Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
xxxvin évf.84. az., 1987. ápr. 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A saját lábukon Sokszor elmondtuk már, hogy 1986. nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, a konvertibilis elszámolású kivitel nem érte el a tervezett szintet, sőt, növekedett — minden erőfeszítés ellenére — az adósságállomány. A szakértők hamar levonták a következtetést: ez az a pont, ahol meg kell állni, az 1985 —86-os évek elmaradó teljesítménye nem ismétlődhet meg az idén. A hogyan tovább kérdése már régóta tisztázott: a struktúraváltás, az export és ezen belül is a gazdaságos kivitel növelése, egyáltalán a magyar gazdaság hatékonyságának javítása. Csakhogy aminek a végrehajtása papíron egyszerűnek látszik, az a valóságban igen nagy próbatételekkel járhat. Gondoljunk csak a kohászatban már erőteljesen kibontakozó létszámleépítésre, illetve arra, mit jelent ez az ott dolgozó személyek számára. Nem kevesebbet, mint a korábban megszokott életmód feladását, szakmaváltást, munkahelyváltoztatást vagy éppen az átmeneti bizonytalanságot. Ezek a súlyos konzekvenciái annak a döntésnek, amely egyértelműen kimondja, a veszteséges és alacsony hatékonysággal dolgozó vállalatok támogatására, s főleg a támogatások megszokott módon történő növelésére a költségvetés tovább nem vállalkozhat. Sőt, ezek leépítését célozza meg. Az sem titok, hogy a költségvetés egyik legjelentősebb kiadása jelenleg a vállalatok támogatása. S be kell látnunk, hogy a veszteség finanszírozása mindannyiunk zsebéből veszi ki a pénzt. Kevesebb jut mindenre, ami számunkra fontos vagy éppen előnyös lenne. Ezt az érvet már számtalan helyen és fórumon hangsúlyozták, nemcsak az igaz- .gatók, hanem az érdekképviseleti szervek is, de az érvek között minőségi különbséget kell tennünk. Az önállóság szükségszerű velejárója, hogy a termelés, az értékesítés megannyi gondja a vállalatokat terheli. Első hallásra nagyon keménynek tűnik ez az állítás, ma számtalan rendelkezés, fölülről jövő utasítás szabja szűkre a vállalati önállóság mozgásterét. Am ez már jóval szélesebb — gondoljunk csak a vállalati tanácsok létrejöttére —, mint három, évvel ezelőtt. A megváltozott helyzet új típusú vezetőt, illetve irányítást kíván és számot kell vetni avval is, hogy nem az évről évre szakadatlan növekvő termelés, a tervek túlteljesítése az egyetlen reális és hasznos megoldás. Kétségtelen, hogy a jelenlegi adóterhek súlyosan visz- szavetik éppen a hatékonyan gazdálkodó és nagy nyereségre szert tevő vállalatok fejlődését. A jövő azonban a korábbinál szélesebb perspektívát kínál. A készülő adóreform várható hatásaként csökkenhetnek a vállalatok adóterhei és reálisabbá válik tevékenységük értékelése. Egy ilyen szisztéma pedig azoknak a vállalatoknak nyújt nagyobb lehetőséget, amelyek eddig valóban csak a magas elvonás és nem saját hibájuk miatt kerültek a pálya szélére. Amelyek így vagy úgy, de meggyőzően bizonyítani tudták, hogy képesek megállni a saját lábukon. Mert — egy mondatban összefoglalva — ez ma a követelmény. — L. M. — Mára Prágába várják Mihail Gorbacsovot A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására ma hivatalos baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba érkezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Csehszlovákiában igen nagy érdeklődés előzi meg Mihail Gorbacsov ma kezdődő hivatalos baráti látogatását. Ezt tükrözik mind az ország vezető személyiségeinek, mind a közvélemény képviselőinek az utóbbi napokban sűrűn elhangzó, a sajtóban is napvilágot látó megnyilvánulásai. A Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti, immár csaknem negyven éve hagyományosan jó kapcsolatok a szocialista építés közös eszméin és céljain alapulnak, s immár sok évtizede a politikai, társadalmi és gazdasági élet úgyszólván minden területére kiterjednek. Fejlődésük legfőbb tényezője és hajtóereje a CSKP és az SZKP közötti szoros együttműködés. A két ország a Varsói Szerződés szervezetének keretében és kétoldalú alapon is egyezteti külpolitikai lépéseit. A nemzetközi színtéren való egybehangolt fellépésük növeli a csehszlovák külpolitika tekintélyét és diplomáciai kezdeményezéseinek hatékonyságát, hozzájárul a szocialista közösség nemzetközi tevékenységének eredményeihez.. Csehszlovákiának a Szovjetunió a legfontosabb gazdasági partnere: vele bonyolítja le külkereskedelmi forgalmának immár 45 száza(Folytatás a 2. oldalon) MA: Szolnok megyeiek a nemzetközi szakkiállításokon 3. oldal Mikor, mennyiért juthatunk hozzá? 5. oldal Kottös műszak, hétvégi munka Mozgalmas a határ - Pótolják a kipusztult vetéseket a gazdaságok Szolnok megyében, ahol 170—180 ezer hektár tavaszi vetés vár elvégzésre, a végre kellemesre fordult időjárásban teljes erővel dolgozhatnak a földeken. A természet által okozott háromhetes késedelmet kétműszakos, jól szervezett munkával igyekeznek behozni, illetve minél kisebbre csökkenteni. A feladatokat növeli, hogy — bár teljes megyei felmérésre még később kerül sor — több gazdaságban a kemény tél érzékeny veszteségeket okozott. A vetések egy része kipusztult, ezek helyébe most a tavasszal vetnek kultúrákat, egy talpalatnyi földet sem hagynak műveletlenül. A Törökszentmiklósi Béke Tsz-ben kifagyott 720 hektár őszi árpát eddig 300 hektáron tavaszi árpával, illetve 100 hektáron zabbal pótolták. Ehhez a Vetőmagtermeltető Vállalattól időben megrendelték és megkapták a nyolc vagon tavaszi árpa és két vagon zab vetőmagot. A szövetkezet földjein 322 kisebb- nagyobb erőgép, 4 gabona- és 6 cukorrépa vetőgép üzemel, vagyis a teljes tavaszi munkához szükséges gépparkot sorompóba állították. A tsz csatlakozott az intenzív kukoricatermesztési programhoz 220 hektár területen. Hozzáláttak az öntözéshez szükséges berendezés kiépítéséhez, március eleje óta kétezer méter cső lefektetéséhez ásták ki az árkokat, ezekben a napókban kezdik a csőhálózat lerakását. A Jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben 1655 hektár szántóterületet vetnek be a tavasszal, ehhez jön még 200 hektár kipusztult őszi árpa pótlása más növényekkel. Hetven hektáron még a fagyos talajba mákot vetettek, a magok már kikeltek, szépen sorol a növény. A tervezett 108 hektár tavaszi árpia földbevételével is végeztek, és szerda estére a felülvetés- nek szánt 70 hektárnyi takarmánygabona vetését is befejezték. A jászboldogházi határban kettős és nyújtott műszakban dolgoznak, ezenkívül a szombati, vasárnapi napokat is intenzíven kihasználják. A 209 hektár lucerna telepítését a hét közepén kezdik meg. Amennyiben az időjárás továbbra is kedvező lesz, szervezett munkával tíz nap alatt pótolják a késői tavasz okozta teljes lemaradást. A Zagyvarékasi Béke Tsz- ben szerdáig 350 hektáron elvetették a cukorrépát, 100 hektár maradt még hátra. Ugyanennyi területen fejezték be a tavaszi kalászosok földbetéteiét. A 10 ezer hektár szántóval rendelkező gazdaságban nyújtott műszakban 90—100 ember és több tucat gép dolgozik. Ennek is tulajdonítható, hogy 800 hektáron elvégezték a talajelőkészítést, 3040 hektáron a repülőgépes fejtrágyázást, 400 hektáron földbe került és várja jobb sorsát a borsó. A Rákóczi falvi Rákóczi Tsz-ben két-három nap múlva végeznek a kora tavasziak vetéséve’l, így a napraforgóval és a kukoricával gyakorlatilag nem sokat késnek. Tegnapig a cukorrépa, a hagyma, a borsó, a lucerna, az olajlen, a tavaszi takarmánykeverék és a kapor javarésze a helyére került, a vegyszeres gyomirtást kereken ezer hektáron, a fejtrágyázást 2400 hektár földön fejezték be. A tsz gazdái bizakodóak, a természet behozza a késedelmet és gondos, fegyelmezett munkával, ápolással valamennyi növényféléből megalapozhatják a jó termést. A késői jég- olvadás miatt egy hét késéssel, április elsején indult meg a Balatonon a kompjárat. A Kisfaludy reggel hét órától délután ötig közlekedik Tihany és Szántód között, most még viszonylag kis kihasználtsággal. (MTI: Fotó: Arany Gábor) Tavaly év végén költözött új helyére, a volt Tsz Hotelbe a Túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet elektronikai üzeme. Jelenleg a TEXO kisszövetkezet részére digitális kijelzésű multimétereket (feszültség-, áram- és ellenállásmérő) készítenek. Felvételűnkön Kovács László készülék-beszabályozást végez. (Fotó: Mészáros) fl MÉM és a megye vezetőinek tanácskozása Központi támogatásra az exportbövitö gazdaságok számíthatnak Tegnap délelőtt a megyei tanácsnál tartották meg Szolnokon a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium valamint a megye pártós állami vezetőinek szokásos, éveleji feladategyeztető tanácskozását. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke vezette a megbeszélést, amelyen a tárcát Dénes Lajos miniszterhelyettes és négy munkatársa képviselte. Jelen volt a megbeszélésen Simon József, a megyei párt- bizottság titkára és Benedek Fülöp, a Teszöv titkára is. Először Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a minisztérium képviselőit a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának tavalyi eredményeiről, idei terveiről. A legfontosabb , idei feladatokat egyeztetve a megyei vezetők felvetették, hogy a térségben tartósnak mutatkozó csapadékhiánynyal és a mezőgazdasági nagyüzemek élénkülő fejlesztési szándékával nincsenek összhangban az öntö- zőkapacitások bővítéséhez biztosított támogatások. Kérték, hogy éppen a megyét öt év óta sújtó aszályra és az általa okozott veszteségekre való tekintettel az ágazati minisztérium — a népgazdaság anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével — támogassa az adósságállományuk csökkentésére többlet- termelésre és többletnyereség elérésére vállalkozó gazdaságok pályázatait. Hasonlóan a KITE kukoricatermesztési programjához reális lehetőségét látják a megyei vezetők a térségben a GITR integrálásában, fehérje programnak a meghirdetésének, aminek a sikere ugyancsak kellő támogatást élvező öntözésfejlesztéssel biztosítható. Dénes Lajos miniszterhelyettes és munkatársai arról biztosították a megye pártós állami vezetőit, hogy a térség adottságainak és eddigi mezőgazdasági és élelmiszeripari produktumainak megfelelően, a lehetőségekhez mérten kiemelten kezelik az öntözésfejlesztési törekvések támogatását. A pénzügyi nehézségekkel küzdő nagyüzemek adósságcsökkentésével és általában a fejlesztések támogatásával kapcsolatban a tárca képviselői elmondták, hogy elsősorban azok a gazdaságok számíthatnak központi segítségre, amelyek a jövőben az export bővítésére vagy importhelyettesítő termékek előállítására vállalkoznak. Éppen ezért — népgazdasági és üzemi szempontból egyaránt kedvező konstrukció esetén — számíthat a MÉM támogatására a 6ITR kezdeményezte szója-prog- ram. A technológiai rekonstrukció, a biztonságos alapanyagellátás, és a nagyobb feldolgozottsági fok révén elérhető exporttöbblet mind feltétele annak, hogy központi segítséghez juthasson a műszaki kapacitás jobb kihasználását jelentő második műszak beindításához a Zagyvarékasi Béke Tsz baromfi- feldolgozó üzeme. Dénes Lajos miniszterhelyettes és munkatársai a feladategyeztető megbeszélés után a megye néhány mezőgazdasági nagyüzemének és élelmiszeripari vállalatának vezetőjével találkoztak, akikkel szót váltottak az ágazat helyzetéről, időszerű tennivalóiról. A kemény tó! „hagyatéka” Négymilliárdos útkár A Közlekedési Minisztérium felmérése szerint a sokévi átlagnál jóval több csapadék, illetve a téli fagyok jelentős károkat okoztak az amúgy is sérülékeny úthálózatban. Az országos utakon hozzávetőlegesen 2,5 milliárd forintos a kár, a tanácsi kezelésű utakon ez az összeg 1,5 milliárd forintra tehető, összességében tehát 4 milliárd forintra volna szükség a hibák kijavításához, az utak rendbehozatalához. A tárcának nincs lehetősége pótlólagos költségvetési juttatás igénybevételére, ezért az utak kezelői, a tanácsok és a közúti igazgatóságok fenntartási-üzemeltetési keretüket kénytelenek átcsoportosítani. Csak a legszükségesebb munkákat, a közlekedés biztonságával szorosan összefüggő üzemeltetési feladatokat végzik el, így például a hidak kijaví-. tását, a burkolatjelek felfestését, a jelzőtáblák karbantartását. A halasztható munkák — így a csomópontok átépítése, kapaszkod ó-sávok építése és egyebek — az idén elmaradnak, az anyagi erőket a helyreállításra koncentrálják, de így is csak a tüneti kezelésekre futja.
