Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
1987. JÚNIUS 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP — 5 Itt barátokra lel az ember Pillanatok a mozgássérült gyerekok táborából flz érdekek közössége - közérdek Mire futja a tanácstagi keretből Jászberényben? Először a hídon át próbáljuk megközelíteni a tábort. Aztán visszafordulunk; félő, hogy a szekérútba mélyült kátyúk foglyul ejtik autónkat. Keresünk egy másik utat: hepehupás ez is, de valahogy csak bezötykölődünk a táborba. Átvillan rajtam: mi lehet itt, ha esik az eső? Hogyan jut be a gyerekeket szállító busz vagy netán a mentőautó? Vetélkedő, diszkó A berekfürdői úttörőtáborban vagyunk, amely június első napjaiban évek óta a megyében élő mozgássérült gyerekeknek ad otthont. Kihalt a tábor, néhány fiú és lány álldogál csak' a faházak előtt. Megtudom: a többiek fürdőbe mentek. Néhány perc múlva autóbusz fordul a magas törzsű fák alá; megérkezett a csapat. Nyílik a busz ajtaja, a felnőtt kísérők leszállnak, lekerülnek a tolókocsik, aztán a gyerekek is; ki ölben, ki a saját lábán. Tibor Jászfényszaruból jött. Hamar összebarátkozunk: a körém gyűlő gyerekcsapatba vegyülve boldogan közli velem, hogy minden évben el szokott jönni. — Mindig új barátokat találok itt, — magyarázza. — Ezek a barátok meg is maradnak, levelezünk egymással, tartjuk a kapcsolatot. Aztán júniusban itt találkozunk. Most is itt van két barátom... Nekem kikapcsolódást jelent a tábor. Nagyon jók a programok. — Például? — Vetélkedők, akadályverseny, táncverseny, diszkó. — Táncoltál? — Hát perszel — Otthon nem szoktál? Elkomorodik. — Otthon nem járok el. Legfeljebb a lakásban táncolok, amikor zenét hallgatok. Azt is szeretem még, hogy itt mindennap fürödni járunk. — Jó? — Nagyon! Nemcsak azért, mert lubickolni lehet, hanem mert a gyógytorna javítja a mozgásunkat. Teljesen más itt az élet, mint otthon. A táborban olyan gyerekek vannak, akik mozgás- sérültek. Odafigyelnek egymásra, segítenek. Betegséggel, bajjal küszködik mindenki. Nem nézik le a másikat azért, mert mozgássérült. — Az egészségesek lenézik? — Előfordul... Mielőtt hallgatás mögé rejtőzne, másra terelem a szót. — Milyenek a pedagógusok, nevelők, akik veletek vannak? — Nagyon rendesek. Bármilyen bajunk, gondunk van, megkereshetjük őket, segítenek. Szeretnek bennünket. És nagyon türelmesek. Talán azért, mert tudják, hogy mit vállaltak. — Voltál már más táborban is? — Nem. Mindig csak ide jövök el. Az az igazság, hogy az iskolai táborokba nem mertem jelentkezni. Nem biztos, hogy bírnám. Egy hosszabb gyalogtúrát például nem vállalnék... Egy asszony meg a fia * Az uzsonna hírére eltűnik mellőlem a gyerekcsapat. Egyedül maradok egy tolókocsiban ülő fiúval. Tanácstalanul nézek szét: eltoljam az ebédlőig vagy elhozzam az uzsonnáját? — Elhozzam az uzsonnádat? — hajolok hozzá. Nem válaszol. A faház felől kislányos alakú, vékony asszony jön felénk. — Nem tud beszélni, — magyarázza. Elmegy, aztán túrókrémmel, túró rudival tér vissza az étteremből. A fiú a tolókocsiban örömmel nyugtázza: kezével, arcizmaival, mozdulataival fejezi ki boldogságát. Az asszony gyakorlott mozdulatokkal etetni kezdd. — A fiam, — mondja a ci bakházi Tóth Lászlóné. — szülés közben agyvérzést kapott, azért nem egészséges. Akkoriban dolgoztam, de abbahagytam a munkát, otthon maradtam Krisztivel, nem akartam intézetbe adni. Annyira értelmes, és any- nyira szeretjük, hogy nem tudnám odaadni. — Hogyan jutottak el mindketten a táborba? — A gyógytornászunk említette ezt a lehetőséget. Azért jöttem el Krisztivel, mert sok gondoskodást igényel, és mert én is szeretném egy kicsit kipihenni magam. Otthon van még egy fiam: kétéves. A férjemet baleset érte és amputálták a lábát, nem tud segíteni nekem. A két gyerekkel, a háztartással reggeltől estig van munka. Krisztivel mindig törődni kell. Etetni, öltöztetni, W.C-re vinni, fürdetni..., és játszani. De erre sokszor már nincs időm. Négy emberre kell dolgoznom. Amikor tizenegykor — éjfélkor ágyba kerülök, a hátam majd belyukad, a láMegalakult Környezet- és természetvédelmi tanács Szerdán megtartotta alakuló ülését a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa. A tanács véleményezi a környezet- és természetvédelmet érintő országos jelentőségű koncepciókat, tervezeteket. A tanács részt vesz a természeti környezet megóvására, fejlesztésére irányuló munkában, népszerűsíti és felkarolja a jó módszereket. Mozgósítja az ipar, a mező- gazdaság, valamint az infrastruktúra területén dolgozó szakembereket, MTESZ- egyesületek és megyei szervezetek aktivistáit a környezetkímélő technológiai és technikai megoldások, az úgynevezett környezetbarát eljárások alkalmazására. Az ülésen részt vett Láng István, az MTA főtitkára is. Vizsgázó erdészek Gépkezelőit, fakitermelők lesznek Az erdészeti dolgozók munkavédelmi helyzetét elemezte a MEDOSZ; a szak- szervezet megállapítása szerint a közelmúltban megtett intézkedések már éreztetik hatásukat. Különösen eredményesnek bizonyult, hogy az elmúlt év elejétől kötelező az erdészeti gépkezelők számára a hivatalos jogosítvány megszerzése. Eddig 16 ezer erdészeti munkás kapott engedélyt arra, hogy a továbbiakban a nagyértókű gépekkel dolgozhasson, a korábbinál immár nagyobb fölkészültséggel, biztonsággal. Az erdei munkavédelmet javítja, hogy a fakitermelést folytató kisiparosoknak is vizsgázniok kell. Gazdálkodni az erőforrásokkal, méghozzá az eddigieknél lényegsen eredményesebben — többek közt ez is célja a tanácsi gazdálkodás korszerűsítésének.. A helyi tanácsok döntési jogköre kiszélesedett, nagyobb teret kaptak a helyi elképzelések megvalósítására. Megnövekedett felelősséggel ugyan, de szabadabban dönthetnek a település fejlesztésének részletkérdéseiben. Egyúttal abban is érdekeltté váltak, hogy minél több saját forrást tárjanak föl, hogy növelni tudják a beruházások fedezetét. Lényegében arról van tehát szó, hogy ahol mozgósítják a lakosság és a termelő vállalatok tartalékait, ahol nagyobb mértékben számíthatnak a lakóhely áldozatvállalására, ott dinamikusabb fejlődésre is számíthatnak. bam dagadt. Sokszor olyan fáradt vagyok, nem is vacsorázom. Ebédelni se tudok nyugodtan, mindig föl kell állni valamiért, szaladni kell, hozni valamit a gyerekeknek. Hallgatunk. Kriszti eszi a túrókrémet. Nézem az asz- szonyt. Sovány, izmos, kidolgozott a teste. Negyvennyolc kiló a súlya. Van idő játszani — Itt jó —, mondja tovább, le nem véve szemét a gyerekről. — Nem kell főzni, mosogatni, van időm, hogy késő. estig játsszunk Krisztivel. Fogom a kezét és rajzolunk. Barátokat is talált a táborban, tegnáp együtt labdáztak. Egészséges gyerekekkel nem tud így játszani. Az egészséges gyerekek türelmetlenek vele, és ő is furcsán viselkedik. Észrevettem, hogy ideges, csupa görcs, ha velük játszik. Nagyon jó hatása van a mindennapi fürdőzésnek is, sokkal lazábbak lettek a gyerek izmai. — Otthonra nem kap semmiféle segítséget? — A tanács hozzánk irányított egy gondozónőt, de nem nagyon tudunk megegyezni. — Mi fesz magukkal később? Fölnéz az etetésből; szemében riadalom és mintha egy kis bizalmatlanság is bújkálna. — Hogyhogy később? — kérdéssel odázná el a választ. — Ha Krisztián nagyobb lesz. . — Nem tudom. Most még föl bírom emelni... Befejezi az etetést. A tolókocsi megmozdul; elindulnak a tábor közepe felé, ahol éppen vetélkedőre gyűltek ösz- sze a gyerekek. Hazaindulok én is. Vissza a hepehupás úton. Paulina Éva Sok helyen ennek érdekében úgynevezett tanácstagi keretet hoznak létre. A választókerületek maguk dönthetik el, mire fordítják az így biztosított fejlesztési lehetőséget. De mint azt a jászberényi tapasztalat is mutatja, ezért maguknak is le kell tenni valamit a közösség asztalára. És azok. akik többet vállalnak, nagyobb arányban is részesülhetnek a tanácstagi keretből. Dr. Forgács István, a városi tanács végrehajtó bizottsága titkárságának osztályvezetője elmondta ugyanis, hogy immár harmadik éve írnak ki az 51 választó- kerület között pályázatot. Közülük idén is azok a választókörzetek részesednek a tanácstagi keretből, amelyek ennek értékét saját felajánlásaikkal tudják megsokszorozni. — IMiért is döntöttek a pályázati rend mellett? — A célunk az volt, hogy a társadalmi munkában rejlő ki nem használt lehetőségeket hozzuk felszínre. Abból indultunk ki, hogy a választókerületek lakói, ha érdekeltté válnak, öntevékenyebben vesznek részt a várospolitikai célok megvalósításában, hiszen ennek a saját körzetükben 'is előnyét látják. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a városi tanács fejlesztési alapja korlátozott. Többnyire olyan fejlesztésekre fordítjuk, 'amelyeket a település egésze megkíván. _ Ezért csak koncentráltan’ tudjuk felhasználni egy-egy nagyobb, vagy nélkülözhetetlen létesítmény kivitelezésére. A kisebb közösségeket érintő, de legalább ennyire fontos részfeladatokra csak szétaprózva csurran-cseppen a közös kasszából. — Idén milyen összeget szántak a tanácstagi keretre, és milyen feltételeket szabtak a pályázat kiírásakor? — Mintegy 1 millió 600 ezer forintról van szó. A tanács pedig úgy döntött, hoev azok pályázhatnak, akik legalább annyi értékű társadalmi munkát ajánlanak fel, mint amennyi pénzbeli juttatásban szeretnének részesedni. A pályázatokat egyébként a városfejlesztési és ellátási bizottság bírálta el és javaslattal terjesztette a végrehajtó bizottság elé. — A választókörzetek végül is teljes szabad kezet kaptak vagy a városfejlesztési elképzelésekhez kellett igazodniuk? — A kiírás hat fejlesztési területet tartalmazott. Ezek között szerepelt az út, — járda — és pariképítés, a gázvezeték, szennyvíz- és ivó- vízhálózat bővítése. Egy-egy kerület egy pályázatot nyújthatott be. megjelölve, hogy a hat célfeladat közül melyiket kívánják fejleszteni. A tanácstagok, jól lehet maguk is ismerik körzetük gondját-baját, a lakossággal a tanácstagi beszámolókon, a választókerületi vagy lakó- és uítcabizalmi gyűléseken vitatták meg, hol szorít a cipő, mi az a fájó pont. amin ik sincsenek. Azután a gyógynövények előtérbe kerülése magyarázható azzal a világméretű jelenséggel, mozgalommal, melynek lényegét a természetes életmódhoz való visszatéréssel jellemezhetünk leginkább. Különösen a fejlődő országokban (pl. az Andok országaiban) van ennek nagy kultusza, ahol a mai napig megőrződtek ősi népi eljárások. — Nálunk milyen szerepet kapnak a növények a gyógyászatban ? Kiváló magyar kutatók foglalkoznak ezzel a témával. Csak egy-két nevet említek. Az Erdélyben élő Rácz Gábor igen magas szinten foglalkozik- a gyógynövények hatásanyagku tatásával. Néprajzosok gyűjtéseit is próbálja laboratóriumi úton bizonyítani, vagy ha kell, cáfolni. Itthonról Oláh Andor nevét említeném, aki utóbbi kötetében az Űi hold, új király! címűben pl. a magyar népi orvoslás történetét tárja elénk, s akitől jelentős segítséget kaptam kiállításom fotóanyagának ösz- szeállításához . Aztán a ha- Mmbai „gyógyfüves pap”, Szálai Miklós receptjei alapján készülnek a Halimbári- umi teakeverékek. Szerencsére egyre több szakirodalom is megjelenik ebbe a témakörben, a Magyar Hírmondó sorozatban pl. fölelevenítették a régi füvész könyveket, és hát Herbária termékei is egyre keresettebbek — A gyógynövények föl- használásakor a valós természeti megfigyelések keveredtek hiedelmekkel, babonákkal. Milyen állomásai voltak változtatni szeretnének, ami megoldást kíván, amiben a lakosság együttes tenndaka- rással részt is vállal. — A végrehajtó bizottság döntött a pályázatokról. Milyen eredménnyel? Hol használják fel és mire fordíthatják az elnyert keretet? — Az 51 körzetből 26 kap ebben az évben támogatóst. Útépítésre 600 ezer forintot osztunk szét. Ebből a Kinizsi, a I azov i-Bajnok, a Tölgyfa, a Kálmán, az Álmos, a Jedám és a Fenyő utcában összesen csaknem 3 kilométer útalap készülhet el. A Hatvani, a Tóth, a Pesti és a Lenin utcában 780 méter járda építésére nyílik mód. A Batthyány tér és a Szövetkezet utcában a parképítést támogatjuk. Gázleágazó készül a pelyhesparti (140 lakást érint), a Szabadság — Alkotmány és a Szegfű utcai részen. A szennyvíz- hálózat a Pannónia, a Kölcsey, a Sikló — Jászkapitány és a Vadász utca térségében bővül; a Fiastyúk, a Jászkapiitány, a Fodor, a Pintér, a Bokor, a Gyöngy- tyűk, a Sírkert és a Viener- mann utcában pedig a vízvezeték-hálózat kiépítésére is jut ebből az összegből. — Az elmondottakból, úgy tűnik, a pályázati gyakorlat bevált. , — Egyre eredményesebben bizonyítja létjogosultságát. Három évvel ezelőtt még eléggé ismeretlen volt, úgy kelLett felkérni a körzeteket, vegyenek részt a pályázaton. Most már valóban csak a legaktívabb közösségek részesednek a tanácstagi keretből. Bevált tehát az elképzelés. A tanácsnak így a fejlesztési tervében egyébként nem szereplő kiegészítő feladatok megvalósítására is van módja, mert a lakosság saját erejével, közreműködésével megsokszorozza az erre fordítható forrásokat. így válik az érdekek közössége közérdekké. Sz. Gy. ennek az útnak, amely elvezetett a gyógynövények mai, tudományos fölhasználásá- ig? — A sámánok korában még elsősorban a hitnek tulajdonítottak nagy szerepet eleink a gyógyításban, ahogy az ismert mondóka is bizonyítja: „síppal, dobbal, nádihegedűvel” kuruzsoltak. A gyógynövények fölfedezésében az első lépéseket a pásztorok, pákászok, illetve a parasztasszonyok, javasasszonyok tették meg, nem pedig a tudósok. A későbbi füveskönyvek, herbáriumok írói nagymértékben támaszkodtak a nép. a parasztok tapasztalataira. Tudományos Igénnyel Mélius Juhász Péter Herbáriuma (1578) foglalkozott először a gyógynövényekkel. Aztán később fü- vészkönyvek sokasága jelent meg mint pl. Pápai Páriz Ferenc Pax corporisa, vagy a költő Fazekas Mihály és Diószegi Sámuel sokak által ismert Füvészköriyve. Nagy volt ezeknek a könyveknek a hatásuk. Belőlük másolták ki a borbélyorvosok alkalmazott tudományukat. Hogy a megyéből említsek példát, a karcagi tanyavilágban még napjainkban is használják a farkasalmát, sebek gyógyítására. Persze sok még a tisztázatlan, megismerésre váró probléma. Megyénk is sok lehetőséget kínál a kutató néprajzosoknak illetve a biológusoknak. Minden bizonnyal van még fölfedezni való, ami eltér az országos kutatások eredményeitől, ami megyei sajátosság. Jelenleg mintegy 3—400 gyógynövényt tartunk számon. Jenei Gyula Fotó: Korányi Éva Egy kiállítás margójára Fűben, fában az orvosság „Betegség esetén nemcsak az ember, hanem az állatok is igyekeznek fájdalmukat enyhíteni. A ragadózó életmódot folytató kutyáknál és macskáknál különösen érdekes ennek az ösztönnek a megnyilvánulása. Megszokott táplálékuk helyett ilyenkor a füvek között válogatnak, s azok gyógyító hatását „próbálgatják”. Az ember is hasonló módon kísérletezve juthatott el a gyógynövények felismeréséhez”. Ezekkel a szavakkal kezdődik az a kis kiállításvezető füzetecske, amely a szolnoki Damjanich múzeum Népi gyógyászat, gyógynövények című anyagának behatóbb tanulmányozásához ad segítséget az érdeklődőknek. — Vajon mi lehet az oka annak, hogy mostanság reneszánszát éli a gyógynövényekkel való foglalkozás ? — Erről kérdeztük a kiállítás létrehozóját, rendezőjét. Béres Máriát, aki muzeológusként a természettudományok gazdája. — Az Egészségügyi Világ- szervezet is nagy mértékben ösztönzi a hagyományos népi. gyógynövények fölhasználását, ugyanis mostanra, a gyógyszeripar fejlődésének következtében nagyon elterjedtek az olyan gyógyszerek, amiket teljes egészében vegyi úton állítanak elő. Az emberi test. az emberi szervezet számára viszont idegenek az ilyen szintetikus vagy félsaintetikus szerek. Ezekkel szentben a növényi gyógyszerek — bár hatásuk lassúbb, de tartósabb is — sókkal jobban, megfelelőbben épülnek be a szervezetbe. S ezeknek mellékhatásaA butéliákban lévő gyógynövényeken (bogyókon, leveleken, gyökereken, virágokon) kívül a földolgozásukhoz szükséges eszközök (a bal felső sarokban például egy kamillaszedd) is megtekinthetők az előreláthatólag július végéig nyitva tartó kiállításon
