Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-04 / 130. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 4. IA tudomány világa I Spirálködök = extragalaxisok Pillantás a Tejútrendszeren túlra A felnőttekre mér nem veszélyes Nitrát az ivóvízben Több száz olyan település van hazánkban, ame'lyenben máig megoldatlan gondot okoz az ivóvíz magas, egészségre káros nitráttartalma. Miért és kikre veszélyes a nitrátos ivóvíz — ezt kérdeztük dr. Homonnai Andrásnétól, és Horváth tábortól, a Fővárosi Vízművek osztályvezetőitől. — Az ivóvíz magas nitráttartalma körülbelül íél éves korig a csecsemőknél — okoz megbetegedést, amely súlyosabb esetekben fulladásos halálhoz is vezethet. A csecsemők vérének hemoglobinja ugyanis a nitrátban lévő oxigént is felhasználja. A szervezetbe jutó nitrátok úgy alakítják át a hemoglobint, hogy a vörös vérsejtek nem tudják ellátni feladatukat. Évtizedek óta ismert ez a betegség. Régen, amikor minden anya szoptatta a gyermekét, ez még nem jelentett problémát, csak azóta van baj, amióta mesterséges csecsemőtáplálás létezik. Az olyan településeken, ahol tudják, hogy magas a víz nitráttartalma, a terhesgondozáson hívják fel a szülő nők figyelmét arra, hogy semmiféle csecsemőtáplálékot ne készítsenek ilyen vízzel. Ezen ugyanis nem segít a forralás sem, a nitrát ilyen módon nem távolítható el a vízből. Fél éves életkortól a gyermekek hemoglobinja átalakul, s ettől kezdve a nitrátos víz fogyasztása nem jelent veszélyt. — Ezek szerint a jelnőt- tekre egyáltalán nem veszélyes? — Világszerte nagyon sok anyagot vizsgálnak, hogy rákkeltő-e vagy sem. S bár a nitrátos ivóvízről is tanulmány készült már ilyen szempontból, a rákkeltő volta egyértelműen nem bizonyítható. — Honnan tudhatják az emberek, hogy a víz, amit fogyasztanak, nitrátos-e vagy sem? — Magyarországon igen szigorú szabvány van, nagyobb megszorításokkal, mint a világ sok országában. Úí világcsúcs az információátvitelben Az akusztikai információk — például telefonbeszélgetések — továbbítására a hangjeleiket optikai jelekké alakítják át, és ebben a formájukban üvegszálakon továbbíthatják. A nyugatberlini Heinrich Hertz intézetben egyetlen üvegszálon 32 ezer telefonibeszélgetést sikerült átvinni. Egyetlen üvegszálon akár 60 tévé- programot is lehet továbbítani. Ez 2,24 milliárd információegységnek felel meg másodpercenként — új világcsúcs az információ-átvitelben. Környezetvédő baktériumok Polietilénglikolt és más etilglikolokat nagy mennyiségben használnak fagyás- gátló folyadékok, tisztító- szerek, műanyagok, robbanószerek, kozmetikumok stb. gyártásához, s így persze ezekből a vegyületekből sok belekerül a szennyvizekbe is. A michigeni (USA) állami egyetem kutatói két olyan anaerob, vagyis oxigén nélkül élő baktériumot találtak, amelyek lebontják az etilglikolokat. miközben anyagcseretermékként ártalmatlan ecetsavat, metil- és etilalkoholt termelnek. Literenként 40 gramm az a határérték, amely alatt a nitráttartalom még nem káros az egészségre. Vezetékes vizet ennél nagyobb nitráttartalommal sehol az országban nem szolgáltatnak. A probléma csak azokon a településeken áll fenn, ahol nincs vezetékes ivóvíz, hanem azt vagy ásott vagy fúrt kutakból nyerik. Sok helyen éppen azért nem tudják helyi forrásokból megoldani a vízellátást, mert a rendelkezésre álló vízkészletek nitráttartalma nagyobb a megengedettnél. Ebből a szempontból alaposan feltérképezték az országot, s pontosan tudják, melyik település mennyire veszélyeztetett. Elsősorban Borsod, Baranya, a Balaton-felvidék és egyes alföldi községek gondja ez. — Honnan származik a víz nitráttartalma? — A legnagyobb, bár korántsem egyetlen szennyező a mezőgazdaság. A mai agrártechnológia mellett igen sok műtrágya és természetes trágya megy veszendőbe azáltal, hogy hatóanyaguknak csak egy része hasznosul, a többi beszivárog a talajba és a talajvizet szennyezi. Természetesen a mezőgazdaságnak sem érdeke, hogy a műtrágyázás ne az eredeti célját szolgálja, de még nem jutottak el oda, hogy akkor és annyi műtrágya kerüljön a földekre, amennyi és amikor kell. Az utóbbi években elkezdték használni a folyékony műtrágyákat, amelyek jobban megkötődnek, de az áruk is magasabb a hagyományosnál. Hazánkban az utóbbi egy-két évben csökkent is a műtrágyafelhasz- nálás, éppen anyagi okokból. Ez ugyan jó az ivóviznek, de a termelés meg fogja sínyle- ni. A nitrátprobléma nemcsak nálunk, hanem a fejlettebb agrártechnikájú országokban is fennáll, például Hollandiában és Dániában. Számtalan próbálkozás ellenére még ők sem tudták megoldani, hogy ne növekedjen az ivóvíz nitráttartalma. Súlyos veszélyt jelent az ivóvíz minőségére a szennyvíz is. Legtöbb településünkön a vízhálózat fejlesztésével nem tart lépést a szennyvízhálózat kiépítése. A hirtelen megnövekedő vízfogyasztás nyomán egyre több szennyvíz keletkezik, de megfelelő csatornázás híján helyben szikkasztják el, aminek következtében növekedhet az ivóvíz nitráttartalma. így forduLhat elő az is, hogy a korábban tiszta vezetékes vízben is fokozódhat a nitráttartalom. — Ha már egyszer nem sikerül megelőzni, mit lehet tenni a már nitrátos vízzel? —• Többféle módszer van már, de az Egészségügyi Világszervezet nem tud olyan nitráteltávolítási technológiát javasolni, amely minden esetben gazdaságosan használható lenne. — Néhány éve bemutattak a tévében egy olcsónak és jónak tűnő magyar berendezést. Ennek mi lett a sorsa? — Ez az úgynevezett ioncserés eljáráson alapul, az ötletet nem vetették el. A legnagyobb hátránya az, hogy kivonja ugyan a vízből a nitrátot, de az a felületén kötődik meg, tehát szennyvizet termel, amit el kell távolítani, és el is kell helyezni valahol. E berendezés alkalmazásakor nagyon szigorú egészségügyi előírásokat kell betartani, mert az eljárás során felhasznált gyanták felületén baktériumok szaporodhatnak el, s fertőzést okozhatnak. Ha ügyelnek a megfelelő kezelésre, ez a berendezés nagyon jó szolgálatot tehet kisebb létesítményekben, például egy óvodában. A nitrátmentesítés egy másik útja biológiai. A víz nitráttartalmát erre alkalmas baktériumok segitségével tá- volítják el, de mint minden biológiai módszernél, itt is gondot okoz az automatizálás és a folyamatos működtetés megoldása. Bár a módszer igen. költséges, valószínűleg ez lesz a jövő útja. N. G. Mozaikszert) kép Hogyan lát a szitakötő? A ragadozóknak zsákmányuk megszerzéséhez éles látásra van szükségük. Hasonlóképpen éles látásiaknak kell lenniük a repülő rovaroknak is, különösen amelyek ragadozó életmódot folytatnak. Ilyenek például a szitakötők. Ezeknek összetett szemei igen nagy kiteriedésű- ek, majdnem az egész fejet beborítják, úgyhogy az állat — egy kis részt leszámítva —, egyszerre lát a tér minden irányába, és így a térben való tájékozódása tökéletes. Az ízeltlábúaknak a látás tökéletesedéséhez ösz- szetett szemek kellettek. Ennek az a magyarázata, hogy náluk a test szilárdságát nem a belső váz biztosítja, hanem a külső burok. Így a test meglehetősen merev, a fej csak korlátozott mozgásokat végezhet, és ezt ellensúlyozza nagy látótere révén az összetett szem. A legprimitívebb összetett szemben különböző számú — 80 vagy 100 — széttartó tengelyű pigmentkehely helyezkedik el egymás mellett. A fejlődés következő fokán ezek közelebb kerülnek egymáshoz, és végül sűrűn egymás mellé sorakoznak. Ebben az összetett szemben mozaikszerűen összetett kép keletkezik. A kép annál finomabb, minél finomabb a mozaik, amely alkotja, vagyis minél több és sűrűbb ke- helyből áll a szem. Ez az úgynevezett facettaszem. Állatfajonként különböző a fa- cetták száma. A csíboron 9 ezer facettát számoltak meg, a temetőbogáron 30 ezret. Képünkön a szitakötő mintegy 30 ezer facettából álló összetett szemének mikroszkóppal felnagyított képét láthatjuk. Felső része lészint a félhomályban való látásra szolgál, részint a zsákmány megpillantásában és üldözésében is szerep» van. A szem alsó részében viszont sokkal élesebb kép keletkezik. (KS) A Tejútrendszer létezéséről, főleg William Herschel munkája nyomán, már a 18. század végén tudomást szereztünk. Kézenfekvő volt a kérdés: „csillagvárosunk” al- kotja-e a Világegyetemet, vagy vannak rajta kívül eső objektumok is. Egyébként a csillagászok többsége még századunk elején is azt gondolta. hogy a távcsöveikben látható csillagok és ködök mind ugyanahhoz a csillagrendszerhez tartoznak, mint a Nap. Pedig Immánuel Kant 1755-:ben megjelent híres munkájában már azon a véleményen volt, hogy a teleszkópokkal megfigyelhető spirális, elliptikus és irregu- láris objektumok r.agy része Tejútrendszerünkön kívüli, azaz extnagalaktikus csillag- rendszer. milliárdnyi csillag összeolvadó fénye jelenik meg számunkra diffúz ködfoltként. Több mint 150 évnek kellett azonban eltelnie addig, amíg műszereink alkalmasak lettek Kant elképzelésének végleges igazolásához. A döntő változást századunk óriástávcsövei hozták. Segítségükkel a közeli extragalaxisokat csillagok, csillaghalmazok, világító- és sötétködök együttesévé bonthatjuk. Szembeötlően látszanak rajtuk kívül a Tejút saját csillagai, vízcseppekhez hasonlóan elszórva az extragalaxisok képén. Már az utóbbi évtizedekben készült felvételek szemlélése is azt a benyomást keltik, hogy a galaxisok sokkal messzebb fekszenek tőlünk, mint az előtér csillagai, de még a századforduló táján készült képek is sokkal kevésbé voltak tökéletesek. Ez a körülmény is magyarázza, hogy sokan még 1920-ban is a „spirálködöket” Tejútrendszerünk viszonylag szerény tagjainak tekintették. Hubble amerikai csillagász a húszas évek közepén száznál is több galaxisról készített olyan tökéletes fényképet, amelyeken az objektumok szélein külön-külön meg lehetett figyelni az egyes csillagokat. 1925-ben az Androméda-ködben cefe- idákat is felfedezett, és segítségükkel meg tudta becsülni a köd távolságát. Az eredményül kapott egy millió fényévből nyilvánvalóvá vált, hogy az objektum jóval a Tejútrendszer határain kívül fekszik, tehát léteznek extragalaktikus csillagrendszerek is. Azóta már igen sok extragalaxis távolságát mérték meg különféle módszerekkel. Az extragalaxisokat többféle módon jelölik meg. A közeli, feltűnően fényes rendszereknek általában speciális neve van, esetleg utalással a csillagképre, amelyben található. A közepesen halvány rendszereket katalógusszámuk szerint azonosítják. Legelterjedtebb az 1784-ből származó Messier (rövidítve M), illetve az 1897-es Index Catalogue; ebben már 13 ezer extragalaxist katalogizáltak. Képünkön a Messier 81-es spirálköd (KS) Belsőégésű motoroknál Jó előgyójtás — kevesebb üzemanyag A belsőégésű motorok működésének fontos mozzanata a robbanókeverék meggyújtása. Ha a dugattyú felső holtpontjának elérése előtt valamivel gyullad meg az összesűrített keverék, p>ont az égési idő alatt teszi meg a dugattyú a hátralévő utat, így a gázok nyomása a felső holtpontról kezdi nyomni a dugattyút. Ha a robbanás a felső holtpontban következne be, akkor az égés és a nyomásemelkedés csak akkor kezdődne el, amikor a dugattyú a lökethossznak egy jelentős részét már megtette. Az ekként működtetett motor bizony gyenge és rossz hatásfokú lenne, s károsan melegedne is. Ezért van szükség az úgynevezett elő- gyújtásra. Ám egy különböző fordu- latszámokon működő motornál nem lehet állandó értéken tartani az előgyújtás mértékét. Mivel ugyanis az égés ideje állandó, a dugaty- tyú sebessége pedig a fordulatszámnak megfelelően változik, nagy fordulatszámnál nagyobb előgyújtás szükséges. A gyújtás időpontjának a fordulatszámnak megfelelő szabályozására többféle megoldás alakult ki. Közülük legegyszerűbb a röpsú- lyos-szabályozás. Ennél a megszakítóberendezés tengelyére két. rugó által visz- szahúzott súlyt helyeznek el, s e súlyok kapcsolatban állnak a megszakító bütyköstengelyével. A centrifugális A kaliforniai egyetem kutatói újabb lépést tettek olyan vegyület létrehozása felé, amely specifikusan megköti és eltávolítja a szervezetből a baleseti szennyeződés következtében a testbe került plutóniumot. Már a múlt években bejelentették. hogy a szulfon- sav-csopx>rtot tartalmazó vegyszerek eltávolítják a plutóniumot a kísérleti egerek szervezetéből, ezek a vegyszerek azonban ártalmasnak bizonyultak az állatok veséjére Később sikerült olyan vegyületet előállítani, amelyekben karbonsav helyettesíti a szulfonsavat. erő hatására a súlyok leküz- dik a visszahúzó rugó erejét, kilendülnek, s ezáltal a forgási irányban előbbre forgatják a megszakító tengelyét. Ennek megfelelően a bütyök korábban emeli meg a kalapácsot, vagyis korábban üt át a gyertyába a szikra. De az előgyújtás nagyságát — a motor működésének egyes szakaszaiban — a fordulatszámtól függetlenül is változtatni, kell. Ha ugyanis például a kis fordulatszámmal működő motornak hirtelen nagy lesz a töltés, ezáltal az égés gyorsan, „deto- nációsan” megy végbe, emiatt idegen, zörgő hangok jönnek a motorból. ■ Az előgyújtás csökkentésével ez a káros jelenség megszüntethető. Á gyújtás ilyen jellegű szabályozását a vákuumos (depressziós) előgyúj- tás-szabályozó végzi. A vákuumos előgyújtás- szabál.yozó egy kis zárt fémdobozból. a membránházból áll, amelyet a membránlemez zár le. s ezt egy rugó nyomja egy irányba. A membrán kapcsolatban áll á gyújtás-elosztó mcgszakító- lap'ával. amely a kalapácsot és az üllőt tartja. A membrán másik oldalúiból egy cső vezet a porlasztóhoz, a fojtószelep melletti térbe. Amikor a fojtószelep csak kis mértékbe nyitott, a keletkező vákuum a membránt a rugó ellenében behúzza, s ezáltal a megszakítólapot a A LICAM—C elnevezésű vegyület szorosan megköti és eltávoltíja az egerekbe, patkányokba és kutyákba fecskendezett plutóniumot. A megkötött radioaktív anyag a vizelettel és széklettel távozik a szervezetből, a szöveti károsodás mindennemű jele nélkül. Még a csontokból is eltávolíthatja a frissen beépült plutóniumot. A világon évente — hacsak nincs rendkívüli esemény, mint tavaly a csernobili katasztrófa — mintegy tíz ember szennyeződik baleset következtében plutóniummal. forgási iránnyal ellentétesen elmozdítja. Így a megszakítás előbb következik be, a motor előgyújtással működik. Ha hirtelen nyílik a fojtószelep — gázt ad a vezető —, és közeledik a teljes nyitási helyzethez, különösen kis fordulatszámnál» amikor a szívás amúgy is gyengébb, a vákuum csökken. a rugó visszanyomja a membránt, és elmozdítva az elosztókalapács tartólapját, csökkenti az előgyújtás mértékét. Újabban a szűkített torokkal is összekötik a membránkamrát, ezáltal nagy fordulatnál is ad elő- gyíújtást a légsebesség emelkedésének megfelelően. Az előgyútás előírás szerinti alapértékének beállítása szakember feladata. Az autóvezetőnek legfeljebb azon a finombeállítón kell időnként — tankolás után, ha nem az előírt oktánszámú üzemanyag került a tartályba — állítania olyan mérteikig, hogy hirtelen gázadásnál ne „csörögjön fel” a motor, illetve gyors leállításnál ne rúgjon még néhány ütemet. Maguk az előgyúitásszabá- lyozók nem igényelnek különösebb karbantartást. Elromlásukat úgyis időben észreveszi a vezető, mivel szokatlan csörgő hangok érkeznek a motorból, amely nem is húz megfelelően. Ezeket a hibákat azután gyorsan megjavítja egy szakavatott személy. Galaxis-ütközés A 15 milliárd éves Tejút, amelyhez a Föld is tartozik, kétmilliárd évvel ezelőtt alig elképzelhető méretű katasztrófát élt át: összeütközött egy másik csillagrendszerrel, galaxissal — erre a következtetésre jutottak ausztrál csillagászok. Kimutatták, hogy 3—20 ezer fényévnyi távolságban a Tejúthoz tartozó legtöbb csillag több fémet tartalmaz, és gyorsabban mozog, mint az a galaxisok normális fejlődésével magyarázható lenne. Szerintük a több mint százmillió rendellenes csillag létezésének egyetlen magyarázata : egy galaxisösszeütközés óriási nyomásviszonyai között jöttek létre. Vegyszer a plutónium ellen
