Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-26 / 122. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 26 Kádár János köszöntése Az SZKP KB üdvözlete Az SZKP Központi Bizottsága üdvözletét intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárához. Az üdvözlet szövege a következő: Drága Kádár János elvtárs! Jeles jubileuma napján a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, valamennyi szovjet kommunista szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait küldi önnek. Az ön életútja, a forradalmár és kommunista életútja — méltó példája a marxizmus—leninizmus eszméi iránti hűségnek, a munkásosztály ügye szolgálatának, a népe sorsa iránt érzett magas fokú felelősségnek. A szocializmus létrejötte és megszilárdulása Magyarországon az országnak a gazdasági és kulturális fejlődésben, a szocialista demokrácia tökéletesítésében elért eredményei, a nemzetközi közösségben élvezett tekintélye megbonthatatlan kapcsolatban áll az ön alkotó gondolkodásával és önfeláldozó, sokoldalú tevékenységével. Hosszú évek óta a Magyar Szocialista Munkáspárt élén felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a szocialista közösség, annak intézményei és mai együttműködési formái fejlesztéséhez. Méltán örvend nagy tekintélynek a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, a forradalmi erők akcióegységéért és összeforrottságáért folytatott fáradhatatlan harcával kivívta a világ kommunistáinak mély tiszteletét. A kommunisták, az egész szovjet nép országunk hű barátját, a következetes internacionalistát, a pártjaink és népeink közötti mindenoldalú együttműködés fejlesztésének aktív harcosát tiszteli az ön személyében, ön többször járt a Szovjetunióban. Találkozásai mindig a szovjet és magyar kommunisták közötti barátság, őszinteség. bizalom és elvtársi viszony megszilárdítását szolgálják. A szovjet emberek érzéseit kifejezve kívánunk önnek, drága Kádár elvtárs, jó egészséget, frissességet, újabb sikereket a béke és a szocializmus javára, a testvéri magyar nép érdekében kifejtett tevékenységében. \ a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Mihail Gorbacsov Romániában (Folytatás az 1. oldalról) elválaszthatatlanul összefonódik az ön tevékenysége, kommunista elvhűsége és állhatatossága, politikai tapasztalata és valóságérzéke, mély embersége, igaz haza- fisága, s elkötelezettsége a haladás nemzetközi ügye iránt. Születésnapján pártunk tagsága és népünk nevében szívből kívánjuk, hogy jó erőben és egészségben munkálkodjék közöttünk a párt élén céljainkért, szocialista hazánkért, s az emberiség közös ügyéért, a békéért.” Ezután Kádár János válaszolt az üdvözlő szavakra. Az MSZMP főtitkárának válasza Kedves Elvtársak, Elvtársnők! Tisztelt Barátaim! Helyénvalónak és illendőnek tartom, hogy magam is szóljak néhány szót, bár ez — a személyes vonatkozások miatt — számomra nem könnyű feladat. Losonczi elvtárs kimondta a bűvös számot: 75 éves lettem. Hosszú s nehéz volt a megtett út mind személyi körülményeimet, mind társadalmi tevékenységemet tekintve. Tizenkilenc éves korom óta veszek részt szervezetten, aktívan a munkásmozgalomban. Visszatekintve elmondhatom, hogy utam nem volt kanyargós, nem tért ki jobbra vagy balra. Egyenes út volt. Hasonlattal élve: talán olyan, mint a hullámvasút, hepehupás, hol magasan emelkedik, hol mélyen süly- lyed. Így jártam én is az utamat, s talán elfogadható eredménnyel. Mi segített ebben? Mindenekelőtt az, hogy még fiatal emberként híve lettem a tudományos szocializmusnak, a marxizmusnak, a szocialista eszméknek. Ezzel kapott életem vezércsillagot, amely segített eligazodni dolgaimban, tennivalóimban. Nagy erőforrásom volt az is, hogy amikor fiatal' munkásember létemre a kommunista mozgalomba kerültem, tagja lettem egy nagy közösségnek: a párt, a szocializmus hívei nagy közösségének. Ettől kezdve az élet viharaiban nem voltam többé szélfútta, hulló falevél, vagy amolyan magányos farkas. Ez a nagy közösség nekem mindig segített, s mind a mai napig erőt ad. Még akkor is erőt adott, amikor fizikai értelemben el voltam szakítva attól a közösségtől, mert lélekben akkor is oda tartoztam. Még egy dolgot szeretnék említeni az embert segítő tényezők közül: nem magam miatt, hanem azért, mert a mai viszonyok között talán nem mindenki — s főként -nem minden fiatal — érti, érzi a család jelentőségét. Pedig minden embernek szüksége van személyes háttérre, s ha van, az nagy erőforrás. Egy szülő, testvér, feleség, valódi társ, egyszóval olyan család, amelyben köznapokon még viták is lehetnek, ám a nagy dolgokban, jó és rossz időben, tűzönvízen át kitartanak egymás mellett — ez nélkülözhetetlen támasz. Sajnálom, hogy ma ez az érték háttérbe szorult, lazulnak a családi kapcsolatok. Remélem, hogy a család, a családi közösség visszanyeri helyét igazi értékeink sorában Különböző alkalmakkor szóba kerülnek személyi tulajdonságok is. Én úgy vélem, hogy zsenik, korszakos jelentőségű emberek századok mércéjével mérve is ritkán születnek. Többen vannak, akik bizonyos tulajdonságokat, képességeket tekintve kiemelkedőek. de azok sem túl sokan. Viszont több az átlagos képességű ember. S ezzel korántsem akarok bárkit is lebecsülni, de ez tény. Mi segíthet egy átlagos képességű embert? Az, amit hétköznap így szoktunk mondani: szükség van rá. Ez óriási hajtóerő. Eszembe jut egy pálfai kisbirtokos, aki annak idején keményen ragaszkodott földjéhez és nem nagyon akart belépni a szövetkezetbe. Ez nála majdnem emberi tragédiához vezetett. Másfél év múlva megint ott jártam, és legnagyobb meglepetésemre hallottam, hogy az illető a szövetkezet megbecsült tagja, sőt brigádvezető. Találkoztam vele és megkérdeztem: mi indította magát arra, hogy 63 éves korára vállalja a brigádvezetést? Gondolkodott, majd így válaszolt: azt mondták, hogy szükség van rám. Csak eny- :nyi! S ez képessé tesz egy embert, hogy erejét megfeszítve még többet hozzon ki önmagából. Sokat segít a kötelességtudat is. Már munkásemberként megtanultam, a munkásmozgalomban mégin- kább: ha egy feladattal megbíztak, s azt elvállaltad, akkor minden erőddel azon legyél, hogy teljesítsd a megbízatást. Én eszerint éltem és élek. Manapság sok emberben felvetődik, hogy van-e értelme a harcnak, a munkának? Az én életutam és élettapasztalatom alapján állítom és bizonyítani is tudom, hogy igen, van értelme. Losonczi elvtárs említette, hogy én a régi időkben illegalitásban is dolgoztam. S amikor 1929-ben, 1930-ban már reálisan meg tudtam ítélni az ország helyzetét, akkor láttam, hogy az embereket a horthysta ellenforradalmi rendszer, a kapitalizmus minden átka sújtja: a kizsákmányolás, a munkanélküliség, az éhbér, a falusi szegénység, a létbizonytalanság, és sok minden más, amely megkeserítette a munkások, a parasztok, az alkalmazottak, az értelmiségiek életét. Ha ezt a képet felidézem magamban és a mára gondolok, akkor azt kell mondanom: van értelme a harcnak és a munkának, mert az óriási eredményeket hozott. A magyar nép a második világháborút követő időszakban történelmi sikereket ért el. Megvetette egy új élet alapjait. Vége szakadt a kapitalista kizsákmányolásnak, a földesúri önkénynek. Kiegyenesedhetett a dolgozó ember, a munkás, a paraszt, az értelmiségi öntudatra ébredt, s az egyes embernek meg társadalmi osztályának egyaránt méltósága lett. Népünk a szó igaz értelmében felszabadult, nemcsak a hitleri fasiszta megszállás, hanem a kapitalista rendszer alól is. Ez harcunk legnagyobb történelmi vívmánya. Ezt a képet az idősebbek maguk előtt látják, a fiatalabbak azonban nem. De nekik is tudniuk kell: Magyar- országot egykoron Európa legelmaradottabb országai között tartották számon. Elmaradottsága olyan nagy volt, hogy a felszabadulást követő munka és harc jelentős része ennek leküzdését célozta. Öriási eredmény, hogy ez sikerült. S közben az életkörü’mények is megváltoztak. 1956-ban ismét mélypontra kerültünk. De abból is kikapaszkodtunk. Anélkül, hogy a számok bűvöletébe esnék, arra azért hivatkozhatunk, hogy 1960- hoz viszonyítva Magyarországon az ipar termelése háromszorosára, a mezőgazdaságé kétszeresére növekedett, s az életkörülmények is ennek megfelelően változtak. Gyarapodtak az emberek, bővült a személyi tulajdon, arányosan egybevetve még nagyobb mértékben, mint a nyugat-európai fejlett tőkés országokban. Megfelelő színvonalú lett az ellátás, s bár egyidőben még féltünk is — úgymond — a fridzsider-szocializmus „veszélyétől” ma tény, hogy a családok csaknem 90 százalékának van hűtőszekrénye, mosógépe, nem is beszélve a televízió készülékről és sok minden másról. Minden harmadik család személygépkocsival is rendelkezik. Mindez a történelmi eredmények közé tartozik, amelyekért érdemes volt harcolni és dolgozni. Kedves Eivtársak! Mai helyzetünket az jellemzi, hogy jelentősek a vívmányaink, de érződnek a fejlődés gondjai is. Szemünkre vetik, hogy sokat foglalkozunk a gazdasággal. De mi műveltebb, egészségesebb, színvonalasan ellátott, szociális biztonságban élő lakosságot akarunk, s ennek alapja az eredményes gazdasági munka. Most az a feladatunk, hogy megtaláljuk á további kibontakozás útját. Ha kellő felelősséggel fogunk hozzá. ,s hatékonyan dolgozunk, akkor végre is hajtjuk ezt a feladatot. Pártunk, munkásosztályunk. parasztságunk, értelmiségünk. népünk sokkal nagyobb nehézségeken is úrrá lett. s ha ésszel dolgozunk. tisztességgel végezzük munkánkat, akkor meg is találjuk a kibontakozás lehetőségét és tovább haladhatunk a szocializmus felépítésének útján. Most mái nem érhetjük be csupán a talpon maradás programjával. Többről van szó! Meg kell szilárdítanunk az alapokat, hogy a gyorsabb fejlődés útjára léphessünk. Ehhez a szükséges feltételek adottak: szilárd a rendszerünk. erősek a gazdasági alapok és nagyok a szellemi erőforrások. S mindez egvüttjár az akarattal, azzal, hogy az emberek így nyilatkoznak: rendezzük ügyeinket, teremtsünk rendet, haladjunk előre. Mi erre akarunk és fogunk építeni. Mi a pártban és az országban is tovább akarunk haladni az eddigi irányba; még demokratikusabbá akarjuk tenni a pártéletet és az ország közéletét is, hogy az emberek minél nagyobb számban kapcsolódhassanak be a kérdések eldöntésébe. Javítanunk kell a pártmunkát, a munkastílust is. Most nekem úgy tűnik, hogy a pártéletben kicsit sok a szöveg, sok a formalitás. Egy-egy kérdésen el tudunk merengeni esztendőkig. Ezen változtatni kell; ésszerűen, bürokrácia-mentesen kell dolgozni. A reformok útján akarunk haladni. A pártnak, az ország vezetésének szembe kell néznie a reális valósággal, a szocialista építés napi kérdéseivel, s az új kérdésekre meg kell tanulni új módon válaszolni. Ez a reformok sorozatából áll. A forradalmon belül a szó tudományos értelmében még egy forradalmat csinálni nem lehet csak ellenforradalmat. De a forradalom nyi* tóttá úton az előrehaladáshoz reformokra van szükség. Űj és új megoldásokat kell kutatni és a párt szüntelenül ezt tette és teszi a jövőben is. Ehhez kérünk támogatást a dolgozó tömegektől, az ország lakosságától. A feladat ismert: előbb kell megteremteni azt, amit azután elosztunk. A szocialista elvek érvényesítését kapcsoljuk össze az érdekeltséggel, Mindezekre gondolva szólok arról — s nem akarok általános érdemekből magamnak tőkét kovácsolni, de talán nem értenek félre —, hogy amit a munkáspárt a felszabadulás idején ígért, azt minden hibánk ellenére alapjában teljesítette. S amit 1956 végén a megújított vezetés ígért, azt is betartotta, így kellett lennie, s így kell lennie a jövőben is. A párt erejét az egységből meríti, ami kiállásban, cselekvésben nyilvánul meg, s a cselekvés feltételeit kell megteremteni. Nem változott szövetségi politikánk sem, ugyanazt tesszük, amit eddig, de még jobban. Ne feledjük, hogy ez a szövetség hogyan és mire született. Pártonkívüli barátainkkal. a munkásokkal, a parasztokkal, az értelmiségiekkel a népi hatalom, a szocialista társadalmi rend alapjainak megvédésére és továbbfejlesztésére, a nemzet becsületének visszaszerzésére és gyarapítására, a nép és a nemzet boldogulására szövetkeztünk. S ezen az alapon fogjuk tovább erősíteni szövetségi politikánkat. Emellett kell kiállniuk a kommunistáknak, s arra kérjük szövetségeseinket, barátainkat: csatlakozzanak ehhez a valóban népi programhoz, hiszen jól tudjuk, hogy a szocializmus híve nemcsak az, akinek párttagsági könyv van a zsebében. Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy jelenlétükkel megtiszteltek. Szovjet kitüntetés A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Kádár János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárát a szovjet és a magyar nép közötti testvéri barátság és mindenoldalú együttműködés fejlesztésében szerzett érdemeiért. a béke és a szocializmus megszilárdításához nyújtott jelentős hozzájárulásáért, 75. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrendjével tüntette ki. (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a román Államtanács székházában megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Nicolae Ceausescu hivatalos tárgyalásai. Az első megbeszélés végeztével Nicolae Ceausescu díszvacsorát adott a szovjet vezető tiszteletére. Ezen mindketten pohárköszöntőt mondtak. Raisza Gorbacsova a nap második felében külön programot bonyolított le. Látogatást tett egy kötöttáru- gyárban, felkereste a román főváros egyik óvodáját, toA Szovjetunióban megelégedéssel fogadták az ENSZ közgyűlésének azt a döntését, hogy 1988-ban hívják össze a közgyűlés harmadik rendkívüli leszerelési ülésszakát — hangsúlyozta Javier Pérez de Cuellamak, az ENSZ főtitkárának címzett levelében Eduard Sevardna- dze, a Szovjetunió külügyminisztere. — A Szovjetunió azt várja, hogy az ülésszak a nemzetközi közösség építő jellegű és eredményes fóruma lesz, amely lehetőséget ad a fegyverkezési hajsza megfékezésére, bátor és általánosan elfogadott javaslatok kidolgozására, a külön A fegyverzetkorlátozás és a leszerelés érdekében teendő gyakorlati lépések szerepelnek a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének csütörtökön Berlinben kezdődő ülésén — közölte hétfői sajegyetértett abban, hogy a kapcsolatok további fejlesztésére mindkét fél részéről megvan a szándék. A gazdasági kapcsolatokban célszerű növelni a külkereskedelmi forgalmat stabilabbá tevő, korszerű együttműködési formák részarányát. Várkonyi Péter tárgyalásait követően Bernben találkozott ai svájci és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A külügyminiszter hétfőn a késő esti órákban hazaérkezett Budapestre. vábbá megbeszélést tartott a Román Országos Nőtanács vezetőivel. A tegnap reggeli bukaresti lapok, a Romania Libera és a Scienteia Tineretului sza- Lagcímes írásokban köszöntötte a szovjet vendéget és méltatták a látogatás jelentőségét. A nomán televízió helyszíni közvetítésben számolt be az ünnepélyes repülőtéri fogadtatásról. A látogatás alkalmából a Bukarest, nagyszállóban nemzetközi sajtóközpont nyílt, ahova 150 újságíró akkreditáltatta magát, köztük számos külföldi tudósító is. böző országcsoportok nézőpontjai érintkezési pontjainak felkutatására — írta a szovjet külügyminiszter és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész tevékenyen elősegíteni az ülésszak sikerét. A Szovjetuniónak meggyőződése, hogy az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozása érdekében szükség van a nemzetközi kapcsolatok átalakítására. Az ENSZ-közgyűlés újabb leszerelési ülésszaka nagyban hozzájárulhat a párbeszéd kibontakoztatásához, katonai és politikai értelemben vett konkretizálásához — hangsúlyozta levelében a szovjet külügyminiszter. tóértekezletén az NDK külügyminisztériumának szóvivője. A Varsói Szerződés tagállamainak legmagasabb szintű küldöttségei szerdán délután érkeznek meg az NDK fővárosába. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, aki hivatalos látogatást tett Svájcban, hétfőn megbeszélést folytatott vendéglátójával, Pierre Aubert-rel, a Svájci Állam- szövetség elnökével, külügyminiszterrel. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették többek között a két ország kapcsolatait, s megelégedéssel állapították meg, hogy azok az élet minden területén kielégítően fejlődnek. Várkonyi Péter és svájci kollégája Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy az ECONORG Számítástechnikai Közös Vállalat megnyitotta számítástechnikai szaküzletét, ahol — mikroszámítógépeket, yideoberendezéseket — részegységeket — perifériákat — software-eket — híradástechnikai cikkeket i bizománybán, valamint készpénzért felvásáriunk és értékesítünk. Külföldi katalógus alapján egyedi rendeléseket veszünk fel és rövid határidőn belül szállítunk (forintért). Ilözüietekct, magánszemélyeket, vevőket és viszonteladókat is kiszolgálunk. Vállaljuk vállalatok, kisszövetkezetek, szakcsoportok, gmk-k és magánkisiparosok számítástechnikai termékeinek bemutatását és árusítását. Nyitvatartási hétfő, kedd, szerda, pénteü: 9—16 óráig csütörtökön: 9—17 óráig szombaton: 8—12 óráig Szaküzletünk cime: Salgótarján, Ady Endre u. 1. (a piac mellett). Telex- 22 938(1 * ECONORG íeiex. £ a» SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KÖZÖS VÁLLALAT Sevardnadze levele az ENSZ ülésszakáról Újabb alkalom a nézőpontok egyeztetésére VSZ PTT-program Napirenden: gyakorlati lépések a leszerelésért Magyarország—Svájc Kliliigyminiszteri tárgyalások
