Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 2 Segít a radarmeteorológia JÖN A VIHAR! SzemUnk világa Pápaszemes nemzedék? A közhiedelem szerint a civilizációval, a városias életmóddal, a mesterséges fényforrások alkalmazásával, no meg napjainkban a sok tévé- és videonézéssel —' egyenes arányban romlik látásunk. A mindennapok éfn- bere legalábbis nem gondolhat mást, hiszen már az iskolák padjaiban is egyre több a szemüveges gyerek. Még az Ofotért hirdetései is azt sugallják, „egy jó szemüveg a siker érzése”. Tehát, ha jól látunk — ma már az is sikernek számít? Dr. Imre Syörgy profesz- szort, a SOTE II. Szemklinika, a híres budapesti Mária- utcai szemklinika igazgatóját kérdeztük meg: mennyire van alapja a közhiedelemnek, valóban egyre inkább romlik a látásunk? — Véleményem szerint nem. Vannak ártalmak, amelyek természetesen elősegítik a szembetegségek kialakulását, és azok a kockázati tényezők, melyek kialakulása, rossz hatása már gyermekkorban elkezdődik (a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, az elhízás, a sok feloldatlan ideg- feszültség, vagy akárcsak a passzív dohányzás is) egészen biztosan hatással vannak a szemre, a szem érrendszerére is. De tekintettel arra, hogy bizonyos baktéri umfertőzéses szembetegségek eltűntek, viszont újak jelennek meg, összességében nem hiszem, hogy Magyar- országon ma sokkal több szembeteg lenne, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. Gyakorlatilag teljesen megszűnt nálunk például a trachoma. (Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy Európában először hazánkban indult meg a trachoma elleni küzdelem 1886- ban, s ez például szolgált a külföldnek is.) Ezenkívül a múlté számos tuberko-aller- giás szembaj, például a gyermekeknél nagyon gyakori, ótvaros szemgyulladás is. Fiatal orvos koromban több ilyen kis betegünk feküdt a klinikán, ma már egyáltalán nem látok ilyen gyermeket. E tuberko-allergiás szembajok megszűnése részben annak tulajdonítható, hogy maga a tuberkulózis — ha nem is szűnt meg egészen — teljesen átalakult. Ugyanez okból megszűntek a tuberkulotikus érhártyagyulladásos szembetegségek is. Sajnos azonban egészen új szembajok tűntek fel. — A gyermekeknél például mi? Melyik a legsúlyosabb? — A koraszülöttek retino- pátiáját, a szem ideghártyájának nem gyulladásos bán- talmát — például csak 1949- ben fedezték fel. Ám azóta a koraszülöttek életbentar- tásának lehetőségeivel, illetve e lehetőségek javulásával egyenes arányban szaporodott ez a súlyos szembetegség. — Megdöbbentő. amit mond professzor úr: minél több koraszülöttet tudunk életben tartani, annál gyakoribb e látást veszélyeztető baj? — Ha nem volnának koraszülött csecsemők, nem volna ez a betegség sem. De koraszülöttek mindig voltak és vannak (ma sajnos gyakrabban). Régebben ezek a rendes idejüknél előbb világra jött, nagyon kis súly- lyal született emberkék elpusztultak. Mivel napjainkban oxigénterápiával már életben tudjuk tartani őket — azért keletkezik ez a szem- betegség. Az oxigénterápia árt a szemideghártya érhálózatának — ennek következménye, hogy kialakul ez az igen súlyos baj, ami annál veszélyesebb, minél kisebb súllyal és rendes idejénél minél korábban jött világra a csecsemő... És sajnos ma is, nem is egyszer — vakság a betegség vége. Nem tudunk segíteni... Minthogy a mj klinikánk egyik profilja éppen a szem érbetegségek kutatása és új vizsgálógyógyító eljárások kidolgozása, a koraszülöttek retino- pátiájával is sokat foglalkozunk, és gyógyításukban is sikereket érünk el —, ha időben felfedezi a szemész a koraszülöttek e szembetegségét. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy kellő időben, már a koraszülött osztályon szemorvos is megvizsgálja a csecsemőket. És nem győzöm elégszer hangsúlyozni a „kellő időben” figyelmeztetést, a gyerekek többi szembetegségével, látási zavaraival kapcsolatban sem — emeli fel hangját a professzor. Nem azért viselnek ma a kicsik közül többen pápaszemet, mint azelőtt, mert a mai gyerekek szeme rosz- szabb, mint hajdan voltaké, hanem mert ma a jobb szemészeti ellátással több gyermeknél fedezik fel „kellő időben” a kancsalságot is, a fénytörési hibákat is. Ezek időben történő kezelésével nagyon sokszor meg tudjuk szüntetni például a tompalátást, de már a kancsalság időbeni, korai gyógyítása is lehetségessé vált. így, nem minden szemüveges gyerekből lesz automatikusan pápaszemes felnőtt. Még hadd mondjam el, hogy tapasztalataink szerint a tévé és videonézés sem rongálja a szemet, ha nem közelről, s nem teljesen elsötétített szobában nézik a képernyőt, és természetesen, ha műsor közben is viseli szemüvegét az, akinek valami fénytörési hibáját kiküszöbölendő az orvos ezt javasolta. — „ÜQV vigyázz rá. mint a szemed világára” — mondták a régiek, és mondjuk ma is, ha valami rendkívül becses dolog, pótolhatatlan kincs óvását, őrzését nyomatékosan valakinek a figyelmébe ajánljuk... — Igen, a mondás érvényes: legnagyobb kincsünknek tekinthetjük ma is a látásunkat, a szemünk világát. S egy jó szemüveg, ha nem is a siker, az elegancia érzése, mint ezt a reklámszövegek sugallják, de mindenesetre biztonságot ad. Az éleslátás biztonságát — s ez nemcsak átvitt értelemben jó érzés — mondotta befejezésül Imre professzor. Cs. M. A radar a csapadék- és viharelőrejelzés új segédeszközeként az utóbbi évtizedekben olyan fontos szerephez jutott, hogy a rá alapozott kutatómunkát ma már önálló elnevezéssel jelöli a szakirodalom: radarmeteorológia. Maga a radar olyan rádió adó-vevő, amely az ultrarövid hullámoknál is sokkalta rövidebb mikrohullámokkal dolgozik; ezek a fényszóróhoz hasonló tükör segítségével pontosan irányítható hullámok céltárgyba ütköve nagyrészt szétszóródnak, egy töredékük azonban visszaverődik a radar „fülébe”, a lokátorba, amely a rendkívül gyenge visszhangimpulzust felerősíti és képpé átalakítva a radarernyőre vetíti. A visszavert radarimpulzus fényes pont alakjában jelenik meg, s a pont síkbeli helyzetéből, élességéből és fényerejéből következtetni lehet a céltárgy tulajdonságaira. Kis széttartású radar- sugárral távoli céltárgy is megbízhatóan „letapogatható”, teljesen függetlenül mind az időjárási, mind a látási viszonyoktól. A radarmetebrológia úgyszólván a véletlen szülötte. Már a második világháború alatt, a radartechnika kezdeti éveiben feltűnt, hogy a katonai radarok képernyőin időnként ismeretlen eredetű, múlékony árnyak jelentek meg. Ezek sok fejtörést okoztak a berendezések kezelőinek, míg ki nem derült, hogy e fantomok előidézői légköri jelenségek. Ilyen előzmények után indult meg a rendszeres kutatás a radartechnika alkalmazására Űsmoszat Öslénytankutatók Halle mellett a karbon időszakból, 325 millió évvel ezelőttről az édesvízi Cholares rendbe és a Stoehamara nemzetségbe tartozó moszatnak olyan megkövesedett nyéldarabkáira és sejtmagtokjaira bukkantak, amelyeken nagyon jól megőrződött a sejtek szerkezete. A karbon időszakból eddig e növényeknek csak a szaporítószervükre hasonlító maradványai kerültek elő. Ingerlés villanyárammal Zeneszek karfáiása Mágneses szennyvíztisztítás Az erős mágneses térben elvezetett lebegő ferro, vagy paramágneses anyagokat tartalmazó folyadék a mágneses tér hatására elveszíti lebegő anyagát, megtisztul tőle. Ércek dúsítására már régóta alkalmazzák ezt az eljárást. Néhány év óta az általában nem mágnesezhető diamágneses anyagokat is sikerült az általuk szennyezett vízből eltávolítani. Evégett az iparilag szennyezett vizekhez finom magnetitport adagolnak. Ez megkötődik a leválasztandó szennyeződésben (például az azbesztszálon), s az erős mágneses tér hatására a magnetitporral együtt leválik a folyadékról. Így a mágneses leválasztást, amellyel eddig csak a vas- és acélipar szennyvizeit és szennyezett levegőjét tisztították meg, a vízminőség-védelemnek sokkal tágabb területén is alkalmazhatják. Főképp Svédország vegyi üzemei élnek már ezzel a lehetőséggel. Azzal is megpróbálkoznak, hogy a mágneses szétválasztás elvét a szén kénmentesítésében hasznosítsák. A kén a szénben többnyire a paramágneses pirít alakjában fordul elő. Ha ilyen szenet porítanak és mágneses levá- lasztón vezetnek keresztül, a leválasztó a ként a szénporból kivonja. Karfájdalommal már évszázadokkal ezelőtt is felkeresték az orvosokat a sokat gyakorló és koncertező muzsikusok, ám a kutatók csak a 19. században kezdték tüzetesebben vizsgálni ezt a foglalkozási vagy muzsikusi görcsként, más néven foglalkozási neurózisként számon- tartott bántalmat. Arra vonatkozóan, hogy mi okozza a fájdalmat, két elmélet. terjedt el széles körben. Az ún. központos elmélet azt hirdette, hogy a baj oka a központi idegrendszerben keresendő, hiszen a rendszeres megerőltető zenélés kimeríti az agyat. A perifériás elmélet szerint viszont a kar izmai sérülnek meg a túlerőletetés következtében. Ez utóbbi elméletnek a hívei azzal érveltek, hogy a megerőltetett izmokat villanyárammal ingerlik. akkor az átlagosnál kevésbé érzékenyek az ingerlésre, a rendesnél kisebb mértékben húzódnak össze, s az összehúzódás egyhébb-erősebb fájdalommal jár. Az újabb kutatások minden kétséget kizáróan kimutatták, hogy az utóbbiaknak van igazuk, hiszen a muzsikusok karjának a fájdalmát nem agyi rendellenesség, hanem a kelleténél jobban megdolgoztatott izmok és izületi szalagok, valamint a csonthártya rongálása okozza. De hogy pontosan miként támad a fájdalom, az jórészt még mindig tisztázásra vár. Minthogy a fájó izmokból vett izomrostok szövettani vizsgálata semmi rendellenességet nem tárt fel. alighanem vagy az izom vérellátásában, következésképp anyagcseréjében (oxigén- és tápanyag-ellátottságában) vagy az izompályában, esetleg az izületi szalagok állományában áll be valamilyen zavar. Az ausztráliai H. J. H. Fay plasztikai sebész, e tünetegyüttesnek az egyik legjobb ismerője több mint 900 muzsikust vont be több éve folyó vizsgálatsorozatába, nyolc szimfonikus zenekar tagjaiból, zeneakadémiai hallgatókból. zeneiskolai tanulókból és önállóan koncertező művészekből verbuválódott kísérleti csapatába nyolcévestől a hetvenévesig minden korosztályú és nemű személy előfordult Aligha meglepő. hogy a még nemrégófa zenélő gyerekeknek mindössze 9 százaléka panaszkodott karjának enyhébb-heve- sebb fájdalmára, miközben a zenekarok tagjainak valamivel több mint a fele küszködött ilyen bántalommal. A fájdalom csak az egyik — igaz a legérzékletesebb — jele a túlerőltetési tünetegyüttesnek. Ezenkívül a fájó izom vagy Ízület táján a kar megdagadhat. - bőrének hideg és meleg érzékelésében változás állhat be. gazdája gyengének, nehéznek és merevnek érzi a karját, megszokottnál lassabb és kevésbé pontos mozdulatokat tud tenni vele, s mindez lelkileg is megviseli őt. Képünkön: a dortmundi Max Plank Intézetben műszert konstruáltak, amely méri az alkar forgóképességét, ami különösen fontos a hegedűjátéknál. (KS) az időjárástudományban. Ma már szinte valamennyi meteorológiai állomás felszereléséhez hozzátartozik a rádiólokátor, amellyel 200—300 kilométeres körzetben figyelemmel lehet kísérni a páraalakulatok mozgását. Képünkön: egy mobilizálható — tehergépjárműre felszerelt — meteorológiai rádiólokátort láthatunk. <]KS) B-vitamin, mértékkel Folyékony kenyér-e a sör? A habzó ital kedvelői bizonyára örömmel figyelnek fel a kutatók azon megállapítására. hogy a sör az egyetlen szeszes ital, amellyel a szervezet komplett táplálékhoz jut. Kiderült, hogy a maláta, amely a komló mellett a sörgyártás legfontosabb alapanyaga, több mint ezer fajta, a szervezet számára fontos táp- és építőanyagot tartalmaz. Megtalálható benne például a B-csoport hét vitaminja, amelyek nélkülöz- hetelenek a szervezet számára, ugyanis hiányuk esetén a test legyengül, az ember képtelen összpontosítani, fáradt, ideges, és gyakran szív- meg érbántalmaktól szenved. Ez a megállapítás azért, is fontos. mert napjainkban kevés B- vitamint kap szervezetünk. ugyanis a finomra őrölt fehér lisztben csak elenyésző mennyiség marad meg belőle. Bizonyos B- vitaminokat maga a szervezet termel, a belek baktériumaiban. Bél- bántalmak idején azonban ezek a fontos jó baktériumok gyakran károsodást szenvednek. Az antibiotikumok is pusztítják őket, olyannyira, hogy már nem képesek előállítani a szervezet, számára fontos vitaminokat. A sör pótolja ezeket a hiányzó vitaminokat, s ezért egyes orvosok egy-egy pohárral rendelnek betegeiknek az étel mellé. A sör azonban nemcsak vitaminokkal látja el a szervezetet. hanem olyan építőanyagokkal is. amelyekre a lábadozó betegeknek és a szoptatós anyáknak van szükségük.'Közülük a legfontosabbak : a foszfor, a kálium, a kálcium, a nátrium, továbbá néhány nyomelem, s mint legújabban megállapították, bizonyos hormonok is. amelyek az anyagcserét serkentik (több országban ezért kapnak például véradás után sört a donorok). Jó hatása van a szervezetre a sörben található kesernyés anyagnak, a komlónak is. Növeli az étvágyat, serkenti az emésztést,, és fokozza a szervezet ellenállóké- pességét. A komlóban megtáplálható keserű anyagok a növényi eredetű altatókban és nyugtatókban is előfordulnak. A sör ezért ideális altatószer. Sokan tapasztaltba - ták már, hogy vizelethajtó hatása is van a sörnek, tehát előnyösen befolyásolja a vese működését. Sőt az orvosok úgy vélik, jó hatással van a májra is, elősegíti, hogy megszabaduljon a mérgező anyagoktól. Való igaz, a sörben kalóriák is rejlenek, ha nem is annyi, mint a legtöbben gondoljuk. Két és fél deci sör 11? kalóriát tartalmaz, vl- szpnt ugyanennyi almaié 120- at. Aki naponta — fokozato- sap — három üveg sört iszik, szervezetét annyi kalóriához juttatja, mintha egy szelet tejszínhabos tortát evett volna meg. A sör nem hizlal annyira, mint a bor. mert kevesebb alkoholt tartalnfaz. Az orvosok néha még a fogyókúrázók számára sem tiltják a sört, éppen vizelet- hajtő hatása miatt. A napi egy liternél több azonban már természetesen hizlal. Csak hát van egy nagy baj: a sör alkoholtartalma... A sör tehát csak akkor tekinthető „folyékony kenyérnek”, ha szigorú mértékkel fogyasztjuk. Képünkön muzeális korú, ón fedeles söröskupákat láthatunk.
