Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 26. Az Országgyűlés nyári ülésszakának első napján (Folytatás az 1. oldalról.) lam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erre azonban nincs mód. Az eddigi gyakorlatot — mint azt a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat példája is mutatja — nem kívánjuk, de nem is tudjuk fenntartani. Határozottan kijelenthetem; a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdaságilag sem hatékony tevékenységet visz- szaszorítsa. Az 1986. évi gazdálkodás értékelése szerencsére követésre méltó példákkal is szolgált. Az olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek megfelelő stratégiával rendelkeztek a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodáshoz, még a nehéz helyzetben levő ágazatokban is tudtak gazdaságosan termelni. Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül ösz- szefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a tanácsi költségvetési intézmények működésre és fenntartásra, 142 milliárd forint társadalom- biztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági jövedelemhiánnyal. A társadalombiztosítási kiadások 1986-ban az előző évekénél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szociálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. A gyermekgondozási díjat a szülők a gyermek másfél éves koráig vehetik igénybe, a hetven éven felüliek nyugdíja az átlagos fogyasztói árváltozásnak megfelelően növekszik. Jóllehet igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A lakáshelyzet javítására mind a központi, mind a tanácsi költségvetés jelentős összegeket fordított. A szociálpolitikai kedvezmény és az állami kölcsönök összege differenciáltan nőtt. A lakossági megtakarítások és egyúttal hitelforrások növelése érdekében 1986-tól az alacsony kamatozású hitelek lejárat előtti visszafizetése esetén negyven százalék kedvezményt adunk. Ezzel sokan éltek is. A jelentős mértékű és növekvő támogatás ellenére a lakáshelyzet feszültségéi összességében, különösen a fővárosban és Miskolcon, alig enyhültek. Ez is indokolja, hogy hosz- szabb távú programunkat a lakáshoz jutás kérdésében felülvizsgáljuk, fejlesszük és az adóreform kidolgozásakor nagy figyelmet fordítsunk arra, hogy a lakásépítést és a lakásvásárlást, az azt célzó takarékoskodást preferáljuk. — A megnövekedett képviselői aktivitás és felelősségtudat a bizottsági viták során megmutatkozott abban is. hogy számonkéyték a jóváhagyott és a megvalósított állami költségvetés nagy eltérését. A kormány ezért szükségesnek' tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intézkedéseket igénylő kérdésekről az Országgyűlést az eddigieknél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lépéssorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennejr megfelelően a kormány nevében arra kérem a Tisztelt OrszágBár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére * és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátásara, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költség- vetési intézmények 1986-ban gondokkal küszködtek, sőt a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik tervezettnél kisebb felhaszhálásá- ra kényszerültek. Az állami kiadások másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt, hogy a tanácsi forrásokat is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal . kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. gyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi fel- használás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az exportérdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással. bevétel-elmaradással is járhat, de mégis azt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelemtermelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szeriek háromszázalékos támogatási tartalékát elvonta, s hasonló módon járt el az egyszázalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. A belföldi fel- használás tervezett szintjének tartása' érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvénytervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy másfél milliárd forintos csökkentéséhez. Tavaly, a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bank- rendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalatirányítási formák bevezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Elképzeléseinket vitákban, nyilvánosan alakítjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a piaci törvényszerűségek figyelembevételével érvényesülő szocialista terv- gazdálkodásnak fontos társadalmi-politikai feltételei és következményei vannak. Korszerűsíteni kell a nép- gazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valamennyi lényeges elemét. Szükséges az adóreform Törekedni kell a KGST- ben folyó sokoldalú együttműködés „ megfelelőbb szervezeti, érdekeltségi és pénzügyi kereteinek a kialakítására. A pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak tovább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás, a szociálpolitika, a vállalati jövedelemszabályozás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természetesen nagyon érzékenyen reagál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. A fő gond abból ered, hogy az adó- és árreformra meglehetősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk, s a hátteret jelentő szociálpolitikai ellátási rendszerek fejlesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésének a szociális biztonság i ■■ r megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az időskorúakat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Hosszabb távon az ösztönzést, az igazi társadalmi értékrendet csak a jó bérrendszer képes közvetíteni. Ezt a további munka során lehetőségeinkkel összhangban figyelembe vesszük. Az 1986-os költségvetés számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit — beleértve az élet- színvonalét is —, nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az itt bekövetkező változások a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák. De éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségét is. A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdekütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A törvényjavaslat vitája Kiss Dezső (Borsod-Aba- új-Zemplén m. 8. vk.), a Borsodi Szénbányák vezér- igazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte: tavaly — mint a költségvetés adatai bizonyítják — az irányt helyesen meghatározó gazdaságpolitika, az ezt szolgáló irányítási mechanizmus és a következetes végrehajtás között hiányzott a kellő összhang. A kormányzati intézkedések nem voltak elég mélyrehatóak, ezért hatásuk is korlátozott maradt. Túlságosan előtérbe kerültek — az össztársadalmi érdek terhére — a részérdekek, ennek kedvezőtlen következményei az 1986. évi költségvetésben tükröződnek. Rujsz Lász- lóné (Vas m., 3. vk.), a Sa- baria Cipőgyár személyzeti és oktatási főosztályvezetője egyebek között szólt azokról a túlzott félelmekről, amelyek a szelektív fejlesztés során fellépő esetleges munka- nélküliség, illetve az átmenetileg áldozatot vállaló szociálpolitika kapcsán felmerülnek. Oross Imre (Győr— Sopron m., 5. vk.), a bácsai Kossuth MGTSZ elnöke a képviselők fokozott felelősségét hangsúlyozta. A terv megszavazásakor ugyanis — mutatott rá — a költségvetés céljai, egyes tételei, a részek egymáshoz viszonyított aránya mind-mind vita tárgyát képezheti. Nagy Endréné (Heves m. 12. vk.), a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet osztályvezetője kifejtette: a gazdaság ma is lépéshátrányban van. Fontos, hoigy átfogó, egymás hatását erősítő folyamatok induljanak meg, oljianok, amelyek kikény- ' szerítik az eredményt. Dr. Nemes Tamás (Komárom m. 6. vk.), az Esztergomi Váro- . si Tanács Egyesített Kórházának másodfőorvosa Esztergom infrastruktúrájának elmaradottságáról és a város ebből fakadó gondjairól valamint a helyi lakásgazdálkodás problémáiról beszélt felszólalásában. Puskás Sándor (Heves m. 2. vk.), 'az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a legfőbb gond nem önmagában a költségvetés hiányának növekedése, hanem a mögötte lévő negatív gazdasági tendencia. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a kibontakozáshoz vezető út feltárásához megoldást kínálva a reális helyzetértékelést és a közelmúlt folyamatainak mélyreható elemzését, a hibák feltárását tartotta a legfontosabbnak. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, az elhangzottakra Medgyessy Péter válaszolt. A vitában elhangzottakat összefoglalva elsősorban azt emelte ki, hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte ki azzal a ja vázlattal. hogy a Parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költség- vetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költségvetési tételek megváltoztatásához. A kibontakozás fő irányát illetően a miniszter kiemelte: a szerkezetátalakítás és a műszaki, technikai fejlődés jelentőségét. Az 1988. évi terv előkészítésekor, valamint a jövő évi szabályozás kialakítása kapcsán a pénzügyi kormányzat külön foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a fejlesztések, a beruházások megvalósítása jobban segítse a fő célokat. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellen- szavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter expozéja közvetkezett a Büntető Törvénykönyvet és a büntető eljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. Markója Imre expozéja Az Országgyűlés nyári ülésszakán. A képen: párt- és állami vezetők az ülésteremben Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézményrendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi- gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. A társadalmi-gazdasági reform egyre inkább kibontakozó folyamata, a politikai intézményrendszer folyamatos megújítása, nemzetközi kapcsolataink kiszélesedése, a turistaforgalom jelentős bővülése természetesen elsősorban pozitív eredményekkel járt. Ugyanakkor ezzel az átalakulással és az életviszonyok változásával szükségszerűen együttjáró társadalmi feszültségek és konfliktusok száma is nőtt. s például a szocialista értékrendben. a társadalom morális felfogásában, * a törvényesség tiszteletében bizonyos zavarok keletkeznek. Ami a büntetési rendszer továbbfejlesztését illeti: a javasolt módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. A törvény tehát a bűncselekmények jelentős részére többféle büntetést rendel, és ezek közül az ítélkező bíró választja ki a legmegfelelőbbet. Ezzel együtt jelentősen bővül több büntetés és büntetőjogi intézkedés alkalmazási köre is. és új büntetési forma bevezetése is szerepel a javaslatban. Ezután a törvényjavaslat legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A Büntető Törvény- könyv a büntetések és a bűn- cselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki. amely a nemzetközi összehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat a közérdekű munka néhány alapvető szabályát tartalmazza. Meggyőződésem — hangsúlyozta a miniszter —, Markója Imre expozéját tartja hogy a közérdekű munka bevezetése enyhíti a büntetéskiszabási gyakorlatnak azt a vonását, miszerint kisebb jelentőségű ügyekben is indokolatlanul gyakran alkalmazunk kisebb tartamú, de főleg felfüggesztett szabadság- vesztést. A Büntető Törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszergyógyítását is. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószerfüggőség terjedése. Kétségtelen, hogy a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények miatt elítéltek száma ma még alacsony. Ez azt mutatja, hogy a kábítószerfüggőség a bűnözés helyzetére nem gyakorol olyan hatást, mint az alkoholizmus. A kábítószerfogyasztás kedvezőtlen tendenciája mégis árra késztet, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítása terjedjen ki a kábítószerfüggőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésre is. A nyomozás szabályai több olyan határidőt állapítanak meg, amelyek a meghosszabbítására az ügyész jogosult. Ezek a határidők a nyomozás törvényessége szempontjából nem nyújtanak kellő biztosítékot, viszont a nyo(Folytatás a 3. oldalon.) Felül kell vizsgálni a juttatási rendszert
