Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚLIUS 1. Össztűz Noriega tábornokra A panamai és az amerikai törvényhozás ujjal mutogat egymásra. A múlt pénteken a washingtoni szenátus hatá­rozatban követelte a pana­mai vezetéstől „az emberi jo­gok megsértésének beszünte­tését”. Válaszul most hétfőn a kis közép-amerikai ország törvényhozói „persona non gratanak”, azaz nemkívána­tos személynek nyilvánítot­ták az Egyesült. Államok pa­namavárosi nagykövetét. Feszültté vált tehát ismét a két ország viszonya. Nem meglepő jelenség ez. az utób­bi negyedszázadban az alig több mint kétmillió lakosú csatorna-országban gyakorta csaptak magasra az ameri- ka-ellenes indulatok. Wa­shington ugyanis a Panama- csatorna feletti- ellenőrzést úgy értelmezte, hogy joga van beleszólni nemcsak a hajók áthaladásának adminisztratív ügyeibe, hanem a panamai belpolitikába is. A legendás hírű tábornok-elnök. Omar Torrijos több mint egy évti­zeden át határozottan védel­mezte a nemzeti függetlensé­get. s így rábírta az akkori Carter-kormányzatot egy új csatomaszerződés kötésére. Ennek értelmében csökkent az amerikai katonai ielenlét a csatorna-övezetben, s elő­írták, hogy az ezredforduló­ig az Atlanti- és a Csendes­óceánt összekötő mesterséges víziút teljesen panamai irá­nyítás alá kerül. Omar Torrijos 1981-ben bekövetkezett rejtélyes légi­szerencsétlensége óta Wa­shington úgy vélte, módja van ismét befolyást gyako­rolni a belpolitikára. Torri­jos halála után Panamában polgári politikusok kerültek az államfői székbe, ám a ha­talmat a háttérből továbbra is a hadsereg, s annak erős embere, Noriega tábornok gyakorolja. Noriega, ha nem is mindenben hű követője Torrijosnak, ám kétségtelen hogy kemény tárgyalópart­ner. A közelmúltban nőtt a bel­ső feszültség Panamában, nagyrészt a súlyosbodó gaz­dasági helyzet miatt Általá­nos sztrájk robbant ki. és sajátos párosításként a mun­kabeszüntetéshez felzárkó­zott a helyi magántőke, va­lamint a kormány iobboldali ellenzéke is. Válaszul rendkí­vüli intézkedéseket vezettek be. Az amerikai szenátus ezt kifogásolta, s — nyílt, beavat­kozásként — a múlt hét vé­gén követelte a rendkívüli állapot feloldását, „az embe­ri jogok tiszteletben tartását, ezzel párhuzamosan nyílt tá­madás indult Noriega, Pana­ma erős embere ellen. A panamai törvényhozók­ban. a jelek szerint, a nem­zeti függetlenség csorbítása miatti aggodalom erősebbnek bizonyult, mint a belső meg­osztottság Noriega ügyében. Mindazonáltal nincs kizárva, hogy a tábornok napjai meg vannak számlálva, mert Wa­shington benne látja közép­amerikai politikájának egyik keresztezőjét. Ortutay L. Gyula (Folytatás az 1. oldalról) egyes köztársaságokban, sőt ennél kisebb közigazgatási egységekben — területeken, városokban, járásokban — is szervezhetők általános viták. A törvény értelmében a vita költségeit az állam viseli. Külön cikk szavatolja az ál­lampolgárok szabad, akadá­lyoztatástól mentes részvéte­lét e vitákban. A szovjet törvényhozás ál­tal a mostani ülésszakon el­fogadott harmadik törvény meghatározza, hogy az ál­lampolgárok milyen módon kereshetik igazukat a bíró­ságoknál a vezető beosztás­ban lévő személyek jogsértő cselekedeteivel szemben. A törvény értelmében minden állampolgárnak joga van a vezetők, illetve az általuk képviselt szervek ellen pa­naszt tenni, s ha az elköve­tett, vitatott cselekedet nem tíz évnél régebben történt, a bíróság köteles azt megvizs­gálni. A Legfelsőbb Tanács kül­döttei jóváhagyták az elnök­ség által a megelőző ülés­szak óta eltelt időszakban hozott rendeleteket. Ezt kö­vetően az illetékes vezetők válaszol k a küldöttek in­terpellációira. A Leningrádból Moszkvába tartó közös szovjet—amerikai békemenet résztvevői útközben egy helyi lakossal beszélget­nek. A menet várhatóan július 4-én érkezik Moszkvába. (Telefotó — KS) Amerikai harckocsik készülnek Egyiptomban Az Egyesült Államok hiva­talosan is tájékoztatta a kai­rói vezetést, hogy elvi hozzá­járulását adja az MI A1 Ab­rams típusú amerikai harc­kocsi egyiptomi gyártásához — jelentette kedden vala­mennyi vezető kairói napi­lap. Egyiptom az első olyan ál­lam. amely — ha egyelőre csak elvben is — lehetősé­get kap e korszerű fegyver gyártására. Az MI A1 Ab­rams típusú nehézharckocsi­kat az Egyesült Államok hadseregében 1980-tól állítot­ták hadrendbe. EGK-csúcs Nem várbaté megállapodás Mérsékelt közeledés mutat­kozott az EGK-csúcsértekez- let második napján Párizs és Bonn között a mezőgazda- sági rendtartás vitatott ’ er- déseiben annak nyoi.ián hogy, Mitterrand elnök és Kohl kancellár másodszor is folytatott egymással külön- megbeszélést a kormányfői értekezlet mellett. A francia elnök szóvivője szerint „ked­vező irányba halad” a me­zőgazdasági kérdéskörről fo­lyó vita, „valódi politikai szándék mutatkozik mindkét oldalról annak lezárása ér­dekében”. Ugyanakkor a közösség költségvetési problémáit — az idén várható túlköltés fe­dezetének, valamint a költ­ségvetési források bővítésé­nek kérdését — nem tudták érdemben megvitatni a kor­mányfők. Az elnöklő belga kormányfő szóvivője értésre adta: a Delors-csomagtervet nem fogadják el ezen a ta­nácskozáson. A kormányfők csupán „elvi irányvonalakat vázolnak fel” a közösség szükségesnek ítéli középtávú fejlesztéséhez. Krunics a IKSZ új elnöke A JKSZ Központi Bizott­ságának Elnöksége keddi belgrádi ülésén a tisztségvi­selők rendszeres cseréjére vonatkozó;, előírásnak megfe­lelően a következő egyéves megbízatási időre Bosko Krunicsot, a Vajdasági Kommunisták Szövetségé­nek küldöttét választotta meg elnökévé. Bosko Krunics 58 éves, szerb nemzetiségű. 1946 óta párttag. 1982-től a Vajdasá­gi Kommunisták Szövetsé­ge tartományi bizottságának tagja és két éven át elnöke volt. 1986-ban választották meg a JKSZ KB Elnökség tagjává. BUDAPEST Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke kedden Var­sóba érkezett. A lengyel fő­városban részt vesz a Varsói Szerződés Tagállamai parla­mentjei vezetőinek tanács­kozásán. ROMA A június I4-i parlamenti választások utáni, több mint kéthetes „csend” után az olasz politikai pártok felvet­ték egymással a kapcsolatot, hogy valamiféle előzetes megállapodásra jussanak a parlament két házának jö­vendőbeli elnökeit illetően. mények 10 százalékát fiatal­korúak követték el — jelen­tették be azon az országos értekezleten, amelyet Szó­fiában tartottak a bolgár fiatalság egy részénél meg­nyilvánuló társadalomelle­nes jelenségekkel szembeni küzdelem problémáiról. PHENJAN Az amerikai légierők stratégiai felderítésének egy CP—71 típusú (Blackbird) szuperszonikus — a hangse­besség felett repülő' — gépe hétfőn a Japán-tenger parti vidéke fölött, Koszong vá­ros közelében behatolt a KNDK légterébe — jelen­tette a KONA hírügynökség. Ebben a hónapban ilyen tí­pusú amerikai felderítő gé­pek már 11 alkalommal sér­tették meg av KNDK légte­rét. Újabb pályázó a demokrata elnökjelöltségre Albert Gore. Tennessee ál­lam szenátora is megpályáz­ta az amerikai Demokrata Ifárt elnökjelöltségét. Gore ezt hétfőn jelentette be hi­vatalosan szülővárosában, a Tennessee állambeli Carth- age-ban. A Demokrata Párt­ban ő a 11. pályázó; a Re­publikánus Pártban eddig heten jelentették be hivata­losan indulásukat az elnök­jelöltségért. Albert Gore mindössze 39 éves. Ha megválasztanák, ő lenne az Egyesült Államok történetének legfiatalabb el­nöke. Hétfői beszédében egyebek közt életkorára is hivatkozott, mint a választá­si küzdelemben kijátszható „adura”, mondván: az Egye­sült Államoknak most élet­erős elnökre van szüksége, olyanra, aki „méltó partne­re lehet Mihail Gorbacsovnak a szovjetekkel folytatandó tárgyalásokon”. Meggyőződé­se szerint itt az ideje, hogy az Egyesült Államok komoly tárgyalásokat folytasson a Szovjetunióval az atomhábo­rú veszélyének végleges ki­küszöböléséről. Albert Gore fegyverzetel­lenőrzési szakértő. A szená­tus megbízásából megfigyelő­ként jelen volt a Genfben folyó szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási tárgyalásé kon. 061-Korea Rendkívüli kormányülés Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök „elvben” elfogadta ki­jelölt utódjának reformja­vaslatait. s szerdán rendkí­vüli televíziós beszédében maga is megerősíti őket — jelentette kedden a dél-ko­reai állami rádió. Csőn Tu Hvan kedden reg­gel találkozott a kormány­párt elnökével, aki hivatalo­san is előterjesztette reform- ajánlatait. A nap folyamán Csin Tu Hvan elnökletével rendkívüli kormányülést tar­tanak a Kék Házban, ahogy az elnöki palotát nevezik. A kormánypárt elnöke, mint jelentettük, hétfőn reg­gel váratlanul nyolc pontos reformtervvel állt elő. amely gyakorlatilag az ellenzék va­lamennyi fő követelését — közvetlen és még az 'dén megtartandó elnökválasztást, alkotmányreformot, politikai amnesztiát és a sajtószabad­ság helyreállítását — magá­ban foglalja. Ro Te Vu. akit Csőn Tu Hvan utódjául ki­szemelt, azt is kijelentette: lemond valamennyi tisztsé­géről és feladja elnökjelölt­ségét is, amennyiben az ál­lamfő elveti reformcsomag­ját. A dél-koreai ellenzék üd­vözölte a kormánypárt elnö­kének váratlan iavaslatait. Az ötnapos hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Woj- ciech Jaruzelski lengyel államfő (balról) Nakaszone japán miniszterelnökkel. (Telefotó — KS) Szíria és az Egyesült Államok kap­csolatának — amerikai kezdeménye­zésre történő — javítása olyan időszak­ban indult meg, amikor mindkét or­szágnak szüksége van az akadálytalan véleménycserére. A kétoldalú viszony normalizálása egyik fél részéről sem jelenti az álláspontok lényeges módo­sulását — legfeljebb annak elismerését, bogy a közel-keleti térség egy viszony­lag kritikus időszakában sem Damasz­kusz, sem p>edig Washington nem ha­gyatkozhat kizárólag a közvetitőkre. Ronald Reagan amerikai elnök, nem sokkal a velencei csúcsértekezlet és Charles Glass amerikai újságíró nyu­gat-bejrúti elrablása után levélben ja­vasolta Hafez Asszad szíriai államfő­nek a kétoldalú viszony javítását és ki­látásba helyezte, hogy a szíriai fővá­rosba küldi különleges megbízottját. Erre az ajánlatra Damaszkusz pozití­van válaszolt. Az Egyesült Államok számára mind világosabb, hogy a közel-keleti béke- konferencia — ha annak megrendezé­sére nem is holnap kerül sor — egyre közelibb és reálisabb lehetőség. Simon Peresz izraeli külügyminiszter jelenlegi nyugat-európai körútja során bebizo­nyosodott, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségesei ezt tart­ják az egyetlen járható útnak. Wa­shingtont aggasztja a szovjet diplomá­cia térnyerése a térségben és tudatá­ban van annak, hogy egy esetleges nemzetközi fórum előkészületeit a Szí­riával való, viszonylag jó kapcsolatok révén befolyásolhatja — és ellensúlyoz­hatja a szovjet törekvéseket. Amilyen mértékben éleződik a fe­szültség az öbölben, Washingtonnak oly mértékben válik egyre értékesebbé a szíriai kapcsolat. Reagan elnök közel nyolc éves közel-keleti politikája — kudarcok sorozata. A törvényhozásban komoly ellenfelei vannak az „öbölbeli kaland” kiszélesítésének. Ennek egyik ellensúlyozása lehet a szíriai kapcso­lat Ez utóbbi összefügg a katasztrofáli­san alakult túszügyekkel is. Az Egye­sült Államok számára az lenne a ked­vező, ha Szíria kerülne ellentétbe a Li­banonban lévő Irán-barát csoportokkal és Szíria lenne az első számú közvetítő az amerikai túszok kiszabadítása ügyé­ben. Glass június 17-i elrablása csak ki­emeli a túszügyben folytatott amerikai politika csődjét. Ugyanakkor az iráni titkos fegyverüzlettel, a nicaraguai el- 1 enforradalmároknak juttatott támoga­tással kapcsolatos kongresszusi meg­hallgatások legkényesehb szakasza most következik, Oliver North vallomásával. Washington demonstrálni szeretné, hogy közel-keleti „legális” diplomáciá­ja volt mindig a legfontosabb, ami a nemzetbiztonsági tanácsban a színfalak mögött történt, az csak kisiklás volt. Damaszkusz számára az amerikai kezdeményezés ismételt megerősítése annak, hogy Szíria kulcsfontosságú sze­repet tolt be a Közel-Keleten. Reagan elnök levele nem csak Szíria arabközi tekintélyét növeli, hanem fokozza be­folyását és súlyát Nyugat-Európa és a Szovjetunió szemében is. Az amerikai nyitás egyebek között azzal a követ­kezménnyel is jár, hogy Szíriát a „ter­rorizmus támogatása” miatt ért vádak elvesztik jelentőségüket. Ebből egye­nesen következik, hogy a vádak miatt Szíria ellen hozott gazdasági és politi­kai szankciók napjai meg vannak számlálva. A kapcsolatok javítására tett ameri­kai kezdeményezés Szíria libanoni sze­repének részbeni elismerését is jelenti és javítja Qamaszkusz 'helyzetét a li­banoni jobboldallal szemben, amikor ez utóbbi a legélesebben követeli a szíriai „megszállás” felszámolását. A kapcsolatok javítása mindkét fél számára jár bizonyos hátrányokkal. Szíriának eredményeket kell felmutat­ni a túszok ügyében — ez pedig előbb utóbb a libanoni Irán-banát csoportok­kal, végső fokon a Teheránnal való konfrontációt jelenti. A dam?,zkuszi— washingtoni tárgyalások nem számít­hatnak népszerűségre a szélsőséges síita körökben. Az Egyesült Államok bizonyos fokig zavarba hozta nyugat­európai szövetségeseit, főként Nagy- Britanniát, amely tavaly októberben megszakította kapcsolatait Szíriával. Az előpyök azonban mindkét fél szá­mára nagyabb súllyal esnek latba, mint a hátrányok. Fodor György Bővülnek a vállalatok jogai Washington és Damaszkusz közeledése

Next

/
Thumbnails
Contents