Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-23 / 172. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 23. Kommentár Elszalasztolt lehetőség? Hosszú idő óta most van a legjobb esély az évtizedek óta húzódó közel-keleti válság rendezését szolgáló nemzetközi konferencia összehívására — ezzel, a térség szakértőit is meglepően derűlátó kijelentéssel adta meg az alaphangot izraeli tárgyalásaihoz az egyiptomi külügyminiszter. Eszmat Abdel- Megid személyében hosszú évek óta először tartózkodott a szomszédos országban a kairói diplomácia vezetője, így érthető, hogy a megfigyelők megkülönböztetett érdeklődéssel követték a jeruzsá- lemi tárgyalásokat. Az optimizmus persze — épp a térség politikai fejleményeinek ismeretében — visszafogott kell, hogy legyen. Eszmat Abdel-Megid úgy összegezte kormánya álláspontját, hogy a tárgyalások legkedvezőbb fórumaként az ENSZ égisze alatt megrendezendő, s a Biztonsági Tanács állandó tagjait is bevonó nemzetközi értekezlet lenne — csakhogy ez az a pont, ahol a jelek szerint a mostani izraeli vizit sem vitt közelebb az egyetértéshez. S ez aligha csodálható, elvégre magán az izraeli kabineten belül sincs összhang e kérdésben: míg a munkapárt vezetője, Simon Peresz külügyminiszter pártolja egy genfi, szélesebb körre kiterjedő konferencia gondolatát, addig koalíciós társa, Jichak Samir kormányfő a leghatározottabban elzárkózik attól. A likud-párt vezére ugyanis egy szűkebb hazáján és Egyiptomon kívül legfeljebb az Egyesült Államokat és Jordániát érintő tanácskozás híve. S a viták természetesen nem csak és nem először Megid eszmecseréi kapcsán kerültek felszínre. Ellenkezőleg: ez az ütközőpont, amely az elmúlt időben nemegyszer az egész izraeli kabinet túlélését tette kockára, felvillantva a törékeny egységű koalíció felbomlásának esélyét. Sokan fogalmaznak úgy, hogy Izraelben valójában már meg is kezdődött a választási kampány, csupán az bizonytalan, mikor kerül sor a következő erőpróbára, s hogy mennyire rendeződnek át az erőviszonyok a tartóssá vált munkapárti— likud párharcban. Ami viszont a nemzetközi értekezlet témáját illeti, félő, hogy Megid látogatása sem hidalta át az említett nézetkülönbségeket. Pedig az egyiptomi külügyminiszter nyilatkozatához azt is hozzátette: a pillanatnyilag fennálló, viszonylag kedvező esélyek esetleg sokáig nem ismétlődnek meg, vagyis a kínálkozó alkalmat nem lenne szabad elszalasztani. Ügy tűnik azonban. Jeruzsálemben éppen ez történt. Szegő Gábor Libanonban Új tömörülés A libanoni hazafias erők szerdán „Egyesítési és Fel- szatoadítási Front” néven új tömörülést hoztak létre az izraeli megszállás elleni harc, illetve a belpolitikai reformokért folyó küzdelem összehangolására. A bejrúti bejelentés szerint a frontban 13 baloldali és muzulmán szervezet vesz részt, köztük a Libanoni Kommunista Párt, a Valid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt, a Nabiih Bem irányítása alatt álló síita Amal, illetve független személyiségek is. Nem vesz részt az újonnan létrejött tömörülésben az Irán-barát Hezbollah. Gorbacsov interjúja a Merdekának Sajtóértekezlet Brémában (Folytatás az 1. oldalról) példásnak nevezte a két eltérő társadalmi rendszerű gs szövetségi rendszerhez tartozó ország kapcsolatait, s kiemelte e viszony kedvező alakulását Richard von Weizsäcker szövetségi elnök magyarországi látogatása óta. Külön értékelte a budapesti kulturális fórum sikerét a helsinki folyamat szempontjából. Mint mondotta. az NSZK nagy várakozással tekint a magyar kormányfő tervezett látogatása elé. Várkonyi Péter a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy a kölcsönös kapcsolatok már évek óta mindkét fél javára fejlődnek, s azt mutatják, hogy a két ország a nemzetközi életben is' közös erőfeszítésekkel szolgálhatja a légkör javítását. Külön örömünkre szolgált az a körülmény — mondotta. hogy Genscher külügyminiszter is osztozik abban a véleményben : a nemzetközi életben új gondolkodásra van szükség. Mint hangsúlyozták, kívánatosnak tartják, hogy a kölcsönös utasforgalomban eljussanak a vízumkényszer eltörléséig. Genscher kifejezte készségét, hogy támogatja e megoldás megvalósulását. A magyar fél kifejezte országa érdekeltségét abban, hogy környezetvédelmi megállapodást kössenek az NSZK-val. Mindkét részről kívánatosnak tartják, hogy erről még ez évben megkezdődjenek a tárgyalások. A felek ősszel folytatják a jogi és konzuli kérdésekkel kapcsolatos konzultációjukat és még ebben az évben ülést tart a kulturális vegyesbizottság. Várkonyi Péter köszönetét fejezte ki azért,, hogy az NSZK kormánya aktívan támogatja az EGK és Magyar- ország közötti tárgyalásokra vonatkozó mandátum létrejöttét. Reményüket fejezték ki. hogy a tárgyalások hamarosan eredményesen zárulnak. Genscher külügyminiszter kifejezte országa elvi készségét. hogy támogatja a ma- g^rországi német kisebbség kulturális tevékenységét. Szovjet—szír legénységgel a fedélzetén sikerrel felbocsátották a Szojuz TM—3-as űrhajót. A képen: a személyzet tagjai (balról jobbra) Mohammed Farísz szír, valamint Alekszandr Viktorenko és Alekszandr Alekszandrov szovjet űrhajósok (Telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Horni uzi-szoros Harckészültség az amerikai badikajékon (Folytatás az 1. oldalról) tárgyalnak. Természetesen csak abban az esetben, ha az Egyesült Államok is ugyanezt teszi. Le fogjuk szerelni a térségben a hadműveleti-had - színtéri rakétákat is. Vagyis — mondotta Mihail Gorbacsov —, a Szovjetunió az „átfogó kettős nullamegoldás” koncepciójából indul ki, a lépést nem kapcsolja ösz- sze azzal, hogy az Egyesült Államok nukleáris eszközöket tárol Dél-Koreában, a Fülöp-szigeteken és Diego Gardán. Mihail Gorbacsov kérdésre válaszolva részletesen kifejtette, melyek a legaktuálisabb és reálisan megvalósítható lépések az ázsiai és délcsendes-óceáni térségben a feszültség csökkentésére. — Első lépésként a Szovjetunió kész kötelezettséget vállalni arra, hogy nem növeli nukleáris fegyver szállítására alkalmas repülőgépeinek számát területének ázsiai részén, ha az Egyesült Államok a térségben nem telepít több olyan nukleáris eszközt, amelyek képesek elérni a Szovjetunió területét. — Második feszültségcsökkentő lépésként a Szovjetunió kész csökkenteni hadiflottájának aktivitását a Csendes-óceánon. Bizalomerősítő intézkedés lenne a haditengerészeti hadgyakorlatok számának és méreteinek korlátozása a Csendes-óceánon és az Indiai-óceánon, valamint a környező tengereken: egy évben 1—2 nagyszabású haditengerészeti hadgyakorlatot lehessen csak tartani, s időben jelentsék be azokat. — A harmadik megvalósítható lépés: az ENSZ több MOSZKVA A Szovjetunióban július 7-éin népgazdasági célokat szolgáló atomrobbantást hajtottak végre. A föld alatti robbantást ezúttal nem a kazahsztáni kísérleti telepen, Szem i pa latyi nszk közelében hajtották végre, hanem a Jakut ASZSZK területén. KATMANDU Befejezte Nepálban tett háromnapos hivatalos látogatását Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és kedden este Katmanduból hazautazott az NSZK-ba. A kancellárt elutazása előtt fogadta Birendra nepáli király. mint 15 évvel ezelőtt fogadta el az Indiai-óceán atom- íegyvermentes övezetté nyilvánításáról szóló nyilatkozatot. Több éve folynak az előkészületek egy, a világ- szervezet égisze alatt tartandó nemzetközi konferencia megtartására ebben a kérdésben — közölte Gorbacsov. Am a tapasztalatok azt mutatják, hogy amint a kérdésben haladás történik, az Egyesült Államok azonnal megszakítja a tárgyalásokat. Itt az ideje annak, hogy az Indiai-óceán on és a hozzá kapcsolódó tengereken, átjárókon és öblökben megteremtsük a tengeri hajózás biztonságának garanciáit — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. — Negyedszer. Különösen fontos az atomrobbantások kérdése — mondotta Mihail Gorbacsov. A Szovjetunió reméli, hogy közös erőfeszítésekkel ki lehet dolgozni és el lehet fogadni egy olyan történelmi jelentőségű megállapodást, amely a nukleáris leszerelés területén is előrehaladásra ösztönöz. Mihail Gorbacsov részletesen szólt a regionális konfliktusokról is. A szovjet politikus ezt a témakört összetettnek minősítette. Kifejtette: minden regionális konfliktusnak megvannak a maga gyökerei, mondhatni a maga ..kórtörténete”, s gyógyításának eszközei. Afganisztánban az afgán vezetés által következetesen folytatott megbékélési politika fokozatosan átalakítja a belső helyzetet. Zsoldosok egész csoportjai szüntetik be a kormányellenes harcot, visszatérnek hazájukba a menekültek. Az afgán nemzeti megbékélés természetesen kizáróHelmut Kohl ezt megelőzően a Kínai Népköztársaságban tett hivatalos látogatást. LONDON A brit parlament kedden jóváhagyta azt a brit—francia tervet, melynek értelmében a La Manche csatorna alatt építendő alagúttal kötik össze Nagy-Britanndát a kontinenssel. A francia törvénylag az afgánok ügye, azoké is. akik az ország határain kívül tartózkodnak. A szovjet csapatok Afganisztánból való kivonásának kérdése elvben megoldott — mondotta a szovjet politikus. A Szovjetunió arra törekszik, hogy a csapatkivonás határideje miné] rövidebb legyen. De ehhez az kell. hogy szüntessék be a beavatkozást Afganisztán belügyeibe és garantálják a be nem avatkozást. Mihail Gorbacsov szólt az iraki—iráni háborúról. A szovjet vezető véleménye szerint a probléma már régen nem csak a két szemben álló felet érinti. A háborús tevékenység növekedése az egész világgal szembeni kihívássá változott. Az ENSZ Biztonsági Tanács határozatban szólította fel a feleket a háború azonanli beszüntetésére és arra. hogy Irak és Irán vonja vissza csapatait a nemzetközileg elfogadott határok mögé. A Szovjetunió megszavazta ezt a határozatot. Végezetül a szovjet—indonéz kapcsolatok helyzetéről és_Indonéziának a nemzetközi életben játszott szerepéről szólt Mihail Gorbacsov. Suharto elnök tervezett szovjetunióbeli látogatása, valamint a találkozó Mochtar Kusumaatmadja külügyminiszterrel arra enged következtetni. hogy a szovjet— indonéz együttműködés .minőségileg új szintre emelkedik. Élve a lehetőséggel, ezúton szeretném átadni a szovjet vezetés, a szovjet nép szívélyes üdvözletét, legjobb kívánságait. s kifejezni nagyrabecsülésünket az Indonéz Köztársaság és nép iránt — mondotta végül Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. hozás már áprilisban zöld utat adott a mintegy 5 milliárd fontos költségvetéssel, magánvállalatok által finanszírozott tervnek. MANILA Földreform-rendeletet írt alá szerdán Corazon Aquino asszony, a Fülöp-szigetek elnöke. Az ország mezőgazdasági termőterületeinek gyakorlatilag összes kategóriáját érintő reformrendelet részletei, a földosztás feltételei egyelőre nem ismeretesek. Abba mindenesetre még beleszólása lesz a törvényhozásnak, hogy a földbirtokosok mekkora területeket tarthatnak meg maguknak. Szerdán a két amerikai zászló alatt hajózó kuvaiti tartályhajó, és az őket kísérő három amerikai hadihajó áthaladt a Hormuzi- szoroson. A konvoj élén a Fox cirkáló haladt, egy fregatt és egy romboló pedig az iráni partok felől biztosítja a két tartályhajót. A hadihajókon harckészültségi állapotot rendeltek el. Irán korábban többször megfenyegette az Egyesült Államokat, hogy megtámadja a lobogója alatt a Perzsa(Árab)-öbölben hajózó kuvaiti vízdjárműveket. Az ÍRNA arról számolt be, hogy az egyik északi iráni város lakói Ali Hamenei elnök ottani látogatása során kijelentették: készek amerikai célpontok elleni kamikaze-akciókban -részt venni, az iszlám forradalom magasztos céljainak megvalósítása érdekében. Az öböl mentón az évezredek sodrában „Már a -régi görögök is ismerték...” — Számtalan történeti visszapillantás kezdődik ezzel a közhely- lyel. Ami azonban a ma Perzsa- (Arab)-öbölnek nevezett térséggel kapcsolatos viszályok, nagyhatalmi ellentétek történetét illeti, nos, ez- ügyben feltétlenül igaz a bevezető: már a görögök is ismerték az öböl stratégiai jelentőségét. Macedóniai Nagy Sándor az időszámítás előtt 323-ban, 32 éves koráiban az öböl menti Mezopotámiában — a mai Irakban — Babilonban halt meg: ez volt utolsó állomása világhódító útján, amely elvezette Perzsiába (a mai Iránba) és az Indus völgyébe (a mai Pakisztánba). Nagy Sándor is azért vetette már tekintetét az öböl környékére, amiért évezredeken át minden újabb hódító: a térség Európa és Ázsia között, stratégiai ponton fekszik Az öböl menti kereskedelem virágzására utaló legrégibb emlékek ötezer évesek. Még abból az időből származnak, amikor a Tigris és az Euf- rátesz között elterülő Mezopotámia városállamai kereskedtek a mai Arab-félszigeten élt törzsekkel és a keleti birodalmakkal. A mai Szaúd-Arábia mellett Bahrein szigetállam — ahol ma amerikai támaszpont van — egykor a híres-neves dilmuni civilizáció központja volt, városias kultúrával. Dilmun a tengeri kereskedelem fordítókorongja volt a sumérok és az Indus völgyében élő népek között. Sumér följegyzések „paradicsomi” állapotokról szólnak Dilmunból; egyike ez azoknak a helyeknek, ahová a bibliai édenkertet helyezik mai kutatók. Az édesvizű források és pálmaligetek mellé települt oázisokban a kereskedelem, a halfogás és a gyöngyhalászat adott korokon át megélhetést az arab sivatag mindenkori lakóinak. Perzsia és Kína kereskedelméről az öböl víziútján át az időszámítás szerinti negyedik századból származnak emlékek, feljegyzések. Az arabok és perzsák ellentéteit az iszlám mélyítette el a hetedik század után; a perzsák az iszlám síita ágához csatlakoztak, míg az arabok többsége szunnita maradt. Egy idő után megjelentek azután a nyugati tengeri hatalmak. Elsőként a 16. században a portugálok, akik erődöt építettek az öböl bejáratánál lévő Hormuz-szigeten, hogy védjék az indiai támaszpontjuk, Goa felé vezető víziutat. Goa csak 1964- ben tért vissza Indiához. A portugálok Ománt is elfoglalták, de 1650-ben távozniuk kellett: színre léptek az angolok. Az öböl előbb brit—holland viszály, majd brit hódítás „beltengere” lett. Nagy-Britan- nia meghódította Indiát és többé nem nélkülözhette az öblöt. 1818-ban indultak az első brit büntetőexpedíciók az öbölmenti arab sejkségek ellen. Azt a vidéket akkor — a lakosok egyik fő tevékenységére utalva — kalózpart néven ismerték az európai tengerészek. Omán egyébként maga is jelentős helyi hatalom volt a 17. és a 18. században; gyarmatbirodalma a kelet-afrikai Zanzibárig terjedt, s Indiával is kereskedett. Az első arab állam volt, amely diplomáciai képviselőt küldött az Egyesült Államokba, még 1840-ben — stílusosan nagy kereskedelmi szállítmány kíséretében. A britek 150 évig maradtak. Amikor negyven évvel ezelőtt elvesztették Indiát és Palesztinát, az öböl politikai jelentősége is csökkent szá- 'mukra, no és erejük sem maradt megtartására. A hatvanas évek végéig az öbölmenti sejkségek is megkapták a függetlenséget. A britek helyét az amerikaiak vették át. Jelenlétüket az utóbbi negyven évben ugyancsak hadihajók felvonultatása jelezte a legszembetűnőbben. Az ágyúnaszád diplomácia ismert és szokott jelenség a régi „kalózparton”. Közben persze az öböl másért is fontossá lett: olajat találtak a partján. Irán déli részén már az időszámítás előtt 500 táján fölfedezték a kőolajat, ám azt akkoriban még csak lámpaolajnak használták, vagy utat építettek a belőle nyert bitumenből. Babilonban látható talán a világ legrégibb, háromezer éves aszfalt- útja. Az első kereskedelmi mennyiségű olajlelet szintén iráni, s a dátum: 1908. Ez a britek zsákmánya volt már. Bahreinben 1932-iben, Sza- úd-Arábiában 1938-ban nyitották meg az első olajkutakat. Ez utóbbiak már az amerikai olajcégeknek termeltek, ezek tették hatalmassá az amerikai olajtársaságokat, amelyekkel — Roosevelt mondása szerint — „nem lehet politikát csinálni, de nélkülük sem”. Az öböl környékén található a világ ma ismert olaj- tartalékának kétharmada. Az amerikai haditengerészet 1949 óta van jelen az öbölben, az amerikai politika egyik sarkpontja az „olajútvonalak védelme”. A helyzeten egyelőre az sem változtat, hogy az öböl jelentősége az olajszállítás szempontjából csökken. Jelenleg még naponta 6,5 millió hordó olaj utazik az öböl vizén, ám az utóbbi évtizedben megépült iraki, szaúdi és más olajvezetékek össz- kapacitása már napi 5,2 millió hordó, s e vezetékek a Földközi- és a Vörös-tengerre — és néhány év múlva az Indiai-óceánra is — nyílnak. Nem beszélve arról, hogy a kőolaj hosszú távon visszaszorul a fejlett ipari országok energiaforrásai között. Kérdés, hogy az Öböl problémái ma rendezhetők-e végre másképpen, mint a régi görögök óta mindig — immár fegyver nélkül.
