Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-18 / 168. szám

1987. JÚLIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 li termést ígér a mezöhéki határ A kormány olnőkholyottoao a Táncaios Taz-bo látogatott Tegnap Szolnok megyébe látogatott Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Ezúttal a Mezöhéki Tán­csics Termelőszövetkezet vendégeként érkezett, hogy megismerkedjen a téesz eredményeivel és munkájá­val. A vendéget a martfűi sör­gyárban Mohácsi Ottó, a me­gyei tanács elnöke, valamint Pálffy Dezső szövetkezeti el­nök fogadta. Az üzemi eredményekről, a napi feladatokról és a gaz­dálkodás gondjairól adott tá­jékoztató után előbb gyárlá­togatásra. azt követően pe­dig határjárásra invitálták a vendéglátók a kormány el­nökhelyettesét. A délelőtt második felét kitöltő út első állomása a háztáji fűszerpaprika-tábla volt. majd a szuperintenzív öntözőberendezést mutatták meg. működés közben a ven­dégnek. a szövetkezet elnö­ke elmondta, hogy az ameri­kai gyártmányú berendezé­sekből az idén négy úgyne­vezett lineár egységet vásá­rolnak. három év alatt pedig összesen tizenegyet. Ezekkel intenzív kukoricatermesztési technológia meghonosítására nyílik lehetőség. Az intenzív termesztésre már alkalmas­sá tett táblákon az eddigi 6 —8 tonnás kukoricatermés helyett 10—12 tonnás átlago­kat várnak, a termelési költ­ségek azonban ettől lényege­sen kisebb mértékben emel­kednek. A teljes beruházás értéke mintegy százmillió fo­rint lesz. aminek hatvan százalékát a berendezésekre, a fennmaradó negyvenet pe­dig a táblák előkészitésére (csatornázás stb.) költik. A tizenegy berendezés, vagyis gépbérlet formájában kerül Mezőhékre. Berecz Frigyes nagy ér­deklődéssel nézte végig a té­esz petrezselyemzöld-szárító üzemét, és e figyelem leg­főbb oka az ott előállított, tőkés exportra menő termék- csoport jó jövedelmezősége volt. Hasonló ok miatt idő­zött kicsit tovább a szövet­kezet vadkacsatelepén. vala­mint a nagy libamájexportot biztosító libatenyésztési ága­zat központjában is. A látogatás időpontjában javában aratták már a bú­zát a gazdaságban. Termé­szetes hát, hogy a határjárás útvonala a búzatáblákat is érintette. Mértéktartó becs­lések szerint is jó termés várható az idén: reálisan a 6 tonna közelében lehet az egy hektárról betakarított átlag. A vendég a kora délutáni órákban utazott vissza Buda­pestre. de már most újabb meghívást fogadott el a szö­vetkezet vezetőitől, a télen tartandó zárszámadó küldött- gyűlésre. A kormány elnökhelyettese megtekintette a szövetkezet háztáji fűszerpaprika-tábláját is. A képen balról jobbra Vincze László, a szövetkezet termelési elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, Berecz Frigyes és Pálffy Dezső. (Fotó: Tárpái Z.) Feladategyeztetó tárgyalás a megyei tanácsnál A vállalatok Iáként a szakképzett munkaórát keresik Szolnok megye munkaerő- helyzetét értékelték és vet­ték nagyító alá tegnap dél­előtt Szolnokon, azon a me­gyei tanácsnál megtartott feladategyeztető tárgyaláson, amelyen részt vett többek között Halmos Csaba állam­titkár. az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Simon József, a megyei párt- bizottság titkára és Fenyve­si József, az SZMT vezető titkára is. Bereczki Lajosnak, a me­gyei tanács általános elnök- helyettesének bevezetője után Ábel József, a megyei tanács munkaügyi osztályve­zetője vázolta szűkebb pát­riánk munkaerő helyzetét, s annak legfőbb jellemzőit. Többek között elmondta, hogy csökken a vállalati munkaerőigények nagyság­rendje. s ráadásul főleg a szakképzett munkaerőt kere­sik. s így a szakképzetlen nők. a fiatalkorúak — mun­kahelyüket gyakran változ­tatók. a megváltozott mun­kaképességűek elhelyezke­dése egyre nehezebb. Az ismertetőhöz Bereczki Lajos fűzött kiegészítést, ér­tékelve a Munkaerő Szolgá­lati Iroda helyét, szerepét Mint elmondta ezekre az iro­dákra szükség van. tevé­kenységük hasznos, csak a működtetésük gondokkal jár. Ugyanis a tanácsok szűkös pénzügyi kereteikből nem tudják fejleszteni az irodá­kat. s ugyanakkor a munka­helyek meg ingyenesen ve­szik igénybe az iroda szol­gáltatásait. Elmondta, jólen­ne. ha a vállalatok térítést fizetnének a szolgáltatások­ért vagy ellenkező esetben hozzanak létre saját maguk ilyen típusú szolgáltató iro­dákat. mert a tanács nem szívesen válik a vállalatok szolgáltatóivá. Ezt követően Simon Jó­zsef kért szót, s röviden ér­tékelte a megye iparának, mezőgazdaságának, teljesít­ményét. s hangsúlyozta a ha­tékony foglalkoztatás jelen­tőségét. Az új munkahelyek létrehozását oly módon is elő lehetne segíteni — hang­súlyozta Simon József —, hogy azok a vállalatok, ame­lyek létszámukat leépítik, egy pénzügyi alapot teremt­hessenek. amelyből aztán új munkahelyeket lehetne léte­síteni. Vagy ha valamelyik vállalat egy fölöslegessé váló épületet, vagy bármilyen más létesítményt ismét üzembe helyez és ott új munkaalkal­makat teremt, az előbb emlí­tett pénzügyi alapból támo­gatóst vagy bármilyen más kedvezményt kaphatna. Halmos Csaba foglalkozta­táspolitikai kérdésekről szól­va hangsúlyozta, hogy a gaz­daságban a szerkezetátalakí­tás során markáns lépésekre van szükség, még akkor is, ha az nehézségekkel, feszült­ségekkel jár. Hisz 1988-ban is egy sor olyan korlátozó tényezővel kell számolni, amelyek a vállalatok által annyira és régóta óhajtott önállóságot nem teszik lehe­tővé. Vonatkozik ez a bér­politikára is. mivel úgy dön­töttek. hogy átmenetileg szakítanak a bér- és kereset- szabályozással és jövőre a központi bérszabályozást ve­zetik be. A tárgyalást követően az államtitkár megtekintette a megyei Munkaerő Szolgálati Irodát, ahol Szabó Rudolfné, az iroda vezetője tájékozta­tást adott az ott folyó mun­káról és a jövőbeni felada­taikról. Halmos Csaba teg­nap kora délután Karcagra látogatott, ahol megismerke­dett a város munkaerőhely­zetével. majd a SZIM kar­cagi gyárában üzemlátogatá­son vett részt. A műszaki fejlesztésről — Hozzászólás cikkünkhöz A gondolkodás nem sziikségmegoldás Beszélgetés a papírgyár igazgatójával A mintegy 6 milliárd forintba kerülő beruházás után a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyára az iparág és a me­gye talán legkorszerűbb üzeme. Az új gyárrészlegben mű­ködő papírgyártó berendezés, az úgynevezett mázológép és a kiszerelő üzemrész technikai eszközei kétségtelenül az eu­rópai színvonal élmezőnyéhez tartoznak. Milyen műszaki fejlesztési feladatokat kell megoldani egy ilyen új, ma két­ségtelenül jó adottságokkal rendelkező üzemben? Erről be­szélgetünk Kardos Györggyel, a gyár igazgatójával. Az új gyárrészlegünk kor­szerűségéről halló kívülálló ügy gondolhatja, Önök ké­nyelmes helyzetben vannak. Míg máshol a felzárkózás le­hetőségeit pénz híján gyak­ran reménytelenül kutatják, a nagy beruházás révén a szolnokiak készen kapták a szakma műszaki újdonsága­it. .. — A gyárnak ebben az új részében tényleg megvan a szakmánkban az utóbbi tíz évben elterjedt műszaki új­donságoknak szinte mind­egyike. A gyártási folyamat­ra számítógéppel felügyel, a termék minőségi jellemzői­nek állandóságait műszerek sokasága biztosítja, a gépek mellett dolgozó embereknek szinte mindent jeleznek... Ez a korszerűség azonban fejlesztésre kényszerít, mint elkényelmesít — igaz, mások a teendők itt a mi gyárunk­ban, mint ott, ahol a terme­lőeszközök korszerűsítése az aktuális feladat. Nálunk a legidőszerűbb fejlesztő mun­ka ma a modern gépeken legjövedelmezőbben gyártha­tó termékek megtalálása. Az első lépést a piackutatóknak kell megtenniük, ők mond­ják meg mire van egyáltalán vevő. De a további teendők elvégzése a papírgyártás szakembereire vár: felkutat­ni azt az eljárást, amivel a meglévő gépeken a jó áron eladható új termék elkészít­hető. Példát is mondok egy éppen nemrégiben megoldott hasonló feladatra. Mérnöke­ink, technikusaink nemrégi­ben találták meg a módot, hogy az eredetileg fénymá­soló papírok gyártására ké­szült berendezéseken úgyne­vezett önátíró papírokat ál­líthassunk elő. A meglévő papírfeldolgozó kapacitások technikai átalakításával tet­tük az üzemet képessé a szá­mítógépekben használt úgy­nevezett leporellók készíté­sére is, és pia már évi 1000 tonna, eddig csak importból beszerezhető számítógéppa- píx kerül Szolnokról a szá­mítóközpontokba. A hazai igények teljes kielégítésére persze csak egy nagyobb be­ruházás esetén gondolha­tunk, de ez a „házi” ötletek felhasználásával kialakított kapacitás is nagyon jól jön a gyárnak — és az ország­nak —, amíg egy nagyobb fejlesztésre is elegendő pén­zünk összegyűlik. — Tehát a pénzhiány mi­atti kényszerű takarékosság egy szükségmegoldást szült? — Van ebben némi igaz­ság. de a műszaki adottsá­gainknak az itt dolgozók öt­leteinek hasznosítását én még véletlenül sem tekinte­ném csak szükségmegoldás­nak. Inkább azt mondanám, a pénzszűke kezd leszoktat­ni bennünket a pazarlásról és végre kezdünk nemcsak új beruházásokban gondol­kodni. Mert nem i§ tudjuk megtenni, hát nem mindent készen akarunk megvenni. Gondolkodni kényszerülünk — és ez végül is inkább jó. Sőt, azt mondanám, az ilyen magatartás a természetes. A napokban Európa egyik leg­korszerűbb papíripari termé­keket kínáló gyárában jár­tam. Ebben a német üzem­ben a gépek átlagéletkora nem kevesebb mint Szolno­kon (nemcsak úi gyárrészle­günkre gondolok). Csak hát a több évtizedes berendezé­sek ma már sokkal többet tudnak, mint felszerelésük idején. A külhoni üzemben ugyanis, amikor valami újat akarnak produkálni, nem rögtön egy komlett új beren­dezés megvásárlására gon­dolnak. először saját erőből a gyár mérnökeinek, a gé­pek mellett dolgozó munká­sok ötleteit teszik mérlegre. A legkisebbnek tűnő újítási javaslattal is komolyan fog­lalkoznak — nem azért mert szegény a vállalat (nagyonis tőkeerős), hanem, mert ve­zetői tudják, minden meglé­vő gép érték és mind addig érdemes megújítani, amíg az átalakításokkal korszerű, jó áron eladható termék gyárt­ható vele. — Az újítások megbecsülé­sének a példaként említett külföldi üzemben régi ha­gyománya lehet, valószínű tehát, hogy az újat adni tu- dp műszakiakból is több van az említett gyárban, mint a mi vállalatainknál. — Lehet, hogy igaza van, mert biztosan sokat számít, milyen elvárásokhoz szoktak a mérnökök. De a mi mosta­ni lehetőségeinket sem sza­bad ám lebecsülni. Azt hi­szem ennek bizonyítására a mi gyárunkban az utóbbi években történtek ió példáz­zák, hogy mit kellene jobban csinálnunk, hogy dolgozóink tudását jobban kamatoztas­suk. 1986-ban a Szolnoki Pa­pírgyárban két és félszer több hasznosításra érdemes újítást nyújtottak be. mint az előző esztendőkben. Az ötletek kigondolóinak ugyan­is érdemes volt. addig tömi a fejüket, amíg elgondolá­suknak gyakorlati haszna is lett. Oj érdekeltségi rendsze­rünkben minden üzemrész nyereségérdekeit,' maga ha­tározza meg a?, elérendő jö­vedelmet. a többletről a túl­teljesítés arányában részese­dik. Érdemes tehát a korsze­rűsítésekkel a költségeket csökkenteni. De van egy, az érdekeltségi rendszernél fon­tosabb változás is. Az újí­tással nem kell végig kilin­cselni az egész gyári műsza­ki apparátust, az üzem veze­tősége a légitöbb esetben maga dönt arról, hogy meg­éri-e az újítást bevezetni, ér­demes-e erre esetleg még költeni is. Nem évek telnek el az ötlettől a megvalósulá­sig és ez talán még az anya­ginál is nagyobb ösztönző erő egy alkotni szerető mér­nökembernek. V. Szász József Új feltételeket teremt a gazdasági mechanizmusok érvényesítéséhez (Folytatás az 1. oldalról) de az adórendszer egészének tervezett reformja sem he­lyettesíti azt a piaci hatást, amelynek feladata az árak alakítása, a gazdasági tevé­kenységek szelektálása ; e re­form viszont gyorsíthatja a piaci struktúra változását. Tájékoztatott arról; a terve­zett változásokat megelőző­en máris érezhető a vállala­tok bizonyos áremelési tö­rekvése annak érdekében, hogy az új árak kialakítása­kor egy magasabb szintről indulhassanak. A tervezett intézkedések ellenérzéseket váltanak ki a lakosság köré­ben, mert attól tartanak az emberek, hogy az árreform hatására csökken az élet­színvonaluk. Az adórendszer változása önmagában nem eredményezi az életszínvonal romlását — jegyezte meg —, ez a kérdés sokkal inkább összefügg gazdaságunk mai helyzetével, azzal, hogy a mai túlfogyasztást az egyen­súly további veszélyeztetése nélkül már nem lehet finan­szírozni. Az adórendszer változtatá­sa fontos feltétel a gazdasá­gi-társadalmi kibontakozási program megvalósításához, gazdasági mechanizmusunk továbbfejlesztéséhez, mert világosabbá válnak a gazda­sági viszonyok. Kitért arra is, hogy az új adórendszer bizonyos elemei mozgásban vannak, mert a most kedvező társadalmi vi­ták még sok olyan körül­ményt tárhatnak fel, ame­lyek befolyásolják a végle­ges döntést. Igaz ez a szemé­lyi jövedelemadóra is. így például a különféle érdek- egyeztetések eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest most kedvezőbb vál­tozatok vannak napirenden a nyugdíj mellett munkával szerzett jövedelmek adózta­tásáról Az egyik elképzelés szerint a nyugdíjak és a ki­egészítő munkával szerzett jövedelmek együttes össze­ge 120 ezer forintig lenne adómentes, s e fölött is csak a nyugdíj mellett vállalt munka után kellene adót fi­zetni. A másik variáció sze­rint az adózás szempontjá­ból külön választanák a nyugdíjakat és a kiegészítő munkával szerzett jövedel­meket. A társadalmi viták célja egyfajta érdekegyeztetés, társadalmi közmegegyezés kialakítása. Bizonyos rétegek, csopor­tok egyre erősebb nyomást gyakorolnak az adórendszer kidolgozóira annak érdeké­ben, hogy megőrizzék hely­zetüket, különféle kedvez­ményeket élvezzenek majd. Márpedig az adórendszer nem vállalhatja magára a szoci­álpolitika feladatait, mert ehhez a jövedelmek olyan átcsoportosítására lenne szükség az egyes társadalmi rétegek között, ami jelentős feszültségeket okozna. Az elképzelések szerint a személyi jövedelemadóból befolyó összegekkel — ez együttesen körülbelül évi 70—75 milliárd forintot je­lent —, vagy azok egy ré­szével a helyi tanácsok gaz­dálkodnának. Ettől azt vár­ják, hogy javuljon a taná­csok gazdálkodása, mert így az állampolgárok is jobban számon kérnék, hogy mire fordították az általuk befi­zetett pénzeket. Az adórendszer kidolgozá­sának folyamatáról Kolla- rik István úgy tájékoztatott, hogy bár bizonyos elemek még változhatnak, magát a koncepciót már kimunkál­ták. Most különféle számí­tásokkal, elemzésekkel a részletek egymáshoz igazítá­sán dolgoznak, hogy a rend­szeren belül az egyes fogas­kerekek megfelelőképpen il­leszkedjenek. így az adó­rendszer jövő év elejére ter­vezett bevezetése a szakmai előkészítettségét tekintve várhatóan nem ütközik aka­dályokba.

Next

/
Thumbnails
Contents