Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-26 / 149. szám

XXXVIII. évf. 149. sz., 1987. június 26., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

A TARTALOMBÓL:

Megcsáklyázták a Csáklya utcát

A rádió és a tévé jövö háti műsora

Méltón képviselték Szolnok megyét a kisdiákok

flz Országgyűlés nyári ülésszakának első napján

Elfogadták az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést és a Büntető Törvénykönyv módosítását

Csütörtökön délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A képviselők először — zárt ülésen — személyi kérdésekben határoztak; a döntéseket már az ülésszakra meghívott vendégek jelenlétében Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette.

A testület ezt követően néma felállással adózott a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök emlékének; az elhunyt képviselő érdemeit az Országgyűlés jegyzőkönyvében örökítették meg. A képviselők ezután döntöttek az Országgyűlés ipari bizottságában elhalálozás miatt megüresedett elnöki tisztség betöltéséről: a bizottság elnökévé Juhász Mihályt, a Papíripari Vállalat vezérigazgatóját, képviselőt (Budapest 65. vk.) választották. Ugyancsak határoztak arról,

hogy az Országgyűlés állandó bizottságainak létszámát kibővítik.

A képviselők határoztak a tanácskozás tárgysorozatáról;

1. A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat;

2. A Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása;

3. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója a környezet- és természetvédelemnek a

VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a

VII. ötéves terv feladatairól, az OKTH

munkájáról. /

Az elfogadott napirendnek megfelelően Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartotta meg expozéját.

A pénzügyminiszter expozéja

Bevezetőben elmondta: a gazdasági helyzet értékelésénél abból célszerű kiindulni, hogy az 1983—84-ben szigorító intézkedések hatására javuló külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlyi folyamatok utólag nem igazolható optimizmushoz vezettek. Visszatekintve, a gazdaság- irányítás nem használta ki kellő következetességgel azt a lélegzetvételnyi lehetőséget, amelyet a külső pénzügyi folyamatok kínáltak. Noha 1985-ben a bérkiáramlás fokozódott, az import bővült és kissé a beruházási ráfordítások is emelkedtek, a várt gazdasági élénkülés, a teljesítmények javulása, a szerkezetátalakulási folyamat kibontakozása, nemzetközi versenyképességünk tervezett javulása nem következett be. 1985-től külső és belső egyensúlyi helyzetünk újra romlott, konvertibilis valutákban fennálló adósságunk tovább növekedett. Ebben szerepe volt a múlt évben a cserearányok 1973 óta legnagyobb mértékű, több mint 7 százalékos romlásának. Néhány, remélhetőleg nem ismétlődő kedvezőtlen esemény, például a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult ahhoz, hogy az összes hazai termék mennyisége csak 1,3 százalékkal növekedett. Sem az iparban, sem az építőiparban gyakorlatilag nem volt növekedés. A mezőgazdasági ágazat termelése meghaladta ugyan a gyenge 1985. évit, de az

1984. évit nem érte el. A növekedéshez ugyanakkor kedvezően hozzájárultak a kisvállalkozások is. A rosszabbodó feltételek ellenére a lakosság fogyasztása összességében 3 százalékkal bővült, de ez társadalmi rétegenként igen eltérően alakult. A nép- gazdasági beruházások növekedése a tervezett 1,7 százalék helyett elérte a 3 százalékot. y

Az ismertetett folyamatok egy része 1987. első felében is érvényesült. A különféle forrásokból származó, vállalatoknak nyújtott támogatások tavaly több mint 20 százalékkal haladták meg az

1985. évit, s így összességében annyi támogatást nyújtott a költségvetés, mint amennyi nyereség létrejött a népgazdaságban.

Az összes ipari beruházás több mint felét az alapanyag- és energia-szektorra fordítottuk, a feldolgozó ipar fejlesztésére ezáltal a szükségesnél kevesebb maradt. Ennek is mindössze egyhar- mada szolgálta az új technológiák meghonosítását. Szerencsére vannak azért gyorsan megvalósuló, piacképes

A beszámolót Medgyessy Péter terjesztette be

termékeket előállító hatékony beruházások is.

Az irányítás szigora az elmúlt évben felemásan érvényesült, nem eléggé kénysze- rített alkalmazkodásra. A magyar termékek külpiaci jeértékelődése arra mutat, hogy a helyzet felismerése és a sokszor meghirdetett változtatási szándék ellenére a tartós növekedést megalapozó szerkezeti változások túl lassan bontakoznak ki. Mindez összességében igen bonyolult helyzetet teremtett.

A vállalati vezetők joggal teszik szóvá, hogy a rendelkezésükre álló forrás kevés a műszaki-technikai megújuláshoz. A helyzet fonákságát jelzi, hogy ami megvalósul, az is több annál, mint amire megtermeltük a forrást. Mégis ellenkező a vállalati közérzet, miután a gyenge gazdálkodóknak juttatott támogatás éppen csak a fennmaradáshoz elég, de az ehhez szükséges pénzt részben a jól dolgozók termelik meg, így ők joggal érzik megkurtítva magukat. Későbbi igényeinkre tekintettel elhatározott nemzetközi beruházásaink terhei is tovább súlyosbítják a létrehozott és a felhasznált jövedelmek közötti feszültséget. Ugyanakkor végső soron sem a vállalatok, sem a lakosság nem érzik a gondokat a maguk teljességében, mert azok a költségvetés hiányában tükröződnek.

Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több mint kétszerese az Ország- gyűlés által jóváhagyott ősz- szegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési. az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alacsony teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani.

Ezt tükrözi, hogy a költségvetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támogatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilli- árd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportárveszteségeket, amelyek főként az élelmiszer-gazdaságot és a kőolaj feldolgozást sújtották, az állam részben magára vállalta.

A kormány az elmúlt évben megvizsgálta négy rendkívül nehéz gazdasági helyzetben lévő terület körülményeit — a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magasépítő-iparét és a húsiparét —■, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. A kedvezmények nem mentesítették e vállalatokat súlyos gazdasági és politikai konfliktusok alól. Az Ózdi Kohászati Üzemek termelési szerkezetének átalakításakor többezer dolgozó munkahely-' változtatását kell gyorsan, szervezetten, s nem utolsó sorban humánusan megoldani. A kormány a szerkezetátalakítás támasztotta pénzügyi igények alapján állapította meg a kedvezmények rendszerét, amelyek összességükben 11,5 milliárd forinttal terhelték az 1986. évi költségvetést. A nagy összegű támogatás ellenére tavaly számos, bár az 1985. évinél kevesebb vállalat és szövetkezet lett veszteséges. A veszteség összege meghaladta az 1985-öst. A veszteség több mint fele hét gazdálkodónál — főképp szénbányáknál és építőipari vállalatoknál — összpontosul. Ezek közül négy már az előző évben is hiánnyal zárt. Tavaly a korábbinál több mezőgazdasági termelőszövetkezet, az összes gazdaság 10 százaléka volt veszteséges. Veszteségrendezésre, szanálásra az állam 1986-ban több mint 10 milliárd forintot fordított.

Sajnos 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az ál(Folytatás a 2. oldalon.)

Személyi változások a párt- és állami vezető testületekben

Az Elnöki Tanács új elnöke Németh Károly, a Minisztertanács elnöke Grósz Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese Lázár György

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1987. június 23-i ülésén — mint az arról kiadott közlemény tartalmazta — szervezeti és személyi kérdésekről döntött, s ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére.

A Központi Bizottság:

— Beck Tamást, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezér- igazgatóját, Gyuricza Lászlót, az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkárát. Iványi Pált. a Fővárosi Tanács elnökét. Medgyessy Péter pénzügyminisztert, Németh Miklóst, a KB osztályvezetőjét. Petnovszki Istvánt, a KB osztályvezetőjét és Tatai Ilonát, a Taurus Gumiipari Vállalat vezér- igazgatóját tagjai sorába választotta;

— Németh Károlyt felmentette az MSZMP főtitkárhelyettesi tisztségéből;

— Lázár Györgyöt megválasztotta az MSZMP főtitkárhelyettesének ;

— Losonczi Pált saját kérésere, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt felmentette politikai bizottsági tagságából;

— Sarlós Istvánt saját kérésére, érdemei elismerése

mellett felmentette politikai bizottsági tagságából;

— Berecz Jánost és Csehák Juditot megválasztotta a Politikai Bizottság tagjának;

— Havasi Ferencet felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Horváth Istvánt felmentette központi bizottsági titkári tisztségéből;

— Fejti Györgyöt, Lukács Jánost és Németh Miklóst megválasztotta a Központi Bizottság titkárának.

* * *

Az Országgyűlés csütörtökön délelőtt zárt üléssel kezdte munkáját. Az Országyűlés elnöke előterjesztette a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes személyi javaslatait. Ezt elfogadva az Országgyűlés

Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét e tisztségéből. elnöki tanácsi tagságának meghagyásával — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Németh Károlyt, az Elnöki Tanács tagját az Elnöki Tanács elnökévé megválasztotta.

Ezt követően az Ország- gyűlés elnöke ismertette az

Elnöki Tanács levelét, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének ajánlása alapján javaslatot tett személyi kérdésekben. Ezt elfogadva az Országgyűlés

Lázár Györgyöt, a Minisztertanács elnökét e tisztségéből érdemei elismerése mellett, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettesévé történt megválasztása miatt — felmentette:

Grósz Károlyt a Miniszter- tanács elnökének megválasztotta ;

Czinege Lajost, a Minisztertanács elnökhelyettesét e tisztségéből — érdemei elismerése mellett, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — felmentette;

Horváth Istvánt a Minisztertanács elnökhelyettesévé megválasztotta.

Tegnap az Országház Nándorfehérvári termében Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly és Horváth István letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János. az MSZMP főtitkára. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre. az Elnöki Tanács titkára. (Az új tisztségviselők életrajza a 3. oldalon.)

Az Országházban Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke előtt Grósz Károly miniszter- elnök és Horváth István miniszterelnök-helyettes letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP főtitkára, Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Katona Imre az Elnöki Tanács titkára (Telefotó — KS)

Megnyílt a brit parlament

Hz SZKP KB plénuma

II. Erzsébet királynő trónbeszédével csütörtökön megnyílt a június 11-én megválasztott brit parlament első ülésszaka.

Az alsó- és a felsőház együttes ülésén felolvasott trónbeszédben a kormány kötelezte magát arra, hogy „a Kelet és Nyugat közötti nagyobb bizalom és megértés kialakításán fog munkálkodni”, de az elsődleges hangsúlyt NATO-kötelezett- ségeinek teljesítésére, az ország „független nukleáris elrettentő erejének korszerűsítésére”. a Trident raké- tanukleáris tengeralattjáróprogram megvalósítására és hagyományos fegyveres erői hatékonyságának növelésére helyezte.

Tegnap megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése. A tanácskozás témája: „a párt feladatai a gazdaságirányítás gyökeres átalakításában”. E témáról Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott előadói beszédet.

Az ülés résztvevői előzetesen megismerkedhettek a beszéd téziseivel és a szovjet dolgozóknak a gazdaság- irányítás átalakításáról szóló leveleiveL

A csütörtöki ülésen az előadói beszédet követő vitában többek között felszólalt V. V. Scserbickij, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára; V. I. Vorotnyikov,

az Oroszországi Föderáció Minisztertanácsának elnöke; B. N. Jelcin, az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára; G. P. Bogom jakov, az SZKP tyume- nyi területi bizottságának első titkára; L. N. Zajkov, az SZKP KB titkára; G. V. Kolbin, a Kazah KP KB első titkára; V. P. Nyikonov, az SZKP KB titkára: V. K. Meszjac, az SZKP moszkvai területi bizottságának első titkára: N. V. Talizin, a

Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese: A. A. Logunov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke és J. P. Batalin, a Minisztertanács elnökhelyettese.