Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-13 / 61. szám

1987. MÁRCIUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jóléti juttatások, támogatás lakásvásárláshoz Egészségvédelem, szociálpolitika a MÜV-nál Ösztönző rendszer a szolgáltatások színvonalának javítására Kormányszóvivői tájékoztató A MÁV — ez a 132 ezer dolgozót foglalkoztató nagy- vállalat — a munkerö meg­szerzéséért, illetve megtartá­sáért folyó küzdelemben az anyagi eszközök differenci­áltabb elosztása mellett egy­re nagyobb szerepet szán a szociális ellátásnak, a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyei javításának. Az idén 2.5 milliárd fo­rintot, vagyis lényegében a tavalyinál azonos összeget fordítanak a MÁV-nál szo­ciálpolitikai célokra. A ke­retnek csaknem felét a mun­kavégzéshez közvetlenül kap­csolódó ellátásokra — példá­ul munkásszállásra, munkás- szállításra, egyen- és munka- ruházatra, oktatásra, üzem- egészségügyre, rehabilitá­cióra — használják fel. A teljes összeg egyharmadát a jóléti juttatásokra, egyebek között az üzemétkeztetésre, a gyermekintézményekre, üdültetésre, valamint sport­célokra fordítják. A többi pénzzel a lakáshozjutás fel­tételeit javítják. Olvasom a MÉM informá­ciós bulletinjében: kedvező a nemzetközi piaca a prémes­állatoknak, ezért a VII. öt­éves tervben indokolt az ága­zat fejlesztése. A mondatnyi hír keltette kíváncsiság vitt ki Besenyszögre, ahol egy éve ilyenkor görénytenyész­téssel bővült a Kossuth Tsz addig szarvasimarhát, juhot, és baromfit tartó állatte­nyésztési főágazatának te­vékenysége. Gondoltam, meg­tudakolom a szövetkezet Millér-parti telepén, milye­nek a prémesállattenyésztés első évi tapasztalatai. — Négyszázötven görényt, 350 anyát és száz apaállatot vásároltunk tavaly február­ban a prémesállattenyész­tésben már jártas sződi Vi­rágzó Tsz-től — mondja Bá­lint János ágazatvezető. — Az volt a szándékunk, hogy az elavult, kihasználatlanul álló liba-utónevelő fészere­ket valamilyen piacképes terméket előállító és jöve­delmező tevékenységgel hasz­nosítsuk. Nem bántuk meg, hiszen így épületberuházás nélkül ki tudtuk alakítani a görénytelepet. A „tanulóév” tapasztalatai? Kedvezőek, hi­szen a technológiailag elfo­gadott három helyett ná­lunk a fél százaléka hullott csak ei a törzsállománynak, és a remélt hat helyett anyánként hét szaporulatot tudtunk felnevelni. Ezzel és a Tannimpex által eddig ér­tékesített prémek jó minősé­gével elértük, hogy a terve­zett 300 ezer forintos veszte­séggel szemben rentábilis volt az első évünk. Járjuk sorra a ketrecek­kel berendezett fészereket, s közben rádöbbenek: elfelej­tettem befogni az orrom. — Rossz indulattal sem ál­líthatja — mondja határo­zottan Csák Istvánné, a gon­dozók egyike — hogy rosz- szabb a szag itt, mint akár­melyik sertéstelepen. Mi is. akik előtte évtizeden át li­bával foglalkoztunk, féltünk először ettől a munkától. Végül is fizikailag könnyebb, és a három helyett egy mű­szakban ei tud juk látni ezt a munkakört. Igaz, sokkal több figyelem szükséges, mint a liba-utónevelőben. Tizennyolc napos korukban egyenként meg kell taníta­nunk kis tálkákból enni, in­ni a görényfiakat. öt napba telik, mire megszokják a hússzagot, és önállóan táp­lálkozni tudnak. A hathetes korban történő leválasztá­Az egész tervidőszakban elsőbbséget élveznek a fő­városi csomópontokon és a többi kedvezőtlen szociális ellátottságú szolgálati helye­ken elvégzendő korszerűsí­tési munkálatok. A dolgozók körzetének ja­vítását célzó elképzelések között kiemelten szerepel a munkásszállások, a lakta­nyák műszaki színvonalának emelése, a hiányos felszerelt­ség pótlása. A korszerűsíté­sekre valamint az épületek üzemeltetésére az idén több mint 200 millió forintot for- ' ditanak, 5 százalékkal töb­bet, mint tavaly. Az üzemorvosi hálózat fej­lesztésére, korszerűsítésé­re, fenntartására is több jut a tavalyinál, összesen 90,4 millió forint. További beteg­ségcsoportokra terjesztik ki a szűrővizsgálatok rend­szerét, korszerűsítik a ren­delők műszerparkját, foly­tatják az egészségkárosító tényezők feltérképezését. A vasutas dolgozók lakás­hoz jutását az idén 235 mil­lió forinttal támogatják. következő megnyúzásukig naponta sokszor keli etetni a jószágokat. Télen azért, hogy le ne faggyon az élel­mük, nyáron pedig, hogy meg ne romoljon. Mondják, nyolcán vannak az asszonyok, akik korábban libát gondoztak, téptek, most pedig prémesállatokat etetnek, itatnak és nyúznak. Az ágazatban dolgozó férfi­ak egyike, Tóth László ép­pen a soros etetéshez készü­lődik. Első látásra megértem az összefüggést a majd ko­nyákig érő, vastag bőrkesz­tyűje és a ketrec rácsa mö­gül vicsorgó görények tűhe­gyes karmai, fogai között. A fiatalember magyarázza, mivel is élnek tulajdonkép­pen a prémesállatok. — Az étrendjük hetven százalékát teszi ki a barom­fiipari és vágóhídi mellék- termékekből készített hús-' pép. Ezenkívül különböző premixeket kúpnak, és több­féle kiegészítő táplálékot. Most alakítunk ki itt hely­ben egy takarmánykonyhát, amelyben már a téesz állat- tenyésztési telepeiről kikerü­lő elhullott jószágokat is fel­dolgozzák majd. Ez, gondo­lom, környezetvédelmi szem­pontból se lesz haszontalan. Egy távolabbi, korábban ugyancsak libatartásra szol­gáló, de állategészségügyi okok miatt időlegesen felsza­badult fészerhez érve az ága­zatvezető mutatja: ezek a ketrecek nemrégen népesül­tek be, és nem görényekkel. A ketrecek rácsán nyércek kapaszkodnak. — Az ilyen piszkosfehér színűből kellene vagy ezer — mutatja az egyik ketrec­ben lustálkodó jószágot az ágazatvezető. — Nem fájna a fejem egy percig sem a Megemlékezés a névadóról Bensőséges ünnepség szín­helye volt tegnap délután a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskola. A főiskola névadója, a magyar munkás- mozgalom kiemelkedő harco­sa és vértanúja előtt tisztel­gett kegyelettel a személyi állomány. A rövid, de áldo­zatos életút felidézése után az esemény résztvevői meg­koszorúzták Killián György szobrát. Az ünnepi megemlé­kezés a névadó munkásságát bemutató filmmel zárult. Budapest Bank Rt. Elsó kötvények A január óta működő ke­reskedelmi bankok közül el­sőnek a Budapest Bank Rt. bocsát ki kötvényt forrásai­nak bővítésére, 500 millió forint értékben. Az értékpa­pírok jegyzése megkezdődött. A Budapest Bank kötvé­nyét vállalatok, szövetkeze­tek és egyéb gazdálkodószer­vek vásárolhatják. Az érték­papír változó kamatozású, amely igazodik a Magyar Nemzeti Bank által egy év­nél hosszabb lejáratra nyúj­tott refinanszírozási hitelek kamatához. nyereségük miatt. Ennek a palomino fajtának a legke­resettebb most a szőrméje a világpiacon. Lát itt vöröses- feketés nyérceket, azok a standardok. A mogyorószí- nűek a pasztell fajták, a pa­laszürkék a zafírok, azok a fehér-barna tarkák pedig a braun-crossok. Januárban vásároltuk az ezer vemhes nyércanyát az NSZK-ból. Április derekától, második felétől várjuk a fialást. Azt hiszem, idejében hírét vet­tük, hogy a görényprémmel szemben lényegesen megnőtt a kereslet a nyércprémek iránt. Ezért is rendezked­tünk be gyorsan a tenyész­tésére. Amíg a görények ese­tében átlagosan hatszáz fo­rintos átlagárat tudunk el­érni. egy-egy nyércprém 1400 forintot is hozhat a szövet­kezetnek. Igaz, igényes a pi­ac nagyon: ahhoz, hogy — szaknyelven mondva — auk­cióképesek legyünk, egyszer­re legalább 800 azonos mé­retű és azonos színárnyala­tú prémet kell kínálnunk a kereskedőknek. Egy még nemrégen fertőt­lenített fészerben újabb ket­recek állványait készítik a téeszbeliek. Kell a hely a 350 görényanya és az ezer nyérc szaporulatának. — Mintegy hatezer, jó mi­nőségű prémet növesztő jó­szág felnevelésével számo­lunk az idén — tájékoztat az ágazat terveiről Bálint Já­nos. — A tavalyi prémek ára még csak az új tevé­kenységünk ráfordításait fe­dezték. A mostani zárszám­adáson elfogadott terv sze­rint 1987-ben már egymilliót meghaladó nyereséget kell produkálnia a prémesállat­tenyésztő ágazatnak. T. F. (Folytatás az 1. oldalról) Ez természetesen nem arra vonatkozik, hogy hány óra alatt kell elvégezni magát a munkát, csak azt rögzíti, mi­korra kell a megrendelő la­kására, ingatlanára érkezni­ük a szolgáltatóknak. Ha ennek nem tesznek eleget, akkor kötbér fizetésére is kötelezhetők lesznek. Tény­leges érdek fűződik ugyanis ahhoz, hogy a lakosság jelen­tős részének — amely néha kiszolgáltatottnak érzi ma­gát a szolgáltatókkal szem­ben — ne kelljen hosszú ide­ig távolmaradnia munkahe­lyéről a szerelőket várva. Ez persze csak egy lépés a szol­gáltatások minőségének ja­vítása területén. Igazi hala­dást az hozhat, ha ebben a szférában is valóságos piaci helyzet alakul ki, lesz kíná­lat. bővülnek a szűkös szol­gáltatói kapacitások, s ha ez­zel együtt a munkavállalók is megtalálják számításai­kat. Ugyancsak a napirenden szereplő környezetvédelmi programról szólva (a Magyar Nemzet érdeklődésére) a szó­vivő kifejtette: — A környezetvédelem már egyre inkább az aktív megelőző munkára, a kör­nyezetgazdálkodási szemlélet és gyakorlat meghonosításá­ra irányul. Az elmúlt mint­egy két évtized tapasztalatai bizonyították, hogy a kör­nyezet passzív védelme, ese­tenkénti helyreállítása nem elég hatékony módszer a ká­rok megelőzésére, A termé­szeti folyamatok és az ipari gazdálkodó tevékenység hosszú távú összehangolásá­ra van szükség. Olyan tuda­(Folytatás az 1. oldalról) tosságok figyelembevételé­vel lehetséges biztosítani. Ez széles körű véleménycserét igényel a munkahelyi veze­tők és a dolgozók között. Elhangzott, hogy az anya­gi megbecsülés fokozása csak az egyik eszköz, amellyel be­folyásolni lehet a brigádok aktivitását, cselekvőkész­ségét. Legalább ennyire fontos az erkölcsi elismerés is. A vitában nagy hang­súllyal szóltak arról, hogy a főmunkaidőben végzett te­vékenység legyen a dolgo­zók megítélésének, anyagi boldogulásának az alapja. A vállalati gazdasági munka- közösségek léte óta néme­lyek ezt az alapot meggyen­gülni látják. A vgm-ek mű­ködését ellentmondásoknak ítélik meg. De azt is többen felvetették, hogy a gazdasá­gi munkaközösségékben al­kalmazott jó módszereket ér­demes volna a főmunkaidő­ben is megvalósítani. A vitában Gáspár Sándor is felszólalt. Elismerését fe­jezte ki a leninvárosi nagy- vállalat dolgozóinak és veze­tőinek az 1986-os esztendő­ben elért eredményeként, amelyekben — mint mondta —• jelentős részük van a szo­cialista brigádoknak, mun­kásközösségeknek. A szocialista brigádmozga­lom időszerű kérdéseiről szólva elmondta, hogy a SZOT Elnökségének közel­múltban megtartott ülésén megvizsgálták a mozgalom eddigi tapasztalatait, a lét­rejötte óta eltelt 25 év ta­nulságait, és összegezték, melyek azok a maradandó értékek, amelyeket e negyed­század során e szocialista kollektívák alkottak. Ugyan­akkor a testület ülésén is megfogalmazódott a bri­gádmozgalom megújításának igénye, szükségessége. A hogyan tovább kérdésé­tos, jól szervezett tevékeny­ségre, amely a társadalom rendelkezésére álló erőforrá­sok felhasználásában, a ter­melésben és a fogyasztásban egyaránt képes érvényre jut­tatni a környezetvédelmi kö­vetelményeket. A tudomány- politikai bizottság ezzel kap­csolatos komplex programja összegzi a társadalmi, gazda­sági, biológiai és műszaki kutatások részeredményeit, s ezáltal elősegíti a környezet- védelmi intézkedések jobb, tudományosabb megalapozá­sát. Az MTI kérdésére vála­szolva Bányász Rezső rövi­den ismertette a Tudomány- politikai Bizottságnak a Bős—Nagymaros vízlépcső- rendszerrel kapcsolatos ku­tatási programját. Ezután a kormányszóvivő az idei várható lakossági áruellátással foglalkozott (Magyar Rádió). Mint mond­ta: a jelzések szerint nagyjá­ból a tavalyihoz hasonló, sőt egyes cikkekből annál is jobb kínálat várható. Példá­kat említve elmondta, hogy az élelmiszerek közül a ta­vaszi primőrökből, elsősor­ban paradicsomból, uborká­ból és zöldpaprikából az idén többet vásárolhatnak a fo­gyasztók. Javult az ellátás villanybojlerekből, fagyasz­tóládából, automata mosógé­pekből, gázkályhákból és bővül az olcsóbb színes tele­víziók választéka is. Bősé­ges kínálat ígérkezik a tüze­lőanyagok közül brikettből, ugyanakkor előfordulhat, hogy egyes hasai szénfajiták- ból nem tudják kielégíteni az igényeket. A hagyományos tetőcserép kivételével lesz re elsősorban a szocialista brigádoknak maguknak kell megadniuk a választ. — Az elnökség arra gon­dolt, hogy országos tanács­kozásra kellene összehívni a brigádvezetőket, de végül arra az álláspontra jutottunk hogy akkor tartsunk orszá­gos eszmecserét, ha erre az igény a vállalatoknál, a bri­gádok körében jelentkezik — mondotta. Ezt azért is fontosnak tartjuk hangsú­lyozni, mert a brigádmozga­lom valóban alulról építke­ző tömegmozgalom, amit nem lehet felülről szabá­lyozni. A SZOT elnöke felszóla­lásában kitért a vállalati gazdasági munkaközösségek­re is, amelyeket nem ritkán a szocialista brigádok „kon­kurenseiként” emlegetnek. — A vgmk-t semmikép­pen sem szabad szembeállí­tani a szocialista brigádmoz­galommal — mondta. — Két­ségtelen, hogy a vgm-k kö­rül ellentmondások is kelet­keztek. Ezeket az ellentmon­dásokat fel kell oldani, még pedig annak tudomásul vé­telével, hogy a gazdasági munkaközösség egy létező üzemi kategória. Ahol a vállalat érdekei úgy kívánják, ahol hiányt pótolnak, értéket állítanak elő, ott igen is működtetni kell őket. A torzulásokat pe­dig fel kell számolni. A gazdasági munkaközösségek működésének kedvező ta­pasztalatait viszont fel kell használni a termelésben. Gáspár Sándor a vitában elhangzottakhoz kapcsolód­va gazdasági kérdésekről is beszélt. Utalt arra, hogy a meglévő gazdasági nehéz­ségekből való kilábaláshoz van megfelelő cselekvési programunk, végrehajtása nem lesz egyszerű, de közös összefogással fokozatosan megvalósítható. Gazdasági nehézségeink egyik forrása, hogy miközben a munkahe­elegendő építőanyag is, s to­vább javul az energiataka­rékos építőipari cikkek kíná­lata, s remélhetően e termé­kek minősége is. Rámutatott: a kormány felhívta a figyel­met arra, hogy az érintett tárcák fordítsanak nagyabb gondot a folyamatos és ki­egyensúlyozott áruellátásra. A továbbiakban Bányász Rezső az egységes vállalati, és a személyi jövedelemadó­rendszer bevezetéséről (Ma­gyar Hírlap) valamint a szo­cializmus fejlődésének idő­szerű kérdéseivel foglalko­zó közelmúltban megtartott szegedi elméleti konferencia kormányzati munkára gya­korolt hatásáról (a Népsza­va kérdésére) szólt. Majd a szóvivő a magyar nyelv ápo­lása érdekében meghirdetett mozgalomra vonatkozó kér­désre (Magyar Nemzet) vála­szolt. Végezetül arra a kér­désre (Heti Világgazdaság), hogy a forint leértékelésére vonatkozó bejelentést a ma­gyar sajtóban miért nem kí­sérte bővebb magyarázat Bányász Rezső a következő­ket mondotta: A kormányzat messzeme­nően őrködik azon, hogy a magyar sajtó révén a közvé­lemény minden lényeges kér­désben megkapja a szüksé­ges felvilágosítást. Ügy gon­dolom — folytatta —, hogy ami a forint 8 százalékos le­értékelését illeti, néhány kül­földi valutához képest, ez nem olyan kérdés, ami el­sődlegesen a lakoságat érin­ti, hanem mindenekelőtt bi­zonyos külföldi, a magyar gazdasággal szorosan kap­csolatban álló vállalati és bankköröket. lyek döntő többségében az emberek többet és jobban dolgoztak mint korábban, termékeink egy jelentős ré­sze mégis leértékelődött a világpiacon. Ahol lehetséges, korszerűsíteni kell a termék- szerkezetet és a gyártást, ahol ráfizetéses a termelés keresni kell, hogyan lehet gazdaságossá tenni. Ha erre nincs megoldás, mindannyi­unk érdeke a gazdaságtalan termelés megszüntetése. Ez persze óhatatlanul azzal jár, hogy egyes dolgozóknak — vállalaton belül vagy kívül — új munkahelyet kell ke­resni. Ez nem egyszerű do­log, ebben érezniük kell a dolgozóknak a segítséget, a messzemenő gondoskodást. Minden ilyen kérdésben megfontoltan kell cseleked­ni. Mindezzel együtt kije­lenthetjük: Magyarországon nem fenyeget a munkanélkü­liség veszélye és nem is fog fenyegetni senkit sem. Min­denki munkahelyhez jut, legfeljebb nem ott, ahol ed­dig és nem ott, ahol esetleg szeretne — hangsúlyozta a SZOT elnöke. Gáspár Sándor a brigád­mozgalom előtt lévő fel­adatokról szólva megálla­pította : — A szocialista brigádok tevékenysége kihat az or­szág értékteremtő képessé­gére. Ez adja különös je­lentőségét a jövőben is. A vállalatok a jövőben sem nélkülözhetik azt a kollektív cselekvőkészséget, amelyet e közösségek az elmúlt ne­gyedszázad során is tanúsí­tottak. A brigádok előtt most olyan feladat áll, hogy a gazdaság változó viszonyai­hoz igazodó, azokat felvál­laló programot alakítsanak ki maguknak. Így válhat közügggyé munkánk és éle­tünk minden kis és nagy kérdése, ez adja az egyéni cselekvés értelmét is — mon­dotta a SZOT elnöke. Régen libát téptek, most kisállatot tenyésztenek Prémium a prémből Beaenyszögön felismerték a piac igényeit Naponta jegyzik a súlygyarapodást, a takarmányfogyasztást. A képen Csák Istvánná gondozó a kisállatokkal suktól a hat hónap után be­Eszmecsere a szocialista brigádmozgalom megújításáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents