Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-24 / 147. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 24. A tervidőszak végére Jelentős Javulás várható A távbeszélő-hálózat Pajti portyák fejlesztésének lehetőségei Kalandos nyár vakációzó gyerekeknek Megyénk a felszabaduláskor igen kevés és elmaradott távbeszélőhálózatot örökölt. Jellemző, hogy még 1954-ben is mindössze háromezer telefonállomásunk volt és tízezer lakosra hetven, míg országosan ennek több mint a kétszerese jutott. Azóta jelentős fejlesztések történtek. Ezt mutatja, hogy a főállomások száma (1986-ban több mint tizenkétezer) az elmúlt negyedszázadban több miint másfélszeresére növekedett. A telefonsűrűség azonban az országosnál kisebb mértékben nőtt és jelenleg is annak csupán negyven százaléka. Sajnos gondjaink annyira fe- szítőek, hogy még a megyeszékhely ellátottsága sem éri el az országos átlagot. A tízezer Lakosra jutó főállomások alapján az Alföldön csupán Szabolcs-Szat- már megyét előzzük meg. Csongrád és Hajdú-Bihar megyében pedig mintegy kétszer jobb a sűrűség mint szűkebb hazánkban. Ugyanakkor a jelenlegi hálózat és a központok nagy része elavult és túlterhelt. A távközlés elmaradottsága miatt — számítások szerint — országosan évenként mintegy 11—12 milliárd forint nép- gazdasági kár keletkezik. A hiány már régen a társadalmi-gazdasági fejlődés akadályozó tényezőjévé vált. Jelenleg nyolcvhanhét főközpont működik a megyében, ebből öt gépi kapcsolású. éspedig Jászberényben, Karcagon, Szolnokon, Tiszafüreden és Törökszentmiklóson. A kézi kapcsolásúak többsége kezdetleges rendszerű, ezeket csak kisforgalmú helyeken alkalmazzák. Kedvezőtlen, hogy a főközpontok kapacitását jelenleg különböző okok miatt csak háromnegyed részben használják ki. A kézi kapcsolású központok számottevő része öreg, eléggé elhasználódott, ezért fokozott gondot jelent korszerűsítésük. Emellett a mintegy kétezer-négyszáz kilométer vonalhálózaton belül mérsékelték a légvezetékek hányadát, ez csökkentette a zavaridőt és javította a beszéd érthetőséget. A telefonhálózat elhelyezkedése megyénkben meglehetősen koncentrált, ugyanis a települések tizennyolc százalékában található a főállomások több mint nyolcvanöt százaléka és ezekben a helységekben lakik a népesség ötvenkilenc százaléka. Ennek ellenére továbbra is főként a városokban magas a telefon iránti igény. A telefonsűrűség a városokban másfélszerese a megyei átlagnak. Ezt azonban sajnálatos módon a városok közül még Kisújszállás, Tiszafüred, Törökszentmiklós és Túrkeve jelenleg sem éri el. A távbeszélősűrűség 1986 végén a legrosszabb volt a törökszentmiklósi városkörnyéki községekben, ezen belül is Tiszatenyón és Kengyelen. A legjobb ellátottsággal Kisújszállás város- környéki községei rendelkeztek. A megyei átlagot csupán néhány község, így Kunhegyes, Mezőhék és Ti- szaföldvár közelítette meg. A távbeszélőhelyek összetételére jellemző, hogy a lakástelefonok hányada már meghaladja az ötven százalékot, de még elmarad az országostól (hatvannyolc százalék). Ennek fő okai közé tartozik, hogy viszonylag kevés az ikertelefon. A közületi telefonok sűrűségét az egyes települések társadalmi-gazdasági életében betöltött irányító-termelő funkciója befolyásolja. Így a megyeszékhelyen van kiemelkedően a legtöbb közületi telefon, amelyhez még közel kilencezer mellék csatlakozik- A nyilvános állomások száma az utóbbi négy évben eeyharmaddal bővült. A legtöbb nyilvános állomás megyeszékhelyünkön és Jászberényben található. Segélykérő állomás minden községAz új szolnoki telefonközpont szerelését végzik a BHG budapesti gyárának dolgozói (Fotó: Mészáros) ben működik. A távhívó hálózatba 1986-ban csak a megyeszékhely volt bekapcsolva, nemzetközi távhívásba ■ pedig egyetlen település és ’állomás sem. A megyei pártbizottság határozata szerint a műszaki fejlődés meggyorsítása érdekében kimondta, hogy „ a termelő infrastruktúrán belül kiemelten kell javítani a hírközlés műszaki színvonalát” ... Ennek értelmében a VII. ötéves tervidőszakban — a szűkülő állami anyagi lehetőségek ellenére — a távközlésben jelentős fejlesztést terveznek, főként közületi és lakossági hozzájárulásokkal, illetve telefonkötvények kibocsátásával. A várható mintegy tizenhatezer-hétszáz új főállomással megkétszereződik a beszélőhelyek száma, amelyek mind automata kapcsolásúak lesznek. Ezzel a megye számottevő lemaradást pótol, és kielégíthető a több mint hat és félezer, ezen belül Szolnokon az ötezer várakozó igénye. A szolnoki gócközpont fejlesztése előreláthatóan 1988. decemberében fejeződik be. Elkészül Szolnokon a tizenötezres, Martfűn az ezres és Űjszászon a hatszázas kapacitású automata telefonközpont. Jelenleg a szolnoki távbeszélő központ műszaki épületének kivitelezése és a kábelek lefektetése folyik. Elkészült a martfűi és az új- szászi központ terve is. A költségek fedezésére a szolnoki körzetben kötvényt bocsátanak ki. Várhatóan Jászberényt, Martfűt és Tiszafüredet is bekapcsolják a távhívásba. Tiszafüreden még ebben a tervidőszakban kétezres kapacitású központ létesül. A tiszafüredi góckörzetben Abádszalókon és Ti- szaörsön négy-négyszázas, Tiszaszentimrén kétszázas központot telepítenek. A beruházáshoz szükséges pénzösszegnek negyven százalékát az országban eddig még nem alkalmazott telefontársulás létrehozásával biztosítják. A karcagi gócközpontot és góckörzetet is várhatóan kiépítik. Karcagon kétezres kapacitású helyi központot telepítenek. Kisújszálláson és Kunhegyesen ezer-ezer. Kunmadarason négyszáz és Kenderesen kétszáz kapacitású központot terveznek üzembe helyezni. Központi fejlesztési keretből növelni kívánják a nyilvános állomások számát, folytatni a kézi kapcsoláisú központok rekonstrukcióját és az egyéb fejlesztéseket. Látható tehát, hogy a távközlésben az elmúlt negyedszázadban — az önmagához mért fejlődés ellenére — a megye országos helyzethez viszonyított elmaradása valamivel fokozódott. Jelenleg a legproblémásabb a megye- székhely és még néhány település telefonellátottsága. A VII. ötéves tervidőszakban a távbeszélő szolgáltatásban nagymértékű javulás várható, de ehhez a lakosság hozzájárulása is szükséges. A feszültség azonban Jászberény, Kunszentmárton és Törökszentmiklós körzetében változatlanul fennmarad, mert ezekben lényeges fejlesztés nem történik. dr. Végső Zoltán a KSH Megyei Igazgatósága főmunkatársa Minden bizonnyal hagyomány teremtődik: a Magyar Úttörők Szövetsége megyei elnöksége a művelődési intézményekkel karöltve az idén másodszor indítja el a Kalandos nyár elnevezésű programsorozatot a vakációjukat töltő gyerekek számára. Hogy az ötlet mennyire hasznos, tavaly nyilvánvalóvá vált. hiszen mindig gondot okoz a felnőtteknek, mivel töltsék hasznosan a szünidejüket az általános iskolások, és a nyári kalandozás a múlt évben igazán hasznos volt. A sorzat kitalálói és gazdái ez alkalommal is megjelentettek egy füzetecskét, amely részletesen tartalmazza: milyen időtöltést kínál a Verseghy Könyvtár, a Szolnok Megyei Múzeumi Szervezet. a Hazafias Népfront, a Ságvári Endre Művelődési Központ és a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ. Rajtuk kívül még számtalan kis és nagy intézmény vesz részt az akciókban, megany- nyi szellemi és testi próbatételre serkentve a fiatalokat. A Pajti portyák keretében a Megyei Könyvtár gyermek- könyvtárosai err© a nyárra is meghirdetik könyvtári játékukat, amelynek elsődleges célja, hogy a gyerekek jobban megismerjék szűkebb pátriánk művészetét, múltját és jelenét. A vakációs játék faladatait augusztus 15-ig minden második szombaton közöljük. A jó megoldásokat beküldők között értékes könyveket sorsolnak ki. A Megyei Múzeumi Szervezet történeti emlékhelyek felkutatására biztatja pályázatával az úttörőket. A feladat nem egyszerű, ám izgalmas, mert az iskolások a lakóhelyükön meg kell. hogy keressék a történelmi vonatkozású épületeket, azok építésének idejét és célját, a hozzáfűződő hagyományokat. De felkutathatják a városuk, falujuk egyes részeihez kapcsolódó történeti eseményeket. a településrészletek egykori elnevezéseit és azok eredetét. A Damjanich János Múzeum október 10-ig várja a pályamunkákat. Ugyancsak a Múzeumi Szervezet a meghirdetője a sportszerű, szabadban végezhető népi játékok összegyűjtésére kiírt pályázatnak. A sikeres pályázók egyébként jutalom-táborozáson vehetnek részt, amellett könyvjutalmakat is kapnak. A Ságvári Endre Művelődési Központ játszóházi programokat rendez, a MMIK pedig megnyitotta a nyári játékok házát, amelyben gyermekműsorok, kézműves foglalkozások várják az iskolásokat. Az utóbbi intézmény szabás-varrás tanfolyamokat is hirdet a szünidőzőknek, a Tisza Antal Úttörőház pedig a sütésfőzés titkaival ismerteti meg őket. Az Űttörőház egész nyáron nyitva tart és színes elfoglaltságokat kínál. Természetesen nemcsak a szolnoki, hanem a megye valamennyi úttörőháza nyitott kapukkal „vakációzik”, hogy a diákok egy percig sem unatkozzanak. A Kalandos nyár akcióba bekapcsolódik több település művelődési háza, könyvtára és mozija is. A kirándulások kedvelői se maradnak program nélkül, hiszen Szolnok megye bővelkedik természeti szépségekben. történelmi látnivalókban. kiállításokban. A nyár — sajnos — a gyermekbalesetek szaporodását is meghozza. Talán segít a balesetek megelőzésében a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács pályázata, amely a KRESZ-ben foglaltak ismereteire épül, így remélhetőleg azok a gyerekek kevésbé lesznek figyelmetlenek az úttesten, akik részt vesznek a Kalandos nyár műsorfüzetében részletesen meghirdetett pályázaton. Szintén a megelőzést, pontosabban az egészség megóvását szolgálja a Köjál egészségügyi totója, amelynek nyertesei tárgyjutalmakat kapnak.- bj Egy kór dokumentumai Juhani Nagy János: AIDS Egy kór dokumentumai — egy kor dokumentumai — ez az alcíme a szerző könyvének, amelyet a Lapkiadó Vállalat adott ki a Magyar Média közreműködésével. Mint ahogy a bevezetőben is olvashatjuk, a könyv a betegséggel nem mint egészségügyi kérdéssel, hanem, mint társadalmi jelenséggel foglalkozik. AIDS — először csak az emberek kíváncsiságát keltették fel azok az újságcikkek, amelyeknek címében olvashattuk e szót. Aztán a kíváncsiak megkomolyodtak, már a „tudni—akarom—mi —történik” igényével olvasták az újabb híreket. Nem kevés azok száma, akik ma már szorongva veszik kezükbe az AIDS-tudósításokat. Hiányt pótol Juhani Nagy János könyve. Összefoglalja mindazt, amit eddig az újságokban olvashattunk a betegségről, de ír azokról az eseményekről is, amelyeknek híre nem jutott el hozzánk, vagy nem figyeltünk rájuk. Végigkíséri a betegség történetét az első — felkutatható — esettől kezdve a legutóbbi hónapokig. Korrekt, tárgyilagos, pontos tájékoztatást ad az AIDS történetének fordulópontjairól — amikor elnevezték a betegséget, amikor azonosították a vírust, amikor megpróbálták gyógyszerekkel befolyásolni stb. A külföldi és magyar sajtó híradásai éppúgy szerepelnek a könyvben, mint az AIDS híres áldozatának — Rock Hudson — élettörténete. A szerző ellátogat nyugati klinikára, ahol szerzett immunhiányban szenvedő betegeket ápolnak, beszél a halálraítéltekkel. Erénye, hogy nem a szenzációt keresi a témában — holott az kínálkozik — hanem okosan, higgadtan fogja kézen az olvasót, és vezeti be a rettegett kór ma már ismert tényeinek világába. — pé — A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ táncstúdiója, közismert nevén a Szolnoki Balett immár az ötödik alkalommal tárta három estén át a közönség, a szülők és a láncszerető érdeklődők elé az évad eredményeit reprezentáló záró műsorát — Mozsonyi Albert balettmester irányításával. A több mint száz növendék közel négyórás színes, igényes, látványos és kedves műsora meggyőzően bizonyította, hogy kialakult a megyeszékhely közművelődéséA Szolnoki Balett záróvizsgáján Bravúros táncszámok, férge nek egy olyan sajátos és rangos színfoltja, amely eddig hiányzott, és gyorsan népszerűvé vált. Ezt nemcsak a tömeges érdeklődés és a bemutatott táncszámok magas színvonala bizonyítja, hanem az is, hogy a tizenévesek közül mind többen „rabjai” ennek a közösségi testmozgás-művészetnek, amely végül is a szépre, a fegyelemre, az ember tiszteletére nevel. Felvételeinken a nagysikerű záróvizsga néhány emlékezetes pillanatát örökítettük meg. (Fotó: Korányi Éva)
