Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 11. Kommentár Kompromisszum Velencében? A biztonsági alakulatok emberei nem sokat teketó­riáztak. Rövid vizsgálódás után úgy döntöttek, hogy felrobbantják a velencei Li­do közelében, egy laguna vi­zében talált gyanús fémtár­gyat. Igaz, utólag kiderült* hogy a feltételezett pokolgép csak egy forróvíz-tároló volt, ám a fejlett tőkés országok csúcsértekezletének bizton­sága felett őrködő szakértők úgy vélték, jobb, ha semmit nem kockáztatnak. Az apró incidens inkább a szerdán befejeződött három­napos tanácskozássorozat légkörét, lebonyolításának körülményeit jellemzi, sem­mint tartalmát, de érzékel­teti talán, miért foglalt el kiemelt helyet a megbeszé­lések napirendjén a terro­rizmus kérdésköre. Persze nem ez volt az immár tizen­harmadik alkalommal össze­hívott hetes csúcs legfonto­sabb témája, hiszen jóval gyakrabban került szóba a kelet—nyugati viszony, il­letve a Perzsa (Arab)-öböl térségében uralkodó feszült­ség. Mi több, a megfigyelők épp ez utóbbi problémát vé­lik, a velencei találkozó „fő­szereplőjének”, hiszen a ha­józás szabadságának védel­me, s az ez ügyben Washing­ton részéről jelentkező szo­lidaritási igény különösen hosszas viták kiindulópont­jává vált. A végeredmény a kiadott nyilatkozat alapján — csakúgy, mint számos más kérdésnél — egyfajta sajátos kompromisszum; a nyugat­európai szövetségesek elv­ben támogatták az Egyesült Államok erőfeszítéseit, gya­korlatilag azonban elzárkóz­tak a tevőleges, netán kato­nai területre kiterjedő segít­ségtől. Korántsem az öböllel kap­csolatos vita volt az egyet­len, ahol a bizonyos fokig hasonló, ám távolról sem egyező érdekek nyomán né­mileg felvizezett, legalábbis az első fogalmazványokhoz képest eltérő formában szü­letett meg végül az egyezte­tett záróközlemény. A ve­lencei csúcs másik vonása, hogy bár névleg gazdasági találkozóról van szó — talán soha nem uralták annyira tisztán politikai jellegű kér­dések az eszmecseréket, mint most. Nem segítette ugyanakkor a rendezők dol­gát, hogy a csúcs némileg „foghíjasnak” tűnt: kurta villámlátogatást tett csak a lagúnák városában a csütör­töki általános választásokra hazasiető Margaret Thatcher, alig 24 órát volt jelen Chirac francia kormányfő is, Fanfa- ni, a házigazda csupán ügy­vezető jelleggel ténykedhe­tett, hiszen Olaszországban vasárnap szintén parlamenti voksolásra kerül sor. A nemzetközi közvélemény érdeklődése Velence után most az izlandi fővárosra irányul. Reykjavíkban tár­gyalnak ugyanis a NATO- tagállamok külügyminiszte­rei, s a jelek szerint ezen a megbeszélésen derül ki, mi­lyen előrehaladásra lehet számítani a tőkés csúcs nyo­mán a legfontosabb kelet- nyugati kérdésekben, minde­nekelőtt a fegyverzetkorláto­zás ügyeiben. A velencei la­gúnákban pedig visszanyer­hetik egyeduralmukat a gondolások, s a biztonságra ügyelő sok ezer rendőr is át­adja helyét a turisták sere­gének, ... Szegő Gábor Közös nyilatkozat elfogadásával Véget ért a csúcsértekezlet A Kohl kancellár vezette nyugatnémet küldöttség készül a megbeszélésekre (Telefotó — AP — MTI — KS) Véget ért szerdán a hét legfejlettebb tőkés ország 13. csúcsértekezlete. A velencei tanácskozás záróakkordja­ként Amintore Fanfani olasz ügyvezető miniszterelnök felolvasta a „Hetek.” közös nyilatkozatát. A gazdaságpolitikai lépé­sek szorosabb összehangolá­sát, az eladósodott országok problémájának differen­ciált megoldását, valamint a gazdasági növekedés élénkí­tését és a foglalkoztatottság növelését tűzi ki célul a hét legfejlettebb tőkés ország a velencei csúcstalálkozón el­fogadott zárónyilatkozatban. •k A dokumentum tartalmát szerda délután hozta nyilvá­nosságra a Fanfani, olasz ügyvezető miniszterelnök. Az előző napon közzétett há­rom, politikai jellegű nyilat­kozat után ezzel a záródoku­mentummal kerekké vált a kép: a hét állam (az Egye­sült Államok, Kanada, Ja­pán, az NSZK, Nagy-Bri- tannia, Franciaország és Olaszország) nagy vonalak­ban meghatározta a világ- gazdasági egyensúly vissza­állítására vonatkozó legfon­tosabb közös feladatokat. A nyolc fejezetre osztott, tizenhárom oldalas doku­mentumban a csúcstalálko­zó tagjai a különféle terüle­teken végzendő tennivalói­kat rendszerezik. Leszögezik, hogy növekedésre, stabili­tásra és a foglalkoztatottság növelésére irányuló politi­kát kívánnak folytatni. A hét ország hatékony strukturális politikát kíván folytatni, elsősorban újabb munkahelyek teremtése céljából. Ennek érdekében kötelezik magukat, hogy ösztönzik, a versenyt és csök­kentik a mezőgazdasági ter­mékek kínálata és kereslete között meglévő aránytalan­ságokat, vagyis a felesleget. Az eladósodott országok megsegítése alapvető cél­ként szerepel a záróny;lat- kozatban. A 14. tőkés csúcskonferen­ciát jövőre Kanadában tart­ják. Jelentés a francia diáktüntetésekről A francia Emberi Jogok Ligája közzétette jelentését az 1986. decemberi diáktün­tetésekről és súlyosan elma­rasztalta a kormányt és a rendőri szerveket. Mint is­meretes, a rendőri erőszak miatt egy diák meghalt és több súlyosan megsebesült A Liga vizsgáló bizottsága 56 tanút hallgatott meg, akik egymáshoz nagyon hasonló­an számoltak be különböző helyszíneken szerzett tapasz­talataikról. „A véres erősza­kért és az áldozatokért az el­sődleges felelősség a kor­mányt terheli — mondta Henri Nogueres. a bizottság •elnöke — mert konokul ki­tartott törvényjavaslata mel­lett, amit végül is vissza kel­lett vonnia.” A felelősség másodszor a rendőri hatósá­goké, mert azok „a legfelső szinten hozzá nem értésből vagy rossz szándékból súlyos hibákat követtek el.” A je­lentés különös erővel ítéli el a motoros-botos rendőri osztag bevetését, a diákok elleni hajtóvadászatot. El­marasztalja az igazságszol­gáltatást is, mert lassú, erélytelen eljárása „nem fe­lelt meg az állampolgárok szabadságjogok védelmével szembeni elvárásainak. A szenátus a jövő héten adja ki jelentését a decem­beri tüntetésekről. A nem­zetgyűlés vizsgálatának eredményéről még semmi hír nincs: Nemzetközi munkaügyi konferencián Magyar felszólalás A nemzetközi munkaügyi konferencia genfi ülésszakán felszólalt dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnö­ke. A magyar küldöttség veze­tője kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió leszere­lési javaslatai alapján mie­lőbb olyan megállapodást ír­nak alá a nagyhatalmak, amely kedvezően hat majd a világ országainak szociá­lis és gazdasági fejlődésére is. Szólt Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (ILO) kapcsolatairól, hangsúlyozta, hogy hazánk kész szakértők küldöttségé­vel és más módon is hozzá­járulni azoknak a progra­moknak a teljesítéséhez, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a fej­lődő országokban hajt végre. B pápa Tarnowban és Krakkóban A Lengyelországban tar­tózkodó III. János Pál szer­dán Tarnowban, a • város egyik épülő templomának már elkészült alapjaira fel­épített oltárnál pontifikáit misét, amelyet összekapcsol­tak egy boldoggáavatási szertartással és az új temp­lom harangjainak beszente- lésével. A szertartás három órán át tartott. Az eseményre az egész környékről érkeztek zarán­dokok, csupán különvonato- kon 160 ezren jöttek. Tarnowból a páp>a Krak­kóba utazott, ahol a város melletti hatalmas réten ta­lálkozott a hívekkel, este pedig misét pontifikáit a Wawel katedrálisában. Philip Habib Közóp-Bmerikában Oscar Arias Costa Rica-i elnök találkozott Philip Ha- bibbal, az amerikai elnök közép-amerikai különmeg- bízofttjával, aki körutat tesz a térség országaiban. Meg­beszélésük fő témája az a Costa Rica-i rendezési terv volt. amelyet még ebben a hónapban megvitat majd a közép-amerikai konfliktus­ban közvetlenül érintett öt állam vezetője. Ez az úgy­nevezett Arias-terv egyébek kozott kimondja, hogy az Egyesült Államoknak be kell szüntetnie a nicaraguai kor­mány ellen harcoló „kont­rák” segítését. Habib mostani közép- amerikai kőrútjának az a célja, hogy az öt közép­amerikai vezető találkozója előtt megpróbálja szembeál­lítani az Arias-tervet az úgynevezett Contadora cso­port rendezési elképzelésé­vel. Schlesinger interjúja a tv-ben Reménykeltőén alakulnak a kapcsolatok Reménykeltőnek minősí­tette a szovjet—amerikai kapcsolatok jelenlegi hely­zetét és alakulását az ame­rikai külügyminisztérium egyik különleges tanácsadó­ja. James Schlesinger — moszkvai tartózkodása során — a szovjet televíziónak adott nyilatkozatában kifej­tette, hogy mindkét ország vezetői megváltoztatták hoz­záállásukat, szeretnék meg­érteni a másik fél gondjait. Mindez alapot ad annak a feltételezésnek, hogy a szov­jet—amerikai kapcsolatok lényegesen javulni fognak. Schlesinger ugyan kételke­dett abban, hogy az atom­fegyvereket teljes egészében fel lehetne számolni, vi­szont lehetségesnek taijtot- ta a nukleáris fegyverek csökkentését. Mint mondotta, a csökkentést akkor lehat megvalósítani, ha szilárd egyensúly lesz nemcsak a nukleáris, hanem a hagyo­mányos fegyverek terén is. Az amerikai külügyi tanács­adó szerint a nyugat-euró­paiak akkor fognak hinni a biztonságban, ha a fegyver­zetcsökkentés kérdése Eu­rópában előbbre jut A nyu­gat-európaiak a Szovjetunió­nak a hagyományos fegyve­rek terén megmutatkozó fö­lényétől félnek legjobban — mondta Schlesinger. Nagy-Britanniában Ma a választóké a szó Szerdán általános meg­könnyebbülésre lezárult a kormányhatalomért küzdő három párt három és fél hé­ten áit folytatott kortesviada­la: csütörtökön reggel 7 órá­tól este 10 óráig 42 millió szavazati joggal rendelkező brit állampolgár járulhat urnák elé, hogy 2327 jelölt közül megválassza az alsó­ház 650 képviselőjét. Az utóbbi évtizedek leghe­vesebb — egyes brit megfi­gyelők szerint „legpiszko­sabb” — korteskedésnek zá­róakkordjaként a három párt vezére csak abban ér­tett egyet, hogy a szigetor­szág szavazópolgárai a II. világháború utáni korszak legfontosabb választása elé kerültek. A szerdán közzé­tett három legújabb közvé­leménykutatói felmérés Tory győzelmet helyez kilátásba. Helyhatósági választásokat tartottak szerdán Spanyolország­ban. A képen: Felipe González kormányfő és felesége soruk­ra várnak a szavazóhelyiségben (Telefotó — Reuter — MTI — KS) [Telexen I lérkexettl SZÖUL Elemi erejű kormányelle­nes tömegtüntetések robban­tak ki szerdán Szöulban és 11 más dél-koreai városban tiltakozásul amiatt, hogy a hatalmon lévő Demokratikus Labirintusok Peking alatt A déli városkaputól nem messze, a kereskedőnegyed egyik mellékutcájá­ban várok kísérőmre. Peking új — vagy nem is olyan új? — nevezetessé­gét, a föld alatti várost szeretném meg­tekinteni. Még várni kell: zsúfolt tex­tilüzletbe térünk be ugyanis először. Ám a kísérőm arcán mosoly ragyog: hamarosan meglepetésben lesz részem. Az egyik pult mögé megyünk, az eladó félreáll, új barátom felemeld kezét. Fi­gyelem, attrakció! Másik kezével egy függöny mögé nyúl és gombot nyom meg: a padló megnyílik, egy pillanatra Ali baba rablóbarlangjába képzeli ma­gát az ember. De szó sincs ilyesmiről; a mélybe vezető lépcsőn majdnem el­sodor a felfelé nyomakodó hongkongi turistacsoport. Aztán már csak kettes­ben bandukolunk a helyenként ötven méter mélyen kacskaringózó alagút­rendszerben. Építését 15—18 évvel ez­előtt nagy szenzációként tálalták a vi­lág lapjai. Emberek tízezrei a két ke­zükkel vájták ki—a labirintusokat. El­méletileg egy atomtámadást is ki kel­lett volna bírniuk, s az atombombának az akkori kínai vezetés feltételezése szerint a Szovjetunió felöl várták. A régi dolgok felelevenítése már nem is csak mosolyt csal a kísérő arcára. Hangosan felkacag, aztán nem mélye- dünk el az akkori események boncol­gatásába. Ami volt, volt, a nyolcvanas években járunk már. Az ökológiai egyensúlyt is komolyan károsító kata­kombák új, polgári hasznosításáról me­sél inkább. Több millió négyzetméter alapterületű a több szintes föld alatti építmény. Körülbelül kilencven lejára­ta van, egyes bejáratok holléte mind a mai napig titok. Felettünk a Csenmen negyed egyik szűk utcája húzódik, teli vásárlókkal. Kiszámították, hogy a legzsúfoltabb napszakban tízezer ember tartózkodik az utcán, itt ennyien búj­hattak volna pillanatok alatt a föld alá. A termeket most a legkülönfélébb módon igyekeznek hasznosítani. A leg­többet bolti raktárként használják, de van itt mozi is, étterem, sportközpont, kórház és 420 egyszerűbb szálláshely 30 ezer ággyal. Főleg vidékiek jönnek a föld alatti „szállodákba”, s miközben a föld felett az árak csillagászatiak, itt mindössze három jüant (körülbelül öt­ven forintot) kell fizetni egy éjszaká­ért. Különösebb komfortot persze sen­ki se várjon. Egy-, vagy kétágyas szo­bák nincsenek, hat-nyolc ágyat helyez­tek el egy-egy szobában, s a fürdőszo­báin is osztozni kell. A falak szárazak, a folyosókon a néhai Csou En-laj mon­dásait olvashatjuk, vagy Mao elnökét, hogy a kínaiak készüljenek a háború­ra és tároljanak minél több gabonát. A hőmérséklet egyenletesen 20—25 fok, „még gombát is termesztünk”, mond­ja az idegenvezető. Évente immár 200 ezer turista cso­dálja meg a bizarr konstrukciót. Láto­gatásuk a 40 szuvenirbolt valamelyiké­ben fejeződik be. A miénk is. Kétoldalt legyezőket, faliképeket, fa-, jade- és elefántcsontfaragásokat lehet vásárol­ni. A választék megegyezik a sok ezer kínai ajándékbolt kínálatával. Középen viaszosvászonnal letakart asztal mellett szürcsölgetjük teánkat. A kísérőm is­mét felemeli újját. Az elektronikus de­monstrációs táblát takaró függöny szét­húzódik. A Csienmen negyed alatt hú­zódó alagutak, termek alaprajzát lát­juk. Fénycsíkok villognak, mutatják, hogy melyik utat jártuk be. A kijárato­kat piros fénypontok jelzik. Mintha videojáték előtt ülnénk. S bár fény­képezni tilos, a játék, a mese hangula­ta lesz úrrá mindenkin. Hol is va­gyunk? Óvóhelyből lett szolgáltató in­tézményben? Vagy előbb-utóbb mégis Ali baba mesebarlangja lesz belőle? Kovács (Ferenc Igazság Párt konvenciója hi­vatalosan is megerősítette Ro Te Vu jelöltségét a de­cemberben esedékes elnök- választásokra. A jelöléssel a kormánypárt lényegében további hét évre kézben akarja tartani a hatalmat. MADRID A Portugál Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyi­latkozatot tett közzé arról, hogy a lisszaboni városi ha­tóságok a kormányzattal egyetértésben megakadályoz­ták a párt központi lapja idei fesztiváljának megren­dezését. Az Avantel-ünnep- séget a polgármesteri döntés építkezési munkálatokra hi­vatkozva tiltotta be, de — amint a nyilatkozat utal rá — lényegében Portugália legnagyobb marxista ereje elleni politikai lépésről van szó. MOSZKVA A Szibir atomjégtörő szer­dán elérte a Laptyev-tenger északi részén azt a jégmezőt, amelyre az SZP—29 elneve­zésű kutatóállomás fog te­lepülni. Kedden este az ex­pedíció vezetője és a leendő kutatóállomás parancsnoka helikopterről megszemlélték a jégmezőt, kiválasztották, a telepítésre legmegfelelőbb helyét. * • * Diplomáciai státuszával összeegyeztethetetlen tevé­kenysége miatt kiutasították Erich Pircher svájci diplo­matát a Szovjetunióból — jelentette szerdán a TASZSZ szovjet hírügynökség.

Next

/
Thumbnails
Contents