Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

1987. JÚNIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sporttáskák az Adidasnak — Ruhaipari társulás Gazdaságos termelés, növekvő export , A KISZÖV elnökségének ülése a Szolnoki Bőr és Textilipari Szövetkezetnél Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségé­nek elnöksége nem véletle­nül tartotta tegnapi ülését — amelyen részt vett Lendvai István, az OKISZ főtitkára is — a Szolnoki Bőr és Tex­tilipari Szövetkezetnél. Ugyanis az összejövetel egyik kiemelt napirendi pontja ép­pen a szövetkezet exportte­vékenységének értékelése volt. Mint Lits Józsefné elnöki beszámolójából kiderült, a szövetkezetnél mintegy 10 évvel ezelőtt kezdődött el az az intenzív munka, amely a termékszerkezet korszerűsí­tését, a gyártmány és gyár­tástechnológia fejlesztését tűzte ki célul, s amelynek mára már komoly ég kézzel­fogható eredményei vannak. Hiszen termékeik a belföldi és szocialista piacok mellett ott vannak a tőkés piacokon is. Kétségkívül eredmény­ként kell elkönyvelni azt a tényt, hogy hosszú távú és számottevő kooperációs kap­csolatot alakítottak ki a vi­lághírű Adidas céggel, s így a tőkés exportjuk jelentős részét is az Adidas részére Az iparszerkezet-átalakí- tásról több napos konzultá­ciósorozatot tartottak az Ipari Minisztériumban, mintegy száz vállalatvezető, valamint a Világbank kép­viselőinek részvételével. A szakmai tanácskozással egy- időben a vállalatok ipari modellezési kiállításon mu­tatták be a számítógépekkel készített tervezési és mód­szertani programjukat egy- egy feladat megoldásához. Minderről szerdán sajtótájé­koztatón számoltak be a mi­nisztériumban. Csikós Nagy Béla, az ipar- politikai tanács elnöke, va­lamint az Ipari Minisztéri­um vezetői elmondták: a konzultáción megfogalmazó­dott,' hogy a jövőben az ipa­ri szerkezet-átalakítási prog­ram végrehajtásakor az ed­diginél hatékonyabban kell összehangolni a gazdaságos exporttörekvéseket és a bel­földi igények kielégítését szolgáló terveket. Egységes szempontok figyelembe vé­telével kell fejleszteni az szállított sporttáskák képvi­selik. Bár két-három évvel ezelőtt csökkentek a megren­delések, viszont a tavaly ér­tékesített sporttáskák meny-, nyisége meghaladta a 150 ez­ret, s az idén sem adják alább, hiszen az első félév­ben már 113 ezret készítenek az Adidas megrendelésére. Ma már nemcsak ott, hanem más országok piacain is megtalálhatók a szövetkezet­ben készült termékek. Hiszen évenként növekvő mennyi­ségben és értékben kerültek az NSZK piacára anorákok, dzsekik, farmerszoknyák, ru­hák; s tavaly már a svéd piacon is megjelentek, ahová párnákat szállítottak, me­lyekből az idén 25 .ezret ké­szítenek. Mint az ülésen elhangzott, a szövetkezet piaci pozíciói jók, s ezt a növekvő bevéte­lek is alátámasztják. Hiszen míg 1985-ben a szövetkezet tőkésexportja nem érte el a 18 millió forintot. addig 1986-ban már 18 rrfillió 880 ezer forint volt, s erre az év­re pedig már 22 milliós tő­kés exportot terveztek. Per­sze nemcsak a nyugati orszá­egyes iparágakat, illetve gyártmánycsaládokat, még­pedig úgy hogy azok kor­szerűség és minőség szem­pontjából is megfeleljenek a belföldi igényeknek, vala­mint a szocialista és konver­tibilis exportpiacok kívánal­mainak. A magyar ipar szer­kezetátalakítási programja célul tűzi ki a rendszersze­rű energetikai fejlesztést, az anyagkultúra (új szerkezeti alapanyagok alkalmazása) emelését, az elektronizáció átfogó és széles körű fejlesz­tését, beleértve a nagypon- tosságú gyártástechnológiák alkalmazását, a korszerű ve­zérlések elterjesztését, vala­mint a folyamatszabályozást, továbbá a biotechnológia fejlesztését és az egész ipar területén megvalósuló kor­szerű oktatást, képzést, to­vábbképzést. A világbanki értékelések­ből is kitűnt, hogy ezek a tö­rekvések szerepelnek szinte minden fejlődő és fejlett or­gokban, hanem a szocialista piacokon is bővültek kap­csolataik mert sporttáskáik, hátizsákjaik az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlo­vákiában igen keresettek; s a szövetkezetben készült di­vatos fazonokban készült műbőr kabátok, blézerek, kosztümök, dzsekik, nadrá­gok iránt is nagy az érdeklő­dés a Szovjetunióban és az NDK-ban. Mindezek mellett 1981 óta a szövetkezet egy ruhaipari társulásnak — amelyet 13 cég hozott létre — a geszto­ra. A társulás keretében fő­képpen sportruházati termé­kek gyártása folyik, amelye­ket a szocialista piacokon — elsősorban a Szovjetunióban és az NDK-ban — értékesí­tenek. A társulásban me­gyénk ipari szövetkezetei kö­zül a Jászsági Ruhaipari, a Törökszentmiklósi Háziipari, a Szolnok Megyei Minőségi Szabó Ruházati Ipari Szö­vetkezet és a Kunszöv vesz részt, nemrégiben pedig be­lépési szándékát jelezte a Szolnoki Háziipari Szövetke­zet is. szág iparpolitikájának, leg­feljebb az illető ország adottságaihoz mérten egy- egy fejlesztési téma eltérő hangsúlyt kap. Végülis a kia­lakulóban lévő magyar ipar- politika igazodik a világpi­aci irányzatokhoz. A sajtótájékoztatón, arról is szó volt, hogy a szerkezet- átalakítást új módszerek be­vezetésével kell gyorsítani, például számítógépes terve­zéssel, az egy-egy vállalat­nál, intézetnél kialakított modellek szélesebb körű hasznosításával. Az ipar tá­maszkodni kíván külföldi szakértőkre is. Rövidesen megszervezi a hazai mened­zserképzést, az első tanfo­lyamok már az ősszel bein­dulnak. Ezekre nemcsak az elméleti és gyakorlati vál­lalati vezetők, hanem válla­lati tanácselnökök és más szakemberek is bekerülhet­nek. Az ipar fokozottan kí­ván támaszkodni a Világ­banknak a szerkezet-átalakí­táshoz nyújtandó hitellehe­tőségeire is. Váteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy közvéleményünk nagy figye­lemmel fogja kísérni ország­gyűlésünk június 25-én meg­nyíló nyári ülésszakát. E prognózisnak még az sem mond ellent, hogy a három napirendi pont közül — az ország 1986. évi költségveté­se, környezetvédelmünk helyzete, a Büntetőtörvény­könyv módosítása — közül minden jel szerint az első­nél időznek el majd a leg- hosszabban a honatyák. Bár az emberek nem szeretik, ha sok számmal terhelik őket, jelen esetben olyan ki­vételnek ígérkezik, amely erősíti a szabályt. Az egész országban felfo­kozott érdeklődés, mutatko­zik meg gazdaságunk 'helyze­te iránt. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy gazdasági szakadék szélére jutottunk. Ez túlzás, hiszen egy olyan ország, amely úgymond a gazdasági csőd, összeomlás szélén áll, aligha képes ar­ra, hogy folytassa paksi atomerőműve, bős-nagyma­rosi vízierőműve, budapesti metró építését, illetve szege­di, veszprémi, kaposvári, kecskeméti színháza felújí­tását — hogy csak néhány ismertebb beruházásról te­gyünk említést. Kétségtelen viszont, hogy — ettől függetlenül — gaz­daságunk valóban kritikus helyzetbe került. Ez derült ki a Parlament terv- és költségvetési bizottságának minap megtartott ülésén is, ahol megtudhattuk, hogy 619 milliárd forint kiadás áll a kpltsegvetes 572,5 milliárd forintos bevételével szem­ben, magyarán: 46,9 milliárd a hiány. Több mint bármi­kor az elmúlt évtizedek tör­ténetében. További intő jel. hogy az ország külföldi adóssága az elmúlt eszten­dőben nemhogy csökkent, hanem nőtt, s gazdaságiunk teljesítőképessége már a har­madik esztendeje messze el­marad a várttól. Magyar siker a borkiállításon A Franciaországban, Bor- deauxban megrendezett nemzetközi borkiállításon, amelyre 3400 fajta bort ne­veztek a kiállítók, szép si­kert értek el a magyar bo­rok. Arany és egyben nem­zetközi nagydíjat nyert a Tokájhegyaljai Állami Gaz­dasági Borkombinát 1979-es évjáratú ötputtonyos aszú bora. Aranyérmet kapott az 1972-es évjáratú hatputto­nyos Tokaji aszú. az 1969-es évjáratú Badacsonyi szürke­barát és a Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát Duna-rizlingje. Gyors- is gépírók közgyűlése Szombaton tartják küldött- közgyűlésüket a gyorsírók és gépírók. Előreláthatólag dön­tenek arról a javaslatról, hogy a titkárnők a jövőben a Magyar Gyorsírók és Gép­írók Országos Szövetségének égisze alatt tevékenykedje­nek és a szövetség képvisel­je szakmai érdekeiket. Ha a kezdeményezést elfogadják, mintegy 62 ezer titkárnőnek teremtenek fórumot a véle­mények kicserélésére, a ta­pasztalatok összegzésére. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének dísztermében sorra kerülő közgyűlésen beszámolnak az elmúlt fél évben végzett munkáról és a szövetség előtt álló fel­adatokról. módosítják az alapszabályt, majd — az el­nök kivételével — megvá­lasztják a szövetség új tiszt­ségviselőit. Aki visszalapoz a szoci­alista Magyarország törté­nelemkönyvében, az meg­győződhet arról, hogy a mai helyzet — bármennyire kel­lemetlen — nem kivételes. Csak a felszabadulást köve­tő évek messianisztikus. le­egyszerűsítő felfogásával képzeltük, hogy a szocializ­mus építése olyan diadalme­net lesz, ahol folyton csak előrenyomulunk, ahol még megtorpanás sincs. A histó­ria megcáfolta ezt a felfo­gást. Kjderült, hogy az új társadalom építésében is vannak olyan szakaszok, amikor a szocializmus építé­sének üteme valamilyen ok miatt lelassult, s — ami ez­zel jár — emiatt a társadal­mi feszültségek is kiéleződ­nek. Ilyen időszakot éltek át a mai 50 éven felüliek 1953, 1956—57 táján, 1968 előtt, vagy például 1972—73 fordu­lóján. Az egykori újságok immár sárguló lapjai" tanúsítják azt is, hogy ilyenkor mindig megélénkültek a viták: mi­lyen változtatásokra van szükség a gazdaságpolitiká­ban és másutt, hogy ismét felgyorsuljon a gazdasági nö­vekedés? Bár — ahogy az történni szokott — az ilyen polémiák során pro és kont­ra rengeteg javaslat elhang­zott, ha a részleteket mel­lőzzük, a szocializmus hívei között mindig kétféle felfo­gás ütközött meg egymással: a reformpárti és a konzer­vatív. Persze, az utóbbi so­hasem vallotta be nyíltan a célját( végtére is nem lehet követőkre számítani a ken­dőzetlen maradiság ’’érvé­vel”), ezért 1972—73-ban például a nagyüzemi mun­kásság nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének hangzatos jelszava mögé rej­tették valós szándékukat, a reformfolyamat megtorpedó­zását. Ennek kihatásai, kö­vetkezményei egyébként még máig is érezhetők, s a nagy­üzemi munkásságnak ártot­tak talán a legtöbbet. Nemzeti kincsünk, a Bala­ton állapotának felmérésére átfogó vizsgálatot kezdett júniusban a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A nyári hónapokban So­mogy,- Veszprém és Zala me­gye népi ellenőreinek segít­ségével arra keresnek vá­laszt, miként valósultak meg, s milyen hatással vol­tak hazánk legforgalmasabb üdülőkörzetének fejlődésére a tó védelmével foglalkozó kormányhatározatok, illetve az ezekhez kapcsolódó helyi döntések. A vízminőség ala­kulására, a vendéglátás, a kereskedelem, a közlekedés fejlesztésére, az infrastruk­túra és a kommunális ellá­tás teljes körére kiterjedő utóvizsgálat ugyanakkor ar­ra is módot ad, hogy a la­kossági véleményeket össze­gezve felmérjék: a közvéle­mény, a társadalom mennyi­re érzi magáénak a Balaton védelmének ügyét. Ezzel ösz- szefüggésben azonban — a vizsgálat lebonyolításának módját szabályozva — a KNEB-program hangsúlyoz­za: a népi ellenőröknek fo­kozott figyelmet kell fordíta­niuk a nyári idényben a Balaton környékén üdülők nyugalmának biztosítására. A tó védelmével összefüg­gő kérdések immár több éve a Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság érdeklődésének középpontjában állnak. A Balaton vízminőségének ak­kori rohamos romlására, a környezet pusztulására fi­gyelmeztető „vészjelzések” nyomán 1981 és 1983 között a testület többször is napi­rendjére tűzte az üdülőkör­zet helyzetének vizsgálatát; a többi között a vízminőség, a területgazdálkodás és az infrastruktúra gondjaival Az 1972—73-as évekre em­lékeztetni azért is hasznos, mert a rossz helyzetértéke­lés, a hibás döntés ma is re­ális veszély. Ám ez elkerül­hető, hiszen ha helyes vá­laszt adunk a kor kihívásá­ra — amint az 1956 végén megkezdett, s 1968-ban ki­bontakozó gazdaságirányítá­si reform igazolja — a gaz­dasági növekedés üteme va­lóban felgyorsulhat, s ismét nőhet az életszínvonal. Gyakran mondogatjuk, nem kis nosztalgiával, hogy a 60-as években valóságos aranykort élt át a magyar gazdaság. Ennek a lehetősé­ge — persze, csak néhány nehéz, átmeneti esztendőt követően — ma sem kizárt. A cél elérésének legfőbb ob­jektív feltételei is megvan­nak, hiszen társadalmunk vezető ereje, a párt múlt év novemberi, illetve 1987 áp­rilisi határozatában egyér­telműen leszögezte. hogy csak a gazdaságirányítási re­form továbbfejlesztésétől várhatunk fordulatot. Ugyanerre a következte­tésre jutottak a parlamenti bizottságok is, amikor — a jelen országgyűlésre készül­ve — az 1986. évi költségve­tésről szóló írásos előterjesz­tést megtárgyalták. Különö­sen az ipari bizottság fo­galmazott élesen, de mind­végig segítőkészen: a sze­mélyekre meg részérdekekre való tekintet nélkül, ingado­zásmentesen kell végrehaj­tani az ipar termelési és ter­mékszerkezetének átalakítá­sát. Meggyőződésünk hogy az Országgyűlés nyári ülésszakának vitája megerő­síti: csak ez lehet a kiút. Ha pedig megerősíti, akkor a maga módján megkönnyíti e korántsem feszültség- és konfliktusmentes döntés va­lóban következetes végrehaj­tását. foglalkoztak behatóan, s megállapításaikat, tapaszta­lataikat a központi, illetve a helyi döntések előkészítésé­ben és végrehajtásában hasz­nosították. 1984-ben a kor­mány felkérésére vizsgálati programot dolgozott ki a KNBB a különböző szintű intézkedések végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Ennek je­gyében 1985-ben a vízminő­séget, az elmúlt évben pe­dig az építési korlátozások betartását vizsgálták, s a sor most az üdülőkörzet helyzetének komplex vizs­gálatával folytatódik. A népi ellenőrök — mutat rá a most induló átfogó el­lenőrzés programja — mun­kájukkal hozzá kívánnak já­rulni ahhoz, hogy a Balaton körül tapasztalható érdekel­lentétek — így például _ a helyi lakosok és az üdülők, az idegenforgalmi fejlesztés és a környezetvédelem, illet­ve az üdültetés és a vízmi­nőség védelem ütközései — ne éleződjenek; a tapaszta­latok általánosításával, hasz­nosításával közeledjenek egymáshoz a különböző né­zetek, célok. Az utóvizsgálat során a népi ellenőrök együttműköd­nek a balatoni üdülőkörzet fejlesztésében érintett szer­vekkel, társadalmi szerveze­tekkel; köztük az Építés­ügyi és Városfejlesztési, a Belkereskedelmi, az Egész­ségügyi, illetve a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, valamint az Or­szágos Vízügyi Hivatal, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal szak­embereivel, illetve a Haza­fias Népfront szakértőivel, akik helyet kaptak az ellen­őrzést irányító munkabizott­ságban is. A Jánoshidai Vörös Hajnal Termelőszövetkezet autóbontó üzeme évek óta jelentős for­galmat bonyolít le. Egyrészt használt alkatrészből, másrészt ócskavasként a kohászat ré­szére. Képünkön egy IFA tehergépkocsi-fülkét szállítanak el (Fotó; T. Z.) N. T. Modellezési kiállítás, szakmaI bemutatók Napirenden az ipari szerkezet átalakítási programja Magyar László KNEB-program készült Vizsgálat a Balaton állapotának felmérésére Országgyűlés előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents