Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 18. HÉTFŐ:'Csőn Tu Hvan dél­koreai elnök a tüntetések ha­lkakra átalakította kormá­nyát — A közel-keleti béke- konferencia esélyeiről tár­gyaltak a közös piaci tagál­lamok külügyminiszterei — Megkezdte hivatalos tárgya­lásait Pekingben a nyugat­német kancellár — Az olasz köztársasági elnök a keretzi- ténydemokrata Giovanni Gó­rtál bízta meg kormányala­kítással. KEDD: Budapesten ma­gyar-csehszlovák külügymi­niszteri tárgyalások kezdődi­tek — Szovjet szóvivő nyi­latkozata küldöttségük izraeli helyzetfelmérő körútjáról — II. Hasszán marokkói ki­rály hivatalos látogatásra Londonba érkezett — Magyar felszólalás a bécsi utótalál­kozón a nemzeti kisebbségek ügyéről. SZERDA: Washingtonban közölték, hogy július 22-én a terveknek megfelelően »met­rikai zászlókat vonnak fel a kuvaiti tartályhajókra — Berlinben bejelentették, hogy Erich Honecker szep­tember 7. és 11. között hiva­talos látogatást tesz az NSZK- ban — Aszlr külügyminisztert fogadta Fahd szaud-arábiai király, aki az arab liga fő­titkárával is tárgyalt — Pa­pandreu görög kormányfő Szófiában tett látogatást. CSÜTÖRTÖK: Teheránt fe­nyegetés: az iráni hadsereg megtorolja, ha az USA be­kapcsolódik az öböl menti háborúba — John Poindexter, volt nemzetbiztonsági ta­nácsadó kongresszusi megt- ballgatása során azt állítja, hogy Reagan elnök tudott a „túszokért fegyvereket” ak­cióról — Kohl kancellár Ti- betben folytatta kínai látoga­tását — Mock osztrák alkan- cellár és külügyminiszter Prágában tárgyalt a kétoldar lú kapcsolatok bővítéséről. PÉNTEK; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke bará­ti monkalátogatásra Moszk­vába utazott — Thatcher asszony, brit kormányfő Wa­shingtonban tesz villámláto­gatást — Fokozódott a fe­szültség Párizs és Teherán viszonyában, miután Irán ultimátumot Intézett a fran­cia kormányhoz — A „gau- eho” lesz Argentína és Bra­zília közös pénze. Sarney brazil elnök Buenos Aires-i látogatása során Alfonsin argentin államfővel fontos megállapodásokat Irt alá. Londonban tárgyalt a héten Husszein Jordán uralkodó. A ké­pen: a Margaret Thatcherrel folytatott eszmecseréjén való­színűleg szóba került egy esetleges közel-keleti békekonfe­rencia is. (Fotó: AP — MTI —KS) tárgyalni azoknak a küliföl- dön lévő amerikai támasz­pontoknak az ellenőrzéséről, amelyeken közepes hatótá­volságú rakéták vannak. Végül a negyedik akadály: nem akarják leszerelni azt a 72 amerikai nukleáris töl­tetet, amely a nyugatnémet hadsereg tulajdonában lévő Pershing 1/a rakétákhoz tar­tozik. Ugyanekkor Washington­ban ismételten olyan kije­lentések hangzottak el, hogy a Szovjetunió Genfben féke­zi az előrehaladást, visszalép a korábban már egyeztetett állásponttól. A tárgyalások üteme ezért lassult le. állí­tották amerikai hivatalos személyiségek. Minderre Moszkvában azt mondják, hogy a mostani tárgyalási forduló három hónapja alatt a szovjet küldöttség hét meg­állapodás-tervezetet ter­jesztett elő. Moszkvai véle­mény szerint ezekben a ja­vaslatokban figyelembe vet­ték az amerikai megfontolá­sokat. Üj hangsúlyt kapott most az a szovjet igény, hogy a Dél-Koreában, Japánban, a Fülöp-szigeteken állomá­As egyre súlyosbodó gazdasági és életkörülmények miatt sokan előrehozott elnökválasztásokat követelnek Brazíliában. A képen: Sao Pauloban is ez volt a felvonulók jelszava. (Fotó: AP — MTI —KS) Valóban megtorpant volna a szovjet—amerikai tárgya­lások üteme? Kétségtelen, hogy az utób­bi napokban többet lehetett hallani egy szovjet—ameri­kai megegyezés akadályairól, mint a tárgyalások előreha­ladásáról. Ebben bizonyos taktikai megfontolások épp­úgy közrejátszhattak, mint ahogyan tényleges gátló té­nyezők is felbukkanhattak. Figyelemre méltó, hogy az egyik szovjet külügyi szóvi­vő Moszkvában nem keve­sebb, mint négy, az előreha­ladást akadályozó elemet említett az amerikai maga­tartásban. Az Egyesült Álla­mok küldöttsége olyan for­mulákat terjeszt elő, ame­lyek egyoldalú előnyökét biz­tosítanak számára, s először csak a Szovjetuniótól vár egyoldalú leszerelési lépése­ket; ez az első tényező. A második, hogy az Európa nyugati felén telepített Pers­hing— 2-es rakétákat kivonás helyett Pershing 1/b jelű ra­kétákká akarják átalakítani, a szárazföldi telepítésű ro- botrepülőgépeket pedig hadi­hajókra akarják szerelni. A harmadik: nem hajlandók sozott amerikai hadművele­ti-harcászati rakéták, vala­mint a közepes hatótávolsá­gú rakéták leszereléséről is tárgyalni kellene. Európát illetően pedig Moszkvában leszögezték, hogy felelősség terheli azokat a nyugat-eu­rópai államokat, amelyek te­rületén amerikai közepes ha­tótávolságú rakétákat tele­pítettek: nekik is ellenőriz­niük kell majd felszámolásu­kat, és nekik kell biztosíta­ni az ellenőrzés lehetőségét. A rakéták eltávolításának és tényleges leszerelésük el­lenőrzésének kérdéscso­portja valóban bonyolult. A szakkérdéseken túl azonban a politikai akarat a döntő végső soron nem a genfi tár­gyalóasztalnál mondják ki az utolsó szót, hanem egy csúcs- találkozón. Annak előkészí­téséhez pedig nyilván szük­ség van külügyminiszteri ta­lálkozóra, vagy akár két Sevardnadze—Shultz ta­nácskozásra is. Ha valaki most megtorpanásról beszél­hetne is. a folyamat tovább- lendítését a külügyminiszte­rektől lehet várni, az igazi kérdés a csúcstalálkozó létrejöttére vonatkozik. Egyhetes látogatást tett Kí­nában Helmut Kohl. A ké­pen: a nyugatnémet kancel­lár találkozott Teng Hsziao- pinggel, a legbefolyásosabb kínai vezetővel. (Fotó: AP — MTI — KS) Lesz-e folytatása a tehe- ráni „nyilatkozatháború­nak?” Az öböl menti háború fegyverropogását mostaná­ban elnyomják a harcias nyilatkozatok hangjai. Hol Washington helyezi kilátás­ba, hogy nem hátrál meg, és minden eszközzel, ha kell, fegyveresen is, megvédi a hajóforgalmat az öbölben, s természetesen mindenkelőtt azokat a kuvaiti olajszállí­tó hajókat, amelyekre július 22-én amerikai zászlót von­nak fel, s amelyek kormány- kerekéhez amerikai tengeré­szek állanak; hol pedig Te­herán folyamodik a figyel­meztetés formáihoz. A na­pokban például Rafszandzsa- ni az iráni parlament elnöke arról beszélt, hogy az iráni hadsereg „eí fog süllyeszteni amerikai hajókat, el fog fog­lalni amerikai támaszponto­kat, és fogságba fog ejteni amerikai polgárokat”, ha az USA bekapcsolódik az öböl menti háborúba... Lehet-e hinni az ilyen fe­nyegetésnek? Nyilván ezt a kérdést elemzik, vizsgál­ják Washingtonban is, ahol a Reagan-kormányzat el­szántságával szemben a kongresszus józanabb állás­pontra helyezkedik. A hon­atyák el akarják kerülni, hogy az USA haditengeré­szete és légiereje valóban belebonyolódjon valami­lyen veszedelmes kalandba. Közben Teherán több fron­tot is nyit a nyugattal szem­ben. A „követségek csatája” tovább dúl Franciaországgal, miközben még nincs vége a brit—iráni diplomáciai konf­liktusnak sem. Hire járja, hogy az iráni kormány pénzügyi ellenlépé­sekre szánta el magát, s például már nem ad megbí­zást londoni bankoknak; üz­leti ügyeit Rómában. Genf­ben bonyolítja le, diplomatá­it pedig fokozatosan áttelepí­ti Dublinba, az ír>főváros- ba... Mindez, persze, csak néhány gombostűszúrás, ah­hoz képiest, hogy a fegyve­res akciókkal fenyegetőzés még háborús veszélyt is rejthet magában. Remélhe­tőleg azonban az öböl part­jain és vizein a harcias nyi­latkozatokat nem követik harci cselekmények... Pálfy József Mihail Gorbacsov fogadta Grósz Károlyt (Folytatás az 1. oldalról) forradalmi változásokat. Őszintén reméli, hogy e fo­lyamat elősegíti a szocializ­mus nemzetközi pozícióinak erősítését, a szocialista or­szágok együttműködése ha­tékonyságának növelését minden területen, beleértve a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsát is. A Minisztertanács elnöke szólt az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi ki­bontakozás programjáról, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséről, amely előirányozza a népgazdaság stabilizálását, egyensúlyá­nak helyreállítását, a gazda­sági szerkezet átalakítását a műszaki-tudományos hala­dásra támaszkodva Az SZKP KB főtitkára si­kereket kívánt a magyar kommunistáknak a jelenle­gi nehézségek leküzdésében, a magyar népgazdaság sta­bil fejlődésének biztosításá­ban. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió változatlanul síkraszáll a magyar—szovjet barátság erősítéséért. Rámu­tattak, hogy a két ország együttműködésében még sók tartalék van, amelyek haté­kony felhasználása elősegít­heti a magyar és szovjet népgazdaság fejlődése szá­mos fontos feladatának gyorsabb megoldását. E tar­talékok mozgósításához meg­bízható alapot jelentenek az 1966. novemberi legfelső szintű magyar—szovjet ta­lálkozón született megálla­podások. A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben zajlott. Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a kormány elnöke Mihail Sor bacsó wai, az SZKP KB főtitkárával foly­tatott tanácskozása után pén­teken látogatást tett a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetségén. A Minisztertanács elnöke a moszkvai magyar kolónia képviselőivel megtartott ta­lálkozó keretében tájékoz­tatást adott időszerű belpo­litikai kérdésekről. Francia— iráni diplomáciai szakítás Genscher Szófiában Mai világunk gondjai nem enyhíthetők, ha az országok vezetőiben nincs meg a kel­lő politikai realizmus. Tudo­másul kell venni minden nép jogos érdekeit és igényét a biztonságra. Egyebek közt ezt hangsúlyozta pénteki megbeszélésén Todor Zsiv- kov és Hans-Dietrich Gen­scher. A bolgár Államtanács elnöke pénteken fogadta a hivatalos látogatáson Szófiá­ban tartózkodó nyugatnémet külügyminisztert, alkancel- lárt. Todor Zsivkov és Hans- Dietriüh Genscher egyetértett abban, hogy a leszerelés más területeire is jótéko­nyan hatna, ha még az idén tető alá hoznák a szovjet— amerikai megiálllapodáslt az Európában telepített köze­pes hatótávolságú, illetve hadműveleti-harcászati ra­kéták leszereléséről. Genscher a pénteki nap fo­lyamán tárgyalt Georgi Ata- naszov bolgár kormányfővel is. ft brit miniszterelnök Washingtonban Margaret, Thatcher brit miniszterelnök csütörtökön a késő esti órákban egynapos villámlátogatásra Washing­tonba érkezett. A brit kor­mányfő ma találkozik Ro­nald Reagan amerikai el­nökkel. Ez Thatcher asszony első külföldi útja azóta, hogy a múlt hónapban aratott vá­lasztási győzelmével meg­kezdhette harmadik hivatali megbízatását a kormány élén. (Folytatás az 1. oldalról) miután a diplomáciai kap­csolatok megszakításának fo­lyamata megindult, le kell vonni az ebből fakadó kö­vetkeztetéseket. Ezért úgy döntött, hogy azonnali ha­tállyal megszakítja a diplo­máciai kapcsolatokat Irán­nal.” A francia külügyminiszté­rium felhívta az EGK-orszá- gok miniszteri tanácsának soros elnökét, hogy sürgősen tájékoztassa erről a tagor­szágokat. állandó ENSZ-kép- viselőjét pedig megbízta, hogy tájékoztassa a Bizton­sági Tanácsot. Az első jelek arra valla­nak. hogy a diplomáciai vi­szony megszakítása után Pá­rizs és Teherán között to­vább nő a feszültség. Fran­ciaország teheráni ügyvivő­je révén máris kezdemé­nyezte a diplomáciai és ki­szolgáló személyzet gyors kölcsönös hazaszállítását. Egyelőre azonban Teherán­ban zárlat alatt van a fran- ria nagykövetség és csak Pierre Lafrance ügyvivő tá­vozhat az épületből. Vála­szul a francia hatóságok ugyanígy lezárták a párizsi iráni nagykövetséget. Ami a fő vitakérdést illeti, a francia külügyminisztéri­um szóvivője közölte, hogy a szakítás mit sem változtat Vahid Gordzsinak. az iráni nagykövetség tolmácsának helyzetén. A francia hatósá­gok továbbra is követelik, hogy Gordzsi álljon a vizs­gálóbíró elé. aki a tavaly szeptemberi párizsi merény­letek ügyében akarja kihall­gatni. MOSZKVA Federico Fellini „Interjú” című alkotása nyerte el a 15 moszkvai nemzetközi filmfesztivál fődíját. A zsű­ri a legjobb női alakításért járó díjat Udvaros Doroty- tyának a „Csók, anyu” cí­mű magyar versenyfilmben nyújtott alakításáért ítélte oda. SZÖUL Dél-Koreában 239-re emel­kedett a Thelma tájfun ál­dozatainak száma. Legalább 77 ember meghalt, 162 el­tűnt. és több mint 7 ezer’ hajléktalanná vált a tájfun okozta áradások, fölcsuszam- lások, hajókatasztrófák kö­vetkeztében. Több tízezer katona, rendőr és mentő, munkás kutat még az eltűn­tek után. Dél-Koreában 1959 óta nem volt ekkora természeti csapás. VARSÓ Víz alatt rejtőző második világháborús fegyverekre bukkantak búvárok a len­gyelországi Poznan környé­kén, régi német erődítmé­nyek maradványai után ku­tatva. Légeihárító gránátok, lövedékek, aknák kerültek a felszínre. Nagyrészük kon­zerválódott a víz alatt, va­gyis még mindig működőké­pes volt. PRÁGA Kétoldalú kérdésekről, il­letve a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról tár­gyalt pénteken Prágában Alois Mock osztrák ál- kancellár, külügyminiszter és vendéglátója, Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter. A találkozón a kapcsolatok kibővítése, va­lamint a sokoldalú együtt­működés fejlesztése mellett foglaltak állást Alois Moc- kot pénteken fogadta Gustáv Husák köztársasági elnök is. Csthszltvákli—Ausztria Külügyi tárgyalásik Érezhetően javult a cseh­szlovák—osztrák viszony, s ez azt jelenti, hogy mindkét félnél megvan a politikai akarat az együttműködés el­mélyítésére — jelentette ki Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyiminiszter a vendégével, Alois Mock osztrák alkancellárral. kül­ügyminiszterrel csütörtökön Prágáiban kezdett tárgyalá- lásain. Chnoupek kifejtette: or­szága érdekelt a gazdasági együttműködés további bő­vítésében, s erre jó lehető­séget ad a két ország hason ­ló Ipari szerkezete. Mock a kétoldalú kapcso­latokkal összefüggésben po­zitívan értékelte, hogy az egyes kérdésekben a két fél a kinyilatkoztatásoktól elju­tott a konkrét tárgyalásokig. Bohuslav Chnoupek este díszvacsorát adott osztrák vendége tiszteletére. A képen: francia rendőrök körbezárták az iráni nagykövet­ség: épületét. (Teiefotó — AP —MTI —KS)

Next

/
Thumbnails
Contents