzsiv Gandhi szombaton utazik el a szov­jet fővárosból. jetunió csökkentené a raké­táit. A hadászati támadófegy­verek témájában is gyakran az abszurdumig fajulnak a viták. Amióta a Szovjetunió és az Egyesült Államok le­szerelési tárgyalásokat foly­tat a nukleáris fegyverzet­ről, vagyis a hetvenes évek eleje óta, azt vették alapul az ilyen számításoknál, hogy az ilyen, vagy olyan típusú rakéta hány robbanótölitetet juttatott célba a kísérletek során. Az amerikai fél el­képzelése szerint most — a hordozórakéta jellemzőit fi­gyelembe véve — matemati­kai model alapján valószí­nűsítenék, hogy az adott ra­kéta hány itöltetet hordoz­hatna „feltehetőleg”; ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy szovjet oldalon sokkal több töltetet • vennének szá­mításba, míg az Egyesült Államoknál csökkenne ezek­nek a száma. ségi elnöke szovjet újság­íróknak hétfőn kezdődő hiva­talos moszkvai látogatása al­kalmából adót nyilatkozatá­ban. A megbeszéléseken a nem­zetközi biztonság, a leszere­lés és az együttműködés kér­déseit vitatjuk meg — mond­ta Weizsäcker. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, len­gyel államfő csütörtökön öt­napos hivatalos látogatását befejezve hazautazott Japán­ból. Jaruzelski megbeszéléseket folytatott Nakaszone Jaszu- hiro japán miniszterelnök­kel, találkozott az ország po­litikai pártjainak és a par­lamentnek a képviselőivel. Mint a tárgyalásokról ki­adott közös közleményből ki­derül, a felek megvitatták a nemzetközi biztonság. az európai és az ázsiai nukleá­ris leszerelés számos kérdé­sét. A megbeszéléseken szó volt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról is. beleértve a japán—lengyel ipari együtt­működés témáját. Felmerült annak lehetősége, hogy japán és lengyel tőkével vegyes- vállalatokat alapítsanak, amelyek harmadik országok piacain is értékesíthetnék termékeiket. A lengyel államfő látoga­tásának utolsó napját Kio­tóban töltötte, és megismer­kedett a város történelmi műemlékeivel. Hollandia Közös haderők Hollandia kész lenne részt venni abban a közös nyugat­európai katonai egységben, amelynek gondolatát Bonn vetette fel francia—nyugat­német közös dandár felállí­tásával — jelentette ki Wim van Eekelen holland had­ügyminiszter a hágai parla­mentben. A közös francia—nyugat­német dandár gondolata a legutóbbi kétoldalú kormány­fői megbeszélésen merült, fel Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand elnök között. Franciaország nem vesz részt a NATO egyesí­tett haderőiben. Kohl hang­súlyozta, hogy a javaslat nem ellen tét tes az atlanti szövetséggel, hanem annak „nyugat-európai” pillérét hi­vatott erősíteni. Wim van Eekelen azt erő- sítgette a hágai parlament­ben, hogy a kelet—nyugati leszerelési tárgyalások hala­dása „óhatatlanul felveti an­nak szükségét, hogy a nyu­gat-európaiak szorosabb együttműködést alakítsanak ki biztonsági kérdésekben, s foglakozzanak a közös nyu­gat-európai haderők kérdé­sével”. Sajtóértekezlet a szovjet fővárosban Akadályok a genfi tárgyalásokon Weizsäcker: flz NSZK-nak érdeke a Szovjetunióhoz fűződő viszony javítása Lobogélegenda A varrónő vagy az énekes poéta? Itt van július 4-e, az amerikai függetlenség év­fordulója és megint fel­újult a vija, vajon kinek a nevéhez is fűződik a csillagos-sávos lobogó meg­alkotása. Az amerikai néphit azt tartja, hogy egy Betsy Ross nevű philadelphiai özvegy kárpitos és fehérnemű­varrónő készítette az ame­rikai nemzeti lobogó min­tapéldányát, az Anglia el­leni harcot vezető konti­nentális kongresszus fel­kérésére. Ezt a legendát lelkesen ápolja William Kingsley, a Betsy Ross- emlékház igazgatója. A múzeum ma turistákat von­zó látványosság: évente 500 ezren zarándokolnak el az amerikai zászló felté­telezett megalkotójának lakóházához . A legenda még azt is tudni véli, hogy amikor a kongresszus küldöttsége felkereste a jóhírű varró­nőt, a honatyák a dolog megkönnyítésére hatágú csillagot ajánlottak, de Betsy Ross egy papírdarab összehajtogatásával bizo­nyította nekik, hogy szá­mára az ötágú csillagok megvarrása sem gond. Bár Philadelphiában an­nak idején számosán ke­resték kenyerüket varrás­sal. a választás állítólag azért esett őreá, mert nagybátyja a parlament tagja, az 1776. július 4-én kihirdetett függetlenségi nyilatkozat egyik aláírója volt. és anyagilag gon­doskodni kívánt unokahú­gáról, aki megözvegyült, mikor férje 1776 januárjá­ban egy lőszerraktári robbanásban életét vesz­tette. Néhány történész azon­ban már a kétszáz éve is szenzációhajhász sajtó ter­mékének tartja a Betsy Ross-sztorit. Howard Ma- daus. a Milwaukee múze­um kurátora azt állítja, hogy Rossnak semmi köze a lobogóhoz, a XVIII. szá­zadból nem is maradtak fenn olyan zászlók, ame­lyekre ötágú csillagokat varrtak volna fel. Léteztek varrott lobogók, de azokon hat-, hét- vagy nyolcágú csillag virított. 1777. június 14-től ugyan az ötágú csi- lagos, sávos változat volt a törvényes, ezekre azonban festették és nem varrták a csillagokat. A varrott öt­csillagos lobogók használa­ta szerinte csak az 1800- as évektől terjedt el — vagyis jóval később, mint azt Betsy Ross állítólag „feltalálta”. Madaus más történészek­kel együtt hihetőbbnek tartja azt az elméletet, amely szerint az amerikai lobogót mostani formájá­ban végül is egy Francis Hopkinson nevű humoros költő, dalszerző és orgona­játékos tervezte, aki ugyan­csak a kontinentális kong­resszus tagja volt New Jerseyből. A fennmaradt dokumentumok szerint ő két számlát is benyújtott a kongresszusnak a sza­básmintáért. de a díjat — a fél hordó rumot, ame­lyet eredetileg kért — a törvényhozás megtagadta tőle. bár jogosultságát nem vitatta. Hogy miért nem részesülhetett éppen Hop­kinson az állami rumból, azt ma már a történészek sem tudják kideríteni. Hongkong Visszaszámlálás indul Hongkong Kínához való visszatérésének „mínusz tizedik” évfordulója volt a héten; most kezdődik a pon­tosan tíz évig tartó szakasz, amelynek végén — 1997. jú­lius 1-én — a világ egyik legkülönlegesebb városálla­ma, Hongkong ismét Kína része lesz, 99 évi „távoliét” után. A Dél-Kelet-Ázsia kapujá­ban fekvő, mind kereskedel­mi, mind stratégiai szem­pontból fontos, 235 szigetből álló Hongkong 1898 július 1-én/ egyszerű adásvételi szerződés keretében lett az akkor virágkorát élő Brit Birodalom koronagyarmata. Kínát akkoriban „tortához” hasonlították, amelyet a nagyhatalmak érdekszféra- „szeletókre” osztottak fel egymás között, bár ténylege­sen nem gyarmatosították. Azóta a Kínai Népköztársa­ság maga is nagyhatalom lett, súlya van a világpoliti­kában, egyre inkább felzár­kózik a gazdaságban is. En­nek köszönhetően, mint tes­tének részét követelhette vissza Londontól Hongkong­ot. A megállapodást 1984-ben írták alá. Sokan meglehetősen nehe­zen tudják elképzelni, hogy miképpen fog egyesülni a dél-kelet-ázsiai kapitalista „gazdasági csoda”. Hong­kong a szocialista Kínával. A két fél viszonya azonban sokkal bonyolultabb annál, hogy ez az „apróság” gondot okozhatna. Hongkong leg­alább egy évtizede a kínai külgazgasági nyitás elsőszá­mú ajtaja — a tőkés külvi­lággal való kereskedelem ja­varészt Hongkongom ke­resztül bonyolódott, és bo­nyolódik ma is, és a városon át szivárgott be a népi Kíná­ba a fejlett technológia, és gyakran a tőke. E kapcsolat sajátosságából adódik, hogy a brit—kínai megállapodás értelmében Hongkongot nem is ^olvasztják” be egy­szerűen a Kínai Népköztár­saságba, hanem autonóm közigazgatást kap, és lega­lább ötven évig nem változ­tatják meg gazdasági-társa­dalmi berendezkedését sem. Ezzel szemben szabad lesz a munkaerővándorlás (ma is sokan mennek Kínából Hong­kongba dolgozni — csak most félig-meddig illegáli­san), és Hongkong világ­gazdasági helyzete, tőkeere­je immár nyíltan egész Kí­nát szolgálja majd. Ennek ellenére a helyiek — főleg az üzleti körök — aggodalommal várják 1997. július 1-ét. Nem kevesen vannak olyanok, akik igye­keznek kimenekíteni a tőké­jüket, mert „nem bíznak a jövőben.”. Mások maradnak, hiszen éppen mostanában új gazdasági fellendülés, beru­házási „boom” kezdődött Hongkongban. Vannak, akik igyekeznek a helyi po­litikai erőviszonyokat módo­sítani, hogy az egyesülés könnyebben menjen. Egy do­logban azonban általába! egyetértenek a Hongkong lakosságának 98 százalékát alkotó kínaiak: az Union Jack piros-kék-fehér zászló­ja nem fog hiányozni nekik — ha a pénz megmarad. Tizenkilenc országból érkezett 96 eég részvételével Lenln- grádban megnyílt az ,Jpari robotok ’87” elnevezésű nemzet­közi kiállítás. A képen: részlet a magyar kiállításról. (Telefotó — KS) MOSZKVA A Szovjetunió és Irak kap­csolatainak további erősítése megfelel a két nép érdekei­nek, és építő módon járul hozzá a közel- és közép-ke­leti béke és stabilitás meg­erősítéséhez — állapította meg a csütörtökön Moszkvá­ban tartott megbeszélésein Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a legfelsőbb tanács elnöke és Taha Jaszin Ramadan, az iraki forradal­mi parancsnokság tanácsá­nak tagja, a köztársaság mi- miniszterelnökének első he­lyettese. BONN A bécsi külügyminisztéri­um megbízásából, a Kurt Waldheim osztrák köztársa­sági elnökkel szemben főleg Washingtonban felhozott vá­dak ügyében, az NSZK fővá­rosában folytatott tárgyalá­sokat Fritz Molden különle­ges meghatalmazású nagy­követ. ROMA Néhány hónapos szünet után csütörtökön felújította munkáját az olasz parlament két háza. s ezzel megkezdő­dött az Olasz Köztársaság ti­zedik törvényhozási idő­szaka. PRÄGA A hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Karo- losz Papuliasz görög külügy­miniszter csütörtökön tár­gyalt vendéglátójával, Bo- huslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszterrel. A talál­kozón időszerű nemzetközi kérdésekkel foglalkoztak, kü­lönös figyelmet szentelve a leszereléssel kapcsolatos problémáknak. MANAGUA A nicaraguai kormány szerdán jegyzékben követel­te az Egyesült Államoktól, hogy az általa fenntartott nicaraguai ellenforradal­márok vessenek véget a hegyvidéki területeken élő parasztok rendszeres elrab­lásának. Nicaragua követeli az utóbbi hónapokban Hon- durasba kényszerített közel 700 paraszt átadását a nem­zetközi vöröskereszt képvi­selőinek. WASHINGTON Oliver North alezredes, az iráni-kontra botrány egyik kulcsfigurája szerdai zárt­körű meghallgatásán először tett tanúvallomást a kong­resszusi vizsgálóbizottsá­gok tagjai előtt. A jövő keddre kitűzött következő meghallgatás nyilvános lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents