Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

1987. JÚNIUS 26 SZOLNOK MF.GYEI NÉPLAP 3 Az Országgyűlés nyári ülésszakának első napján Az új párt- és állami tisztségviselők életrajza Németh Károly 1922-ben született a Zala megyei Pákán, .munkáscsaládban. Eredeti foglalkozása húsipari szakmunkás. Pártfőiskolát vég­zett A pártnak 1945 óta tagja. A felszabadulást követően szülőfalujá­ban áz MKP függetlenített körzeti titkára, majd 1947-tól a párt Zala Megyei Bizott­ságának osztályvezetője volt. 1954-ben megválasztották a párt Csongrád Megyei Bizottsága első titkárának, 1960-tól az MSZMP Központi Bizottságának mezőgaz­dasági osztályát vezette majd a KB titká­ra lett. 1965 és 1974 között az MSZMP Bu­dapesti Bizottságának első titkára volt. 1974-től 1985-ig az MSZMP KB - titkára­ként dolgozott, 1985-ben a párt főtitkárhe­lyettesének választották. Az MSZMP KB-nak 1957 óta tagja. A Politikai Bizottságnak 1966-tól póttagja, 1970 óta tagja. 1958 óta országgyűlési képviselő. 1967 óta, az Elnöki Tanács tagja. Grósz Károly Miskolcon született 1930-ban, munkás­családban. Eredeti foglalkozása nyomdász. Elvégezte az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemet és a Pártfőiskolát. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-től a párt központi apparátusában dolgozott, majd hivatásos katonatisztként teljesített szolgálatot. 1954-től a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság agi- tációs és propagandaosztályát vezette. 1958-tól 1961-ig az „Észak-Magyarország” felelős szerkesztőjeként, majd az MSZMP Központi Bizottságának politikai munka­társaként dolgozott 1962-től 1968-ig a Ma­gyar Rádió és Televízió pártbizottságának titkára. 1968-tól az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese. 1973-ban a Fejér Me­gyei Pártbizottság első titkárává válasz­tották. 1974-től 1979-ig a Központi Bizott­ság agitációs és propagandaosztályát ve­zette. Ezt követően a párt Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bizottságának első titká­ra volt. 1984-től a párt Budapesti Bizott­ságának első titkára tisztét töltötte be. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta, a Politikai Bizottságnak 1985 óta tagja. Lázár György A Pest megyei Isaszegen született 1924- ben, munkáscsaládban. Állami Felsőipar­iskolát végzett. 1945 óta tagja a pártnak. Több mint két évtizeden át — 1948-tól 1970-ig — az Országos Tervhivatalban kü­lönböző munkaterületeken dolgozott, elő­adói. főosztályvezető-helyettesi, majd fő­osztályvezetői beosztásban. 1958-ban az Országos Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. 1970-től munkaügyi miniszter. 1973-ban a kormány elnökhelyettesévé, az Országos Tervhivatal elnökiévé választot­ták. vezette az Állami Tervbizottság mun­káját. 1975-től a Minisztertanács elnöke. 1970 óta tagja az MSZMP Központi Bi­zottságának, 1975 óta tagja a Politikai Bi­zottságnak. Országgyűlési képviselő. Berecz János 1930-ban született Ibrányban, paraszt- családban. Elvégezte a Lenin Intézetet, majd az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáját. A történelemtudományok kandidátusa. 1951 óta tagja a pártnak. 1955-től különböző DISZ- és KlSZ-funk- ciókat töltött be. 1966-ban választották a Külügyminisztérium pártbizottságának tit­kárává. 1972-től az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályának helyettes ve­zetője, majd 1974-től az osztály vezetője. 1982-től a Népszabadság főszerkesztője. 1985-ben a Központi Bizottság titkárává választották. 1980 óta tagja a párt Központi Bizottsá­gának. Országgyűlési képviselő. Csehék Judit Szekszárdon született 1940-ben, mun­káscsaládban. 1964-ben szerzett diplomát Budapesten, az Orvostudományi Egyete­men. 1967 óta tagja a pártnak. 1964-től körzeti orvosként dolgozott, majd 1973-tól Szekszárd Város Tanácsá­nak osztályvezető főorvosa. 1975-ben az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszerve­zete központi vezetőségének titkárává, majd 1978-ban a Szakszervezetek Országos Tanácsa titkárává választották. 1984 óta a Minisztertanács elnökhelyet­tese. 1985-ben tagja lett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Fejti György Sátoraljaújhelyen született 1946-ban, munkáscsaládban. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1968 óta párttag. 1969-től a Budapesti Műszaki Egyetemen tanársegédként dolgozott. 1972-től a KISZ KB apparátusában tevékenykedett külön­böző munkakörökben. 1976 és 1979 között a KISZ KB titkára volt. 1979-ben az MSZMP KB osztályvezető-helyettesévé ne­vezték ki. 1980-ban a KISZ KB első titká­rává, majd 1985-ben á párt Borsod-Aba- új-Zemplén Megyei Bizottságának első titkárává választották. Az MSZMP Központi Bizottságának 1980 óta tagja. Lukács János Püspökszenterzsébeten született 1935- ben. munkáscsaládban. Eredeti foglalkozá­sa kőműves. Az MSZMP Politikai Főisko­láján szedett diplomát. A pártnak 1953 óta tagja. Az ifjúsági mozgalomban 1954-től külön­böző vezető tisztségeket töltött be. 1964- ben a KISZ Baranya Megyei Bizottságának első titkárává választották. 1972-től az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titká­ra. majd első titkára. 1980-ban megválasz­tották az MSZMP Baranya Megyei Bizott­sága első titkárának. Az MSZMP 1985-től tagja. Központi Bizottságának Németh Miklós Monokon született 1948-ban parasztcsa­ládban. A Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen szerzett diplomát. Az MSZMP-nek 1968 óta tagja. 1971-től a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen tanított 1977-től az Országos Tervhivatalban osztályvezető- helyettes, 1981-től az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd az osztály helyettes ve­zetője volt. 1987 januárjában a Központi Bizottság kinevezte a gazdaságpolitikai osztály vezetőjévé, ez év júniusában meg­választották a Központi Bizottság tagjá­nak. Horváth István Pakson született 1935-ben. munkáscsa­ládban. Az Eötvös Loránd Tudományegye­temen szerzett diplomát. 1956 óta párttag. 1957-től Kecskeméten, a megyei bíróságon fogalmazó, majd a járási bíróságon tanács­vezető bíró. 1959-4ŐI a párt Bács-Kiskun Megyei Bizottságának munkatársa, osz­tályvezetője, majd titkára. 1970-ben a KISZ KB első titkárává választották. 1973-tól a Bács-Kiskun Megyei Pártbizott­ság első titkára. 1980-tól belügyminiszter. 1985-ben az MSZMP Központi Bizottsága titkárává választották. Az MSZMP Központi Bizottságának 1970 óta tagja. Változások az MSZMP KB mellett működő munkabizottságokban. (Folytatás a 2. oldalról.) mozó hatóság és az ügyész­ség munkaterhét egyaránt növeli az iratoknak havonta történő felterjesztése és a havonkénti határozathoza­tal. A jelenlegi szabályozás .fogyatékossága az is, hogy a „nyomozás befejezésének ha­tárideje minden ügyben, bármilyen bűncselekmény esetében harminc nap. Ha ez az egysíkú szabályozás meg­maradna, akkor a nyomozás határidejének meghosszabbí­tásával kapcsolatos munka­teher tovább növekedne, s ezen nem garanciális jelle­gű, bürokratikus előírások teljesítése egyre inkább el­vonná a nyomozó hatóságo­kat és az ügyészeket az ér­demi munkától. Az ügyészt megilleti az a jog, hogy a nyomozások idő­szerűségét ellenőrizze, és egyes nyomozási cselekmé­nyek elvégzésére határidő­höz kötött utasítást is adhat. A törvényjavaslat a nyomo­zás egyszerűsítése érdeké­ben megszünteti az ügyészi jóváhagyás rendszerét. Űj javaslatok vannak az előze­tes letartóztatással kapcso­latban is. A jelenleg hatályos bün­tető eljárási törvény igen részletesen — - hat pontban — határozta meg azokat az okokat, amelyeknek fennál­lása esetén az előzetes letar­tóztatás elrendelhető. Ez azonban a gyakorlatban sok­szor az előzetes letartózta­tás indokolatlan elrendelésé­nek a forrásává vált. Ezért a törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait, és három vagylagos feltételt határoz meg. A törvényjavaslat bizottsá­gi előadója dr. Kereszti Csa­ba (Hajdú-Bihar m. 4. vk.), Hajdú-Bihar megyei fő­ügyész volt. A napirend vi­tájában felszólalt Südi Ber­talan (Bács-Kiskun m. 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi MGTSZ párttitkára. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kifogásolta, hogy az Országgyűlés elé terjesztett — a büntető eljá­rásra vonatkozó — szöveg- módosítás csak az új megfo­galmazásokat tartalmazza, így a testület tagjainak nincs módjuk az eredeti paragra­fusokkal való egybevetésre. Ezután dr. Kereszti Csaba, a törvényjavaslat bizottsági előadója számolt be az Or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának a délutáni szünet idején össze­A napirend szerint Ábra­hám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­ke következett, aki a környe­zet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. Elöljáróban kiemelte: a környezetvédelem ügye az Országgyűlés által alkotott törvény végrehajtásának megkezdése óta egyre jobban felértékelődik. Mindez kife­jezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a Tele­pülésfejlesztési és Környe­zetvédelmi Bizottság munká­jára támaszkodva rendszere­sen foglalkozik a környezet- védelem átfogó kérdéseivel. Ezután Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: a társadalmi­gazdasági fejlődés hazánk­ban is együtt jár a termé­szeti erőforrások fokozottabb igénybevételével, a termelés és a fogyasztás bővülésével, a környezeti ártalmak növe­kedésével. Az emberi kör­nyezetben lejátszódó folya­matok kedvezőtlen hatásai sok esetben hosszú idő eltel­tével jelentkeznek, és a tár­sadalom általában csak ak­kor ismeri fel ezeket, ha Ezek: a szökés, az eljárás meghiúsításának vagy meg­nehezítésének, illetőleg újabb bűncselekmények el­követésének a veszélye. En­nek a módosításnak az elfo­gadása esetén tehát nem le­het az előzetes letartóztatást elrendelni azon az alapon, hogy a terhelt szabadlábon hagyása zavarná a köznyu­galmat, ez ugyanis — ha a letartóztatásra nincs más ok — törvényességi szempont­ból aggályos. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavasla­toknak egy olyan új szabá­lyozása, amely mind a Bün­tető Törvénykönyvet, mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogsza­bály megszegésével külföl­dön tartózkodó személyek felelősségre vonásához kap­csolódik. A hatályos szabá­lyozás szerint a büntető el­járás a jogszabály megszegé­sével külföldön tartózkodó terhelt távollétében lefoly­tatható, az ügyész indítvá­nyára a bíróság tárgyalást tart, ítéletet hozhat, bünte­tést szabhat ki. Törvényes­ségi szempontból ez aggá­lyos:, mert a vádlott távollé­tében szabnak ki büntetést. Ez a büntetés rendszerint nem hajtható végre, viszont az elítéltet visszatarthatja a hazatéréstől. Befejezésül dr. Markója Imre a Minisztertanács ne­vében kérte, hogy az Or­szággyűlés a Büntető Tör­vénykönyvet és a büntető eljárásról szóló törvényt mó­dosító törvényjavaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa a Magyar Népköz- társaság törvényei közé. hívott üléséről, majd dr. Markója Imre válaszolt a vitában elhangzottakra. Határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság korábban megfogalmazott, s a képvi­selők között írásban is szét­osztott módosító javaslatai­ról döntött: a bizottság mó­dosító indítványait 9 ellen- szavazattal és 23 tartózko­dással elfogadta. A képvise­lők ezt követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításá­ról, valamint a büntetőeljá­rásról szóló 1973. évi I. tör­vény módosításáról szavaz­tak: a javaslatot általános­ságban, és a már megszava­zott módosításokkal — rész­leteiben is — 12 ellenszava­zattal és 32 tartózkodás mel­lett — elfogadták. Ábrahám Kálmán (a környe­zet- és természetvédelem helyzetéről tartott beszámolót már gazdasági gondokat, egészségkárosodást, vagy amikor új típusú konfliktu­sokat okoznak. Ezért a fej­lesztéseket különös gonddal kell előkészíteni. Széles körű tudományos, szakmai előké­szítő munkát kívánt például a Dunántúli-középhegység ásványvagyonának kiterme­lése, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépíté­se, vagy a Balaton idegenfor­galmi adottságainak haszno­sítása. Az ezekkel kapcsola­tos programok megvalósítá­sa szükségessé teszi, hogy az erőforrások hasznosításával egyidejűleg a komplex kör­nyezetvédelmi intézkedések is megtörténjenek. Hazánkban is egyre na­gyobb feladatot jelent a hul­ladékok — ezen belül is a veszélyes hulladékok — új­rahasznosítása, kezelése, ár­talmatlanítása. A veszélyes hulladékokra vonatkozó or­szágos program keretében a múlt év novemberében kezd­te meg működését a Heves megyei, ez év áprilisában pe­dig a hernádkércsi átmeneti tároló. Elkészült a győri fo- lyékonyhulladék-kezelő és -elhelyező telep. Az OKTH elnöke szólt ar­ról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környezetvé­delem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mint­egy 32 milliárd forintot tet­tek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védelmét szolgálta. Üt milliárd a levegő tisztaságára A VII. ötéves tervidőszak­ban a hasonló ráfordítások tervezett összege 47 milliárd forint. Ebből 5 milliárd fo­rintot fordítunk a levegő­tisztaság-védelmi program megvalósítására; 2,5 milliárd forintba kerül 8 város szennyvíztisztító műveinek, s több mint 2 milliárdba a dorogi veszélyeshulladék- égetőmű, illetve az aszódi lerakó megépítése. Gondolkodásunkat is vál­toztatni kell a természeti környezettel kapcsolatban éppúgy, mint az ember al­kotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi magatartás csak olyan lehet, amely számol a saját érde­kein kívüli érdekgkkel is, és számbaveszi tetteinek követ­kezményeit. Egy ilyen típusú társadalmi közreműködés se­gítheti eredményesen a kör­nyezetvédelmi feladatok megoldását — mondotta az OKTH elnöke. Fenyvesi Henrik (Somogy m. 7. vk ), a Balatonszárszói Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet elnökhelyettese ar­ról az ellentmondásról szólt, hogy bár a Balaton-térségi melioráció figyelembe veszi a környezetvédelmi szem­pontokat, az általános köz- gazdasági szabályozás azon­ban az ilyen többletráfordí­tásokat nem ismeri el. Ezzel az Országgyűlés nyá­ri ülésszakának első munka­napja — amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Pé­ter János, Cservenka Fe- rencné — befejeződött. A képviselők pénteken folytat­ják az OKTH elnökének be­számolója feletti vitát. Ülést tartott a Budapesti Pártbizottság Tegnap ülést tartott a Bu­dapesti Pártbizottság, ame­lyen részt vett és felszólalt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára. A testület személyi kérdésekben döntött. Grósz Károlyt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a pártbizottság első titkárát érdemei elismerése mellett felmentette első titkári funk­ciójából, mivel az Ország- gyűlés a Minisztertanács el­nökének választotta meg. A testület Havasi Ferencet, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagját megválasztot­ta a Budapesti Pártbizottság eisó titkárának. A Központi Bizottság leg­utóbbi ülésén felmentette Havasi Ferenc elvtársat a KB mellett működő Gazda­ságpolitikai Bizottság, a Köz- gazdasági Munkaközösség és a Szövetkezetpolitikai Mun­kaközösség elnöki tisztéből; Németh Károly elvtársat a Káderpolitikai Bizottság, a Pártépítési Munkaközösség és az Ifjúsági Bizottság elnöki tisztéből, továbbá a KB ál­tal kiküldött — a párt ve­zető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizottság vezetése alól. A Központi Bizottság ki­nevezte Németh Miklós elvtársat a KB mellett működő Gazda­ságpolitikai Bizottság, vala­mint a Közgazdasági Mun­kaközösség elnökévé; Szabó István elvtársat a Szövetkezetpolitikai Munka- közösség elnökévé; Lázár György elvtársat a Káderpolitikai Bizottság el­nökévé. és megbízta a KB által kiküldött — a párt ve­zető szerepének kérdéseivel foglalkozó — munkabizott­ság vezetésével; Lukács János elvtársat a Pártépítési Munkaközösség, valamint az Ifjúsági Bizott­ság elnökévé; Eereczky Gyula elvtársat, a Magyar Televízió elnökét a KB mellett működő Agi­tációs és Propaganda Bizott­ság tagjává.­Vita a büntetőjogról fl környezetvédelem közös érdekünk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents