Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-18 / 168. szám
1987. JÚLIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 li termést ígér a mezöhéki határ A kormány olnőkholyottoao a Táncaios Taz-bo látogatott Tegnap Szolnok megyébe látogatott Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ezúttal a Mezöhéki Táncsics Termelőszövetkezet vendégeként érkezett, hogy megismerkedjen a téesz eredményeivel és munkájával. A vendéget a martfűi sörgyárban Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, valamint Pálffy Dezső szövetkezeti elnök fogadta. Az üzemi eredményekről, a napi feladatokról és a gazdálkodás gondjairól adott tájékoztató után előbb gyárlátogatásra. azt követően pedig határjárásra invitálták a vendéglátók a kormány elnökhelyettesét. A délelőtt második felét kitöltő út első állomása a háztáji fűszerpaprika-tábla volt. majd a szuperintenzív öntözőberendezést mutatták meg. működés közben a vendégnek. a szövetkezet elnöke elmondta, hogy az amerikai gyártmányú berendezésekből az idén négy úgynevezett lineár egységet vásárolnak. három év alatt pedig összesen tizenegyet. Ezekkel intenzív kukoricatermesztési technológia meghonosítására nyílik lehetőség. Az intenzív termesztésre már alkalmassá tett táblákon az eddigi 6 —8 tonnás kukoricatermés helyett 10—12 tonnás átlagokat várnak, a termelési költségek azonban ettől lényegesen kisebb mértékben emelkednek. A teljes beruházás értéke mintegy százmillió forint lesz. aminek hatvan százalékát a berendezésekre, a fennmaradó negyvenet pedig a táblák előkészitésére (csatornázás stb.) költik. A tizenegy berendezés, vagyis gépbérlet formájában kerül Mezőhékre. Berecz Frigyes nagy érdeklődéssel nézte végig a téesz petrezselyemzöld-szárító üzemét, és e figyelem legfőbb oka az ott előállított, tőkés exportra menő termék- csoport jó jövedelmezősége volt. Hasonló ok miatt időzött kicsit tovább a szövetkezet vadkacsatelepén. valamint a nagy libamájexportot biztosító libatenyésztési ágazat központjában is. A látogatás időpontjában javában aratták már a búzát a gazdaságban. Természetes hát, hogy a határjárás útvonala a búzatáblákat is érintette. Mértéktartó becslések szerint is jó termés várható az idén: reálisan a 6 tonna közelében lehet az egy hektárról betakarított átlag. A vendég a kora délutáni órákban utazott vissza Budapestre. de már most újabb meghívást fogadott el a szövetkezet vezetőitől, a télen tartandó zárszámadó küldött- gyűlésre. A kormány elnökhelyettese megtekintette a szövetkezet háztáji fűszerpaprika-tábláját is. A képen balról jobbra Vincze László, a szövetkezet termelési elnökhelyettese, Mohácsi Ottó, Berecz Frigyes és Pálffy Dezső. (Fotó: Tárpái Z.) Feladategyeztetó tárgyalás a megyei tanácsnál A vállalatok Iáként a szakképzett munkaórát keresik Szolnok megye munkaerő- helyzetét értékelték és vették nagyító alá tegnap délelőtt Szolnokon, azon a megyei tanácsnál megtartott feladategyeztető tárgyaláson, amelyen részt vett többek között Halmos Csaba államtitkár. az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Simon József, a megyei párt- bizottság titkára és Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára is. Bereczki Lajosnak, a megyei tanács általános elnök- helyettesének bevezetője után Ábel József, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője vázolta szűkebb pátriánk munkaerő helyzetét, s annak legfőbb jellemzőit. Többek között elmondta, hogy csökken a vállalati munkaerőigények nagyságrendje. s ráadásul főleg a szakképzett munkaerőt keresik. s így a szakképzetlen nők. a fiatalkorúak — munkahelyüket gyakran változtatók. a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedése egyre nehezebb. Az ismertetőhöz Bereczki Lajos fűzött kiegészítést, értékelve a Munkaerő Szolgálati Iroda helyét, szerepét Mint elmondta ezekre az irodákra szükség van. tevékenységük hasznos, csak a működtetésük gondokkal jár. Ugyanis a tanácsok szűkös pénzügyi kereteikből nem tudják fejleszteni az irodákat. s ugyanakkor a munkahelyek meg ingyenesen veszik igénybe az iroda szolgáltatásait. Elmondta, jólenne. ha a vállalatok térítést fizetnének a szolgáltatásokért vagy ellenkező esetben hozzanak létre saját maguk ilyen típusú szolgáltató irodákat. mert a tanács nem szívesen válik a vállalatok szolgáltatóivá. Ezt követően Simon József kért szót, s röviden értékelte a megye iparának, mezőgazdaságának, teljesítményét. s hangsúlyozta a hatékony foglalkoztatás jelentőségét. Az új munkahelyek létrehozását oly módon is elő lehetne segíteni — hangsúlyozta Simon József —, hogy azok a vállalatok, amelyek létszámukat leépítik, egy pénzügyi alapot teremthessenek. amelyből aztán új munkahelyeket lehetne létesíteni. Vagy ha valamelyik vállalat egy fölöslegessé váló épületet, vagy bármilyen más létesítményt ismét üzembe helyez és ott új munkaalkalmakat teremt, az előbb említett pénzügyi alapból támogatóst vagy bármilyen más kedvezményt kaphatna. Halmos Csaba foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólva hangsúlyozta, hogy a gazdaságban a szerkezetátalakítás során markáns lépésekre van szükség, még akkor is, ha az nehézségekkel, feszültségekkel jár. Hisz 1988-ban is egy sor olyan korlátozó tényezővel kell számolni, amelyek a vállalatok által annyira és régóta óhajtott önállóságot nem teszik lehetővé. Vonatkozik ez a bérpolitikára is. mivel úgy döntöttek. hogy átmenetileg szakítanak a bér- és kereset- szabályozással és jövőre a központi bérszabályozást vezetik be. A tárgyalást követően az államtitkár megtekintette a megyei Munkaerő Szolgálati Irodát, ahol Szabó Rudolfné, az iroda vezetője tájékoztatást adott az ott folyó munkáról és a jövőbeni feladataikról. Halmos Csaba tegnap kora délután Karcagra látogatott, ahol megismerkedett a város munkaerőhelyzetével. majd a SZIM karcagi gyárában üzemlátogatáson vett részt. A műszaki fejlesztésről — Hozzászólás cikkünkhöz A gondolkodás nem sziikségmegoldás Beszélgetés a papírgyár igazgatójával A mintegy 6 milliárd forintba kerülő beruházás után a Papíripari Vállalat Szolnoki Papírgyára az iparág és a megye talán legkorszerűbb üzeme. Az új gyárrészlegben működő papírgyártó berendezés, az úgynevezett mázológép és a kiszerelő üzemrész technikai eszközei kétségtelenül az európai színvonal élmezőnyéhez tartoznak. Milyen műszaki fejlesztési feladatokat kell megoldani egy ilyen új, ma kétségtelenül jó adottságokkal rendelkező üzemben? Erről beszélgetünk Kardos Györggyel, a gyár igazgatójával. Az új gyárrészlegünk korszerűségéről halló kívülálló ügy gondolhatja, Önök kényelmes helyzetben vannak. Míg máshol a felzárkózás lehetőségeit pénz híján gyakran reménytelenül kutatják, a nagy beruházás révén a szolnokiak készen kapták a szakma műszaki újdonságait. .. — A gyárnak ebben az új részében tényleg megvan a szakmánkban az utóbbi tíz évben elterjedt műszaki újdonságoknak szinte mindegyike. A gyártási folyamatra számítógéppel felügyel, a termék minőségi jellemzőinek állandóságait műszerek sokasága biztosítja, a gépek mellett dolgozó embereknek szinte mindent jeleznek... Ez a korszerűség azonban fejlesztésre kényszerít, mint elkényelmesít — igaz, mások a teendők itt a mi gyárunkban, mint ott, ahol a termelőeszközök korszerűsítése az aktuális feladat. Nálunk a legidőszerűbb fejlesztő munka ma a modern gépeken legjövedelmezőbben gyártható termékek megtalálása. Az első lépést a piackutatóknak kell megtenniük, ők mondják meg mire van egyáltalán vevő. De a további teendők elvégzése a papírgyártás szakembereire vár: felkutatni azt az eljárást, amivel a meglévő gépeken a jó áron eladható új termék elkészíthető. Példát is mondok egy éppen nemrégiben megoldott hasonló feladatra. Mérnökeink, technikusaink nemrégiben találták meg a módot, hogy az eredetileg fénymásoló papírok gyártására készült berendezéseken úgynevezett önátíró papírokat állíthassunk elő. A meglévő papírfeldolgozó kapacitások technikai átalakításával tettük az üzemet képessé a számítógépekben használt úgynevezett leporellók készítésére is, és pia már évi 1000 tonna, eddig csak importból beszerezhető számítógéppa- píx kerül Szolnokról a számítóközpontokba. A hazai igények teljes kielégítésére persze csak egy nagyobb beruházás esetén gondolhatunk, de ez a „házi” ötletek felhasználásával kialakított kapacitás is nagyon jól jön a gyárnak — és az országnak —, amíg egy nagyobb fejlesztésre is elegendő pénzünk összegyűlik. — Tehát a pénzhiány miatti kényszerű takarékosság egy szükségmegoldást szült? — Van ebben némi igazság. de a műszaki adottságainknak az itt dolgozók ötleteinek hasznosítását én még véletlenül sem tekinteném csak szükségmegoldásnak. Inkább azt mondanám, a pénzszűke kezd leszoktatni bennünket a pazarlásról és végre kezdünk nemcsak új beruházásokban gondolkodni. Mert nem i§ tudjuk megtenni, hát nem mindent készen akarunk megvenni. Gondolkodni kényszerülünk — és ez végül is inkább jó. Sőt, azt mondanám, az ilyen magatartás a természetes. A napokban Európa egyik legkorszerűbb papíripari termékeket kínáló gyárában jártam. Ebben a német üzemben a gépek átlagéletkora nem kevesebb mint Szolnokon (nemcsak úi gyárrészlegünkre gondolok). Csak hát a több évtizedes berendezések ma már sokkal többet tudnak, mint felszerelésük idején. A külhoni üzemben ugyanis, amikor valami újat akarnak produkálni, nem rögtön egy komlett új berendezés megvásárlására gondolnak. először saját erőből a gyár mérnökeinek, a gépek mellett dolgozó munkások ötleteit teszik mérlegre. A legkisebbnek tűnő újítási javaslattal is komolyan foglalkoznak — nem azért mert szegény a vállalat (nagyonis tőkeerős), hanem, mert vezetői tudják, minden meglévő gép érték és mind addig érdemes megújítani, amíg az átalakításokkal korszerű, jó áron eladható termék gyártható vele. — Az újítások megbecsülésének a példaként említett külföldi üzemben régi hagyománya lehet, valószínű tehát, hogy az újat adni tu- dp műszakiakból is több van az említett gyárban, mint a mi vállalatainknál. — Lehet, hogy igaza van, mert biztosan sokat számít, milyen elvárásokhoz szoktak a mérnökök. De a mi mostani lehetőségeinket sem szabad ám lebecsülni. Azt hiszem ennek bizonyítására a mi gyárunkban az utóbbi években történtek ió példázzák, hogy mit kellene jobban csinálnunk, hogy dolgozóink tudását jobban kamatoztassuk. 1986-ban a Szolnoki Papírgyárban két és félszer több hasznosításra érdemes újítást nyújtottak be. mint az előző esztendőkben. Az ötletek kigondolóinak ugyanis érdemes volt. addig tömi a fejüket, amíg elgondolásuknak gyakorlati haszna is lett. Oj érdekeltségi rendszerünkben minden üzemrész nyereségérdekeit,' maga határozza meg a?, elérendő jövedelmet. a többletről a túlteljesítés arányában részesedik. Érdemes tehát a korszerűsítésekkel a költségeket csökkenteni. De van egy, az érdekeltségi rendszernél fontosabb változás is. Az újítással nem kell végig kilincselni az egész gyári műszaki apparátust, az üzem vezetősége a légitöbb esetben maga dönt arról, hogy megéri-e az újítást bevezetni, érdemes-e erre esetleg még költeni is. Nem évek telnek el az ötlettől a megvalósulásig és ez talán még az anyaginál is nagyobb ösztönző erő egy alkotni szerető mérnökembernek. V. Szász József Új feltételeket teremt a gazdasági mechanizmusok érvényesítéséhez (Folytatás az 1. oldalról) de az adórendszer egészének tervezett reformja sem helyettesíti azt a piaci hatást, amelynek feladata az árak alakítása, a gazdasági tevékenységek szelektálása ; e reform viszont gyorsíthatja a piaci struktúra változását. Tájékoztatott arról; a tervezett változásokat megelőzően máris érezhető a vállalatok bizonyos áremelési törekvése annak érdekében, hogy az új árak kialakításakor egy magasabb szintről indulhassanak. A tervezett intézkedések ellenérzéseket váltanak ki a lakosság körében, mert attól tartanak az emberek, hogy az árreform hatására csökken az életszínvonaluk. Az adórendszer változása önmagában nem eredményezi az életszínvonal romlását — jegyezte meg —, ez a kérdés sokkal inkább összefügg gazdaságunk mai helyzetével, azzal, hogy a mai túlfogyasztást az egyensúly további veszélyeztetése nélkül már nem lehet finanszírozni. Az adórendszer változtatása fontos feltétel a gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításához, gazdasági mechanizmusunk továbbfejlesztéséhez, mert világosabbá válnak a gazdasági viszonyok. Kitért arra is, hogy az új adórendszer bizonyos elemei mozgásban vannak, mert a most kedvező társadalmi viták még sok olyan körülményt tárhatnak fel, amelyek befolyásolják a végleges döntést. Igaz ez a személyi jövedelemadóra is. így például a különféle érdek- egyeztetések eredményeként az eredeti elképzelésekhez képest most kedvezőbb változatok vannak napirenden a nyugdíj mellett munkával szerzett jövedelmek adóztatásáról Az egyik elképzelés szerint a nyugdíjak és a kiegészítő munkával szerzett jövedelmek együttes összege 120 ezer forintig lenne adómentes, s e fölött is csak a nyugdíj mellett vállalt munka után kellene adót fizetni. A másik variáció szerint az adózás szempontjából külön választanák a nyugdíjakat és a kiegészítő munkával szerzett jövedelmeket. A társadalmi viták célja egyfajta érdekegyeztetés, társadalmi közmegegyezés kialakítása. Bizonyos rétegek, csoportok egyre erősebb nyomást gyakorolnak az adórendszer kidolgozóira annak érdekében, hogy megőrizzék helyzetüket, különféle kedvezményeket élvezzenek majd. Márpedig az adórendszer nem vállalhatja magára a szociálpolitika feladatait, mert ehhez a jövedelmek olyan átcsoportosítására lenne szükség az egyes társadalmi rétegek között, ami jelentős feszültségeket okozna. Az elképzelések szerint a személyi jövedelemadóból befolyó összegekkel — ez együttesen körülbelül évi 70—75 milliárd forintot jelent —, vagy azok egy részével a helyi tanácsok gazdálkodnának. Ettől azt várják, hogy javuljon a tanácsok gazdálkodása, mert így az állampolgárok is jobban számon kérnék, hogy mire fordították az általuk befizetett pénzeket. Az adórendszer kidolgozásának folyamatáról Kolla- rik István úgy tájékoztatott, hogy bár bizonyos elemek még változhatnak, magát a koncepciót már kimunkálták. Most különféle számításokkal, elemzésekkel a részletek egymáshoz igazításán dolgoznak, hogy a rendszeren belül az egyes fogaskerekek megfelelőképpen illeszkedjenek. így az adórendszer jövő év elejére tervezett bevezetése a szakmai előkészítettségét tekintve várhatóan nem ütközik akadályokba.
