Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

2 SZOLNOK MEGYEf NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 30. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. április 28-i üléséről Sevardnadze találkozott a frontországok külügyminisztereivel (Folytatás az 1. oldatról) nak érdekében tevékenyked­nek, hogy a helsinki záróok­mány elveinek és ajánlásai­nak kiiegyensúlyozott meg­valósítását előmozdító meg­állapodások szülessenek. A Magyar Népköztársaság le­hetőségei szerint a jövőben is hozzájárul az enyhülést szolgáló és a kölcsönös elő­nyökre épülő két- és sokol­dalú együttműködés fejlesz­téséhez. A magyar külpolitika az elmúlt időszakban is lépése­ket tett a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésé­nek érdekében. A nemzetközi párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez járult hozzá: Kádár János svédországi látogatása, tár­gyalása Ingvar Carlsson svéd miniszterelnökkel, a Szociáldemokrata Munkás­párt elnökével és más köz­életi személyiségekkel; Be­atrix királynőnek, a Holland Királyság uralkodójának, Richard von Weizsäckernek, a Német Szövetségi Köztár­saság szövetségi elnökének, Poul Schlüternek, a Dán Ki­rályság miniszterelnökének magyarországi látogatása; Lázár György brüsszeli tár­gyalásai Wilfried Martens belga miniszterelnökkel és római megbeszélései Bettino Craxi olasz miniszterelnök­kel. A magyar kormányfő és II. János Pál pápa vatikáni ta­lálkozóján hangsúlyozták a béke és biztonság érdekében teendő erőfeszítések fontos­ságát, megerősítették a ma­gyar állam és az egyház kö­zötti rendezett viszony fo­lyamatos fenntartását, kap­csolataink továbbépítését a Vatikánnal az eddigi szel­lemben. A A szolidaritás és a kölcsönös előnyök alapján bővítettük kapcsola­tainkat a fejlődő országok­kal. Ezt jól szolgálták Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének damasz­kuszi megbeszélései Háfez Asszaddal, a Szíriái Arab Köztársaság elnökével, vala­mint Mir Hosszéin Muszavi- nak, az Iráni -Iszlám Köztár­saság miniszterelnökének magyarországi látogatása. II. A Központi Bizottság át­tekintette a múlt év novem­beri határozata végrehaj­tásának és az idei első ne­gyedévi gazdasági munká­nak a tapasztalatait. Megál­lapította, hogy az ország gazdasági helyzetéről és az idei feladatokról szóló no­vemberi határozatát a köz­vélemény nagy várakozással és megértéssel fogadta. Ez jutott kifejezésre abban, hogy az irányító szervek és a gazdálkodó egységek veze­tői fokozott gondot fordítot­tak a határozatból adódó teendők kidolgozására és ab­ban is, hogy a munkahelyi kollektívák eredményes erő­feszítéseket tettek és tesz­lek az év eleji rendkívüli időjárás okozta termeléskie­sés pótlására. | Az év első három hó­napjában az ipari ter­melés ágazatonként egyen­lőtlenül. összességében 3,4 százalékkal nőtt a tavalyi első negyedévhez képest. A mezőgazdaságban az idei hozamokat megalapozó őszi munkálatokat idejében elvé­gezték, de a kedvezőtlen időjárás késleltette a fejlő­dést, és növelte a ráfordítá­sokat. A vágóállatok és álla­ti termékek felvásárlása a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 9 százalékkal növekedett. A népgazdasági beruházá­sok a negyedév végére meg­élénkültek, és az ilyen célú kifizetések meghaladták az elmúlt év azonos időszaká­nak összegét. A fogyasztói vásárlóerő ki­áramlása az év eddig eltelt időszakában a tervezett ke­reteken belül maradt. A kiskereskedelmi forgalom árumennyisége több mint 2 százalékkal, a tervezettet meghaladva emelkedett. 2. A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági hatékonyság nö­velésében a gazdálkodó szer­vezetek egy részénél javulás tapasztalható, de népgazda­sági méretekben a novembe­ri határozatban is igényelt és feltétlenül szükséges for­dulat még nem következett be. A népgazdaság egyensú­lya nem javult. A gazdasá­gi munka hatékonyságában, az exportképesség növekedé­sében, a gazdálkodás javí­tásának közgazdasági és társadalmi feltételeiben nincs megfelelő változás. Az éves terv céljainak el­éréséhez több területen to­vábbi konkrét intézkedések­re, a gazdaságszervező te­vékenység lényeges erősíté­sére van szükség. Ezeknek arra kell irányulniok, hogy elősegítsék a tervezett kon­vertibilis áruforgalmi egyen­leg megteremtését, a terme­lési szerkezet átalakítását, a műszaki fejlődést, az állami költségvetés hiányának je­lentős mérséklését. Az intéz­kedések a gazdálkodás felté­teleinek szigorításával egy­idejűleg bővítsék a jövedel­mező, jól működő gazdasági egységek fejlődési lehetősé­geit. A Központi Bizottság fel­hívja a vállalatokat és szö­vetkezeteket, a párt- és tár­sadalmi szervezeteket, az állómi és gazdaságirányító szerveket, hogy tekintsék el­sődleges feladatuknak a gazdaságpolitikai célok el­érését, az 1987. évi népgaz­dasági terv fő előirányzatai­nak teljesítését. III. A Központi Bizottság meg­vizsgálta a nyugdíjrendszert, és megállapította, hogy az kifejezi a felszabadulás óta bekövetkezett társadalmi- gazdasági átalakulás ered­ményeit. A nyugdíjjogosult­ság fokozatosan bővül, s ma már minden kereső foglal­kozásra kiterjed. Hazánkban jelenleg 2 millió ' 300 ezer személy, a lakosság több mint 21 százaléka részesül nyugdíjban. A nyugdíjfelté­telek időről időre javultak, és több szempontból nemzet­közi összehasonlításban is kedvezőek. Nyugdíjakra a nemzeti jövedelem több mint 11 százalékát fordítjuk, és ez az arány folyamatosan emelkedik. Az időskorúak anyagi helyzetében a nyugdíj szere­pe meghatározó; jövedel­müknek átlagosan 70 szá­zalékát biztosítja. A nyug­díjasok anyagi-szociális kö­rülményei személyenként rendkívül eltérőek, egy ré­szük jó körülmények között él, mások segítségre szorul­nak, az egyedül élők sorsa nehezebb. A nyugdíjrendszer társa­dalmi megítélése ellentmon­dásos. A nyugdíjak értékét nem sikerült teljeskörűen megőrizni, ami gyengítette a nyugdíjasok szociális bizton­ságérzetét. Nőtt az újonnan és a régebben megállapított nyugdíjak közötti különbség. A kialakult nyugdíjarányok nem megfelelőek. A gondok annak ellenére fokozódtak, hogy a nyugdíjasok helyze­tének javítása érdekében több intézkedés történt. A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja á nyugdíj- rendszer módosítását, hogy az társadalmilag igazságo­sabb legyen, és a jövőben nagyobb szociális biztonsá­got nyújtson az idős állam­polgároknak. A nyugdíj munkával és járulékfizetéssel szerzett jog. A nyugdíjakban jobban ki kell fejeződniük a munká­ban eltöltött éveknek és a teljesítményeken alapuló ke­reseteknek. Az eddiginél jobban megalapozott nyug­díjrendszer megkívánja an­nak vizsgálatát, hogy hosz- szabb legyen a munkában eltöltött életszakasz. Az időskorúak szooiális bizton­ságát a nyugdíjak értékmeg­őrzésének intézményes ki­terjesztésével, a régi nyug­díjak emelésével kell erősí­teni. A nyugdíjkülönbsége­ket indokolt csökkenteni. Új, önkéntes biztosítási formák­kal is bővíteni kell a nyug­díjas életre való egyéni fel­készülés lehetőségét. A követelményeknek meg­felelően ki kell dolgozni és a társadalmi szervezetek, ve­zető testületéinek vélemé­nyét kikérve ismét a Köz­ponti Bizottság elé kell ter­jeszteni a nyugdíjrendszer módosításának alapelveit. IV. A Központi Bizottság át­tekintette a gazdaság műkö­désének eddigi tapasztalata­it, és megtárgyalta az adó- és árreform, a jövedelem­szabályozás elvi kérdéseit. A vállalati adózás, a tá­mogatások és az elvonások mai bonyolult rendszere nem teszi lehetővé a hatékony gazdálkodáshoz szükséges tisztánlátást, nehezíti a ter­melési folyamatok és költ­ségviszonyok reális megíté­lését. A vállalati adórend­szert úgy kell átalakítani, hogy kevesebb legyen az adófajták száma, váljon át­tekinthetőbbé a gazdálkodók és az állami költségvetés kapcsolata, csökkenjen a költségvetés szerepe a jöve­delmek újraelosztásában, mérséklődjenek a termelői és a fogyasztói ártámogatá­sok, a nyereség fejezze ki a hatékonyságot. A lakossági jövedelemsza­bályozás mai gyakorlata nem ösztönöz kellően a teljesít­mények növelésére, nem ké­pes megakadályozni az indo­kolatlan jövedelmi egyenlőt­lenségeket, nem biztosítja az igazságos, arányos társadal­mi közteherviselést. A la­kosság adózásában olyan vál­toztatás szükséges, amely az eddiginél jobban ösztönzi a teljesítményeket, lehetővé teszi a jövedelmek egységes szabályozását, az arányos közteherviselést, és megfele­lő költségvetési bevételt biz­tosít. Az új szabályozásnak hozzá kell járulnia a társa­dalmilag elfogadható Jöve­delemarányok kialakításá­hoz, az adózás alól eddig ki­vont jövedelmek adóztatásá­hoz, a társadalmi juttatások igazságosabb odaítéléséhez. Ezért meg kell vizsgálni a személyi jövedelemadó beve­zetésének lehetőségét, felté­teleit. A Központi Bizottság fi­gyelembe véve a téma hord- erejét, felkérte az állami és társadalmi szervek vezető testületéit, a tudományos és gyakorlati szakemberek szé­les körét, hogy véleményez­zék a vállalati adózás és a lakossági jövedelemszabá­lyozás lényeges, elvi kérdé­seit. A kialakított javaslato­kat a Központi Bizottság so­ron következő ülésére be kell terjeszteni. Pravda-cikk a „harmadik erőrdl” A világközvéleményben jogosan ébresztenek gyanak­vást azok a tervek, amelyek a nyugat-európai országok úgynevezett önálló védelmi rendszerének kialakítását célozzák — állapítja meg a Pravda szerdai számában Jurij Zsukov, a lap külpo­litikai szemleírója. Az utóbbi időben fokozó­dik az a törekvés, hogy a (nyugat-európai államok együttműködését egészítsék ki katonai integrációval. Egyrészt arra hivatkoznak, ihogy erősíteni akarják Nyugat-Európa saját kato­nai erőre támaszkodó füg­getlenségét, másrészt azt ál­lítják, hogy a saját „védel­mi rendszer” amolyan „har­madik erőt” képviselne az Egyesült Államok és a Szov­jetunió között, s jól szolgál­ná a yilág békéjét. Reagan amerikai elnök szerint a közepes és rövi- debb hatótávolságú nukleá­ris eszközökről való esetle­ges megegyezés „nem jelen­tené Európa teljes mentesí­tését a nukleáris fegyverek­től”, az Egyesült Államok több ezer nukleáris fegy­vert hagyna a kontinensen. Az amerikai elnök ezzel azokra az ellenvetésekre vá­laszolt, amelyek szerint az amerikai eszközök kivonása esetén a Szovjetunió fölény­be jutna nagyobb hagyomá­nyos erői miatt. Az elnök védelmébe vette a szovjet— amerikai megállapodás ter­vezetét, a megállapodás — mint mondotta — kormány­zatának legfontosabb célki­tűzései közé tartozik. Reagan hat amerikai új­ságírónak adott rövid nyi­latkozatot kedden Lubomir Strougal elutazott Kínából Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök szer­dán befejezte hatnapos hiva­talos látogatását és elutazott Kínából. A csehszlovák kor­mányfő megbeszéléseket folytatott Csao Ce-jang mi­niszterelnökkel, Li Hszien- nien államelnökkel és Teng Hsziao-pinggel, a Kínai Kommunista Párt Központi Tanácsadó Bizottságának el­nökével. Kölcsönösen megál­lapították, hogy a látogatás és a tárgyalások eredménye­ként új szintre emelkedett a sokoldalú kapcsolat Kína és Csehszlovákia között. JOHANNESBURG Aliig felfegyverzett rend­őrök tartottak razziát szer­dán a Dél-afrikai Szakszer­vezeti Kongresszus (COSATU) johannesburgi székházában, röviddel az­után, hogy a fekete dolgozók legnagyobb szakszervezete a jövő hétre kétnapos tiltako­zó akciót hirdetett. MANILA Szerdán a Fülöp-szigetek fővárosának közelében agyonlőttek egy vidéki rend­őrfőnököt. Ugyanaznap a manilai rendőrség közölte: választási kortesek holttesté­re bukkant. (Május 11-én törvényhozási választások lesznek a délkelet-ázsiai or­szágban.) Afrika déli részén tovább tart az egész nemzetközi lég­körre is kedvezőtlenül ható robbanásveszélyes helyzet, amelyet a Dél-afrikai Köz­társaság fajüldöző rendszere okoz. Ezt a közös álláspon­tot fejtették ki Eduard Se­vardnadze szovjet külügymi­niszter és a frontállamok külügyminiszteri küldöttsé­gének szerdai moszkvai ta­lálkozóján. Sevardnadze megerősítet­te: a Szovjetunió arra tö­rekszik, hogy fokozódjanak a dél-afrikai helyzet igazságos politikai rendezésére irányu­ló nemzetközi erőfeszítések az ENSZ, az el nem kötele­zett országok mozgalma és az Afrikai Egységszervezet bevonásával. A leszerelés kérdéseivel (foglalkozva Reagan megis­mételte, hogy az Egyesült Államok a közepes és a rö- videbb hatótávolságú nuk­leáris eszközök terén „glo­bális egyensúlyt” akar elér­ni. Szeretné, ha az összes közepes hatótávolságú raké­tát felszámolnák, de elfogad­ja, hogy egyelőre száz-száz robbanófejet megtartsanak. Ugyancsak aláhúzta, hogy Washington a helyszíni el­lenőrzés kérdéseinek megol­dását kulcsfontosságúnak tartja. Az elnök lényegében elutasította, illetve figyel­men kívül hagyta azokat a kifogásokat, amelyet egyes politikusok, köztük saját le­szerelési tanácsadója, Ed­ward Rowny tábornok, tá­masztottak. Irán egy éven belül olyan radarrendszert épít ki, amely- lyel megfigyelés alatt tart­hatja az egész Perzsa-öböl és az Ománi-öböl térségét — je­lentette kedden az ÍRNA irá­ni hírügynökség. Megfigyelők a bejelentés kapcsán rámutatnak: ha A bolgár nemzetgyűlés szerdán nyilatkozatot foga­dott el arról, hogy a Bolgár Népköztársaságban átadják a szocialista tulajdont gaz­dálkodásra és igazgatásra a dolgozói kollektíváknak. A bolgár törvényhozás egynapos ülésszakán elfoga­dott nyilatkozat szerint az anyagi termelésben és az azon kívüli területeken is a A találkozó résztvevőinek azonos véleménye szerint e térség tartós békéjének meg­teremtése szükségessé teszi a Dél-afrikai Köztársaság ag­ressziójának -megszünteté­sét, a namíbiai nép valódi függetlenségének haladék­talan megadását és végül a dél-afrikai fajüldöző rezsim felszámolását. A küldöttség tagjai köszö­netét mondtak azért a támo­gatásért és önzetlen gazda­sági segítségért, amelyet a Szovjetunió a függetlenségü­ket és területi sérthetetlensé­güket védelmező, a gyarma­tosítás maradványai ellen küzdő afrikai államoknak nyújt. A küldöttséget fogadta Mihail Sorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Waldheim-iigy Kanadában is A kanadai kormány sem tartja kívánatosnak, hogy Kurt Waldheim osztrák ál­lamfő beutazzék az észak­amerikai országba — közöl­te kedden Ottawában Brian Mulroney miniszterelnök. A kanadai kabinet döntésére azután került sor, hogy Wa­shingtonban előző nap kö­zölték; mivel az amerikai hatóságok szerint bizonyíté­kok vannak rá, hogy Wald­heim a második világháború idején náci bűncselekmé­nyekben vett részt, magán­emberként nem utazhat az Egyesült Államokba. Waldheim, aki 1972 és 1982 között az ENSZ főtitká­ra volt, az első olyan állam­fő, aki felkerült a mintegy negyvenezer nevet tartalma­zó amerikai „tilalmi listá­ra”. Az amerikai döntést az osztrák kormány nyilatko­zatában alaptalan vádakra épített, érthetetlen lépésnek minősítette és visszautasí­totta. megvalósul ez a radarrend­szer, lehetővé válik, hogy az iráni légierő gépei a jelenle­ginél jóval nagyobb távol­ságra is célra vezethetőek le­gyenek. Segítségévei az iráni harci gépek gyakran hajthat­nának végre éjszakai táma­dásokat; dolgozói kollektívák — az adott önigazgató egységek — gazdálkodásra és igazgatásra megkapják a lermeüői-gaz-; dálkodói és adminisztratív épületeket, a közlekedési esz­közöket, a gépeket és beren­dezéseket, a gyárakban, a gazdaságokban, a kórházak­ban, az oktatási intézmé­nyekben és a szocialista tu­lajdon más objektumaiban található anyagokat. Egyelőre száz-száz robbanófej Reagan nyilatkozata a leszerelésről Sokasodnak Brazília gazdasági nehézségei, amit az is mutat, hogy távozni kényszerült a pénzügyminiszter. A képen: a dél-amerikai ország pénzügyeinek új irányítója Luis Carlo Bresser Pereira (Telefotó — AP — MTI — KS) Ellenőrzés a Perzsa-őböl felett Iráni radarrendszer A bolgár nemzetgyűlés a szocialista tulajdonról

Next

/
Thumbnails
Contents