Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-30 / 101. szám

1987 ÁPRILIS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Újabb kollektívákat tüntettek ki Miniszteri elismerést kapott a Hűtőgépgyár — Kiváló lett a Szolnoki Papírgyár — Élüzem a Szolnoki Titász Jövőnk a tét/ II fiatalok magukévá tették a felhívást II tapasztalatok értékelése a megyei KlSZ-bizottságon Ünnepélyes keretek között adták át tegnap délután a Hűtőgépgyár kollektívájának 1986. évi gazdasági teljesít­ményéért, a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyekért a vasasszakszervezet és az Ipari Minisztérium el­ismerő oklevelét. Az ünnep­ségen Bognár Sándor mi­niszterhelyettes tolmácsolta a szakszervezet és minisztéri­um jókívánságát, s átadta Szabó István vezérigazgató­helyettesnek az oklevelet. Tíz hűtőgépgyári dolgozó részesült Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben, melyet a vállalati ünnepsé­gen vehettek át. Az egyéni kitüntetések mellett a vál­lalat kiváló brigádjai és kol­lektívái is elismerésben ré­szesültek. Tavalyi eredményes mun­kájával a Papíripari Vállalat Kiváló Gyára címmel tüntet­ték ki a Szolnoki Papírgyá­rat. Az elismerést tanúsító oklevelet tegnap délután a Szolnoki Tisza Szállóban rendezett ünnepségen adták át. Az eseményen részt vett és felszólalt Varga Sándor- né, az MSZMP Szolnok Vá­rosi Bizottságának első tit­kára. Lécz János, a gyár pártbi­zottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd ér­tékelte a gyár tavalyi gaz­dálkodását. Elmondta, hogy a PV Szolnoki Papírgyára számára a nagyberuházás 1984. november 3-án történt (Folytatás az 1. oldalról) egység egészére kiterjedő re­konstrukcióval kívánják ezt megalapozni. Ennek egyik legjelentősebb beruházása a festőüzem elkészítése volt. A régi, kézi technológiájú festőüzem most üresen áll, és amíg berendezéseit el nem szállítják, addig is csak egy­két színhibás terméket javí­tanak ott. Nemsokára szere­lő üzem lesz a helyén. Sohár Éva gyártásvezető kalauzol a laboratóriumi tisztaságié új festőüzemben. A függesztett konvejor pá­lyán hangtalanul vonulnak az alkatrészek előttünk, majd eltűnnek egy hosszú, zárt szekrényben. Ott történik a tisztítás, zsírtalanítás, felü-» letkezelés. A visszacsorgó, összegyűjtött és újrafelhasz­nált vegyszerek töménységét egv fiatal laboráns lány vizs­gálja (őt látni egyedül a gé­pek közelében), hogy szükség esetén változtasson a per- metlé összetételén. A többszörös fürdetés után fémtisztán bújnak elő az elemek a szekrényből, maid fordulók, lejtők, emelkedők után újból eltűnnek egy zárt térben. Ezután következik az üzem lelke, az elektroszta­tikus porszóró. Az automati­kus vezérlésű szórófejek egyenletesen mozognak le- s átadását követően fő fel­adat az új termelőkapacitá­sok teljes kihasználása és a gyár munkájának gazdasá­gossá tétele volt. A gyár feladatait kedvezőtlen gazda­sági hatások közepette igye­kezett megoldani, de a ked­vezőtlen piaci helyzet az 1985-ös gazdasági évet nem tette sikeressé. A házi ke­resleti csökkenése miatt az üzem termékei 25 százalékát tőkés piacra exportálta, így enyhítette értékesítési gond­jait. 1986 döntő változást ho­zott a gyár életében. A má­zolt papír gyártása a ter­vezettnél gyorsabban nőtt, elérte a 14 ezer tonnát. Si­keresek voltak a minőség stabilizálása érdekében ki­fejtett erőfeszítések is, így a piaci helyzet kihasználásával a gyár 400 millió forinttal javította termelési eredmé­nyeit, és tavaly 250 millió forint nyereséget ért el. Eredményes évet zárt '86- ban a Titász Szolnoki Üzem- igazgatósága. Nemcsak az Élüzem címet nyerték el. hanem első helyen végeztek a vállalati munkaversenyben is. 1986-ban 250 millió forint­tal nagyobb árbevételt és 48 millióval több nyereséget produkált az üzemigazgató­ság, mint egy évvel koráb­ban, s ami igazán figyelem­re méltó, hogy a hálózatsze­relési és fenntartási tervet is túlteljesítették mintegy 16 millió forinttal. Kevesebb lett tavaly az üzemzavar miatti kiesés, és fel és festékport fújnak az előttük elvonuló idomokra. Azt a festéket, ami nem ta­pad meg a rövid időre fe­szültség alá helyezett felüle­ten, elszívó gyűjti össze, és viszi újból a szórófejhez. — A korábbi üzemben kor­szerűtlen volt a „felületkép­zés”, kézi szórópisztollyal festették az elemeket is — magyarázza Sohár Éva. Gyakran előfordultak minő­ségi hibák, esztétikai és kor­rózióvédelmi hiányosságok, ami rontotta az export lehe­tőségeket. Az oldószeres fes­ték egészségkárosító hatása mellett légszennyezés is ke­letkezett. A 60 millió forint beruhá­zási költségű, rendkívül mo­dern festéküzem építése az NSZK-beli Eisenmann cég technológiája alapján a múlt év nyarán kezdődött, decem­berben volt az üzembehelye­zés. Az elektrosztatikus por­szóró nemcsak a minőségi hibákat küszöbölte ki, hanem jelentősen csökkentette a munka erőigényt is. Amíg korábban 3 műszakban ter­melt az üzem, ma ugyanazt a munkát csaknem feleannyi­an nem egészen másfél mű­szakban elvégzik. A munka- feltételek javultak, a környe­zetvédelmi követelményeket pedig fokozott mértékben felére csökkent a fogyasztói hibák száma is. A tervezett villamosenergia-hálózatvesz- teséget 6,8 millió kilowatt­órával sikerült csökkenteni, s ez Besenyszög, Tiszajenő, Tószeg és Nagykörű évi la­kossági fogyasztásával egyenlő. A Titász Szolnoki Üzem­igazgatóságának tegnapi ün­nepségén, ahol többek között az Élüzem cím elnyerését ta­núsító oklevelet is átadták az üzem igazgatóságának, részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára is. A Jászberényi Műszeripari Szövetkezet a napokban kap­ta meg az ipari miniszter Dicsérő Oklevelét, amit Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára adott a szö­vetkezet tagságának. ­A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, az ága­zati szakszervezetekkel és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértés­ben a tavalyi munkájuk és a szocialista munkaversenyben elért eredmények elismeré­séül Kiváló Vállalati címet adományozott a Szolnok Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnak és a Szol­noki Mezőgazdasági Terme­lőeszköz Kereskedelmi Vál­lalatnak. Kiváló Szövetkezet címet érdemelt ki a Török­szentmiklósi Béke Termelő- szövetkezet. Ezeket a kitünte­téseket a napokban megtar­tandó ünnepségeken adják majd át. elégíti ki az új üzem. A fo­lyamatos anyagvisszatérítés, keringtetés következtében jó­val kevesebb a veszélyes hul­ladék, a tovább fel nem hasz­nálható vegyszerek közömbö­sítésére pedig külön szenny­víztisztító épült. A gyáregység legkereset­tebb termékének, a 2—3 és 400 literes fagyasztóládának a gyártását a múlt évi 28 ezerről 33 és fél ezerre kí­vánják növelni. A termelés és az árbevételek növelése érdekében a rekonstrukció részeként korszerűsítették a termékeket is. Egyes alkat­részek és termékek gyártását megszüntették, hogy a fel­szabaduló munkaerőt — át­képzéssel — a fagyasztóláda és más új termékek gyártá­sára irányíthassák. Elkészül­tek a saját fejlesztésű áru­házi berendezések mintada­rabjai, bővítik a klímaszek­rény választékot, emelik a fagyasztóládák felszereltsé­gét, komfortosságát. Elké­szült az új kereskedelmi hű­tőszekrény család első tagja is. melyet továbbiak is kö­vetnek. Az energiatakarékos K 1200 ET kereskedelmi hű­tőszekrény sorozatgyártása a régi festőüzem helyén még ebben az évben megkezdő­dik. LP Tegnapi ülésén a Jövőnk a tét! akció helyzetét és ed­digi tapasztalatait tárgyalta meg a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága. Mint ismeretes: a KISZ Központi Bizottsága az idén januárban tette köz­zé felhívását, amelyben a dolgozó fiataloknak, középis­kolásoknak, főiskolásoknak és egyetemistáknak egyaránt programot adott. A kezdemé­nyezés az MSZMP KB 1986. novemberi határozatának szellemét követve azzal a cél­lal született, hogy újabb len­dületet adjon a KISZ XI. kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásához. Az akció megyei megvsjlósításá- ra a megyei KISZ-bizottság feladattervet készített, amely figyelembe veszi Szolnok me­gye az ország gazdaságában betöltött szerepét, sajátos adottságait, s egyben a mun­kához módszertani segítsé­get is nyújtott. A városi KISZ-bizottságok hasonló­képpen megfogalmazták te­endőiket, természetesen sa­ját területük jellemzői alap­ján. Ezek a tervek csak ke­retet adtak a későbbi tevé­kenységhez, mert az elkép­zelések lényege: az üzemi és intézményi KISZ-szervezetek a korábban megszokott gya­Hosszú tél után, hűvös tavaszon Cserkeszőlőn egymást érik a kisebb-nagyobb fóliahá­zakkal teli udvarok, kertek. Kevesen tudják, hogy a pvc- sátrak alatt primőr zöldsé­get, virágot és dísznövényt termelők-termesztők tevé­kenysége szervezett. Nem nagyon hallatott magáról eddig a Virág és Zöldségter­melők Keceli Egyesületének cserkeszőlői csoportja. — Pedig már három esz­tendeje múlt, hogy az egye­Miközben a tagok köre bő­vült, — tudtam meg a fiatal­embertől — nagyüzemi „nyelven” szólva átrendező­dött a csoport termelési struktúrája. — Három-négy évvel ez­előtt még jobbára primőr zöldségféléket termeltek a környékbeliek. Ez azonban a kora tavaszi és a szántó­földi kultúrák érését követő őszi termékekkel együtt is csak három-négy hónapon át nyújt kereseti lehetőséget. Szezonális jellege miatt az egyesületi tagoknak mintegy a fele már áttért a folyama­tos bevételt biztosító virág- termesztésre. Kinél paradi­csom, uborka és paprika érik, kinél gerbera, szegfű vagy kardvirág nyílik a fő­iig. alatt. Akad olyan kister­melő is a környéken, aki mindkettővel együtt próbál boldogulni. Az április utolját megha­Nem csak a hosszú, hideg tél, a lassú tavaszodás is sok bosszúságot okoz a kerté­szeknek. Keveset mutatta még magát a nap. a boron- gós időjárás visszavetette a paradicsom virágzását, a ter­méskötődést. A piacjárók naivságával kérdeztem: az idei primőrök árában benne tudhatjuk az időjárás okozta gondokat? — Előrebocsátom, hogy nem akarom a kistermelőket sajnáltatni — szögezte le Olasz Imre. — Azt azonban tudnia kell. hogy az árakat nem mi diktáljuk, még csak alakítani se tudjuk. A keres­kedők a nagybani értékesítő helyeken csak azt veszik át, amin legalább hetven-nyolc- van százalékos haszonnal tudnak túladni. Nem az ő gondjuk-bajuk, hogy meny­nyivel többet költöttünk a fűtésre, hogy a temérdek hó korlattól eltérően ne „felül­ről” várják a feladatokat, hanem kezdeményezően és öntevékenyen igyekezzenek a saját munkahelyükön lévő gondokat enyhíteni, illetve lehetőség szerint megszüntet­ni. A Jövőnk a tét! akció mos­tani „pillanatképe” elsőként azt az örvendetes tényt mu­tatja, hogy a fiatalok ismét elkezdtek önállóan cseleked­ni a KISZ keretein belül! Néhány korábban is jól dol­gozó közösség — Szolnok Megyei ÁÉV, Kötivizig, Jár­műjavító — szinte azonnal magáévá tette a felhívást, és hasznosítható javaslatok, öt­letek sora született a fiatalok körében. Ezzel együtt több helyen változatlanul tapasz­talható volt a KISZ gyenge­sége, amelynek következmé­nyeként a vállalat, üzem lé­nyeges dolgaiba most sem tudtak kellő hangsúllyal be­leszólni az érdekeltek. Az akció első jelentős ese­ményéhez kötődik: a márci­us elején rendezett dolgozói napon százötven munkahe­lyen több mint ötezer fiatal vett részt, s ez alkalomból segítő szándékú ötletek és vállalkozások sora hangzott el. A Szolnok Megyei Víz­sülésen belül önállósítottuk magunkat, — világosított föl a minap Torkos György, aki három éve a csoport elnöke­ként élvezi kistermelőtársai bizalmát. — Akkor tizen­négy tagot jegyeztünk, most harmincegynéhányat. Nem csak cserkei kertészkedők jelentkeztek azóta a csoport­ba, Cibakházától Öcsödig szinte majd minden tiszazu­gi településen dolgoznak egyesületi tagjaink. zudtoló időjárásban jól esett a fóliaház alatti meleg Olasz Lmréék portáján. Feleségé­vel kacsolták éppen a sátor tetejéig kúszó paradicsomot. Aminek a termése ottjártam- kor bizony még nagyon sá­padt volt. — Sápadt?! — bosszanko­dott a gazda. — Nagyobb részt még teljesen zöld. Áp­rilis első hetében már szál­lítani szoktuk a termés ele­jét Pestre, a Bosnyák térre. Most. ahogy elnézem, jó ha a hónap utolsó napjaira ösz- szeérik egy mázsányi. Ugye nem kell mondanom, milyen bevételi veszteséget okoz a majd egyhónapos késés. Egyébként is nagyon a zse­bünkbe nyúlt az idén az időjárás. A november végi palántaültetéstől májusig általában 260 hektoliter ola­jat szoktunk elhasználni a fóliaház fűtésére. Most a 420 hektónál tartunk. alatt beszakadt és tönkre­ment a fóliaház egy része. Ha kevesebb, de tisztességes haszonnal megelégednének a viszonteladók, az jó lenne nekünk, termelőknek is, meg a vevőknek is. Útban az egy utcával odébb lakó Szántó Káro- lyékhoz, a csoport elnöke megkérdezte tőlem: vásárol­tam mostanában szegfűt? Nem lepte meg, hogy szálát 12 forintért kaptam a leg­utóbbi hétvégén. Engem vi­szont meglepett amit ő mon­dott: három héttel ezelőtt egy szegfűszállítmányát szá­lanként 2 forintért vették át Budaörsön, a Flóracoopnál. Éppen gerberaszüretbe csöp­pentünk Szántó Károlynál, aki a cserkeszőlői csoport vezetőségében a „pénzügy- miniszteri” tisztet tölti be. Tőle tudtam meg, milyen előnyökkel jár az évi 500 fo­és Csatornamű Vállalat jász­berényi üzemvezetőségének KISZ-esei például búvárszi­vattyúkhoz hiányzó alkatré­szek gyártásra vállalkoztak, s a városi strandon nyáron rendszeresen filmvetítést tar­tanak majd a bevételek nö­velésére. Ugyancsak Jászbe­rényben, a Városgazdálkodá­si Vállalat fiataljai az úttisz­tító gépek helyi javítását oldják meg a jövőben kikü­szöbölve ezzel a Budapesten történő javítást. A Mezőhé- ki Táncsics Tsz-ben a KISZ- szervezet az öntözőrendszer felújtítása felett vállalt véd­nökséget, míg a Karcagi Ál­talános Technika Ipari Szö­vetkezetben a fiatalok az ausztrál megrendelésre ké­szülő védővázas hegesztőbe­rendezés prototípusát készí­tik el társadalmi munkában. A fent leírtak egy három hónapos időszakról igyekez­tek képet alkotni, ami még túlságosan rövid egy átfogó mérlegeléshez. A megyei KISZ-bizottság ülésén mind­ezt figyelembe véve hangsú­lyozták: a Jövőnk a tét! ak­ció bíztatóan indult, folyta­tása mindenképpen szüksé­ges a most szerzett friss ta­pasztalatok hasznosításával. rinttal megváltott egyesületi tagság. — Minden termeléshez szükséges anyagot, eszközt kedvezményesen, azaz nagy­kereskedelmi áron szerezhe­tünk be. A csoportunk éven­te csaknem egymillió forint értékű fóliát, műtrágyát, nö­vényvédőszert, kisgépet és szerszámot vásárol, aminek ilymódon legalább a húsz százalékát megtakarítják a tagjaink. Hagyományt­teremtő szándékkal A felesége és a sógornője által kalákában szedett ger- berával még csak elégedett volt Szántó Károly, de a kardvirággal teleültetett fó­liaházban ugyancsak csóvál­ta a fejét: — Nagyon fényigényes nö­vény a gladiolus. Amint lát­ja, elegendő napfény hiányá­ban „sztrájkol” a virág. Itt- ott mutatkozik még csak rajta kalász. Jó lenne pedig ha csipkedné magát, mert itt az anyák napja, és jönnek sorba az iskolai ballagások. Nem beszélve arról, hogy a nyakunkon a kiállítás is ... Az utóbbiról Torkos Györgytől, a csoport elnöké­től kaptam részletes fölvi- lágosítást; — Igaz, hogy eddig nem sokat hallattunk magunkról, de most nagy fába vágtuk a fejszénket. Május utolsó hétvégén kistermelők kerté­szeti bemutatóját szervezzük meg Kunszentmártonban a városi tanáccsal közösen. Kecelen öt esztendeje min­den télen rendeznek hason­lót. Mi a tavaszi országos ki­állításnak szeretnénk idén hagyományt teremteni. Az ország különböző részeiből csaknem félszáz kistermelő fogadta el eddig a meghívá­sunkat. Olyan nagyüzemek is be jelen tették, részvételi szán­dékukat, mint az Óbuda, a Sasad és a Rozmaring Tsz. NSZK-beli és holland virág­termelő valamint vetőmag­értékesítő cégeket is várunk a kétnapos rendezvényre. Reméljük, sikerül majd így jobban az egyesülésre illetve a cserkeszőlői csoportra irá­nyítani a figyelmet. A szak­máét is, a vásárlókét is. T. F. A vállalat dolgozói — Madarász Tibor igazgató az oklevéllel Több fagyasztóláda, új termékcsaládok Kinek a kockázat, kinek a haszon Sápadt a paradicsom, „élettelen” a kardvirág Zsebbe nyúlt az időjárás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents