Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-25 / 148. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 25. Kórfeldorftö Izotópok Ha a beteg átlátszó volna... Egy híres orvos azt mondta több mint száz éve: ha a beteg olyan átlátszó voina, mint az üveg, könnyű volna megállapítani, hol van a betegség gyökere. Nos. a röntgensugarak lehetővé tették az orvosoknak a bepillantást az emberi testbe. A radioaktív anyagok felfedezése még inkább növelte ezeket a lehetőségeket. segítségükkel ma már olyan rejtett folyamatokat is megfigyelhetünk, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. Az atomenergiának — az elektromos áram termelésén kívül — egyetlen gyakorlati alkalmazása sem hozott az emberiségnek olyan közvetlen és sokoldalú hasznot, mint a radioaktív izotópok, s általában a sugarak alkalmazása az orvosi kutatásban, diagnosztikában és gyógyításban. A korszerű orvosi gyakorlatban a radioaktív indikátorok használata hovatovább a diagnosztika nélkülözhetetlesz eszközévé vált. Számos betegségről és előrehaladottságának fokáról az izotópok segítségével sokkal pontosabb adatokat szerezhetünk, mint a korábbi módszerek bármelyikével. A mérőműszerek tökéletesítése és különleges eljárások kidolgozása révén a kivizsgálások általában olyan kevés radioaktív anyag felhasználásával végezhetők el, hogy járó betegek is kivizsgálhatok az orvos, a páciens és a környezet bárminemű veszélyeztetése nélkül. A diagnosztikai módszerek többnyire azt a körülményt használják ki, hogy egyes szervek szelektív módon-halmoznak fel magukban bizonyos elemeket és vegyülete- ket. beleértve radioizotópjai- kat is. Az emberi szervezetbe bejutó iód például csaknem teljes egészében a pajzs- mirinyben halmozódik fel: a pajzsmirigynek a tiroxin nevű hormon termeléséhez van szüksége jódra. Kiderült, hogy a jód mennyisége és a tiroxin-termelés között bizonyos összefüggés létezik. A pajzsmirigy működésének kivizsgálása rendkívül egyszerű, és műszaki szempontból is igénytelen. A páciens éhgyomorra olyan vizet kap, amely radioaktív jóddal jelzett káliumjodid csekély mennyiségét tartalmazza. A jód behatol a vérbe, majd a pajzsmirigyben halmozódik fel. A pajzsmirigy felett megfelelő érzékelőt, detektort helyeznek el, s így a legkisebb beavatkozás nélkül. kizárólag a radioaktivitás növekedésének mérésével ellenőrizni lehet a jód fel- halmozódását. A radioaktív indikátorokat gyakran alkalmazzák a veseműködés kivizsgálására is. Megfelelő módon jelzett ve- gyület segítségével a két vese működését külön-külön vizsgálják. A felhasznált anyagba egyébként szintén radioaktív jódizotópot építenek be. De alkalmas e módszer a máj működésének az ellenőrzésére is. Radioaktív indikátorok segítségével igen pontosan ellenőrizhető a véráramlás sebessége a test tetszőleges két pontja "között. Érbetegségek, reuma, magas vérnyomás esetén ugyanis a vér áramlási sebessége csökken. Ezt általában radioaktív nátrium-izotóppal mérik. A szívműködés vizsgálatára indium- vagy jódizotópot használnak. Képünkön izotópos szívvizsgálat. A jobb oldalon, a beteg szíve előtt helyezik el a mérőkamerát, bal oldalon a képernyő mutatja az izotópok eloszlását. A szívbillentyűk esetleges hibáit jól mutatja, hasonlóan a szívkatéterezéshez, ám vér - telen úton. (KS) A korrózió kivédhető Védőbevonat fémfelületekre A különféle külső felületeknek megfelelően bevonat- rendszerek feladata az, hogy elszigetelje az acélfelületet, a környezeti korróziót okozó hatásoktól. Ilyen például a műanyag bevonat amely — megfelelő kiválasztás esetén — megvédi az alapfémet a korróziótól, de a bevonaton keletkezett repedések vagy véletlen megrongálódás után semmi sem akadályozza a beszivárgó anyagok korrózíiv hatását. A bevonat másik feladata, hogy különféle folyamatokkal megakadályozza az alapfém korrózióját. Ilyen például a horganybevonat, amely az acéllal szemben an ódként viselkedik, tehát a horganybevonat teljes oldatbemeneteléig védi az aLapfémet a korróziótól. A hosszú élettartamú és nagyértékű acélszer- kezetek esetén nélkülözhetetlen, hogy a kiválasztott bevonat mindkét feltételnek megfeleljen. Bevonatot felületvédelem és díszítés vagy más különleges követélmény kielégítésére, például keménység vagy kopásállóság fokozására is készítenek. A rozsdásod ás elleni védekezés egyik legrégibb módja a vas- és acéltárgyak horganyzása, ónozása, vagy ól- mozása fémolvadékba való mártás útján. Újabban igazi méretekben mind több helyen végzik a tűzi úton alumíniummal való bevonást is. A gyenge kémiai ellenálló kép>ességű fémből készült félgyártmányok (szalag, lemez, cső) felületi minőségének javítására a félgyártmányt fokozott kémiai ellenáll óképiességű tiszta vagy ötvözött fémlemezzel borítják. Ez az eljárás a plattí- rozas. Az alapfém egyik vagy mindkét oldalának plattírozására több eljárás ismeretes. Az egyikben például az acéltömbre kokillá- ban ráöntik a bevonófémet, illetve ha a bevonófém olvadáspontja nagyobb, mint az alapfémé, akkor a kokillába helyezett bevonó fémlemez zek (nikkel, krómnikkel) közé öntik a lágyacélt. Ha a férnék hőtágulási tényezője között nagy a különbség, akkor öntés helyett a felhevített borítófémet zsugorítással kötik az alapfémre. Utána a lemezzel borított tömböt kihengerelik. A plat- tírozott lemez vagy szalag levágott széleit utólagosan vonják be korrózióálló bevonattal. Másik módszer szerint az alapfém tusklót fedőlemezzel borítják és a hegesztési hőmérsékleten végzik a további hengerelést. A lemezek kötésszálárdságát csökkentő oxidációt úgy akadályozzák meg, hogy a borító lemezzel való befedés után e széleket vékony védőlemez-burkolattal lezárják. A lemezek egymáshoz tapadását a diffúzió elősegíti. Az acél alapianyagot rézzel, nikkellel, sárgarézzel, és alumíniummal szakták paattírozni. Különösen nagy jelentősége van a bevonatoknak a kémiai nagyiparban használt készülékeknél, tartályoknál Képünkön egy cellulóz- szulíit tartály felső kupola- része plattírozott lemezből készül, A nap melegén Toiáshől születő gyíkok A hüllők többsége a madarakhoz hasonlóan tojásokat rak. Tojásait, amelyekben a fejlődését még éppien csak megkezdő embrió rejlik, a Föld vágj a Nap melegére bízza, néha pedig testének a melegével kelti ki. De szép számmal akadnak a hüllők között olyan fajok is, amelyek eleveneket szülnek. Persze ez esetben sem valódi szülésről van szó, hanem arról, hogy a tojások az anya testének belsejében fejlődnek ki, r/ a kicsinyek még az anyjuk testében bújnak ki a tojásból. Némelyik hüllő tojásokat rak, de ezek már szinte teljesen kifejlett utódokat hordoznak magukban, s nem sokkal a szabadba jutásuk után vagy még aközben föl is repednek. Az utódok létrehozásának e rnpdia szorosan összefügg a hüllők környezetével; a melegebb, nedvessebb környezetben élő fajok általában tojást raknak, a zordabb éghajlaton élők viszont eleveneket vagy tojásokat szülnek. A fürge gyík tojásból fejlődik. A tojáshéj nemcsak nagyon vékony, hanem puha és pórusos is, és ezért a kiszáradásra szerfölött érzékeny. A nőstény öt-tizen- négy ilyen tojást rak, s azokból az utódok hét-kilenc hét múltán kenek ki. A tojásrakástól a kibújásig számított idő erősen függ a környezet nedvességétől és hőmérsékletétől. A nedvesség megóvja a tojásokat attól, hogy kiszáradjanak, a melegre meg az embrió fejlődéséhez van szükség. A kikelésben fontos szerepű, borotvaéles szaruképződményt, a tojásfogat a kis fürge gyíkok később levetik. Kikelésük előtt a tojás felszínén gombostű - nyi vízgyöngyök jelennek meg, majd millimétemyi nyílás támad rajta. Ezen először vöröses folyadék csurog ki, majd a rés tágulni kezd, s a gyík lassan kidugja a fejét, a felsőtestét és elülső végtagjait. Mintegy fél-i órányi pihenő után néhány pillanat alatt befejeződik a kibújás. Szinte elképesztő, hogy miképp fér bele g tojásba a megszületéskór már csaknem 5 cm hosszú gyík! Felvételünkön a kis fürge gyíkok tojásból való kibújásának egyes fázisait látjuk. Meg/elenóoUkro bármikor számíthatunk Vigyázat! Vadveszély! Meglepő adat, de tény: a gépjármű- és a vad ütközéséből eredő kár hazánkban a gépjárműveknél évi 5—6, a vadállománynál piádig 2— 3 millió forintnyi összegre rúg! Tetézi a bajt, hogy az ütközések, súlyos, sőt olykor halálos személyi sérüléssel is járnak. Vadak megjelenésére az év bármely szakában számítani lehet az utakon. Télen ugyan többet bolyonganak ezek az állatok, eleség után kutatva, de ilyenkor a lombtalan útmenti tái jobban áttekinthető a 'gépjárművezető számára. A dús növényzetű vidékeken viszont az útszéli erdősávból, az árokból villanásnyi idő alatt kivágódhat az őz, a szarvas, vagy éppenséggel a vaddisznó. A várható vadveszélyes útszakaszokra országúti jelzőtáblák hívják fel a figyelmet. A táblákat általában a vadgazdasági szakemberek tanácsai és megfigyelései szerint helyezik ki az út mentére; ők valóban ismerik az állatok mozgását, csapásait, ivóhelyeit. De a szakemberek e figyelemfelhíváson kívül még mást is tesznek: igyekeznek a vadat etetőkkel a forgalmas úttól távolabbra szoktatni. A közutak mindkét szélétől pár száz méterre beljebb létesített vadföldekkel, etetőkkel, vagy akárcsak alkalmi élelemszórással is igyekeznek az utaktól távoltartani a vadat. Tiszteletben kell tartani a vadveszélyes útszakaszokra figyelmeztető jelzőtáblákat Az ilyen útszakaszokon a gépjármű vezetőjének lassabban kell haladnia, és jobban kell figyelnie a nap bármely szakában. A vad szokásait ugyanis a vezető aligha ismerheti: váratlan időpontokban napjában többször is megjelenhetnek egyes állatok vagy állatcsoportok ezeken a helyeken. Az erdei vadak lassanként megszokják a közutak forgalmát, a gépjárművek zaját a reflektorok fényét, s mindezek nem mindig riasztják el őket (különösen, ha élelemszerzésTől van szó). A kisebb állatok — például a nyúl, a róka, a fácán — is okozhatnak balesetet, amikor féktávolságon belül hirtelen átfutnak a jármű előtt (különösen csúszás útviszonyok esetén). Még apróvadat sem lehet veszély nélkül elütni, hiszen a meglepetés, a kikerülésre irányuló hirtelen és ösztönös kormánymozdulat — különösen tetemes sebességnél — veszélyes az autó számára. A nagy testű állatokkal való ütközést még ennél is nehezebben lehet megúszni, mert ha sikerült is félrerántani a kormányt, a kocsi rendszerint lefut az úttestről, mielőtt még egyenesbe tudná hozni a vezető. De előfordulhat az is, hogy az állat teljes súlyával felcsúszik a szélvédőre, vagy súlyosan megrongálja a karosszériát Az utasok is megsérülhetnek az ilyen ütközések nyomán. Jó tudni, ha mégis bekövetkezik az ütközés, igyekeznünk kell minél inkább elkerülni a derékszögű találkozást az állattal, ugyanakkor minden erőnkkel az úton kell tartani a járművet. S ha megtörtént az ütközés, a kárral kapcsolatos kártérítési igény szempontjából is fontos, hogy a baleset a helyileg illetékes vadgazdaságnál, vagy a legközelebbi községi tanács igazgatási szervénél valamilyen formában jelentsük. A vadveszélyt jelző tábláknál tehát csak olyan sebességgel hajtsunk, hogy lehetséges legyen a megállás, az irányváltoztatás. B. L 'Képünkön: a Skandináviába látogató autósok ne lepődjenek meg, ha az utak mentén ilyen — rénszarvas- veszéljrre utaló — táblákat látnak. „Szobadoktor” Japánban Textilfestés mágnessel Sem víz, sem oldószer, sem keményítő nem szükséges ahhoz az újfajta folyamatos textilfestő eljáráshoz, amelyet egy japán gyárban dolgoztak ki. A vasporral összekevert festéket, pigmentet belesajtolják a szövetbe, amely egy mágneshenger felett fut végig. Ezután hőkezeléssel gázzá alakítják át a festék-szemcséket, így a textil-szálakra kerül át a festék, a fém p>edig a mágneses tér elhagyása után kiválik a szövetből. A hagyományos szagtalanítók vagy aktív szénnel vagy ózonnal működnek. Az aktív szén részben drága, részben csak korlátozott mértékben nyeli el a kellemetlen szagokat, az ózon pedig csakis szigoriúan ellenőrzötten alkalmazható. Japánban most olyan „szobadoktor” elnevezésű szagtalanítót készítettek, amelynek nincsenek meg ezek a hátrányai. Ennek egy olyan félvezető a lelke, amely a 254 nanométer hullámhosz- szúságú közeli ultraibolya sugár energiáját vegyi energiává alakítva katalizálja — megindítja, segíti — a kénvegyületnek, az ammóniából származó szerves vegyüle- teknek, az aldehideknek és a telítetlen zsKrsavszármazé- koknak a szétbomlását A készülékben egy ibolyántúli fényt kibocsátó lám- P>a. egy ventillátor és egy olyan bordázott felület van, amelynek félvezető bevonatán a vegyi bomlás végbemegy. A kis eszköz percenként fél köbméter levegőt szagtalanít, s ha napi nyolc órán át működtetik, egy évig üzemképies. E szagtalanítót ez idő szerint a japán vonatok mosdóiban használják fel. s remélik. hogy bevonul a szállodák, a kórházak és egyéb közösségi intézmények mellékhelyiségeibe is.
