Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

Nemzetközi körkép 1987. MÁJUS 1. Magyarország és a harmadik világ A Magyar Népköztársaság elvi külpolitikájával, po­litikai és gazdasági érdekei­vel összhangban az elmúlt évtizedekben tudatosan tö­rekedett kapcsolataink szé­lesítésére és fejlesztésére a fejlődő világ országaival. Külkapcsolati rendszerünk­ben a fejlődő országok sú­lya és szerepe növekszik, bár együttműködésünk történelmileg rövid távra nyúlik vissza. Számos tényező indokolja, hogy napjainkban kellő fi­gyelmet fordítsunk a fej­lődő világra. Politikai elve­inkből eredően szolidárisak vagyunk a politikai-gazda­sági függetlenségük megszi­lárdításáért küzdő fiatal fejlődő országokkal, erőnk­höz mérten támogattuk és támogatjuk a társadalmi fejlődés haladó útját válasz­tó államokat. Minden fóru­mon határozottan kiállunk az arab országok, a palesz­tin nép igazságos ügye mel­lett. Szolidárisak vagyunk az afrikai frontállamok har­cával, az apartheid politika ellen, valamint a Namíbia függetlenségéért küzdő erők­kel. nemzeti felszabad! tási mozgalmakkal. Külgazdasági érdekeink szempontjából is lényeges kérdés, miképpen tudjuk a fejlődő államok mind szé­lesebb körével bővíteni együttműködésünket. Ha­zánk támogatja ezen or­szágok törekvéseit egy új, igazságosabb nemzetközi gazdasági rend megteremté­sére, amely valamennyi ál­lam egyenlőségén és egyen­jogú együttműködésén ala­pul. A harmadik világ or­szágaival kialakult politikai kapcsolataink rendezettek, ezek jól szolgálják külpoli­tikai céljainkat. A dinami­kus fejlődést mutatja, hogy amíg 1960-ban 20, 1970­ben 53, úgy jdlenleg ha­zánknak már 89 fejlődő or­szággal van diplomáciai kapcsolata. Lehetőségeink­kel és adottságainkkal, konkrét érdekeinkkel ösz- szefüggésben a kapcsolatok tartalma és mélysége ter­mészetszerűleg országon­ként és országcsoportonként eltérő. A kapcsolatok fejlesztésé­ben alapelvünk, hogy az a kölcsönös előnyök és érde­keltség elve alapján történ­jen. Készek vagyunk együtt­működésünk erősítésére minden fejlődő országgal, amely erre érdeklődést mu­tat. Tudatában vagyunk an­nak, hogy több fejlődő or­szággal a történelmi hagyo­mányok, a jelentős távolsá­gok, és nem kis mértékben az anyagi lehetőségek mind­két oldalon meglévő korlá­tozottsága miatt a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dési területek feltárása csak hosszabb folyamat eredmé­nye lehet. Tapasztalataink szerint a Magyar Népköz- társaság nemzetközi meg­becsülése és tekintélye, po­litikai és gazdasági gyakor­latunk miatt a fejlődő or­szágok széles köre kívánja a hazánkhoz fűződő kap­csolatok fejlesztését és bő­Jelentékeny szerepet ját­szanak a fejlődő országok hazánk külgazdasági kap­csolataiban. Az elmúlt évek során a velük folytatott külkereskedelemben elért több száz millió dollár ak­tívum nélkülözhetetlen volt az ország külkereskedelmi egyenlegének javítása szem­pontjából. Algéria, Egyip­tom, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Brazília, India, In­donézia. Irán, Pakisztán ha­Irta: Nagy Gábor kSlügyminiszter- helyettes A kapcsolatok fejlesztése mellett szól az is, hogy az ENSZ tagállamainak mint­egy háromnegyedét a 121 fejlődő ország alkotja, és ezekben a világ népességé­nek több mint fele él. A fejlődő világ — a fejlődő országok döntő többségét tömörítő el nem kötelezett mozgalom — a nemzetközi élet fontos és befolyásos té­nyezője, amely hatással van a nemzetközi erőviszonyok alakulására. Korunk legége­tőbb kérdéseinek — így a világbéke megőrzésének, a nukleáris katasztrófa elhá- ntásának. a leszerelés elő­mozdításának — megoldásá­ban a szocialista országok békepolitikájához nélkü­lözhetetlen hozzájárulás a fejlődő országok támogatása. inkkel az államközi együtt­működés különböző terüle­teit gazdasági-kereskedel­mi, pénzügyi, műszaki-tu­dományos, kulturális, kon­zuli és más jellegű egyez­mények szabályozzák. Po­litikai, gazdasági és egyéb területeken megvalósuló együttműködésünk fej­lesztését, a különböző nem­zetközi kérdésekben történő véleménycserét jól szolgál­ják a különböző találkozók. Tavaly például Nigéria, Zimbabwe és Szíria elnöké­vel került sor államfői szin­tű találkozóra, hazánkban fogadtuk Irán miniszterel­nökét. Kapcsolataink szé­lesítésére irányuló szándé­kunkat jelzi, hogy 1986-ban 5 afrikai, 4 ázsiai, 5 arab és 4 latin-amerikai ország vezetőivel folytattunk mi­niszterelnök-helyettesi. il­letve miniszteri szintű tár­gyalásokat. Az MSZMP XIII. kong­resszusának határozata szel­lemében megkülönbözte­tett figyelemmel építjük kapcsolatainkat a haladó, elsősorban az úgynevezett szocialista orientációjú ál­lamokkal. Társadalmi-gaz­dasági fejlődésük megszi­lárdítását, függetlenségük megőrzését tapasztalataink megosztásával, és mindin­kább a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok fejlesz­tésével segítjük. Angolával. Etiópiával. Mozambikkal és a Jemeni Népi Demokra­tikus Köztársasággal kap­csolataink megkülönböz­tetett jellegét Barátsági és Együttműködési Egyez­mények is kifejezik. Nagy fontosságúak azok a kapcsolatok, amelyeket az MSZMP a fejlődő országok­ban működő pártokkal, nemzetközi demokratikus szervezetekkel alakított ki. Ezek serkentőleg hatnak az államközi együttműködés elmélyítésére is Ugyancsak örvendetesen fejlődnek tár­sadalmi és tömegszervezeti kapcsolataink is. zánk fontos gazdasági part­nere, jelentős felvevőpiacai a magyar gépipari és élel­miszeripari termékeknek. Népgazdaságunk számára fontos nyersanyagokat, me­zőgazdasági termékeket a fejlődő országokból szer­zünk be. A gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban elért ered­mények mellett fel kell fi­gyelnünk arra is, hogy 1982 óta a fejlődő világgal foly­tatott kereskedelmi for­galmunk volumene csökken. Amíg 1982-ben összkivite- lünkböl a fejlődő országok még 12,8 százalékkal része­sedtek, úgy ez az arány 1986-ban 7,3 százalék volt. A tőlük származó impor­tunk részaránya összbehoza- talunkból ebben az időszak­ban 11,4 százalékról 5,6 százalékra, csökkent. Ennek oka elsősorban a fejlődő vi­lág gazdasági nehézségeire, legfontosabb partnereink, az olajtermelő fejlődő országok fizefőképessógénéíl romlá­sára vezethető vissza. Nem kis mértékben szerepet ját­szik ebben ugyanakkor az is, hogy egyre fokozódik a verseny a fejlődő országok piacain. Mindez arra figyelmez­tet, hogy gazdasági kapcso­latainkban még hiányoznak azok a kölcsönös. tartós munkamegosztási együtt­működési formák, amelyek nehezebb körülmények kö­zött is biztosítani tudják az együttműködésben jelent­kező gondok áthidalását. Külgazdasági céljaink ér­dekében mind sürgetőbb ex­porttermékeink piacainak ^szélesítése, versenyképes áruk kivitelének fokozása, hatékony együttműködési formák kialakítása. Ennek érdekében például fokozott figyelmet fordítunk a délke­let-ázsiai térség újonnan iparosodott országaival ki­bontakozó gazdasági kap­csolataink fejlesztésére. Hazánk szerény erejéhez mérten nyújt segítséget a fejlődő országoknak. A ré­szükre biztosított támoga­tásban a Magyar Népköz- társaság kiállja a nemzetkö­zi összehasonlítás próbáját, bár lehetőségeink — külö­nösen a jelen gazdasági helyzetben — meglehetősen korlátozottak. Mi azt a né­zetet valljuk, hogy a segít­ségnyújtásnak a fejlődő or­szágok hosszú távú társa­dalmi-gazdasági érdekeit kell szolgálnia, melynek leghatékonyabb formája a kölcsönösen előnyös együtt­működés. Iz itt tanulók Öregbítik jó bfrnevünket Támogatásunk egyik leg­fontosabb területe a fejlő­dő országok fiataljainak ma­gyarországi képzése. Eddig összesen 2600 diák végzett különböző magyarországi egyetemeken, és jelenleg is 2300-an folytatják tanul­mányaikat hazánkban. Az egyetemi képzés mellett kö­zépfokú szakképzésre is le­hetőséget biztosítunk, mint­egy 700 fiatal vesz ilyen irányú tanulmányokban részt. A végzett diákok ha­zájukba visszatérve többsé­gében nemcsak országuk égető szakképzett munkaerő hiányát enyhítik, de egyút­tal öregbítik a Magyar Nép- köztársaság jó hírnevét, nö­velik a hazánk iránti bizal­mat és együttműködési készségét. Megbecsülésnek örvend az a közel 800 ma­gyar szakértő, akik a fejlő­dő országokban dolgoznak. Munkájukkal eredménye­sen járulnak hozzá a kétol­dalú kapcsolatok erősítésé­hez is. Együttműködésünk a fej­lődő országokkal kiterjed az ENSZ-re és más nem­zetközi szervezetekre is. Álláspontjaink számos fon­tos világpolitikai és világ- gazdasági kérdésben talál­koznak és ez alapot nyújt a közös fellépésre. A nemzet­közi fórumokon történő sok­oldalú együttműködésre az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek tavalyi hararei értekezleté­nek határozatai nyújtanak további lehetőséget. Politikai kapcsolataink rendezettek vítését. Jelentősebb partnere­lereskedelem kölcsönös előnyökkel — Nézzen csak balra — bökött oldalba kísérőm, amint gépkocsink a forgal­mas hídfeljáróról Hanoi központja felé kanyarodott — itt állt a városba vezető országút egyik legfontosabb ellenőrzőpontja. Ám a szor­gosan pedálozó kerékpáro­sok mindenütt jelenlévő se­regében hiába csavargattam visszafelé a fejem, nem lát­tam semmilyen torlódást az árbódé jellegzetes épületé­nél. Intézkedések sorozata — Nem is láthat — ma­gyarázták később beszélge­tő partnereim, amikor a vietnami gazdaságban és közéletben zajló megannyi gyökeres változásról esett szó, — mert a legutóbbi rendelkezések egy része épp az ilyen, hátrányos hatású „díjbeszedő” állomások meg­szüntetéséről szólt. Kétségtelen, hogy az el­múlt néhány hét során a gazdaságirányítási rendszer már korábban elhatározott, de mindeddig jobbára csak halogatott korszerűsítését célzó intézkedések valóságos sorozata látott napvilágot. A külföldi látogató, aki — mint most jómagam, — ke­rek fél évtized távlatából igyekszik összehasonlítani a jelenlegi helyzetet a 80-as évek elejének állapotával, meg kell, hogy állapítsa: az új kezdeményezések fő cél­ja érezhetően az életszínvo­nal növelése, az ellátási ne­hézségek enyhítése, a társa­dalmi-gazdasági és szociális gondok orvoslása. Tény, hogy elhatározásban eddig sem volt hiány. A Vietnami Kommunista Párt Az áprilisi választásokon Nguyen Van Linh a VKP KB fő­titkára leadja szavazatát felelős fórumai, a Központi Bizottság különböző plénu­mái nemegyszer leszögezték már, hogy az előrelépéshez mindenekelőtt a zűrzavaros ár-, bér- és pénzügyi Viszo­nyok tisztázására, felülvizs­gálatára van szükség. A szű­kös jegyrendszer, a bérből és fizetésből élőket keményen sújtó infláció, az elmara­dottság ezernyi más terhe mind világosabbá tette, hogy valódi változás csak tudatos irányváltás, a gazdasági re­form következetes véghezvi­tele, a segélyek hatékonyabb félhasználása útján lehetsé­ges. Ennél is fontosabb azon­ban a belső termelési kedv növelése, a magánvállalko­zások hajtóerejének kihasz­nálása, lehetőségeinek széles körű könnyítése. Tisztább közélet Lényeges módosulások játszódnak le az indokínai baráti ország közéletében is. Folytatódik az államigazga­tás megtisztítása a korrup­ciótól, illetve az átalakulás akadályozóiként fellépő konzervatív személyektől. A kritikusabb légkör jól ér­ződött az április közepi nem­zetgyűlési választások kam- pányidőszakábam is, ami­kor nem ment ritkaságszám­ba a népképviseleti és taná­csi szervek munkájának nyilvános bírálata. A gazdaság és a politika kiterjedt területeit fogják át tehát az 55 milliós délke­let-ázsiai államban nap­jainkban zajló (bár helye­sebb lenne talán úgy fo­galmazni : felgyorsult) vál­tozások. A buddhista idő­számítás szerint jelenleg a Nyúl évében járó Vietnam vezetői tisztán látják: a kiútkeresés, az irányváltás elkerülhetetlen, ha le akar­ják rázni a gyengénfejlett- ség béklyóját, ha meg akar­nak birkózni a munkanél­küliség, a természeti csapá­sok, a demográfiai robbanás és a viszonylagos külpolitikai elszigeteltség gondjaival. Szegő Gábor Miedzylesie Varsó környékén van és a Lengyel Gyermekek Fa­sorának hívják. Ide ér­keznek » kis páciensek egész Lengyelországból és sok gyermek külföld­ről is. A Központ 1977- ben fogadta az első kis betegeket, de azóta Is to­vább fejlődik. Képün­kön: a Gyermekegészség­ügyi Központ szemklini­káján. Mikroelektronikai vezérlésű planetárium Cosmorama — a Zeiss újdonsága 1985-ben új planetáriu­mot avattak a kanadai Ed- montonban. Még ugyaneb­ben az évben Jénában is el­készült egy hasonló, modern csillagvizsgáló. Gyártója természetesen a világhírű CARL ZEISS JENA opti­kai kombinát. Az új kor­szerű nagyberendezés az el­sőként 1923-ban felállított „az ég megfigyelését szol­gáló technikai csodamű” ne­gyedik generációjához tarto­zik. Miben különbözik a COS­MORAMA, az új planetá- rium az elődeitől? Az egész berendezést mikroelektro­nika vezérli, és teljesen automatizáltan működik. 25 méteres átmérőjű kupolája alól, 30 fővetítőkészülék se­gítségével kereken kilenc­ezer állócsillag tanulmá­nyozható, így megfelelő nagyságban és világosan a Tejút, különböző csillaghal­mazok és csillagképek. A planetáriumhoz olyan beren­dezések is tartoznak, ame­lyek teljesen új hatásokat tesznek lehetővé. Ilyen pél­dául az a hatás, amely a lá­togatóban azt az érzést kel­ti, mintha ő maga közeled­ne egy bolygóhoz. Újdonságnak számít a gyorsaság szabályozó mű lényeges fejlesztése, amely­nek köszönhetően egy föld­körüli űrrepülés szinte a természetes idő eltelte alatt szimulálható. Mint a koráb­biak, az új planetárium is lehetővé teszi az égbolt moz­gásainak minden tetszés sze­rinti helyzetben történő meg­figyelését. A ZEISS-gyártmányok je­lentős helyet foglalnak el az űrkutatásban is. Kiemelke­dik közülük az MKF—6 tí­pusú multispektrális fény­képezőgép, amelyeket a szovjet űrhajókon használ­nak. A fényképezőgépeket különböző adatelemző be­rendezésekkel egészítették ki. 1976 és 1983 között húsz űrhajó személyzete dolgo­zott ezzel a technikával, s ez idő alatt mintegy 500 millió négyzetkilométernyi földfe­lületet fényképeztek le ve­le. Ugyanezt a feladatot száz, különlegesen felszerelt re­pülőgép negyven év alatt tudta volna elvégezni. A CARL ZEISS JENA cég planetáriuma (balról) a Nap, a Hold és a bolygók pontos. mozgását is bemutatja az álló csillagos égbolthoz viszonyítva. Mellette a cég másik külón- legessége: egy asztográf összeállította: Majnár József Irányváltás a Nyúl évében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents