Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 11. IA tudomány világa I A kómla lehetöaógol Egyik út: új szerkezeti anyagok előállítása „Ha egy pár évet veszünk össze, akkor jobb, ha minden mozdulatlan áll... ha egy fertály vagy félszázadra tekintünk, akkor változás kell. A kérdés csak az, mi kívánatos, rövid, vagy hosszú időre való ész?” Ezekkel a Széchenyi István Hiteléből származó gondolatokkal kezdte minap tartott elnöki bevezetőjét Berend T. Iván, a Magyar Tudományos Akadémia 147. közgyűlésén. Az 1987. évi közgyűlés — az elmúlt évek gyakorlatától eltérően nem választott magának egyetlen fő témát, amelyet a saját tudományterületüknek megfelelő tárgyalásra ajánlott volna az egyes tudományos osztályoknak. A valóság elmélyedt elemzését tűzte ki célul az osztálygyűléseknek az elnökség, és — Berend T. Iván szavaival —, „a terápiák kidolgozásában való közreműködést” kért tőlük „a nehéz és nehezedő körülmények között”. Ülés zsúfolt teremben Az elnökség kérésének megfelelően az egyes osztályok megkísérelték üléseik témáját a hazai peresztrojka szellemében megválasztani, ami többé-kevésbé sikerrel is járt. A legnagyobb érdeklődés ezúttal a kémia tudományok osztályának ülését kísérte, ahol a téma, a Kémia lehetőségei, zsúfolt terem előtt került megvitatásra. Márta Ferenc, az Akadémia alelnöke előadásában a nemzetközi eredmények ismeretében a hazai lehetőségekről beszélt. Az Akadémia — némileg itt is szakítva a korábbi hagyományokkal — felismerte, hogy az alapkutatásoknak célraorientált- nak kell lennie. A vegyipar — bizonyítván, hogy a tudomány az iparban válik termelőerővé — az ipari állóeszközök 15,5 százalékának birtokában 7,4 százalékos létszámhányadával, az egész ipar termelésének negyedét adja, s 875 millió dolláros kivitelével a legnagyobb exportőr. Érthető, hogy az alap- és alkalmazott kutatások legnagyobb megrendelőjévé vált. Mivel a tőkés országokban a mienkénél nagyobb ütemben gyorsul a műszaki fejlődés, meg kellett 'határozni, hogy mely területeken maradunk a csúcsKevesebb A hazai kutatók is .képesek — az Akadémia alelnö- kének véleménye szerint —, az ilyen sziliciumnitridből álló szerkezeti kerámia- anyagok előállítására. Olyan szintetikus polimerek előállítása is várható a közeljövőben hazánkban, amelyeknek szálszilárdsága tízszeresen haladja meg az acélét. Már neve is van, Kevlárnak fogjálk hívni. Ez a polietilén- származék felhasználható lesz például repülőgépek szerkezeti anyagaként, a kisebb súly és a nagy szilárdság itt korántsem közömbös. teohnikát és technológiát követők körében (itt az átvétel feltételeit kell megteremteni), s melyek azok a területek, ahol magunk is képesek vagyunk a csúcs-szintek elérésére. Számunkra a jelen reális értékelése a legfontosabb. A közepesen fejlett, bár műszerezettségében 10—15 évvel elmaradott alapkutatás és a hasonló fejlettségű vegyipari termékeket előállító — kémiai ipar között űr tátong az ún., intermedier-köztes termékeket előállító kapacitások hiányosságai miatt. Pedig e termékek előállítása meghatározó, ugyanis a feldolgozott termékekhez ezeken keresztül vezet az út (nyersanyagokat exportálni pedig kifejezetten gazdaságtalan). A vegyipar gyorsuló fejlődésének egyik útja az új szerkezeti anyagok előállítása. Űj szerkezeti kerámiák alapanyagainak kísérletezése révén például a japán Nissan személyautókban olyan belsőégésű motorokat kívánnak beépíteni, amelyek az 500 C-fokos felmelegedés elviselésére is képesek. Előnye a kisebb súly mellett, hogy gyengébb minőségű üzemanyagok is felhasználhatóvá válnak, a motor pedig semmifajta hűtést nem igényel. importtal Az ígéretes jövőt azonban — tanúivá a közelmúlt sokszor túl rózsásnak tűnő prognosztikáiból — reálisan kell szemlélni. Az új szerkezeti anyagok előállítása jelenleg még számunkra elviselhetetlenül költséges. A polimerek újfajta felhasználási területe lehet az új szerkezetű akkumulátor kifejlesztése, és olyan önszigetelő szálak gyártása, amelyek csak hosszirányban vezetik az elektromosságot, oldalirányban szigetelnek. A hazai szabadalmak közül kiemelkedik a MűanyagÉpítkezők, lakásfolújítók figyelmébe ajánlja a Kelet-magyarofrszági Tüzép Vállalat! A (tiszafüredi, tördkszonrtmiklósi Tüzép-telepeinkem új szol Ráhatással állunk vásárlóink rendelkezésére, a MŰVI számlára' megvásárolt építőanyagokat kedvezményesen házHozszáJlítjuk. A felmerülő bonyolítási teendőkert. a gyártóval való ütemezte- tési, a szükséges rakodási munkákat díjmentesen végezzük. Keressék fel Tüzép-tele- peinket, korrekt tájékoztatást nyújtunk. (6681.) Várjuk vásárlóinkat! ipari Kutatóintézetben előállított kompozit-anyagok sora. Ezek a szintetikus, szálas és lemezes szerkezeti anyagok a természetben is fellelhető (faliszt és -forgács, kókuszrost, gratitszál, vagy acél) és szintetikus anyagok „összeházasításán” alapszanak. Az alapgondolat onnan származik, hogy korunkban nyersanyaghiány van, a megújítható nyersanyagok száma egyre fogy. A kőolaj források végesek, ezért a szintetikus műanyagok előállítása is előbb-utóbb lassulni kényszerül. A fa viszont olyan természetes anyag, amely — megfelelő erdőgazdasági körülmények között — önmagát újratermeli. Szerkezeti tulajdonságai is ősidők óta ismertek. Ugyanakkor a fa maga is társított rendszernek számít, ugyanis felépítésében szálak ágyazódnak be egy erősítőrendszerbe. A fa száljellegű részében kristályos cellulózt találhatunk — 40—50 százalékban, — míg az az anyag (matrix), amelybe be van ágyazva, gyanta jellegű polimer lignin és hemicellulóz. A legújabb vizsgálatok szerint a matrixanyag maga is térhálós szerkezetű. Az üvegszálerősítésű poliészter szerkezetű anyagoknál ezt a fás szerkezet által nyújtott mintát másolják le. Szombathelyen . a fagazdasági kombinátban már gyártanak olyan biopolimereket, amelyek faliszt és műanyagok felhasználásával az eddigieknél jobb szilárdságtani mutatókkal rendelkeznek. A vegyipar legközelebbi időszakra vonatkozó tervei között elsőbbséget élveznek azok a beruházások, amelyekkel — elsősorban a műanyagiparban — minél több import kiváltása válik lehetővé. Ezt a célt szolgálta a tavaly augusztusban a TVK- ban (Tisza Vegyi Kombinát) felavatott lineáris polietilén gyár, és a Borsodi Vegyikombinát szintén tavaly felavatott xilon üzeme. A TVK-ban tavaly átadott műanyagfólia üzem termelése jelenleg évi 94, jövőre pedig 143 millió dollár értékű import kiváltását teszi lehetővé. Jövőre beindul egy újabb polipropilén üzem, amelynek termelése 1989-re 26 millió dollárnyi terméket fog helyettesíteni. Mivel ebben ■ az évben — az olefinegyezmény értelmében — megfordul az olefin áramlásának iránya a Szovjetunióból (ezentúl mi kapjuk). Az etilén hazai előállítása 50- •ről 95 százalékra, a propilén termelése 56-ról 85 százalékra nő. Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a hazai petrolkémiai ipar történetében korszakos jelentőségű esemény lesz. A gazdaságos termelést szolgálhatja az a tény is, hogy még az idén leállítsanak egy kénsav- és egy ammóniagyárat, megszüntetik a kerékpártömlő hazai előállítását. Százhetvennel csökkentik a gyógyszerek számát, kivonnak- a forgalomból 100—120 kozmetikai terméket. Kevés a konstruktőr Sajnálatos tény ugyanakkor, hogy a vegyi gépgyártó és műszergyártó iparunk általánosságban fejletlen, s a számos jól használható szabadalom ellenére kevés a hazai konstruktőrök száma. A Magyar Tudományos Akadémia — a Magyar Kémikusok Egyesületével karöltve — levelet intézett az Ipari Minisztériumhoz, melyben felajánlják szakmai támogatásukat konkrét témakörökben a műszaki-technológiai fejlesztés állami programjához. IB. M. Egy rejtett karcinogén A rákokozó anyagok vizsgálata Ma már senki sem vonja kétségbe: vannak bizonyos gyógyszerek és környezetkárosító vegyületek, amelyek állatkísérletekben rák kialakulását elősegítő hatásúak- nak bizonyultak, úgynevezett ko-karcinogének. Ezek kutatása 1941-ben kezdődött meg I. Berenblum állatkísérlet-sorozatával. Egerek szőrtelenített bőrébe rákkeltő hatásáról ismert szénsavoldatot fecskendezett különböző adagokban. Azt a minimális adagnagyságot kereste, amely egyszerre adva nem indít el rákos burjánzást, hanem csak többszöri alkalmazása nyomán kezdődik tumoros elfajulás a kísérleti állat bőrén. Kísérleteinek második szakaszában az állatok bőrét gyulladás- keltő kroton-olajjal kezelte — egy kutyatejféle levelének a levővel —, amelyről akkoriban már ismeretes volt, hogy gyulladást okóz a bőrben. Ezzel a kroton-olajjal akart tumort előidézni az egerek bőrén. A kísérlet sikerült. Napjainkra elfogadottá vált a feltevés, hogy nagy valószínűséggel minden ember hordoz magában olyan potenciális ráksejteket, amelyek kiszámíthatatlan időpontban kóros burjánzásba kezdhetnek. Éppen ezért sürgetően fontos, hogy a tudomány felderítse mindazokat a ko-karcinogéneket, amelyek az emberi szervezetben lappangó potenciális ráksejteket tumoros átalakulásra késztethetik. Ameddig bizonyíthatatlan volt a ko-fcarci- nogén hatás léte is, szóba sem került, hogy a ko-kar- cinogének által okozott veszélyhelyzeteket is vizsgáljanak. Éppígy kevéssé volt iehetséges akkoriban, hogy a nyilvánvalóan veszélyeztetett embereket célzott, megelőző inézkedésekkel óvják a ko- karcinogének hatásától. Ez a védekezés csak jóval az eredeti kísérlet után kezdődött meg, amikor először különítettek el gyulladáskeltő hatású anyagokat a kro- ton-olajból. Miután felderítették ezeknek az anyagoknak a kémiai szerkezetét, állatkísérletekben is vizsgálni kezdték biológiai hatásukat. A kroton-olaj gyulladásokozó anyagainak sorában van egy diészter, amelynek különös, négygyűrűs rendszerű a szerkezete. Ez a tig- lián, amelyből a forbol-alko- hol származik. A kísérleteket végző heidelbergi munkacsoport 14 különböző forbol-di- esztert különített el a kro- ton-olájlból, s e 14 hatóanyag egytől-egyig rendkívül erős rákkeltőnek bizonyult ! Mindegyikükben volt egy úgynevezett tumor-pro- motor (rák-előidéző), ezek az anyagok változtatták a potenciális ráksejteket aktív ráksejtekké a szövettenyészetekben. A kutatók azonban valami mást is felfedeztek: a kroton-olajban — a forbol- diészter ko-karcinogénen kívül — van egy rejtett karcinogén is. Ez az anyag azért rejtett, mert a nem gyulladáskeltő hatású, tehát nem ko-karcinogén forbol-triész- terbői épül fel. Az ilyen rejtett ko-karcinogének azért különösen veszedelmesek, mert az állatkísérleteikben nem lepleződnek le. Képünkön : ezzel a mutatás kémiai eszközzel, ellenáramú elválasztó berendezéssel bontják a ko-karcinogén tartalmú kroton-ola- jat, hogy a bontás eredményeként kiváljon az összetevők közül a tulajdonképpeni rákkárosodást elősegítő vegyület, a forbol-diészter (KS). v Gyakori vendég a peremvidéken Tüskés városlakó — a sündisznó Hazai állatvilágunk kedves és nagyon hasznos tagja a sündisznó. Legszembetűnőbb látványossága tüskeruhája, amely kb. 16 000 tüskéből áll. A szőr szerepét töltik be a tüskék, hiszen eredetük szerint tulajdonképpen a tüskék is szőrök. Maguk a tüskék nem egyformák az állaton. 1 mm vastagok és 2—3 cm hosszúak. Minden süntüske a közepén a legvastagabb. A felső végén éles, szúrós hegyben végződik, a töve bunkó; ez utóbbival ferdén illeszkedik a hát bőrébe. A tüskék belsejében üreg van, amelyet velő tölt ki. A nagyon fiatal sünfiak tüskéi fehérek, ezek már az anya testében, a kihordási idő alatt kifejlődtek. A születés után 36 órával a fiatalokon megjelennek a söté- tebb, fiatalkori tüskék. A tüskék valószínűleg csak szükség esetén pótlódnak, nincs arról szó, hogy évente egyszer vagy kétszer cserélődnének, ami az emlősök vedlésének felelne meg. Csak a megijesztett sündisznó borzolja fel tüskéit, vagy amikor az állat — veszedelemben — összegömbölyödik. A sündisznó nagyon hosszú ideig képes ebben az állapotban maradni, így például a téli álom egész tartama alatt. Érdekes változás figyelhető meg korunkban a sündisznó életében. Több állat (galamb, feketerigó, stb.) után úgy tűnik, a sün is városi állattá válik. Budapest peremvidékén a kertes házakban régóta gyakori vendég, de már a belsőbb kerületekben is felbukkant. Nemrégiben a kertvárosnak egyáltalán nem nevezhető XIII. kerületben láttak az esti órákban zebrán áthaladó sünt. Sajnos a sűrűn lakott területeken nagy veszély leselkedik erre a rovarevő emlősre: a gépkocsi. Pontos adat nincs, de országszerte évente több száz sün fejezi be életét az országutakon a kerekek alatt. A sün védett állat, ezért engedély nélküli fogságban tartása tilos. Erre azonban nincs is szükség, mert a kertes házakhoz könnyen odaédesgethető. Nem kell mást tenni, mint egy kis tányérban párizsi darabkákat, gyümölcsöt, egy kis tejet kitenni, és ha él sün a környéken, hamarosan odaszokik. Alkonyattájt, szinte mindig azonos időpontban fog felbukkanni. Így könnyen megfigyelhetünk akár egész süncsaládokat, mert a mamát követik az utódai. A sün nemcsak kedves, hanem hasznos állat is. Rengeteg kártékony állatot (férget, rovart) pusztít el, ezért megbocsájtható, ha néha egy-egy tojást, vagy madárfiókát is megeszik. Október végén téli álomba vonul, s csak márciusban jön elő újra. A párosodási időszakban a hím nagy szuszogások, fújtatások közepette udvarolja körül a nőstényt. A sün 3—6, néha 10 utódot ellik föld alatti rejtekhelyén. Mint éjszakai állat csak szürkület után bukkan fel. Szerencsére kevés az ellensége, az emberek is általában szeretik, ezért a kipusztulás veszélye egyelőre nem fenyegeti. Képünkön: a fiatal sünök követik mamájukat.
