Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 13. Színfalak a homlokzaton A chilei junta ismét sza­lonképesebbnek látsz* szí­neket fest a homlokzatra. Valószínűleg nem éppen nagy örömmel, hanem in­kább a körülmények hatal­mából kényszerítve. Vilá­gosan kitűnik ez az elmúlt két nap híreiből, amelyek között két egymással ellent­mondó jelentés érkezett Chi­léből. Szerdán arról számoltak be a hírügynökségek, hogy szél­sőjobboldali suhancok megfe­nyegették az ország egyik püspökét, mert az erkölcs­telennek nevezte a pinochet- rendszert. A főpap azért is szálka a fasiszta ultrajobbo- sok szemében, mert kezde­ményezője volt annak a pásztorlevélnek, amelyben a chilei püspök állandó bi­zottsága követelte a kor­mánytól „a letartóztatottak­kal szembeni kegyetlenkedé­sek beszüntetését”. A most megfenyegetett Camus Lare- nas püspök igen megbízható információkkal rendelkezik az ellenzéki nézetekkel gya­núsítottakkal való rendőri bánásmódról: unokahúgát alaptalan vád alapján hur­colták el és kínozták meg a Pinochet-pri békék. Az ország katolikus fő­papjai nem először hívják fel a világ figyelmét a san­tiagói junta immár lassan 14 éve tartó terrorjára, amely­nek élessége — a homlokzat többszöri átfestése ellenére — sem csökken. Most, 1987 tavaszán a magas szintű egyházi tiltakozásnak azon­ban különös jelentőséget ad, hogy három hét múlva, áp­rilis elején Chilébe látogat a pápa. Érthető, hogy Pinochetre- zsimjének nem jön túl jókor az ország egyházi atyáinak tiltakozása, amikor a kato­likus egyházfő látogatásától éppen a kedvezőbb nemzet­közi megítélést reméli. A tiltakozók és tiltakozások el­nyomásáról, a haladó néze- tűek üldözéséről nem mond le a rendszer (még a pápa látogatása kedvéért sem), hiszen ez hozzátartozik lé­nyegéhez. A kedvezőbb lát­szatot akként próbálják megteremteni, hogy ismét engedélyezik egyes pártok működését. Az 1973-as véres puccs óta legálisan nem léphetett fel párt az országban. Most is csak szigorúan ellenőrzött, sőt keményen rendszabályo­zott párttevékenységet en­gedélyeznek. Marxista poli­tikai erő működése ezután is tilos. A polgári pártoknak is a kormányzat szabja meg milyen jelszavaik és jelvé­nyeik, lehetnek, s tagjaik ne­vét a hatékonyabb kontroll érdekében — pontos név­sorban kell a hatóságoknak bejelenteniük. Demokratikus áttörésről szó sincs hát, inkább arról, hogy a hatalomhoz görcsö­sen ragaszkodó Pinochet-tó- bornok így igyekszik csino­sabb színfalakat mutatni a világnak, amikor a pápai vi­zit miatt a nemzetközi ref­lektorok kereszttüzébe ke­rült az egyik legmegátalko- dottabb latin-amerikai dik­tatúra. Avar Károly Európa Parlament Elmarasztalták a Townsend Thoresen céget Az Európai Parlament csü­törtöki ülésén a zeebrugge-i komphajó-katasztrófa kap­csán a biztonsági rendsza­bályok megszigorítását sür­gette. A parlament elmarasztalta a brit Townsend Thoresen céget, a komphajó tulajdo­nosát, amiért az pusztán pro­fitokokból nem hajlandó biz­tonságosabb hajótípusokat forgalomba állítani, sőt, két ugyanolyan típusú, de két­szer akkora befogadóképessé­gű hajót építtet, mint a sze­rencsétlenül járt komp. Sevardiadze Vietnamban A Szovjetunió támogatja a délkelet-ázsiai békeövezet megteremtését Nguyen Van Linh, a Viet­nami Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára, Truong Chinh, a VSZK Államtanácsának el­nöke és Pham Van Dong, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön fogadta Eduard Se- vardnadze szovjet külügy­minisztert, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik Hanoi­ban. Nguyen Van Linh úgy ér­tékelte, hogy Sevardnadze látogatása előmozdította a sokrétű szovjet—vietnami kapcsolatok fejlődését. Sevardnadze tolmácsolta a vietnami vezetőknek Mihail Corbacsov üdvözletét és jó­kívánságait, majd hangsú­lyozta: szovjet részről nagy­ra értékelik a VKP tavaly Moratóriumot rendelt el az amerikai képviselőház szer­dán, magyar idő szerint az éjszakai órákban megtartott szavazásán a nícaraguai el­lenforradalmárok katonai se­gélyezésére. Bár a döntést még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, s azt követően Reagan elnök minden bi­zonnyal megvétózza majd, a képviselőházi szavazás poli­tikai vereség és egyben fi­gyelmeztetés is a Reagan- kormánynak. Az elnök már közölte, hogy az újabb kato­nai segélyre vonatkozó kö­vetelését ősszel kívánja elő­terjeszteni — ennek eluta­sításához viszont az egysze­MOSZKVA A Szovjetunióban csütör­tök hajnalban — moszkvai idő szerint 5 órakor — újabb föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtottak végre a szemipalatyinszki ’ kísérleti telepen. A töltet robbanóere­je nem haladta meg a TNT egyenértékre átszámított 20 kilotonnát. A bejelentés szerint a kí­sérletet a haditechnika fej­lesztése céljából hajtották végre. VARSÓ Csütörtökön Szczecinbe ér­keztek azok a külföldi kato­nai megfigyelők, akik a len­decemberi hatodik kongresz- szusán elfogadott politikai irányvonalat, ami Vietnam alkotóerejének megújítását szolgálja. A Szovjetunió to­vábbra is segíti Vietnamot céljai valóra váltásában. A Szovjetunió maradékta­lanul támogatja Vietnam, Laosz és Kambodzsa törek­véseit a három indokínai or­szág szövetségének megszi­lárdítására, építőmunkájuk és honvédelmük fejlesztésé­re — mondotta Sevardnad­ze. — A jövőben is egyetért azokkal az erőfeszítésekkel, amelyek a három ország és Kína viszonyának normali­zálását, a délkelet-ázsiai bé­keövezet megteremtését szol­gálják. rű szavazattöbbség is elégsé­ges lesz. A szerdai döntés szerint a képviselőház nem járul hoz­zá ahhoz, hogy a nicaraguai ellenforradalmároknak fo­lyósítsák azt a negyvenmil­lió dollárt, ami az idei költ­ségvetési évre jóváhagyott százmilliós katonai segélyből hátramaradt. A segélyek fo­lyósítását hat hónapra füg­gesztették fel, ezen az idő­szakon belül az amerikai kormányzatnak pontos és részletes elszámolást kell ad­nia arról, hova lett az ellen­forradalmároknak eddig jut­tatott nagy összegű hivatalos segély és az egyéb úton szer­zett pénz. gyei nemzetvédelmi minisz­térium meghívására részt vesznek a március 9. és 15. között Lengyelország észak- nyugati körzetében, 18 ezer lengyel katona részvételével folyó hadosztály szintű har­cászati hadgyakorlaton. A 22 országot képviselő magas rangú katonatiszteket Len­gyelország a stockholmi meg­állapodásnak megfelelően hívta meg. VSZ-szakírtöi ülés Március 11-én Szófiában megtartotta soros ülését az európai fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzetek csökkentésével foglalkozó VSZ-munkacsoport. A szak­értők megvizsgálták a buda­pesti felhívás előrevitelének helyzetét, tekintettel arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezle­ten résztvevő államok kép­viselői között a bécsi talál­kozón nemhivatalos konzul­tációk kezdődtek a fegyve­res erők és a hagyományos fegyverzetek európai méretű csökkentéséről folytatott tárgyalások mandátumáról és fórumáról. Lengyel—amerikai kapcsolatok Kis lépések politikája Nem várható gyors és ér­demi előrelépés a lengyel— amerikai kapcsolatokban, mert bár Washington febru­ár végén teljes egészében feloldotta az 1981-ben elren­delt lengyel ellenes szankci­óit, az Egyesült Államok ve­zető politikai és gazdasági köreiben még mindig igen erős a kapcsolatok javulását ellenzők befolyása. Nem le­het egy csapásra felszámol­ni azt a kárt, amit az elmúlt években a lengyelországi va­lóságot meghamisító, ellen­séges amerikai propaganda okozott. A két ország kap­csolatainak normalizálódá­sát ezért a kis lépések poli­tikája fogja majd jellemezni. Így foglalta össze a Rzecz- pospolita, a lengyel kormány lapja Józef Czyrek, a LEMP KB PB tagja, a Szejm Kül­ügyi Bizottsága elnöke ve­zette lengyel parlamenti kül­döttség washingtoni tárgya­lásainak tanulságait. MADRID A Mundo Obrero, a Spa­nyol Kommunista Párt lap­ja legutóbbi számában inter­jút közöl Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjával, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatójával. Nelson Marra, a lap nemzet­közi rovatának vezetője a magyar társadalom mai kér­déseiről folytatott beszélge­tést Aczél Györggyel, aki az SKP marxista kutatások köz­pontjának a meghívására nemrégiben Spanyolország­ban járt. Montrasegély A képviselöház hat hónapos moratóriumot rendelt el Genfi tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) lapodás születik a szovjet és amerikai közepes hatótávol­ságú rakéták felszámolásá­ról, a Szovjetunió az NDK és Csehszlovákia kormányának beleegyezésével kivonja megnövelt hatósugarú harcá­szati-hadműveleti rakétáit ezekből az országokból. A szovjet kísérleti atom­robbantásokról szólva Borisz Pjadisev elmondta: azokat a biztonsági előírások szigorú érvényesítésével hajtották végre, így nem felel meg a valóságnak az amerikai kül­ügyminisztérium állítása, hogy a környezetre káros anyagok kerültek a légkörbe. A külügyi szóvivő részle­tesen foglalkozott Reagan el­nöknek a fegyverzetellenőr­zési megállapodások állítóla­gos szovjet megsértéséről szóló kongresszusi jelentésé­vel. Kijelentette, hogy a be­számoló elferdíti a tényeket. Pjadisev bejelentette, hogy a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának soronkövetkező tanácskozását március végén Moszkvában tartják. A na­pirenden a nemzetközi hely­zet értékelése, az európai közép-hatótávolságú raké­tákra vonatkozó szovjet ja­vaslat áttekintése, a fegy­verkezési verseny korlátozá­sára irányuló energikus lé­pések megvitatása szerepel. Spanyol—francia csúcstalálkozót tartottak Madridban. A képen (balról jobbra): János Károly spanyol király, Felipe González kormányfő és Mitterrand francia elnök (Telefotó — KS) Csendesebb vizeken a Szent lupát A székesfehérvári Video­ton rádióklub tagjai csütör­tökön két és félórás rádió­kapcsolatot létesítettek a Szent Jupát hajósaival. Fa Nándorral és Gál Józseffel. A néhány nappal ezelőtt viharba került, idegileg és fizikailag egyaránt igénybe­vett hajósok elmondták, hogy az időjárás kedvező lett az Atlanti-óceánnak térségében, ahol hajójuk halad. Ha vi­szonylag lassan is, de hajóz­nak tovább a Buenos Aires-i kikötő felé, amelytől mint­egy 600 kilométerre vannak. A legénység bízik abban, hogy az időjárás továbbra is kedvező marad, s így vasár­nap vagy hétfőn behajózhat­nak a Buenos Aires-i kikö­tőbe, ahol a magyar külkép­viseletek és az Argentíná­ban is megalakult Szent Ju­pát baráti kör -tagjai várják őket. Olaszsrszág ■ Kormányalakítási tárgyalásuk Ciulio Andreotti, az új olasz kormány megalakítá­sával megbízott miniszterel­nök csütörtökön a keresz­ténydemokrata és szocialista párt vezetőivel valamint a baloldali ellenzékkel folyta­tott eszmecserét. Bár római megfigyelők nem zárják ki, hogy a ke­reszténydemokrata Andre­otti kormányalakítási kísér­lete sikerrel járhat, jelen pillanatban konkrét kérdé­sekben nincs egyetértés a „két nagy vetélytárs” a ke­reszténydemokrata és az Olasz Szocialista Párt között. A nézeteltérés akörül van, hogy tartsanak-e népszava­zást az atomerőművek sor­sáról, valamint az igazság­ügyi rendszer átalakításáról. Választások Finnországban Újra osztják-e a politikai szerepe­ket vagy kisebb módosulásokkal marad a jelenlegi szereposztás? A finn parlamenti választások előtti utolsó napok-hetek nyilatkozatai, cikkei, elemzései e kérdés lehetséges válaszait firtatják és jósolgatják, rá­mutatva, hogy már két évtizede is van annak, amikor utoljára ilyen élesnek mutatkozott a választási küzdelem. Az érdeklődésnek megfelelően ha­talmas a „túljelentkezés” is. Márci­us 15—16-án, vasárnap és hétfőn az északi ország szavazópolgárainak több mint 1900 jelöltből kell kivá­lasztaniuk a 200 tagú parlament új képviselőit. Mintegy tucatnyi párt, választási tömörülés indul a mandá­tumokért, s néhányan közülük már a jövő év elején esedékes köztársa­sági elnöki választásra is gondolnak a mostani választási küzdelemben. A versengés középpontjában ter­mészetesen belpolitikai kérdések áll­nak, annál is inkább, mert Finnor­szág külpolitikája manapság nem politikai vita tárgya. A belpolitikai vita — túl a konjunkturális szem­pontok által is meghatározott napi jellegű vitákon — két fő kérdésre összpontosul: Az első, és a választások eredmé­nyétől közvetlenül függő kérdés az: milyen összetételű kormány jön lét­re ez év tavaszán. Évtizedes hagyo­mányai vannak ma már a balközép kormányformulának, amelyben po­litikai súlyánál fogva a meghatáro­zó szerep a legnagyobb politikai pártnak, a Kalevi Sorsa vezette Szo­ciáldemokrata Pártnak jut. Az SZDP számára a fő kérdés e szerep meg­őrzésének lehetősége, illetve - olyan kormánykoalíció megalakítása, amelyben a fő szerep változatlanul az övé. Az 1966. óta folyamatosan ellen­zéki tevékenységre kárhoztatott konzervatív Nemzeti Koalíciós Párt számára a kormányba kerülés a vá­lasztás igazi tétje. Megfigyelők érté­kelése szerint a párt sok kérdésben közeledett a centrista állásponthoz, sőt, bizonyos gazdasági és társadal­mi vitákban „centristább” magánál a Centrumpártnál is. így érthető, hogy sok párt egy olyan széles koa­líció lehetőségét is vizsgálja, amely­ben a konzervatívok és a szociálde­mokraták közösen kormányoznának. Különösen akkor merülhet fel e le­hetőség élesen, ha a koalíciósok el­érik áhított céljukat, s az ország legnagyobb politikai pártjává vál­nak. A Centrumpárt, amely hajdan hatalmas paraszti tömegek támoga­tása révén volt a meghatározó poli­tikai erő, nagy belső átalakulási fo­lyamat előtt áll. Részben a társada­lomban lezajló változások miatt, részben a párton belüli irányzatok közötti versengés nyomán. A párt ambiciózus elnöke, a mostani kor­mány külügyminisztere — Paavo Vayrynen — a legmegfelelőbb koalí­ciós bázisnak a három „nagy” — szociáldemokraták, a centrum és a konzervatívok — együttműködését tekinti, s úgy véli, hogy ez esetben a Centrumpártot „illeti” meg a kor­mányfői megbízatás. Mivel Vayrynen pártjának hiva­talos jelöltje a jövő évi elnökvá­lasztásokra, nem lehet kétséges, ki- re-mire vonatkozik több szociálde­mokrata politikusnak az a követelé­se, hogy aki 1988-ban elnökségre pályázik, az ne lehessen miniszter- elnök. A kormányban részt vevő két ki­sebb párt — a Falusi Párt és a Svéd Néppárt — a végleges választási eredmény közzététele előtt egyértel­műen nem kötelezi el magát sem­milyen kormánybázis mellett, bár politikai beállítottságuknál fogva bizonyára rokonszenveznek egy tisz­ta polgári kormánnyal is. Noha a polgári pártok korántsem egységesek, nemigen várható, hogy ebből a baloldal érdemleges politikai tőkét tudna kovácsolni. A kommu­nista pártban tavaly véglegesnek látszó szakadás történt, amelynek nyomán a szociáldemokratáktól bal­ra álló erők két — egymással is versengő — tömörülésben indítanak külön jelölteket. Ez a két szervezet — a Finn Népi Demokratikus Szö­vetség és a Demokratikus Alterna­tíva — nem egymást tekinti ugyan fő választási ellenfélnek, de a hala­dó erők ilyen megosztottsága sem­miképpen sem növeli a baloldal esé­lyeit. A taktikázgatás, a várható nagy versengésre való felkészülés a ma­gyarázata annak is, hogy a kedden ismeretessé váló — nem hivatalos — végeredmények nyilvánosságra hozatala után hosszú alkudozás vár­ható, s a legtöbben május eleje előtt nem is számítanak az új kormány megalakulására. Az SZDP már je­lezte, hogy a korábbi „rutintól” el­térően az idén azt tartaná helyes­nek, ha először egy követendő kor­mányprogramot dolgoznának ki a politikai erők, s annak ismeretében alakulhatna meg az új kormány, azokból a pártokból, amelyek ké­szek a program megvalósításán munkálkodni.. A korábbi gyakorlat az volt, hogy előbb a koalíciós bá­zis jött létre. Az SZDP kezdeménye­zését majdnem mindegyik politikai erő támogatja, közülük többen ab­ban reménykedve, hogy a válasz­tások után megizmosodva ők is fel­tételeket diktálhatnak. Szántó András

Next

/
Thumbnails
Contents