Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

1987. ÁPRILIS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kitüntetés a „Vezess baleset nélkül” verseny győzteseinek Jobb a mérlegünk az országos átlagnál ülést tartott a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Miként lehet akár egyet­len baleset is, amikor eny- nyien akarják a rendet az országutakon? — kérdezhet­te volna tegnap délelőtt a megyei rendőr-főkapitány­ság tanácskozótermében bár­ki, amikor is szinte az egész közúti közlekedő társadalom képviseltette magát a KBT megyei plenáris ülésén. Már pedig balesetek vannak. így hát nem elég az egyet akaró jó szándék; sokszor végig­gondolt napi teendőkre van szükség ahhoz, hogy a bal­eseti statisztika akár egyet­len százalékkal is javuljon. Ez derült ki Jankovics Zol­tán rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság veze­tője, KBT-elnök beszámoló­jából. A megyei baleseti statisz­tika a leghűségesebb tükre a KBT munkájának, így ért­hető módon ennek taglalásá­val kezdte beszámolóját Jan­kovics Zoltán. Az 1985-ös esztendőhöz viszonyítva csökkent megyénkben a bal­esetek száma, még pedig 658-ról 617-re. Kevesebb lett az értelmetlen halál is a közutakon: 82 tragikusan el­hunyt közlekedőt gyászolhat­tak el a hozzátartozók 1985-ben, de egy évvel ké­sőbb még mindig 58 életet követelt a súlyos szabálysze­gés vagy olykor a fatális vé­letlen. Az összevetésre jó alkalom kínálkozott, mivel szót k.ért az ülés során Oláh György nyugalmazott rendőr vezér­őrnagy, belügyminiszter-he­lyettes, az Országos Közleke­désbiztonsági Tanács elnök- helyettese is, és szakszerű országos kitekintéssel szol­gált. Ezek szerint a járműál­lomány hatszázalékos növe­kedése mellett a balesetek száma 1986-ban 1,2 százalék­kal csökkent, ám nem sza­bad elfelejteni, hogy egyet­len tizeti is a statisztikában olykor emberéleteket jelent. Szomorú tehát, hogy 1986- ban egy kisebb község lakos­sága — 1623 ember vesztette életét az országutakon. Gya­koribb lett a gyalogosok el­ütése, és sajnálatos módon emelkedést mutat a gyerme­keket ért balesetek száma is. A halálos balesetek országo­san hét százalékkal csök­kentek, és egy tizedével meg­fogyatkozott az ittasan ka­rambolozok tábora is, — ám különösen e téren nagyon sok még a tennivaló. Amint az OKBT alelnöke elmondta, a Szolnok megyei statisztika jóval kedvezőbb az orszá­gosnál, hiszen itt a csökke­nés 22 százalékos, de'a halá­los balesetek száma is vi­gasztalóbbi, hiszen egy év alatt 29 százalékkal lett ke­vesebb a szomorú mérleg. Érdekes és minden bi­zonnyal hasznos vetélkedőt jelentett be Szurgyi István, a KBT elnökségének tagja. Elmondta, hogy „Kresz CB ’87” címmel játékos feladvá­nyok kelnek szárnyra az éterben, és akik készülék kö­zelében vannak, részesei le­hetnek a játékos, ám semmi­képpen nem komolytalan vers vnysorozatnak. A felhí­vást a Duna—Tisza közén, a Tiszánt/ölon, Miskolc körze­tében több CB-állomás be­mondja, madj kérdésekre kerül sor. Ezekből kétszer tizenötöt kell helyesen meg­fejteni, és május 10-ig a, Szolnok Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács címére megküldeni. A CB negyven csatornáján, elsősorban a hétfői tévémentes napokon, „zsong” az éter, miközben a kérdéseket olvassák be. Ritkán adatik mód arra, hogy a közlekedésbiztonság ügyén fáradozóka t egyszer­re, egyetlen pillantással ve­hesse szemügyre az ember. Ezúttal mód volt ilyen kite­kintésre is: megtudhattuk, hogy már az óvodákban el­kezdődik az apróságok felké­szítése megannyi veszélyt jelentő kalandra, a közleke­désre. A rajzpályázatra, melynek témája mi más le­hetett volna, mint a közle­kedés, hetvenkilenc óvoda nevezett. Az iskolákban is tovább tart e felvilágosító munka. Az iskolák a közle­kedés biztonságáért mozga­lomhoz az általános iskolák­tól a gimnáziumokig mint­egy hatvan-hetvenezer diák csatlakozott. A felnőttek „leckéje” a Vezess baleset nélkül mozgalomban való sikeres helytállás volt. Hogy kiknek ment ez a legjobban, erre a díjkiosztás adott vá­laszt, hiszen az ülés végén tizenegy kategóriában adták át az okleveleket, és a díszes porcelánvázákat azoknak, akik fegyelmükkel tűntek ki a közúton. A jelentős gép­vállalatok közül kitüntetés­parkkal rendelkező üzemek, ben részesült a Jászkun Vo­lán fegyverneki kirendeltsé­ge, az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri üzeme, a Kötivizig szolnoki gépüze­me, a Törökszentmiklósi Ál­lami Gazdaság és a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság. Említést érde­mel, mert évek óta ott van a díjazottak sorában, az Or­szágos Mentőszolgálat kun­szentmártoni állomása. Ugyancsak a KBT-ülésen kapta meg a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát Kádár György, a me­gyei tanács vb közlekedési osztályának vezetője, és itt vette át a miniszteri dicsé­retet Pataki Mihály, a Szol­noki Városi Tanács művelő­dési osztályának vezetője is. — p. b. — A családok érdekében II nők helyzetén kell javítani Jászalsőszentgyörgyi feladatok A Jászalsőszentgyörgyi Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a legutóbbi ülésén tárgyalt a családjogi tör­vény módosításából adódó helyi feladatokról. Családjo­gi kérdésekkel már több­ször is foglalkozott a testü­let, de ennyire átfogóan még nem szerepelt napirenden a téma. Ennek oka bizonyosan az volt, hogy több, mint 30 éves jogszabály rendelkezett a családjogi kérdésekről, az­óta csak bizonyos részterü­leteket tárgyaltak az orszá­gos fórumok, és annak kö­vetkeztében a helyi tanács is. Az Országgyűlés őszi ülés­szakán módosították az ad­dig érvényben lévő törvényt, ezért tűzte napirendre a vég­rehajtó bizottság is ezt a té­mát. Tóth Imréné vb-titkár elmondta, hogy a munkaterv összeállításakor nem számol­tak a végrehajtási utasítások megjelenésének ilyen elhú­zódásával, így most nem vé­gezhettek teljes munkát. A közeljövőben megjelenő jog­szabályok ismeretében azon­ban intézkedési terv készül. Hogy a feladatokra idejében felkészüljenek, mégis hasz­nos és tanulságos volt az új családjogi törvénnyel már most ismerkedni. Ezt segítet­te a család szerepéről, a csa­ládi élet problémáiról 500 kérdőív válaszai alapján ösz- szeállított szociológiai felmé­rés, amelyet Tóth János, a helyi Petőfi Tsz közművelő­dési előadója készített. Megállapításai nem voltak ismeretlenek a község veze­tői előtt, mert a kép többé- kevésbé megegyezik az or­szágos átlaggal, de ilyen, szá­mokkal alátámasztott pontos ihelyzetismerettel kevés ta­nács dicsekedhet. Már pedig a problémák pontos ismere­te megkönnyíti a feladatok egyértelmű meghatározását. A községben 1450 család él, ebből 273 a csonka család. A családi otthon melegét megteremtő nők 90 százalé­ka munkába jár, de azok fe­le képzettségének nem meg­felelő területen tevékenyke­dik. Amíg a férfiak 4 órá­val toldják meg a napi munkát, addig a második műszak a nők részére ott­hon 5 órás. Segítséget, keve­set kapnak, de keveset is várhatnak házastársaiktól. Munkával telik a szabadidő, keveset van együtt a család, így a nő sem tudja legfon­tosabb hivatását betölteni. Amíg a szülők hajszolják magukat, a gyerekek leg­jobb esetben a nagyszülőkre maradnak, vagyis felügyelet nélkül, céltalanul töltik el az .időt. A rendezetlen családi vi­szonyokból eredő problémák miatt az elmúlt években érezhetően megszaporodott a tanács feladata. Ezek zöme nem községi, hanem társa­dalmi méretű gond, de a családok védelmében, a nők helyzetének javításában van tennivalója a helyi szerve­zetnek is. A faluban foglal­koztatási gond nincs, az el­járók aránya se magas, de a ruházati és iparcikkekért, sőt nem ritkán húsért, tölte­lékáruért is utazni kénysze rülnek a lakók. A napi más­fél-két, vasárnap három­négy órát igénylő főzés bő­vebb kész-félkész élelmiszer­kínálattal csökkenthető len­ne, a szolgáltatások körét pedig, adókedvezménnyel bő- víthetné a tanács. A családi kapcsolatok lazulásában, majd felbomlásában előke­lő helyen szerepel az alko­hol — a kurtakocsmák felde­rítésével, felszámolásával sok családban helyre állna a béke, kiegyensúlyozottab- ban indulnának munkába a szülők, eredményesebben ta­nulna a gyerek. Az intézkedési terv elké­szültéig is feladatokat hatá­rozott meg a végrehajtó bi­zottság. Különböző fórumo­kon tájékoztatják a lakossá­got a törvény módosításáról, kiemelt figyelmet fordíta­nak a különvált családoknál a gyermek-szülő zavartalan kapcsolattartására. Veszé­lyeztetettség esetén a gyer­mek értelmi, érzelmi, erköl­csi fejlődése érdekében azon­nal beavatkoznak. A csalá­di életre való nevelésben és a helyes életmódminta adá­sában nagyobb feladat hárul az iskolára és a művelődési házra, de a munkahelyekre, valamint a községi társadal­mi és tömegszervezetekre is. tu P. Vállalkozó szolgáltatók Kunhegyesen segít a kisipar Elég egy kiadós séta a településen, és máris megtudhat­ja még az idegen is. hogy a tízezer lelket számláló települé­sen hová fordulhat az, akinek elromlott az autója, szűk a lakása, elöregedett a ruhatára. No, persze az idegent kevés­bé érdekli a szolgáltatások milyensége, azt inkább a hely­ben, Kunhegyesen élő ítélheti meg: elegendő-e vagy még jócskán akadnak fehér foltok. A tanács épületében Susz­ter József ajtaján kopogok, a nagyközség ipari és keres­kedelmi ügyeinek előadója a középkorú férfi. Éppen bú- csúzkodik a deres hajú, zö­mök embertől, aki még for­dultában visszaszól: — Akkor hamarosan bejö­vünk a papírokkal és indul­hat a bolt! — Csak gyertek! Az ügyfélről kiderül, hogy kisipari tevékenységhez mű­ködési engedélyt kíván vál­tani, azért jár a hatóságnál. — Ebből élne? — Nem, inkább a hétvé­geken keresném meg a fize­tésem kiegészítését. A víz­ügy karcagi szakaszmérnök­ségének vagyok mélyépítési technikusa. — Nem fiatal ember már, ha meg nem sértem, hát ke­mény fizikai munkára áldoz­za még most is a szombato­kat, vasárnapokat? — Ezt csináltam három évtizedig, nem szokatlan. — önnek megvan a ké­pesítése a szakma gyakorlá­sához? — Kacifántos dolog ez. Szakmám szerint építhetek vagyont érő műtárgyakat, de sírkövet nem készíthetek. Tanfolyamon sajátíthatom el a szakmát, ha valaki igazol­ja, hogy négy esztendőt már tevékenykedtem benne. Apám nem jelentett be, mint segítő családtagot, ta­lán a Kiosz megyei szerveze­te adhat ilyen igazolást. Mindenki tudja azt a három évtizedet... így most a fel­iratozásra kértem működési engedélyt. Május elsején kezdjük meg a munkát. Ami követ építőmérnök öcsém el­készít, azt én látom majd el felirattal. Suszter József mindezt tü­relmesen hallgatja, miköz­ben a háta mögötti öreg szekrényből papírokat vesz elő. — Tavaly száztíz kisiparos dolgozott itt, ötvenötén fő­állásban tették a dolgukat, — A kontárok?■> — Jó, ha van konkurencia, ezért a kontárok ellen nem föltétlenül a legszigorúbb büntetést alkalmazzuk, ha­nem — ha szakmai szem­pontból alkalmasak — igyek­szünk őket rábeszélni az iparengedély kiváltására. A verseny garanciát jelenthet az árcsökkenésre és a mind — Édesapán!?, sőt a nagy­apánk is iparos volt ebben a faluban — mondja készség­gel a ma már Karcagon élő férfi —, a Győző-féle sírkő ezen a környéken fogalom, kérdezze csak meg. Én ma­gam harminc évig dolgozgat­tam apám mellett, megtanul­tam mindent. Gondoltuk az öcsémmel, most, hogy — édesapánk halála után — már csak tiszteletből is foly­tatnunk kellene a szakmát. temérdek szakmában. Baj viszont, hogy akad szak­ma, ami teljesen eltűnt. Ilyen például a férfi szabó, a cipész — ezt a fajta szol­gáltatást csak a szövetkezet nyújt nálunk. Ácsunk is csu­pán egy van. Bőséggel akad viszont kőműves, női szabó, ami „köszönhető” annak, hogy az asszonyok számára soká " nem akadt munka­hely, így beletanultak sokan; tízen teherfuvaroznak, s ekö- rüli a száma a szekereseknek is. Nagyon kellene egy olyan kisiparos, aki akkumuláto­rok töltésével foglalkozik. — Megérné? — Nem nagyon. Azért is nincs rá jelentkező. A hi­ányszakmákban egyébként még egyéb veszély is rejtő­zik, nevezetesen az, hogy így nem lesz, aki az utánpótlást nevelje, azaz egyes szakmák teljesen kihalnak Kunhe­gyesről. Utazni kell érte, ami drágítja, természetesen. — Megoldás? — A szakmunkásképző in­tézettel igyekszünk összefog­ni és az oktatás föltételeit megteremteni. A .hosszú lista, amelyen a kisiparosok névsora olvasha­tó, nem árulkodik a végzett munka minőségéről. — Elégedettek az iparosok munkájával? — Többnyire. Ritka a pa­nasz. Ennek ellenére tudjuk, hogy néhányan már megfe­ledkeznek a megállapodott határidőről, előfordult már minőségi panasz is. tisztesebb munkavégzésre egyaránt. Csak néhány ajtó választ­ja el az „adósokat’’ Suszter József szobájától. A szűk kis helyen tömérdek papír, a papíron tengernyi adat. Tóth Sándor főelőadó egy szem- pillantás alatt elém vará­zsolja a tényeket: tavaly Kunhegyes kisiparosai 597 ezer forintot fizettek be adó­ként. — Ez valamivel egyéb­ként még kevesebb, mert többen kaptak adókedvez­ményt is. — Miért? — Több ókból. Az egyik és fontos községpolitikai indok az általuk végzett sok társa­dalmi munka. Amíg a vasútállomás felé ballagok, van időm megje­gyezni a friss tavaszi szél­ben néhány adatot. Kunhe>- gyes éves költségvetése nyolcvanmillió forint körül van, amiből az összes lakos­sági adó ötmillió forint. En­nek tizede az itt élők egy százalékától gyűjtetik be. Mire elegendő ma hatszáz­ezer forint? Mire az ötmil­lió? Már itt is a vasútállomás. A rakodótéren árván álldo­gál a Warinski rakodógép, Apostol Imre, a termetes tu­lajdonos a Volán-telep felől kerül elő. Nincs most dolga, a délutáni vasúti szállítást várja a 32 éves férfi. Társadalmi munkában... — Azt mondják, hogy kis­iparos létére sok társadalmi munkát végez! — Így van. Főként itt, a vasúton. A tanácsnak jött (útépítéshez kohósalak, ki­raktam. De megyek máshová is, ha szólnak. — A gép pénzbe kerül. — Hát persze. Én azt gon­dolom, hogy ezért némi adó- kedvezményt kapok majd, amit meg is kérelmeztem. Remélem elfogadják. — Nem olcsó ez a masina! — Száznyolcvanezer forin­tomba került. Már kifizet­tem. De megéri. Igaz, néha nagy a hajtás, mert leszer­ződtem az áfészhoz, és hát jön ide az áru a négy falu­nak szépen. Volt úgy, hogy három nap, négy éjjel egy­folytában zúgott a motor. Mégis... a magam ura va­gyok. — Jól keres? — Nem panaszkodom. — S ha nem kap adóked­vezményt? — Akkor nem kapok. De miért ne kapnék? Én is ad­tam valamit, nem... ? Apostol Imre hamarosan megkapja a döntést kérelmé­re, amiben a fizetendő forin­tok csökkentését kérte. A ta­nácsiak dolga az érdekek egyeztetése. Mint mondják: sok kisiparos segíti a közös célok elérését ebben a „la­posabb pénztárcás” időszak­ban. ök hozzák rendbe nya­ranta az iskolákat, óvodákat, festenek,' tataroznak, ha kell, s most a nagyon szükséges tűzoltólaktanya megépítésé- séhez szeretnék megnyerni jónéhányukat. Már vannak jelentkezők... ­Hortobágyi Zoltán Munkaidőn túl Adókedvezmény egy határig Számítógépes számlakezelési rendszert vezetett be a Jászberényi Turbó Autójavító Kisszövetkezet. Ezentúl az ügyfél gyorsabb ügyintézéssel, könnyen áttekinthető ellen­őrizhető számlát kap kézhez (T. K. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents