Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

1987. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tíz megye fiataljai tanácskoznak Szolnokon Tegnap kezdődött, és va­sárnap délutánig bárt Szol­nokon a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó KISZ-titkárok regionális ta­lálkozója, ama egyben a hús- védnökségi napok zárása is. A tíz megye és a főváros fiataljai pénteken délután üzemlátogatások keretében ismerkedtek megyénk gazda­ságával, ma és holnap pe­dig, a MÉM, a KISZ KB, A fiatalok és a róluk idő­ben gondoskodó szülők kö­rében egyre népszerűbb az ifjúsági takarékbetét, melyet több mint 15 éve hozott lét­re az OTP. Megyénkben az elmúlt év végén az OTP 24 135 ifjúsági takarékbeté­tet vezetett, ezen összesen 440 millió forint gyűlt ösz- sze. Tavaly áz ifjúsági taka­rékbetéttel rendelkezők kö­valamint az ágazati szak­szervizetek — ÉDOSZ, MEDOSZ — meghívott kép­viselőinek részvételével ha­zánk élelmiszergazdaságának gondjairól tanácskoznak. A „komoly” programok mellett természetesen jut idő a szórakozásra és a já­tékra is. Az esemény színhe­lye a Helyőrségi Művelődési Otthon lesz. zül családi és társasház épí­téséhez százkilencvenöt, la­kásvásárláshoz háromszáz- harmincötén igényeltek OTP-kölcsönt, további száz­hét fiatal pedig magántulaj­donban lévő lakás megvéte­léhez vett fel kölcsönt. Az áruvásárláshoz, . szőnyeg, bútorok beszerzéséhez köl­csönt igénylők száma is meghaladta a háromszázat. Számítógépek az ügyintézéshez A jogalkalmazás jogpoliti­kai elveinek tanácsi szintű alkalmazásáról tárgyalt — Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökének ve­zetésével — pénteki parla­menti ülésén a Tanácsi Koordinációs Bizottság. A testület különösen időszerű­nek minősítette az ügyinté­zés szakszerűbbé tételét, an­nak meggyorsítását, az ügy­felek udvarias fogadásál, el­igazítását és pontos tájékoz­tatását, valamint az állami és az állampolgári fegyelem erősítését. A bizottság ezután a ta­nácsi informatikai számítás- technikai rendszer fejleszté­sével, valamint a tanácsi nyilvántartások és adatszol­gáltatások egyszerűsítésének feladataival foglalkozott. In­dokoltnak tartotta az integ­rált tanácsi információs rendszer kiépítésének meg­kezdését, a tanácsoknál használt mikroszámítógépek programellátásának mielőb­bi megoldását. Népszerű az ifjúsági takarékbetét HA AZT MONDOM: KÁBELTÉVÉ... A választék tizenkét rádió- és huszonkét tévéprogram Antennaerdő a Vízügyi Székház tete­jén. A Gelka Budapesti Antennaüze­mének szerelői szerencsére már a szerdai eső előtt végeztek a „magaslati” munkálatokkal A professzionális Hirschmann berendezés beüzemelése is megkezdődött a héten. (Fotó: Dede Géza) A 83 méter ma- magas Vízügyi Székház * tetején három antennaár­boc mered az ég­nek, rajtuk ponto­san huszonnyolc antenna. — Ezeknek a speciális árbocok­nak a felállítása volt a legnehe­zebb — mondja Nagy Sándor, a Gelka Budapesti Antennaüzemé­nek szerelésveze­tője. A Vízügyi Szék­ház 15. emeleté­nek 18-as szobá­jában beszélge­tünk, a főállo'más műszaki helyisé­gében. Hogy mi­ért volt nehéz? Mert lújdonságnak számítanak a te­tőkön rögzített ro­busztus vasszer­kezethez csatla­kozó árbocok, mint ahogy új­donság hazánkban a Hirschmann fő­állomás is, azaz a professzi­onális berendezés, amely az antennák vette jeleket a ká­belekbe továbbítja. Miről is van szó? Ne ke­verjük a dolgokat! Szeren­csére gazdagok vagyunk; Szolnokon működik tudósí­tói irodája a TV Híradónak, a Széchenyi városrész egy részén vehetők a városi te­levízió adásai (figyelem, két különböző cégről, a Szolnok városi és a Magyar Televí­zióról volt eddig szó!). Ami pedig most épül — a városi tanács beruházása­ként — az egy olyan anten­na- és kábelrendszer, ame­lyet néhány év múltán talán az egész város használhat. Nézzük, mit tud ez a „ká­beltelevízió”! Az antenna- rendszer és a berendezés ve­szi és továbbítja a magyar rádió URH programjait, te­hát a Kossuthot, a Petőfit, a 3. műsort és a Danubius Rádió műsorát. A 4 osztrák, a 4 jugoszláv rádióprogra­mot — köztük az osztrákok zenei programját és a sza­badkai magyar nyelvű adá­sokat —, ezenkívül három csehszlovák és egy román rádióprogramot, valamint igény esetén továbbíthatja a szolnoki rádió műsorát — közvetlenül a stúdióból, URH sávban, ami eleve jobb minőségű, mint a mostani, a középhullám. Ez utóbbi le­hetőség kihasználása a Ma­gyar Rádió illetékeseinek döntésén múlik. A tv adók: mindkét ma­gyar műsor, a csehszlovák kettes program, a jugoszláv belgrádi főprogram — ez új­donság lesz Szolnokon — és az újvidéki tartományi prog­ram — amelynek a műsora a Néplapban régóta olvasha­tó —, a moszkvai egyes és hetedikként a Szolnok Váro­si Televízió műsorait tovább- bítja kábelen a berendezés. Adókimaradás esetén folya­matos színes beállítóábrát sugároz a főállomás — ilyen sem volt még Szolnokon! összesen egyébként huszon­két tv műsor vételére és to­vábbítására alkalmas a be­rendezés — közöttük a maj­dani műholdas programéra is —, valamint elképzelhető, hogy a városi televízió szol­gáltatásaként önálló „mozi­csatorna’’ is lesz. A választék a „kábeles” szolgáltatások köre tehát igen bőséges. Mikoé lesz mindebből valóság? — kér­dezheti az olvasó most, az antennarendszer kiépítésé­nek, a főállomás üzembe he­lyezésének idején. És meny­nyibe fog kerülni a szolno­kiaknak? — tehetik hozzá mindjárt a .zsebbevágó” kér­dést is. Nos, az első kérdésre a vá­lasz; folyamatosan építik ki az antennarendszert. A má­sodikra pedig; egészen biz­tos, hogy fizetni kell érte. Menjünk sorjában! A Víz­ügyi Székházban lévő főállo­másról 4 törzsvonal indul, amelyek mentén — 5—600 méterenként erősítő szekré­nyeket helyeznek el — a ká­belek onnan ágazhatnak le. Az egyik irány az Ady Endre úton és a Keskeny János úton vezet a Széchenyi városrészre a Rigó útig. A másik a főállomástól a Be­loiannisz úton és a Tanács- köztársaság útján keresztül a vasútállomás környéki la­kótelepre. Ennyi épül ki az idén, s ez összesen hétezer lakást jelent. Ez a második fővonal a későbbiekben a József Attila úton halad to­vább a vegyiművekig, a har­madik fővonal a Zagyva közműhídján megy át és a Zagyván túli területeket kapcsolja a rendszerbe, a negyedik a Kossuth tér érin­tésével halad a Tisza-hídon át a Kertvárosba és Szanda- szölősne. A kábelrendszer közmű lesz, a tanács a kiépítése után határozza meg a köz­műfejlesztési hozzájárulás mértékét, a lakásokba veze­tett kábelek használói a szol­gáltatások választékával ará­nyosan — lakásonként — fi­zetik majd a használati dí­jat. Hogy mit tud valójában a rendszer, arról már a nyáron ízelítőt láthatnak az érdek­lődők a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban és a Centrum áruházban. — E — Zsebünkben vájkáló tolvajok Avagy biztonságban van-e, amit megtermelünk? Nem elég egy terméket előállítani, meg is kellene azt védeni — ez a kétszer kettőnek hangzó megállapí­tás motoszkál az ember fe­jében, amikor a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitány­ság népgazdasági és társa­dalomtulajdon védelmi osz­tályának munkatársaival be­szélget. A gazdasági szférá­A közelmúltban Fehér Jó­zsef alezredessel az osztály vezetőjével Jászberénybe in­dultunk. Hogy miért éppen oda? Erre sajnos, indíték volt bőven. Nemrég hozott ítéletet a bíróság Suba Ist­ván és Terjéki György ügyében, akik hűtőgépeket loptak szériában. Arra let­tünk volna kíváncsiak, mi­lyen tanulságokat vontak le az esetből azok, akiknek a közvagyon megőrzése lenne a feladatuk. Első utunk a városi kapi­tányságra vezetett, ahol dr. Rolkó István százados, bűn­ügyi osztályvezető nem tu­dott túl sok szívderítőt mondani. — A gyárakban, munka­helyeken sok hiányossággal találkoztunk, sömmázta a kapitányság tapasztalatát dr. Rolkó István, aztán vé­lekedését tényekkel is meg­erősítette. — A Terjéki ügyben egy ellopott antenna vezetett nyomra: az égjük gépkocsiról eltűnt ez a tartozék és Ter­jéki autójának az ülésén bukkantunk nyomára. Egy ilyen „enyveskezű” ember­nek nem árt megnézni a környezetét: házkutatást tar­tottunk a jászjákóhalmi há­zában és 22 ezer 500 forint értékben találtunk hűtő-fa­gyasztó és egyéb készüléke­ket. Főnökénél, Suba Ist­vánnál 82 ezer forint érték­— De még ennél is „szebb” az, ami a Hűtőgépgyár jász­árokszállási üzemében tör­tént. Ceglédi Gyula rendész leíratott magának egy selejt palástot — és vadonatúj fn- gyasztóládákat hozott ki a papírral, mint mondotta, az orvosának. Ez a gyári veze­tés tudomására jutott, le­folytatták a fegyelmi vizsgá­latot és a tolvaj rendészt bércsökkentéssel „büntet­ték”. De tudunk arról is, hogy a kötelékünkből íegyel- mileg elbocsátott rendőrrel folytattak előrehaladott tár­gyalást: ugyan legyen már rendész a Hűtőgépgyárban... Hogy nemcsak a gyárban van számtalan veszélynek kitéve a termék, azt Rolkó százados egy szemléletes példával igazolta. Kocsiba ültünk és kimentünk a jász­berényi vasútállomásra, ahol a teherárúk rakodók placca alaposan kiesik az ellenőr­zés látószögéből. A húsvéti ünnepek alatt itt sorakozott több mint 20 hűtőláda. Egy láda súlya 60 kilogramm, így semmi nehézséget nem okozott a rakodótér mellé állni személygépkocsival és betenni egyet a csomagtar­tóba. Alighanem a locsolko- dók, nagyvonalú figyelmet­lenségével magyarázható, hogy csak egyetlen egy hű­tőláda talált így gazdára... A gépkocsiban a százados már-már anekdotába illő történetben mesélte el a ban legalább olyan felhábo­rító „krimiknek’’ lehet ' ta­núja az ember, akár az erő- szaLkps cselekmények műfa­jában. Sőt, az erkölcsi meg­rendülés talán elemibb ere­jű ott, ahol köztiszteletben álló vezetők nyúlnak a kö­zöshöz, vagy azok lopják a gyári vagyont, akiknek egyéb iránt éppen az őrzés lenne a feladatuk. ben találtunk hűtőgépgyári termékeket. A módszerük nem volt túl szellemes; mi - után a szalagról lekerült termékeket nem vételezték be azonnal a raktárba, így egy ideig „senki földjén” áll­tak a szekrények. Ezalatt rakták meg velük Terjékiék a Nivát és vitték ki akadály­talanul a teherportán, ahol természetesen a portások sem álltak a helyzet magas­latán. Hogy aztán a szerke­zetekhez gyári szám is kel­lett? Ezekből az öntapadós címkékből bárki vehetett amennyire szüksége volt. — Ez a duó elnyerte a büntetését, de vajon tanul- tak-e belőle a többiek? — kérdem dr. Rolkó Istvánt, amint utólag kiderült kissé naivul. A százados olyan ingerült lesz, mintha őt magát káro­sították volna meg: — Arról szó sincs, hogy nagyobb be­csülete lenne a közös va­gyonnak. A Suba eset után belebotlottunk egy újabb „gyűjtögetőbe”: négy komp­resszort vittek ki a gyárból, egy IFA tehergépkocsi ülése mögött volt az „áru” egy kabáttal letakarva: Vagy: egy közúti ellenőrzés során olyan termékre leltünk a gépkocsin, ami nem állt rajta a szállítólevélen. Két palack és egy fagyasztópalást helyett csatlakozó dugvillák, fagyasztó ajtók, kosarak ke­rültek elő. jászfényszarui fiatalember esetét a Merkúrral. A vál­lalkozó szellemű férfi fel­utazott a csepeli telepre, be­sétált a portán, aztán beült egy Dáciába, és a gépkocsi­val hazajött Fényszarura — természetesen fizetés nélkül. A rendszám nélküli jármű­vet nem tudta értékesíteni, a dolognak azonban itt még nincs vége. A kapitányság­ról telefonáltak a Merkúr telepre, hogy jöjjenek a meg­talált gépkocsiért. Azt a vá­laszt kapták, hogy náluk bi­zony nem hiányzik egyetlen autó sem. Végül, csak sike­rült őket rábeszélni, hogy elvigyék. Ugyancsak cifra a Szoltisz jászkiséri gázcseretelepének esete is. Ide tavaly májusban törtek be először és vittek el 10 palackot 20 ezer forintér­tékben. Az első sikereken felbuzdulva a következő hó­napokba még ötször törtek be ide és a kár immár 100 ezer forint, miközben a Ti- gáz és a Szoltisz egymásra mutogat: ki a felelős azért, hogy a cseretelepet estére nem lehet kivilágítani? Érthető, hogy a dolgozók többsége mély felháboro­dással ítéli el az ügyeskedő szarkákat és a jobb érzésű munkások szeretnék bizton­ságban tudni az általuk megtermelt javakat. Hogy milyen rendszabályokat fo­ganatosítanak hasonló esetek megőrzésére? Trencsán Gyu­la a gyár általános biztonsá­gi főosztályvezetője el­mondta, hogy néhány ügy­viteli előírás megszigorítá­sával megpróbálják elejét venni annak, hogy nem tel­jes értékű anyagok papírjá­val esetleg vadonatúj ter­mékek hagyhassák el a gyá­rat. Véleménye szerint a rendészeti állomány jelenle­gi összetételében nem felel meg valamennyi követel­ménynek, ám ezen az ala­csony alapbérek miatt vál­toztatni nem áll módjukban. Technika és összefogás Szóba jött egy fegyveres va- gyonőrség felállításának ter­ve is, ezt azonban létszám problémák miatt elvetették és inkább a korszerű techni­kát állítják hadrendbe. Egy számítógéppel kombinált elektronikus őrzőrendszert építenek lk;i a kerítés men­tén, amely rögzít minden gyanús tevékenységet, s az esetet visszajátszva rekonst­ruálhatnak minden vagyon elleni cselekményt. Megszi­gorították a motozást és az ellenőrzést a teherportán, ennek ellenére a főosztály- vezető továbbra is a rendé­szeti állomány tagjainak al­kalmasságát és megbízható­ságát tartja döntő tényező­nek. Véleménye szerint a Suba-ügy azért okozhatott ilyen jelentős kárt a gyár­nak, mert az őrzők között annál is nagyobb volt az összefonódás, ami az eset kapcsán felszínre került... Szabó Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát kérdeztük meg, miként jut nyugvópontra véglegesen a közvagyon biztonságának dolga? — Valamennyi politikai fórumot felhasználunk a közgondolkodás formálá­sára — kezdte egy szerte­ágazó stratégia ismertetését az első titkár. — A közel­múltban az ügyészség bevo­násával elemzést készítet­tünk a hasonló esetek indí­tékairól. A vezetői megbe­széléseknek sűrűn napirend­je a munkafegyelem szigorí­tása és a közvagyon őrzése. Az igazi frontáttörés azon­ban az, hogy a városi kapi­tányság személyi állománya ma már képes bármilyen feladat megoldására. Nem volt ez mindig így, ám az utóbbi egy-két évben meg­nőtt a bizalom a rendőrség iránt. Nem véletlenül, hi­szen Jászberényben a kapi­tányság vezető posztjaira — a város nem kis áldozatvál­lalásával! — olyan szakem­bereket állítottunk, akik rendelkeznek az előírt kép­zettséggel, ráadásul vala­mennyien ambiciózusak, tennivágyóak, bizonyítani akarják elhivatottságukat Állíthatom, hogy az ő bűnül­döző, feltáró munkájuknak is nagy része van abban, hogy a köztulajdon ellen vétők elnyerték méltó bün­tetésüket. Mit lehet mindehhez hoz­zátenni? Minden egyes hűtő- szekrény vagy egyéb, kísér­tésre csábító termék mellé nem lehet egy-egy rendőrt állítani. Azoknak kell tehát szoros kordont vonni köré, akik kezük munkájával lét­rehozták. Hiszen a tolvajok mindannyiunk zsebében váj- kálnak, s törvénytelenül markolnak sokat mindannyi­unkéból! Palágyl Bél» Lopott antenna vezetett nyomra Csoda, hogy csak egyet vittek el A Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat Gyer­mek és Munkahelyi Ét­keztetési Leányvállalatá­nak tűrkevei központi főzőkonyhája négysze­res kiváló egység. A konyha a Tiszántúli Au­tójavító Vállalat terüle­tén található, s mint­egy 800 dolgozó munka­helyi étkeztetését bizto­sítja, valamint a diákok­nak főznek ebédet. (Fotó: Nagy Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents