Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
1987. ÁPRILIS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kitüntetés a „Vezess baleset nélkül” verseny győzteseinek Jobb a mérlegünk az országos átlagnál ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Miként lehet akár egyetlen baleset is, amikor eny- nyien akarják a rendet az országutakon? — kérdezhette volna tegnap délelőtt a megyei rendőr-főkapitányság tanácskozótermében bárki, amikor is szinte az egész közúti közlekedő társadalom képviseltette magát a KBT megyei plenáris ülésén. Már pedig balesetek vannak. így hát nem elég az egyet akaró jó szándék; sokszor végiggondolt napi teendőkre van szükség ahhoz, hogy a baleseti statisztika akár egyetlen százalékkal is javuljon. Ez derült ki Jankovics Zoltán rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, KBT-elnök beszámolójából. A megyei baleseti statisztika a leghűségesebb tükre a KBT munkájának, így érthető módon ennek taglalásával kezdte beszámolóját Jankovics Zoltán. Az 1985-ös esztendőhöz viszonyítva csökkent megyénkben a balesetek száma, még pedig 658-ról 617-re. Kevesebb lett az értelmetlen halál is a közutakon: 82 tragikusan elhunyt közlekedőt gyászolhattak el a hozzátartozók 1985-ben, de egy évvel később még mindig 58 életet követelt a súlyos szabályszegés vagy olykor a fatális véletlen. Az összevetésre jó alkalom kínálkozott, mivel szót k.ért az ülés során Oláh György nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács elnök- helyettese is, és szakszerű országos kitekintéssel szolgált. Ezek szerint a járműállomány hatszázalékos növekedése mellett a balesetek száma 1986-ban 1,2 százalékkal csökkent, ám nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen tizeti is a statisztikában olykor emberéleteket jelent. Szomorú tehát, hogy 1986- ban egy kisebb község lakossága — 1623 ember vesztette életét az országutakon. Gyakoribb lett a gyalogosok elütése, és sajnálatos módon emelkedést mutat a gyermekeket ért balesetek száma is. A halálos balesetek országosan hét százalékkal csökkentek, és egy tizedével megfogyatkozott az ittasan karambolozok tábora is, — ám különösen e téren nagyon sok még a tennivaló. Amint az OKBT alelnöke elmondta, a Szolnok megyei statisztika jóval kedvezőbb az országosnál, hiszen itt a csökkenés 22 százalékos, de'a halálos balesetek száma is vigasztalóbbi, hiszen egy év alatt 29 százalékkal lett kevesebb a szomorú mérleg. Érdekes és minden bizonnyal hasznos vetélkedőt jelentett be Szurgyi István, a KBT elnökségének tagja. Elmondta, hogy „Kresz CB ’87” címmel játékos feladványok kelnek szárnyra az éterben, és akik készülék közelében vannak, részesei lehetnek a játékos, ám semmiképpen nem komolytalan vers vnysorozatnak. A felhívást a Duna—Tisza közén, a Tiszánt/ölon, Miskolc körzetében több CB-állomás bemondja, madj kérdésekre kerül sor. Ezekből kétszer tizenötöt kell helyesen megfejteni, és május 10-ig a, Szolnok Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács címére megküldeni. A CB negyven csatornáján, elsősorban a hétfői tévémentes napokon, „zsong” az éter, miközben a kérdéseket olvassák be. Ritkán adatik mód arra, hogy a közlekedésbiztonság ügyén fáradozóka t egyszerre, egyetlen pillantással vehesse szemügyre az ember. Ezúttal mód volt ilyen kitekintésre is: megtudhattuk, hogy már az óvodákban elkezdődik az apróságok felkészítése megannyi veszélyt jelentő kalandra, a közlekedésre. A rajzpályázatra, melynek témája mi más lehetett volna, mint a közlekedés, hetvenkilenc óvoda nevezett. Az iskolákban is tovább tart e felvilágosító munka. Az iskolák a közlekedés biztonságáért mozgalomhoz az általános iskoláktól a gimnáziumokig mintegy hatvan-hetvenezer diák csatlakozott. A felnőttek „leckéje” a Vezess baleset nélkül mozgalomban való sikeres helytállás volt. Hogy kiknek ment ez a legjobban, erre a díjkiosztás adott választ, hiszen az ülés végén tizenegy kategóriában adták át az okleveleket, és a díszes porcelánvázákat azoknak, akik fegyelmükkel tűntek ki a közúton. A jelentős gépvállalatok közül kitüntetésparkkal rendelkező üzemek, ben részesült a Jászkun Volán fegyverneki kirendeltsége, az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri üzeme, a Kötivizig szolnoki gépüzeme, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság és a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság. Említést érdemel, mert évek óta ott van a díjazottak sorában, az Országos Mentőszolgálat kunszentmártoni állomása. Ugyancsak a KBT-ülésen kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Kádár György, a megyei tanács vb közlekedési osztályának vezetője, és itt vette át a miniszteri dicséretet Pataki Mihály, a Szolnoki Városi Tanács művelődési osztályának vezetője is. — p. b. — A családok érdekében II nők helyzetén kell javítani Jászalsőszentgyörgyi feladatok A Jászalsőszentgyörgyi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ülésén tárgyalt a családjogi törvény módosításából adódó helyi feladatokról. Családjogi kérdésekkel már többször is foglalkozott a testület, de ennyire átfogóan még nem szerepelt napirenden a téma. Ennek oka bizonyosan az volt, hogy több, mint 30 éves jogszabály rendelkezett a családjogi kérdésekről, azóta csak bizonyos részterületeket tárgyaltak az országos fórumok, és annak következtében a helyi tanács is. Az Országgyűlés őszi ülésszakán módosították az addig érvényben lévő törvényt, ezért tűzte napirendre a végrehajtó bizottság is ezt a témát. Tóth Imréné vb-titkár elmondta, hogy a munkaterv összeállításakor nem számoltak a végrehajtási utasítások megjelenésének ilyen elhúzódásával, így most nem végezhettek teljes munkát. A közeljövőben megjelenő jogszabályok ismeretében azonban intézkedési terv készül. Hogy a feladatokra idejében felkészüljenek, mégis hasznos és tanulságos volt az új családjogi törvénnyel már most ismerkedni. Ezt segítette a család szerepéről, a családi élet problémáiról 500 kérdőív válaszai alapján ösz- szeállított szociológiai felmérés, amelyet Tóth János, a helyi Petőfi Tsz közművelődési előadója készített. Megállapításai nem voltak ismeretlenek a község vezetői előtt, mert a kép többé- kevésbé megegyezik az országos átlaggal, de ilyen, számokkal alátámasztott pontos ihelyzetismerettel kevés tanács dicsekedhet. Már pedig a problémák pontos ismerete megkönnyíti a feladatok egyértelmű meghatározását. A községben 1450 család él, ebből 273 a csonka család. A családi otthon melegét megteremtő nők 90 százaléka munkába jár, de azok fele képzettségének nem megfelelő területen tevékenykedik. Amíg a férfiak 4 órával toldják meg a napi munkát, addig a második műszak a nők részére otthon 5 órás. Segítséget, keveset kapnak, de keveset is várhatnak házastársaiktól. Munkával telik a szabadidő, keveset van együtt a család, így a nő sem tudja legfontosabb hivatását betölteni. Amíg a szülők hajszolják magukat, a gyerekek legjobb esetben a nagyszülőkre maradnak, vagyis felügyelet nélkül, céltalanul töltik el az .időt. A rendezetlen családi viszonyokból eredő problémák miatt az elmúlt években érezhetően megszaporodott a tanács feladata. Ezek zöme nem községi, hanem társadalmi méretű gond, de a családok védelmében, a nők helyzetének javításában van tennivalója a helyi szervezetnek is. A faluban foglalkoztatási gond nincs, az eljárók aránya se magas, de a ruházati és iparcikkekért, sőt nem ritkán húsért, töltelékáruért is utazni kénysze rülnek a lakók. A napi másfél-két, vasárnap háromnégy órát igénylő főzés bővebb kész-félkész élelmiszerkínálattal csökkenthető lenne, a szolgáltatások körét pedig, adókedvezménnyel bő- víthetné a tanács. A családi kapcsolatok lazulásában, majd felbomlásában előkelő helyen szerepel az alkohol — a kurtakocsmák felderítésével, felszámolásával sok családban helyre állna a béke, kiegyensúlyozottab- ban indulnának munkába a szülők, eredményesebben tanulna a gyerek. Az intézkedési terv elkészültéig is feladatokat határozott meg a végrehajtó bizottság. Különböző fórumokon tájékoztatják a lakosságot a törvény módosításáról, kiemelt figyelmet fordítanak a különvált családoknál a gyermek-szülő zavartalan kapcsolattartására. Veszélyeztetettség esetén a gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődése érdekében azonnal beavatkoznak. A családi életre való nevelésben és a helyes életmódminta adásában nagyobb feladat hárul az iskolára és a művelődési házra, de a munkahelyekre, valamint a községi társadalmi és tömegszervezetekre is. tu P. Vállalkozó szolgáltatók Kunhegyesen segít a kisipar Elég egy kiadós séta a településen, és máris megtudhatja még az idegen is. hogy a tízezer lelket számláló településen hová fordulhat az, akinek elromlott az autója, szűk a lakása, elöregedett a ruhatára. No, persze az idegent kevésbé érdekli a szolgáltatások milyensége, azt inkább a helyben, Kunhegyesen élő ítélheti meg: elegendő-e vagy még jócskán akadnak fehér foltok. A tanács épületében Suszter József ajtaján kopogok, a nagyközség ipari és kereskedelmi ügyeinek előadója a középkorú férfi. Éppen bú- csúzkodik a deres hajú, zömök embertől, aki még fordultában visszaszól: — Akkor hamarosan bejövünk a papírokkal és indulhat a bolt! — Csak gyertek! Az ügyfélről kiderül, hogy kisipari tevékenységhez működési engedélyt kíván váltani, azért jár a hatóságnál. — Ebből élne? — Nem, inkább a hétvégeken keresném meg a fizetésem kiegészítését. A vízügy karcagi szakaszmérnökségének vagyok mélyépítési technikusa. — Nem fiatal ember már, ha meg nem sértem, hát kemény fizikai munkára áldozza még most is a szombatokat, vasárnapokat? — Ezt csináltam három évtizedig, nem szokatlan. — önnek megvan a képesítése a szakma gyakorlásához? — Kacifántos dolog ez. Szakmám szerint építhetek vagyont érő műtárgyakat, de sírkövet nem készíthetek. Tanfolyamon sajátíthatom el a szakmát, ha valaki igazolja, hogy négy esztendőt már tevékenykedtem benne. Apám nem jelentett be, mint segítő családtagot, talán a Kiosz megyei szervezete adhat ilyen igazolást. Mindenki tudja azt a három évtizedet... így most a feliratozásra kértem működési engedélyt. Május elsején kezdjük meg a munkát. Ami követ építőmérnök öcsém elkészít, azt én látom majd el felirattal. Suszter József mindezt türelmesen hallgatja, miközben a háta mögötti öreg szekrényből papírokat vesz elő. — Tavaly száztíz kisiparos dolgozott itt, ötvenötén főállásban tették a dolgukat, — A kontárok?■> — Jó, ha van konkurencia, ezért a kontárok ellen nem föltétlenül a legszigorúbb büntetést alkalmazzuk, hanem — ha szakmai szempontból alkalmasak — igyekszünk őket rábeszélni az iparengedély kiváltására. A verseny garanciát jelenthet az árcsökkenésre és a mind — Édesapán!?, sőt a nagyapánk is iparos volt ebben a faluban — mondja készséggel a ma már Karcagon élő férfi —, a Győző-féle sírkő ezen a környéken fogalom, kérdezze csak meg. Én magam harminc évig dolgozgattam apám mellett, megtanultam mindent. Gondoltuk az öcsémmel, most, hogy — édesapánk halála után — már csak tiszteletből is folytatnunk kellene a szakmát. temérdek szakmában. Baj viszont, hogy akad szakma, ami teljesen eltűnt. Ilyen például a férfi szabó, a cipész — ezt a fajta szolgáltatást csak a szövetkezet nyújt nálunk. Ácsunk is csupán egy van. Bőséggel akad viszont kőműves, női szabó, ami „köszönhető” annak, hogy az asszonyok számára soká " nem akadt munkahely, így beletanultak sokan; tízen teherfuvaroznak, s ekö- rüli a száma a szekereseknek is. Nagyon kellene egy olyan kisiparos, aki akkumulátorok töltésével foglalkozik. — Megérné? — Nem nagyon. Azért is nincs rá jelentkező. A hiányszakmákban egyébként még egyéb veszély is rejtőzik, nevezetesen az, hogy így nem lesz, aki az utánpótlást nevelje, azaz egyes szakmák teljesen kihalnak Kunhegyesről. Utazni kell érte, ami drágítja, természetesen. — Megoldás? — A szakmunkásképző intézettel igyekszünk összefogni és az oktatás föltételeit megteremteni. A .hosszú lista, amelyen a kisiparosok névsora olvasható, nem árulkodik a végzett munka minőségéről. — Elégedettek az iparosok munkájával? — Többnyire. Ritka a panasz. Ennek ellenére tudjuk, hogy néhányan már megfeledkeznek a megállapodott határidőről, előfordult már minőségi panasz is. tisztesebb munkavégzésre egyaránt. Csak néhány ajtó választja el az „adósokat’’ Suszter József szobájától. A szűk kis helyen tömérdek papír, a papíron tengernyi adat. Tóth Sándor főelőadó egy szem- pillantás alatt elém varázsolja a tényeket: tavaly Kunhegyes kisiparosai 597 ezer forintot fizettek be adóként. — Ez valamivel egyébként még kevesebb, mert többen kaptak adókedvezményt is. — Miért? — Több ókból. Az egyik és fontos községpolitikai indok az általuk végzett sok társadalmi munka. Amíg a vasútállomás felé ballagok, van időm megjegyezni a friss tavaszi szélben néhány adatot. Kunhe>- gyes éves költségvetése nyolcvanmillió forint körül van, amiből az összes lakossági adó ötmillió forint. Ennek tizede az itt élők egy százalékától gyűjtetik be. Mire elegendő ma hatszázezer forint? Mire az ötmillió? Már itt is a vasútállomás. A rakodótéren árván álldogál a Warinski rakodógép, Apostol Imre, a termetes tulajdonos a Volán-telep felől kerül elő. Nincs most dolga, a délutáni vasúti szállítást várja a 32 éves férfi. Társadalmi munkában... — Azt mondják, hogy kisiparos létére sok társadalmi munkát végez! — Így van. Főként itt, a vasúton. A tanácsnak jött (útépítéshez kohósalak, kiraktam. De megyek máshová is, ha szólnak. — A gép pénzbe kerül. — Hát persze. Én azt gondolom, hogy ezért némi adó- kedvezményt kapok majd, amit meg is kérelmeztem. Remélem elfogadják. — Nem olcsó ez a masina! — Száznyolcvanezer forintomba került. Már kifizettem. De megéri. Igaz, néha nagy a hajtás, mert leszerződtem az áfészhoz, és hát jön ide az áru a négy falunak szépen. Volt úgy, hogy három nap, négy éjjel egyfolytában zúgott a motor. Mégis... a magam ura vagyok. — Jól keres? — Nem panaszkodom. — S ha nem kap adókedvezményt? — Akkor nem kapok. De miért ne kapnék? Én is adtam valamit, nem... ? Apostol Imre hamarosan megkapja a döntést kérelmére, amiben a fizetendő forintok csökkentését kérte. A tanácsiak dolga az érdekek egyeztetése. Mint mondják: sok kisiparos segíti a közös célok elérését ebben a „laposabb pénztárcás” időszakban. ök hozzák rendbe nyaranta az iskolákat, óvodákat, festenek,' tataroznak, ha kell, s most a nagyon szükséges tűzoltólaktanya megépítésé- séhez szeretnék megnyerni jónéhányukat. Már vannak jelentkezők... Hortobágyi Zoltán Munkaidőn túl Adókedvezmény egy határig Számítógépes számlakezelési rendszert vezetett be a Jászberényi Turbó Autójavító Kisszövetkezet. Ezentúl az ügyfél gyorsabb ügyintézéssel, könnyen áttekinthető ellenőrizhető számlát kap kézhez (T. K. L.)
