Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
1987. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az idei időjárás kedvezett a takarmánynövé nyék fejlődésének. A bő csapadék gyorsan kasza alá érlelte a lucernát. Képünkön az Ab ádszalóki Lenin Tsz földjén száradáshoz forgatják a levágott növényt (Fotó: T. Z.) ADÓÜGYEK Július elsejétől új hivatal Pénteken a Pénzügyminisztériumban sajtotajékoz- tatón ismertették az adóhatóságok átszervezésének a programját. Sütő Dezső, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának főigazgatója elmondta: június 30-án megszűnik a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága. s július 1-jén megkezdi működését jogutódja, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal; ezzel egyidőben az adózás más hatóságainak tevékenysége is módosul. A szervezeti változás az adózás korszerűsítését szolgálja, és kapcsolatban van az előkészületben levő új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésével, illetve annak végrehajtásával. Az új szervezet feladata lesz a vállalatok, szövetkezetek és társaságok adóinak beszedése, ellenőrzése valamint gazdasági információk gyűjtése. A jövőben a tanácsok helyett ez a hivatal adóztatja a kisiparosokat, magánkereskedőket és a szerződéses üzemeltetőket. A központi államigazgatási szerv létrejöttével egyidőben a fővárosban illetve a megyékben megszűnnek a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatásához tartozó igazgatóságok és megalakulnak az új hivatal igazgatóságai, valamint felügyelőségei. Módosul a tanácsi adóhatóságok valamint az illetékhivatalok tevékenysége. A tanácsi adómegállapító híva-" talokat valamint az illeték- hivatalok, adórészlegeit átveszi az újonnan megalakuló Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. A tanácsok a jövőben csak az úgynevezett tárgyi adók — például a házadó, az ebadó — beszedésével foglalkoznak. A korszerűsítéstől a szakemberek azt várják, hogy egyszerűbbé és jobban áttekinthetőbbé válik az adóztatás. Az előnyök elsősorban abban mutatkoznak majd meg, hogy az eddig külön működő központi és tanácsi irányítású adóhatóságok egyetlen szervezetben hatékonyabb módszereket alkalmazhatnak. A hivatal egyebek között kidolgozza jelenleginél korszerűbb adóztatási formák bevezetésének a feltételeit is. Az adóhatóságok új szervezeti felépítéséről valamint működéséről a hivatal igazgatóságai, illetve felügyelőségei tájékoztatják majd az érdekelteket. Bz ÓIT napirendién Sopron idegenforgalma Pénteken a Duna Intercontinental Szállodában ülést tartott az Országos Idegenforgalmi Tanács. Egyebek közt megvitatta Sopron- Kőszeghegyalja, valamint Győr és környéke idegenforgalmának helyzetét, s továbbfejlesztésének feladatait. A testület az írásos előterjesztés alapján megállapította, hogy a nyugat-dunántúli üdülőkörzet látogatottsága egy évtized alatt megkétszereződött. Az ideérkező vendégek 43 százaléka külföldi. Az igényeket figyelembe véve főként a szolgáltatások minőségi színvonalát, az infrastruktúrát kell javítani, és nagy figyelmet fordítani a környezeti értékek megóvására. Mivel elsősorban a gyógy- és termálfürdők kedvéért keresik fel a legtöbben a nyugat-dunántúli üdülőhelyeket, ezek fejlesztése is elsődleges feladat. Célszerű lenne az országos, illetve a nemzetközi rendezvények számát gyarapítani, valamint a hobbi-turizmus lehetőségeit bővíteni — hangzott el az ülésen. Az Országos Idegenforgalmi Tanács az OIH előterjesztése alapján megvitatta a hazai kongresszusi turizmus helyzetét is. Napi 60 oxer liter Növeli termelését a Jásztej Az 1969 január elseje óta Jászapátin tevékenykedő Jásztej Termelőszövetkezeti Közös Vállalat jelenleg már hét mezőgazdasági nagyüzemet tömörít, s a tulajdonos termelőszövetkezetek ma már azért is tartják legüdvözítőbbnek ezt a formát, mert a feldolgozás és a kereskedelmi tevékenység nyereségéből — amelynek egy részét év végén a bevitt tőke arányában szétosztanak jövedelmezőbbé tehetik és fejleszthetik tejtermelő tehenészeteiket. S ugyanakkor a társult szövetkezetek kötelezték magukat arra, hogy a közös gazdaságaikban megtermelt nyers tejet a Jásztej • közös vállalatnak adják át, így biztosítva annak alapanyagellátását. S hogy ez sem kis feladat, bizonyítják a számok is. Hiszen az induláskor feldolgozott napi 10 ezer liter tejjel szemben a többszöri rekonstrukcióval és a feldolgozás technológiájának korszerűsítésével mára már eljutottak odáig, hogy képesek akár napi 63 ezer liter tej fogadására és feldolgozására is. Ennek a mennyiségnek jelentős részét — kétharmadát — fogyasztói tejként értékesítik, a fennmaradó egyhar- madrészből pedig tejtermékeket — túrót, tejfölt, vajat és habtejszínt — készítenek. Ezek közül legkeresettebb a ÜJ üxem építését fontolgatják túró, amelyből naponta 25 mázsát gyártanak. A többi tejtermékből is tekintélyes mennyiség hagyja el naponta az üzemet; 15 ezer pohár tejfölt, 4 mázsa vajat és az igényektől függően 300—400 liter habtejszínt szállítanak a megrendelőkhöz saját gépkocsijaikon. Jászapátiban és környékén, Hevesen, Jászberényben, Szolnokon és Budapesten mintegy 300 üzlettel van közvetlen áruértékesítési kapcsolatuk. Így az sem véletlen, hogy a Jásztej tevékenységét a Téesztej Egyesülés mindig jónak értékeli, amelyet egyébként az évről évre növekvő termelés is indokol. Ennek bizonyítására talán elég csak annyit megemlíteni, hogy a tavaly felvásárolt 18 és fél millió liter tejjel szemben az idén terveikben kétmillió literrel több, egész pontosan 20 és fél millió liter tej felvásárlása szerepel. A növekedés örvendetes, s ez annak is köszönhető, hogy nemrégiben 30 fillérrel emelkedett a tej literenkénti felvásárlási ára, amely ösztönzően hat a termelésre, hiszen megfigyelhető a nagyüzemekben és a háztáji gazdaságokban a jól tejelő tehenek számának növekedése. S ha már a háztáji gazdaság is szóba került, mindenképpen meg kell említeni, hogy a Jásztej fontos feladatának tartja a kisüzemi gazdaságokból kikerült tej felvásárlását és feldolgozását. Ezt a megállapítást a számok is alátámasztják, mivel az idei tervekben szereplő 20 és fél millió liter tejből 3 millió 120 ezer liter a háztájiból jön össze. A 135 dolgozót foglalkoztató Jásztej Termelőszövetkezeti Közös Vállalatnál az idén 217 millió 416 ezer forintos árbevétel mellett 15 • és fél milliós nyereséget terveznek. S mivel kapacitásuk ma már teljesen kitöltött, ezt a volument csak úgy lehetne növelni, ha valahol a település szélén egy új üzemet építenének. Erről egyébként már többször is szó esett, s a társtulajdonos termelőszövetkezetek fontolgatják is ennek lehetőségét, hiszen a téeszekben és a háztájiban megtermelt növekvő tejmennyiséget csak így lehet a jövőben zavartalanul és a Jásztejtől már eddig is megszokott jó minőségben földolgozni. ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLET 1957 Elkötelezettség a szocialista megújulásra arminc évvel ezelőtt, 1957. június 27—29-én tartotta az MSZMP első országos pártértekezletét. Az országos pártkonferencia — ha szabad ezt a kifejezést használni — „rangját, mondátumát” illetően nem egyenrangú a párt- kongresszussal. (Az MSZMP azóta sem rendezett hasonlót, és az MKP is csak közvetlenül a felszabadulás utáni kezdetkor, 1945 májusában ült össze ilyen tanácskozásra.) Létét és szerepét tehát a rendkívüli helyzetnek köszönheti. Mintegy hét és fél hónap telt el az ellenforradalmi fegyveres felkelés leküzdése, az ország törvényes rendjének helyreállítása, és a megújuló párt, az MSZMP fellépése és programadása óta. A konszolidáció erőteljesen haladt, az országgyűlés 1597 májusában már elfogadta a kormány beszámolóját tevékenységéről, és további működésének alapelveit. Ideje volt annak, hogy a párt is felszámolja munkájában az ideiglenesség minden vonását. És főleg megérett a helyzet arra, hogy a párt, a kommunisták számot vessenek magukkal — szembe nézve a múlttal is, de főleg eldöntve azt, hogyan gondolják a jövőben a magyar társadalom fejlődésének irányítását, kifejezzék elkötelezettségüket a szocialista megújulásra. De vajon mindez nem tör- tént-e meg már addig, 1956. november 4-től 1957 nyaráig? Valóban megindult ez az értékelő és átértékelő folyamat, és legmeghatározóbban az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. decemberi mélyreható vitájában és állásfoglalásában kapott megfogalmazást. Az 1956-os események és az ellenforradalom okait, az azokból elkerülhetetlenül levonandó politikai, gazdasági, szervezeti, az egész intézményrendszer munkáját és stílusát, a pártmunka mikéntjét, sőt a kommunista magatartást illető tanulságokat — fő elveiben mindmáig érvényesen — felvázolta a decemberi határozat. Ez az útmutatás érvényesült és munkált is 1957. első félévében a párt, az egyes kommunisták cselekvésében. Csakhogy egy határozat, vagy akár egy politika elfogadása általában, és végrehajtása, megvalósítása a napi gyakorlatban, sőt — hiszen ezen állnak vagy buknak az ügyek — lényegbeli értelmezése bizony nem mindig és nem mindenkinél esik egybe. Ez a „fáziseltolódás” korábban is, ma is megfigyelhető az elhatározás és a megvalósítás között. S minél bonyolultabb a helyzet, annál inkább fennáll az értelmezési különbségek és ebből következő viták lehetősége. Különösen „a múlt értékelését illetően van véleményeltérés pártunkban” — állapította meg az országos pártértekezlet is. A látható előzménye ennek a megállapításnak az volt, hogy 1957. március 7-én a NépszabadA Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai közül Baján, Békéscsabán, Miskolcon és Székesfehérváron elkezdődött a zöldborsó feldolgozása, a hétvégén pedig további két hűtőházában, Zalaegerszegen és Győrben látnak hozzá a termés tartósításához. Az országban ugyanis nem egyszerre érik a zöldborsó, amely amúgy is a szokásosnál mintegy két-két és fél héttel később takarítható be. A vállalat hűtőházai az ságban Eszmei tisztaságot! címmel cikket írt Révai József, a régi, Rákosi-féle pártvezetés egykori tagja, az MDP ideológiai és kulturális munkájának irányító személyisége. Révai József, abból kiindulva, hogy az ellenforradalom után a jobboldali hibák és nézetek elleni harc áll az előtérben, kifogásolta, hogy — szerinte — a párt propagandájában és gyakorlati munkájában eluralkodott a szektás, dogmatikus hibák bírálata. „Bé- külékenységgel” vádolta a pártvezetést, és nem fogadta el azt. hogy a kommunista mozgalom megújítása érdekében a régi vezetés képviselőit, és azokat, akik képtelennek mutatkoztak az MSZMP új politikájának követésére, nyíltan bírálták, elítélték és félreállították. A párt kétfrontos — a jobboldali és baloldali elvtelenség ellen egyaránt fellépő — harca helyébe Révai lényegében egyfrontos harcot akart állítani, illetve visz- szaállítani. A Népszabadságban vita kerekedett Révai József cikke körül, és a pártszervezetekben, de általában az élénkülő közéletben is szenvedélyes eszmecserék tárgya volt a cikk és annak megállapításai. Ebben a nyílt polémiában felszínre került — egyébként törvényszerűen —, hogy Révai nézetei jócskán egyetértésre találtak a pártszervezetekben is, különösen a régi párttagok sorában. Sokan saját szektás hibáikat és még kellően felül nem vizsgált, lényegében dogmás, szektás maradványokkal átszőtt nézeteiket vélték igazolva látni egy olyan tekintélyes kommunista ideológus által, mint amilyen Révai József volt. Ezek az elvtársak, akik valóságos és annak vélt szocialista pozíciók védelmében léptek fel, radikálisabb intézkedéseket követeltek az — úgymond — ellenforradalmárok és az ingadozók ellen is; megfeledkeztek, vagy soha el sem fogadták azt a tanulságot, hogy az MDP hibái és a régi pártvezetés bűnei miatt zi- lálódott szét a párt tömegbázisa, és ez nagyban hozzájárult az ellenforradalom fe- lülkerekedéséhez. Az országos pártértekezleten Révai József szónoki hévvel lényegében megismételte nézeteit, és abból kiindulva, hogy az árulás és a tévedés között nagy különbség van, a Nagy Imre csoportnak és a köréjük seregletteknek kizárását követelte nemcsak a pártból, hanem a politikai életből, míg a Rákosi-féle ..tévedőknek” megbocsájtást kívánt. Az azonos végeredménytől függetlenül különbséget tett a jobb- és „baloldali” elhajlás között, az utóbbit tulajdonképpen bocsánatos bűnnek minősítette. (Ez különben azóta is oly sokszor tapasztalható jelenség nemcsak a magyar, de bizony a nemzetközi kommunista mozgalomban is!) A pártértekezlet, beható, nyílt eszmecsere után, visz- szautasította ezeket a nézeteket. Kádár'János válaszbeszédében szemébe vágta Révai Józsefnek, hogy a fáidén 22—23 ezer tonna borsót dolgoznak fel. Ennek eddig csupán 5—6 százalékát szállították le a gazdaságok, tavaly ilyenkor már az alapanyagnak csaknem a harmada a hűtőházakban volt. Az ipar az idén különben várhatóan elegendő és jó minőségű zsenge borsót tartósíthat. Békéscsabán megkezdték a hüvelyes cukorborsó fagyasztását. A termék szinte teljes egészében konvertibilis exportra kerül. nácskozáson „a bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg”. A határozat pedig, legfőbb tanulságul, hangsúlyozta : „rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltéríteni a pártot a helyes útról”. Hiszen a legszembeszökőbb tanulság volt egyébként a magyar 1956-tól is, hogy ezek az elhajlások 1953-tól kezdve kölcsönösen erősítve egymást, ásták alá hazánkban a szocializmus ügyét, sodorták a katasztrófa felé az országot. Ebből a politikai álláspontból kiindulva a pártértekezlet igyekezett újra fogalmazni a párt helyét, szerepét, működési elveit és a kommunisták magatartási formáit. A párt, mint a szocialista építés eszköze arra van, hogy a nép harcátszervezze, vezesse, és ilyen értelemben, valamint az egyes kommunisták munkájával, példájával is szolgálja a népet. A párttevékenység próbája és mértéke mindig a tömegekkel való .kapcsolatainak állapota. A tömegkapcsolatok erejének, működésének legfőbb feltétele persze, hogy a párt helyesen határozza meg politikáját. Kevesebb szó esett — bár az 1956. november, decemberben hozott intézkedések indítékait és alapelveit megerősítették — a gazdasági kérdésekről. A széles körű reformokra ekkor még sem az átfogó, elvileg és tudományosan megalapozott koncepciók nem voltak készen — bár folyt bizonyos elemző munka ebben az irányban —, s főleg a gazdálkodási és személyi feltételek nem álltak rendelkezésre. De egy sor kedvező változtatás — így főleg a begyűjtési rendszer felszámolása —, és mindezeknek a további munka megváltoztathatatlan alapelveiként való elismerése a pártértekezlet társadalomépítést megújító szellemét bizonyította. Valamelyest korlátozottan, de ez a szellem érvényesült a kulturális terület további útjának megítélésében is. Magyar Szocialista Munkáspárt országos pártértekezlete tehát a politikai harcnak egy nagyon nehéz és összetett időszakában egyértelmű orientációt és a későbbi évtizedekre is kiható jellegzetes stílust adott a pártnak és általa az államvezetésnek is. Ha a szocialista átalakulást a szüntelen megújulásnak, a változó feltételekhez való alkalmazkodásnak tekintjük, akkor ezt a tanácskozást méltán ítélhetjük olyan eseménynek, amely ilyen folyamathoz adott impulzust, meggyőződést, elhatározottságot. Újra bebizonyosodott, és ez a mához is szóló emlékeztető, hogy a kommunisták nyílt, alkotó- szellemű eszmecseréje, különösen rendkívüli helyzetekben, az eredményes közös cselekvés kulcsa, elengedhetetlen feltétele. Nemes János A Hungária tájékoztatója Az egy éve tevékenykedő Hungária Biztosító vezetői pénteken Budapesten az eredményekről és a jövőbeni tervekről tájékoztatták az újságírókat. Elmondták; a megalakulás utáni első kilenc hónapban 330 ezer káresetre 2,7 milliárd forint térítést fizetett ki a Hungária, ebből, Casco biztosítás alapján 137 esetben, összesen 1,7 milliárd forintot, 193 ezer gépjármű felelősségbiztosítási kárra pedig 1,6 milliárd forintot. Nagyüzem a hütőiparban
