Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-03 / 155. szám

1987. JÜLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Fölül beöntik a szemcsés műanyagot, s a gép máris húzza a fóliát — itt férfiak dolgoznak. Dugaszokat párosítanak a diákok, láthatóan Jó kedvvel. (Fotó: Nagy Zsolt) Változik a világ. A Fegy­vernek: Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet sokáig ar­ról volt híres, hogy kiváló búza-, kukoricatermelő, s azon kevés Szolnok megyei gazdaság közé tartozik, ame­lyik kertészkedik is. A fegy- vernekiek először a csonthé­jas gyümölccsel, almával, körtével foglalkoztak. Ta­valy óta nemcsak termelik, szüretelik, föl is dolgozzák, hisz 180—200 helybeli és környékbeli asszonynak, lánynak ad munkát a Deb­receni Tántósító Kombinát­tal közös beruházással elké­szült konzervgyáruk. A szövetkezetnek azonban van még egy gyára — ők szerényen üzemnek hívják, j ahol műanyagokat készí­tenek minden mennyiség­ben. A hőre lágyuló mű­anyagok feldolgozásának teljes Skáláját vállalják, a foliagyártástól a fóliakon­fekcionálásig, s helyben tör­ténik a termékek színezése és nyomdai festése is. A múlt héten még dolgo­zott az üzem, s a megszo­kott, régi munkásnők mel­lett fiatalok is szorgoskod­tak. A szövetkezeti tagok gyerekei, akik nyáridőben kis munkát és keresetet kapnak így. Még pár naip, s a műanyagüzemben leáll a termelés. Kezdődik az évi karbantartás, miközben az üzem dolgozói a gyümöl­csösben szüretelnek. — sj — A szer nem bizonyította daganatellenes hatását Akadémiai állásfoglalás a Celladam emberi alkalmazásáról A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudomá­nyok Osztálya csütörtökön az Akadémia székházában saj­tótájékoztatón ismertette a Magyar Tudományos Aka­démia Elnökségének állás- foglalását a Celladam (CDM) elnevezésű készítmény embe­ri alkalmazásáról. Straub F. Brúnó, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia alelnöke. és más szakemberek elmond­ták: az elnökség nagytekin­télyű szakértőkből álló alkal­mi bizottság véleménye alap­ján alakította ki állásfogla­lását a Kovács Ádám mű­szerész vezette munkacso­port Celladam nevű készít­ményéről — amellyel az egészségügyi miniszter tiltó rendelkezése ellenére rákbe­tegségben szenvedő betege­ket kezelnek. Az állásfogla­lás szerint megállapítható, hogy a CDM nevű készít­ményre vonatkozó, eddigi vizsgálatok nem felelnek meg a hazai és nemzetközi gyógyszervizsgálati és törzs­könyvezési előírásoknak, amelyek alapján az emberi alkalmazása megkezdhető lenne; e készítmény pontos kémiai összetételét nem tet­ték közzé. Az eddigi bioló­giai vizsgálatok nem bizo­nyították daganatellenes és a szervezet védekező folya­matait befolyásoló hatását. Embereken végzett vizsgá­latát jogszabályellenesen kezdték meg. Sajnálatos, hogy a CDM-mel kezelt több ezer beteg közül számosán a hatékony gyógyító eljáráso­kat nem fogadják el. csupán a CDM-mel kezeltetik magu­kat. A szükséges kezelés el­mulasztása következtében el­marad a gyógyulás, vagy idő előtt rosszabbra, sőt végze­tesre fordul a betegek álla­pota. Az alkalmi bizottság, az orvosi osztály és az akadé­mia elnöksége ezért szüksé­gesnek látja a káros követ­kezményekkel járó gyakorlat azonnali megszüntetését. A nem törzskönyvezett, forgalmazásra nem engedé­lyezett készítmény emberen történő engedély nélküli ki­próbálása. vagy azzal törté­nő .gyógykezelés” minden országban jogellenes. A gyógyszerek embereken tör­ténő kipróbálása Magyaror­szágon is csak az egészség- ügyi főhatóság engedélyével, arra kijelölt gyógyintézet­ben, szigorúan szabályozott és ellenőrzött körülmények között lehetséges. Az állásfoglalás felhívta a figyelmet egy további lehet­séges veszélyre. A készítmény jelenlegi terjesztési módjai vissza­élésre is alkalmat adnak. Az állásfoglalás felhívja az il­letékes szervek figyelmét, hogy szerezzenek érvényt a vonatkozó törvények és jog­szabályok betartásának, be­tartatásának. Indokolt azon­nali hatállyal megszüntetni a készítmény emberen való alkalmazását. Az elnökség állásfoglalását — amely az emberi élet vé­delmét szolgálja — eljuttat­ták a Minisztertanácshoz. A szakemberek hangsúlyozták: a magyar tudományos közös­ség a kutatás szabadságát tá­mogatja. A továbbiakban is kész szakmai segítséget nyűi- tani Kovács Ádám munka- csoportjának, amennyiben azt igényli. A Tiszafüredi Kuntej Közös Vállalat évente 250 tonna trappista saj­tot állít elő. Ezt a meny- nylséget Borsod-, Haj­dú-, Szabolcs megye, il­letve Budapest több üz­lete vásárolja föl. Ké­pünkön Gárdonyi József- né csomagolja tasakokba az árut. (Fotó: T. Z.) A műszaki fejlesztésről — Hozzászólás cikkünkhöz Ahogyan az ipari felhasználó látja A Kőolajkutató Vállalat termelő tevékenységet folytat, s mégis a műszaki fejlesztés a kiemelt témái között szerepel, és e területen kettős feladatot lát el: egyrészt — áldozatok árán — biztosítja azt a szükséges anyagi fedezetet, mellyel finanszírozni tudja az általa meghatározott témák kidolgo­zását; másrészt szakemberei aktívan részt is vesznek a konk­rét feladatok megoldásában. Így mint ipari felhasználó ren­delkezik bizonyos tapasztalatokkal. Ezek megerősítik azt az országos helyzetképet, melyet hozzáértők sokasága nagy mun­kával, felelősségteljes elkötelezettséggel, igen pontos megfo­galmazással tártak elénk. Csatlakozásunkat e témakör ered­ményes kibontakoztatásához néhány észrevétellel, eredmény­nyel és esetenként vitatható gondolattal tesszük meg. Az idő mint tényező Az azonnaliság követelmé­nye bonyolítja ezt az igen egyszerűnek tűnő tényezőt, hiszen a műszaki fejlesztés nem rutin tevékenység, a gondolatoknak meg kell ér- niök, a feltételeket meg kell teremteni, előfordulnak ku­darcok — eredménytelen fej­lesztések — is. Mégis, ez a faktor a mi kezünkben van, ezt kell és lehet eredménye­sebben felhasználni. Termé­szetesen, nem olyan egysze­rűsített formában csak, hogy lerövidítjük. A rekonstrukciós műszaki fejlesztési tevékenység fogal­ma mór-már elfogadott de ezen belül — legalábbis mi úgy véljük — az adaptációs fejlesztések nem kapnak megfelelő helyet, súlyt. Azt valljuk, hogy a jelen korlá­tozott anyagi lehetősége mel­lett. valamint az elmaradá­sunk felszámolására szüksé­ges idő kényszerű lerövidíté­se miatt a K+F tevékenység időben első feladata (Pál Lé- nárd szerint is) nem lehet az egyedülállóan úi témák ku­tatása. fejlesztése, hanem a már máshol meglévők, a ter­melésben már bizonyítottan bevált témák átvétele, alkal­mazása. Milyen előnyök szól­nak e mellett az elv mellett? Elsősorban a kockázat mentesség a végeredményt illetően, az alacsonyabb anyagi ráfordítás, a kisebb szellemi kapacitás felhasz­nálás és az idő lényeges le­rövidítése a felhasználásig. Tudjuk azonban, hogy a ma­gyar fejlesztő helyek általá­ban idegenkednek ettől, mert alacsonyabb színvonalú mun­kának tartják, és szűkebbb területre korlátozódik a ta­lálmányi. újítási tevékenység melynek anyagi kihatásai is vannak. (Gondolkodásunkra is ráférne a japán módszer adaptációja). A szellemi erőt a gyártástechnológiára kell fordítani, mert az adaptáci­ós tevékenység alapja, hogy képesek vagyunk-e gyártani! Akik ezt az uta1 járták már tudják, milyen sok új felada­tot kell megoldani, milyen sok szellemi úidonságot kell bevezetni ahhoz hogy a ter­mék megvalósuljon. Az idő-kérdés másik sarka­latos pontja a fejlesztő he­lyek taktikájában van. Alap­JÓt, Taián régimódinak tűnik a Kölcsey-gondolat, de aktu­ális. Érződik a mottóban a cselekvés szükségessége ép­pen úgy. mint annak a kény­szere. hogy az eredmény csak megfelelő lehet. Szívesen lát­nánk jelmondatként minden fejlesztő helyen és minden felhasználónál. Nem nagy gondolati áttétellel el lehet jutni ahhoz a sokat vitatott témához is, vajon a kutya csóválja-e a farkát vagy for­dítva, azaz a felhasználó (megrendelő a pénzével) akarata, igénye a döntő vagy a fejlesztő helyek adottsága, felkészültsége, állítólagos tu­dásszintje. A Kőolajkutató Vállalatnál e kérdés eldőlt; a felhasználói érdek az el­sődleges, mert a követelmé­nyeket is ide címzik. Mind­ez nem zárja ki az együtt­működést, de csak szakmai, tudományos indokok, érvek alapján. Természetesen eh­hez a felhasználói szakem­bergárdának is (tájékozott­nak kell lennie, s nem sza­bad kívülről szemlélni a fej­vető változást kell elérnünk, hogy a fejlesztés—gyártás— alkalmazás folyamata lénye­gesen lerövidüljön. A jelen­legi 7—10 éves átfutási (?) idő nem tartható! (Az ered­ményes és hatékony innová­ciós környezet az alapvető újdonságok alkalmazására maximum 5 évet ad. a kor­szerűsítésekre 5—6 hónapot) Mindaddig, míg elfogadott feltétel a fejlesztő helyek közép távon történő (lehető­leg egy teljes ötéves tervidő­szak) gondolkodás, addig ér­zékelhető javulás nem vár­ható. Társadalmi kényszert kell biztosítani ennek a me­rev rendszernek a feloldásá­ra. Csak két gyakorlati pél­da igazolásul: a megfogal­mazott fejlesztési cél aktu­ális, korszerű, magas színvo­nalú az indítás időpontjá­ban. A vállalási határidő 5 év. Induljunk ki abból, hogy a tevékenység eredményes tehát 5 év után lehet, gyártót keresni. Valószínűsíthető, hogy a tennék tömeges gyár­tása valamint az üzemi fel- használás ismét. 5 évet igé­nyel. Közben a viilág halad, máshol az időtényező fonto­sabb, gyorsabban születnek úi eredmények. A végered­mény: az indítás jó. de a megvalósulás időtartama mi­att megjelenésekor a termék már nem korszerű! Az előzőekben feltételez­tük a fejlesztő munka ered­ményességét. Legyen a má­sik példában az a helyzet, hogy a félidőben „nehézsé­gek” jelentkeznek. A jelen­legi szokásjog szerint, az el­ső lépés a határidő módosí­tása „a cél érdekében”, és azért, hogy az addig felhasz­nált pénz ne vesszen el. Mit tehet a megbízó? A téma ki­dolgozása fontos, alkalmaz­ni szeretné; hozzájárul a fel­adat teljesítési határidejének meghosszabbításához! A to­vábbiak ismertek. Kény­szerhelyzetet kell teremteni hogy a fejlesztő helyek ne el­sősorban a vállalási idejük­kel manipuláljanak nehézsé­geik esetén, hanem az erők átcsoportosításával. Legye­nek rugalmasabbak, az áldo­zatok, a követelmények ne csak a felhasználókat érint­sék. Legyen a szerződéses ha­táridő tabu. megváltoztatha­tatlan ! S jól lesztési folyamatot (külső bérmunkának tekintve), ha­nem a termelés részeként és főleg nélkülözhetetlen ele­meként. Más szemében a szálkát? Nem, de a saját munkában a gerendát észrevettük ésel- távolírtottuk! (Szilánkok még vannak.) Vállalatunk már évekkel ezelőtt tudatos lépéseket tett az innovációs helyzet, körül­mény jobbítására. Megterem­tette a szükséges keretet (korszerű szervezet, benne kiemelten a fejlesztés) és ezt kreatív, az újat fogadni, ezért dolgozni és lelkesedni tudó szakember, illetve ve­zető gárdával töltötte fel. A folyamat még nincs lezárva mert nem is lehet; a napra kész állapot kényszere állan­dó tettet kíván. Biztató rész- eredményeink vannak! Átesve a számítógépek di­vat és státusszimbólum korszakán, egyik legnagyobb eredményünk, hogy először nem az íróasztalokon dolgoz­tak egységeink, hanem a fő­tevékenység kiszolgálásában vettek részt terepen, igen mostoha körülmények között. Kutató berendezéseink szá­mottevő részöléi alkalmaz­hatnánk az „Itt computer el­lenőrzi a termelő munkát”, vagy az „Itt számítógép ve­zérli a műveletet” feliratot. S nem állünk meg, folytat­juk e tevékenység bővítését és a felhasznált eszközeink számát is növeljük. Ügy vél­jük. hogy a Világ Bank-i hi­tel ilyen irányú felhasználá­sa célravezető. Rendelkezünk a vállalat egészét átfogó számítógépes rendszer szemlélettel is. mely hierarchikus felépíté­sű. Két fő funkció különül el (a. szakmai, műszaki, terme­lés irányítási és ellenőrző; b. gazdasági, ügyviteli, sta­tisztikai). de a rendszer egy­ségét a vezérlő computer biz­tosítja a háromszintes fel­használói lehetőséggel kom­binálva. A rendszer kiépíté­sének befejezése ebben az évben várható, miután elhá­rultak az akadályok a be­szerzésekkel kapcsolatban. Programszerű oktatás A termelési főfolyamatban a rekonstrukciós fejlesztések dominálnak. Világszínvona­lú berendezések, kiszolgáló egységek álltak és állnak fo­lyamatosan munkába. Ezek­nek olyan funkciói is van­nak a termelékenység emelé­se mellett, hogy a hazai fej­lesztés számára célt is hatá­roznak meg. Kényszerű köve­telmény ezek alkalmazása so­rán a legkorszerűbb technoló­gia bevezetése és betartása. Erre biztosítékot az ad, hogy szakembereink (nagy anyagi ráfordítással) megfelelő nyelvtudással rendelkezve a világ fejlett országaiban sa­játították el az alkalmazás feltételeit. Mindenki nem juthatott el külföldre, de a megszerzett tudás. Ismeret nem vész el: a Kőolajkutató vállalat létrehozta oktatási központját, ahol programsze­rű oktatás, képzés, tovább­képzés. nyelvtanulás folyik különböző szinteken Vannak-e, illetve lesz­nek-e, akik a korszerű tech­nikát, technológiát alkalmaz­zák, Irányítják? A válasz: határozott igen! A jelenlegi szakembergárda anyagi el­ismerése a felmutatott telje­sítmények függvényeként fo­lyamatosan javul, s ennek megtartó hatása van. A jövő­beni munkát pedig a pálya­kezdőktől várjuk. Várhat­juk, mert a velük való törő­dés, gondoskodás példasze­rű. Csak felvillantva az adottságokat lehetőségeket: társadalmi ösztöndíj rend­szer, 10 ezer forintos letele­pedési segély, a megyében talán legmagasabb kezdőbér. patronáló rendszer, szerve­zett nyelvtanfolyam, takástá- mogatás, vezetőképző tanfo­lyamok, második diploma megszerzése, tudományos munkásság, stb. A vállalatnál tevékenyke­dő négy MTESZ tagegyesület (helyi csoport szakosztály) tagjai és a szervezetek (OMBKE, MGE, MFT, GTE) sajátos programjuk szerint aktív munkát végez­nek az új, a korszerű meg­honosítása érdekében. Fóru­maikon a tudomány úi ered­ményeinek ismertetését vég­zik jó hatásfokkal. Lehetne még folytatni a meditációkat, az eredmények felsorolását, de a lényeg tö­mören : társadalmi, gazda­ságpolitikai célkitűzéseink elérése az elkövetkező évek­ben jelentős mértékben at­tól függ. hogy képesek va­gyunk-e meggyorsítani a mű­szaki fejlesztés ütemét, a tu­dományos eredmények gya­korlati alkalmazásét. Suba Sándor a Kőolajkutató Vállalat geofizikai főosztályának vezetője

Next

/
Thumbnails
Contents