Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
1987. MÁRCIUS 11. SZOLNOK'MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Tennivalók a környezetvédelemben Környezetvédelmi szempontokból Szolnok megye a közepesen szennyezett területek közé tartozik. A föld, a levegő, a víz, az élővilág, a települési környezet és a táj állapota összességében megfelelő, — állapította meg a megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésére beterjesztett jelentés, amely a helyzet elemzésén túl, a párt- és társadalmi szervek környezetvédelmi tennivalóit is tartalmazta. Az elmúlt években erősödött a megye lakosságában is az a felismerés, hogy természetes környezetünk megőrzése, védelme és a tervszerű környezetgazdálkodás el nem odázható feladata az itt élő embereknek. A környezetvédelmi munkára a Megyei Tanács 1976-ban fogadott el egy hosszú távú, 1990-ig szóló programot, amelynek végrehajtását már több ízben értékelte, legutóbb a februári megyei tanácsülésen is. A környezet- és természet- védelem elsősorban állami feladat, a célok azonban csak politikai támogatással és társadalmi együttműködéssel érhetők el, amelyeknek követhető példáiról már eddig is számot lehetett ád- ni. Az eddig megtett intézkedések csökkentették ugyan a környezet, a természet romlásának ütemét, de nem hárították el azokat a veszélyeket, amelyek fenyegetik őket. A mezőgazdaságban a kemikáliák felhasználása széles körűvé vált, javítani szükséges azonban a környezetvédelmi szempontból veszélyes növényvédőszerek és műtrágyák tárolását. A települések csatornázása és szennyvíztisztítása a vízellátásnál lassúbb ütemben fejlődött, és ily módon az altalajszennyezettség is növekedett. A Tisza vizének további jelentősebb javulását csak a Szolnokon megépítendő szennyvíztisztítóval lehet elérni. A testület hangsúlyozta, hogy a várost és környékét környezetvédelmi szempontból külön ki kell emelni, mert itt halmozottan jelentkeznek a megoldásra váró problémák. A párt-vb felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervszerű környezetgazdálkodásnak nagyobb hangsúlyt kell kapnia a gazdasági döntésekben, különösen a fejlesztésekben. A hatósági és tanácsi szervek határozott szigorral járjanak el a környezeti károk okozóival szemben. Továbbra is szorgalmazni kell azokat a beruházásokat, amelyek a hosszú távú programban szerepelnek, és amelyek megvalósítása javulást hozhat. A pártszervek és társadalmi szervezetek — a Hazafias Népfront szervei, a KISZ szervezetei — legyenek érzékenyebbek a területükön tapasztalható problémákra, segítsék ezek megoldását. A politikai munka irányuljon a társadalmi öntevékenység kibontakoztatására. Fordítsunk az eddiginél nagyobb figyelmet környezetünkre, a rendre, a tisztaságra. A társadalmi munkaakciók járuljanak hozzá a munkahelyek, a települések tisztaságának megóvásához. Ebben a munkában természetes szövetségeseink lehetnek a természetvédő egyesületek, a természetjárók, mindazok, akik készek a szebb, emberibb környezetért cselekedni. Nemzetközi tanácskozás Autópálya Európán át Kedden a Közlekedéstudományi Intézet székházában megkezdődött a tíz országot érintő Transzeurópai Észak— Déli Autópálya (TEM) műszaki szakcsoportjának háromnapos ülése. A TEM Eurázsia egyik legnagyobb szabású műszaki létesítménye, amely végső soron tízezer kilométernyi autópálya-hálózattal köti majd ösz- sze a Baltikumot a Földközi-tenger keleti medencéjével és a Közel-Kelettel. Nyugaton csatlakozik a már korábban kiépített, magas színvonalú autópálya-hálózathoz, keleten és dél felé pedig Ázsia és Afrika úthálózataival teremt — közvetlen, illetve a tengeri komphajózás igénybevételével közvetett — kapcsolatot. A TEM terve egy 1972-es magyar—lengyel kezdeményezés alapján, az 1975. évi helsinki egyezmény aláírása után körvonalazódott. Valamennyi érintett országban megkezdődött a TEM-hálózat építése — eddig összesen 2200 kilométernyi autópálya készült el. A TEM magyarországi szakasza mintegy 650 kilométer lesz, ennek egyharmadával végeztek már a hazai útépítők. Mától Árfolyamváltozás A konvertibilis valuták árfolyama 1987. március 11-től a forinttal szemben átlagosan 8 százalékkal emelkedik. A lakossági konvertibilis devizaellátmány forintösszege ennek megfelelően módosul. Föld, ház, út Országos ügy a földvagyon védelme Képviselők törvényjavaslati vitája A földről szóló törvény javaslatát — amelyet várhatóan a Parlament tavaszi ülésszakán terjesztenek a törvényhozó testület elé — kedden az Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága tárgyalta meg előzetesen. Az Országházban tartott munkaülésen bevezetőjében Stadinger István (Budapest), a bizottság elnöke azzal érzékeltette a születőben levő törvény jelentőségét, hogy a nemzeti vagyonunk egyötödét kitevő földvagyon tulajdonjogi, illetve használati kérdéseit országos ügynek kell tekinteni. Hiszen— tette hozzá — alapvető társadalmi érdek az ésszerű gazdálkodás a földdel mint a mezőgazdaság alapjával és gyárak, lakótelepek, társas- vagy családi házak, utak, csatornák létesítésére szolgáló területtel. A mező- gazdasági művelésű föld területi megóvását, minőségének védőmét összhangba kell hozni az ipar, a településfejlesztés, a vízgazdálkodás, a közlekedés, s egyidejűleg a környezetvédelem hasonlóan fontos érdekeivel is. Ezek a gondolatok a bizottsági vitában is visszatértek, miután a képviselők dr. petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes előterjesztésében megismerkedtek a törvényjavaslat kidolgozásának előzményeivel, főbb törekvéseivel, új rendelkezéseivel. A miniszter- helyettes elmondta, hogy a Magyar Népköztársaság, egyáltalán Magyarország történetében ez lesz az első önálló földtörvény. Törvénytárunkból ugyanis eddig hiányzott a földtulajdoni és földhasználati viszonyok törvényi szabályozása; viszont legalább kétszáz más — különféle szintű — jogszabály rendezte ezeket a témákat. Ez utóbbiak részben már el is avultak, ugyanakkor szinte áttekinthetetlenné váltak nemhogy az állampolgárok, de még a jogalkalmazók számára is. Az új törvény elfogadásával egyidejűleg valamennyi korábbi szabályozást hatályon kívül helyezik, egységesítik a földről szóló teljes joganyagot. A törvényjavaslat jellemző vonásai között említette a miniszterhelyettes, hogy a három tulajdoni forma — állami, szövetkezeti, személyi tulajdon — között úgy teremt szabadabb „mozgási” lehetőségeket, hogy változatlanul elsőrendű marad az állami tulajdon — annak egységes és oszthatatlan volta —, az állami vállalatokat és más állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket ennek megfelelően az állami tulajdonban levő ingatlanra vonatkozólag továbbra is kezelői jog illeti meg. A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésével összhangban, a vállalati önállóság növelése érdekében azonban bővíteni kívánják a kezelő szervek jogosítványait, amelyek így közelebb kerülnek a tulajdonosi jogokhoz. Egyértelműbbé válik az önállóság is, a felelősség is. Arról is szólt Petrik Ferenc, hogy a törvényjavaslat az eddigieknél is következetesebben deklarálja az állami és a szövetkezeti tulajdon „egyenjogúságát”, szocialista tulajdoni jellegét. Változatlanul tovább él a tartós földhasználat intézménye. A személyi tulajdonszerzés körében — föld, telek, lakás mértékénél — maradnak korlátozások, de lesznek bizonyos engedmények is. A vitában, amelybe több szakértő is bekapcsolódott, a képviselők közül szót kért Horváth Ferenc (Zala megye), Koltay Nándomé (Veszprém megye), Szilágyi Gábor (Hajdú-Bihar megye), a bizottság titkára, Koltai Imre (Pest megye) és Borsos László (Budapest). Általában egyetértésüket fejezték ki a törvényjavaslat szellemével és szabályozási formáival, de több részletkérdésben szövegezési pontosításokat is kezdeményeztek. Ismét a Skála Lesz-e verseny a színes tévéknél? Ha megrajzolnánk a televíziós készülékek kínálatának görbéjét, akkor az a görbe valóban nagyon görbe lenne. Volt idő, amikor OTP hitelre is kínálták a színes készülékeket, és volt, amikor készpénzért, de még pult alól sem lehetett kapni. Az ingadozások egyfelől a kereset hullámzásaival függtek össze, másfelől — és inkább — azzal, hogy mikor, - honnan, mennyi képcsövet importáltak a hazai gyártáshoz. Mert amikor Lengyel- országból folyamatosan érkezett a képcső, nem volt hiány készáruból sem, de amikor csak konvertibilis devizáért lehetett importálni, akkor a hazai áruellátásban hiányok támadtak. A hiányokat néhány vállalat készáru importtal próbálta pótolni, ám a Nyugat- Európából behozott készülékeket lényegesen drágábban adták, mint a hazaiakat. Időközben az itthoni gyártás is fejlődött, megjelentek a korszerűbb, a távirányítá- sos, a telexek vételére is alkalmas típusok, minek következtében a kínált termékek átlagára jócskán megemelkedett. Ma is, amikor a piac nagyjából kiegyensúlyozott, inkább az értékesebb készülékek láthatók az üzletekben, semmint az olcsóbb fajták. Hetven ember negyvenezret Ebbe a piaci helyzetbe avatkozik most be a Skála- Coop, élvén kereskedőházi jogosítványával. A fogyasztói körökben csak áruházairól, üzleteiről ismert szövetkezeti vállalat már korábban létrehozta külkereskedelmi részlegét, a Skála World Trade-et, és januárban vegyesvállalatot alapított színes televízió - készülékek gyártására, vagyis — mint kereskedőházhoz illő — jelentős pénzt fektetett be a termelésbe is. Nem keveset, hiszen a 20 millió nyugatnémet márka alaptőkével létrehozott vegyesvállalat 65 százalékban a Skála-Coop tulajdona, és a már majdnem száz, magyar- országi vegyesvállalat között ez — a Selectronic Kft. — a legnagyobb termelő vegyesvállalat. A külföldi tulajdonos sem holmi kis névtelen cégecske, hanem a világhírű amerikai ITT, pontosabban annak stuttgarti fiókvállalata, a Standard Electric Lorezn (SEL). A Skála-Coop és a SEL együttműködése színes televíziók és képmagnók hazai összeszerelésére terjed ki, és emiatt szakmai körökben vitát váltott ki. Néhány korábbi hasonló termelési kooperáció ugyanis gazdaságtalannak minősült, ezért többen okkal megkérdőjelezték az új vegyesvállalat majdani termékeinek piacképességét. Csakhogy — állítják a Ská- la-Coopnál — a korábbi hasonló együttműködések azért produkáltak drága árut, mert a magyarországi összeszerelés elmaradott, kevéssé gépesített módszerekkel folyt, miáltal a késztermék néha valóban többe került, mint ha azt importálták volna, és nem csupán az alkatrészeket, A Selectronika Kft. viszont olyan üzemet hozott létre a budapesti Nagyszombat utcában, amely robottechnikát alkalmaz. Hogy a robottechnika milyen termelékenységgel jár, azt talán érzékelteti, hogy a Selectronic az idén negyvenezer televíziós készüléket tervez összeszerelni, mindössze 70 alkalmazottal. S ez csupán az együttműködés első. tehát kezdő, gyakorlatlan évére szóló elképzelés. A termelést gyors tempóban növelik, minek eredményeként öt év alatt meg akarják kétszerezni a kibocsátandó készáru mennyiségét, vagyis nyolcvanezer színes tévét szerelnek össze. Vállalta a kockázatot Arról is érdemes szót ejteni, hogy az összeszerelés során, körülbelül másfél év múlva megkezdik a hazai alkatrészek felhasználását is, tehát a magyar ipar védelmén sem esik csorba. Sőt, remélhető, hogy az új vegyesvállalat magas színvonalú termékei egyenesen ösztönzően hatnak a hazai termelésre. A Selectronic Kft. ugyanis nemcsak analóg, hanem digitális, és sarkított képcsövű — jobb képérzetet nyújtó — készülékekkel színesíti a választékot, mondhatni tör be a hazai piacra. S az, hogy piacról, betörésről szólhatunk, teszi igazán figyelemreméltóvá a vállalkozást. Márpedig a sokáig ingadozó kínálat után most végre alkalmazhatjuk ezeket a kifejezéseket, hiszen hosszú szünet után 1987 az első esztendő, amikor a két magyar gyártó, a Videoton és az Orion, vállalta annyi színes televízió szállítását, amennyit a belkereskedelmi vállalatok kértek. Miből következőleg ha megjelennek a Selectronic gyártmányai, akkor igazi versenyhelyzet alakulhat ki. Ilyen körülmények között, tehát amikor nem hiányhelyzetben kerülnek forgalomba az ITT és a Skála közös termékei, már kockázatosnak minősülhet az új vállalkozás. A magyar kereskedőház azonban nem fél attól, hogy készülékei eladatlanul maradnak, mert — mint állítják — ezek éppen korszerűségük miatt versenyképesek lesznek. Attól függ, hogy mennyiért adják — válaszolhatja az olvasó. Az árról még nem nyilatkozik egyértelműen a Skála, csupán annyit mond, hogy az körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a korábban készáruként importált hasonló tudású színes tévék ára volt. Ám a Magyarországon lengyel képcsővel készülő gépekhez képest ez sem ála- csony ár; hozzávetőlegesen 36 ezer forint. Ez bizony a Nyugat-Európában alkalmazott fogyasztói árakhoz mérve is drága, amint drágább nálunk szinte minden elektronikai, sőt, szinte minden korszerű műszaki cikk, mint mondjuk a szomszédos Ausztriában, nem is szólva az NSZK-ban vagy a Japánban kialakult árakról. Leszoríthatja az árakat Nem kizárt azonban, hogy éppen a televíziós készülékek kínálatának erőteljes növekedése, a várható versenyhelyzet lesz az, előbb- utóbb leszoríthatja az árszínvonalat. Még akkor is, ha a Selectronic termékei csak részben maradnak itthon, a megállapodás értelmében ugyanis a stuttgarti tulajdonos a termelés felfutásával párhuzamosan mind több készüléket visz- szavásárol. Az idén még csak 10 ezer darabot, később 20, majd öt év múlva 40 ezret. Dehát így is már az idén 30 ezer televízióval növekszik a belföldi árualap. S ami a vegyesvállalat tevékenységéből talán a leginkább szívdobogtató: a Nagyszombat utcai üzemben nemcsak televíziók, hanem képmagnók is készülnek importált alkatrészekből, Igaz, kis mennyiségben: az idén csupán ezer, öt év múlva pedig 30 ezer videomagnó ösz- szeszerelését tervezik, és a képmagnók teljes egészükben itthon kerülnek forgalomba. Mindebből kiolvasható: a vegyesvállalati forma nem csupán arra jó, hogy működő tőkét vonjon be a magyar gazdaságba, hanem arra is alkalmas, hogy korszerűbb technikát, technológiát honosítson meg, hogy magas műszaki színvonalú termékekkel gazdagítsa a hazai kínálatot, sőt, jó esetben még arra is, hogy némileg leszorítsa a műszaki cikkek magas árszínvonalát. G. ZS. Készül az ízletes parasztkolbász a Tisza szőlősi Petőfi Tsz húsüzemében, fives termelési értékük 34 millió forint. Az itt gyártott mennyiséggel segítik Tiszafüred, illetve a környezd települések ellátását. (Fotó: T. Z.) Durisol biobeton ü| építőelem Az új építőelemet, a Du- risol-biobetont mutatták be kedden Tatabányán a hazai építőipar képviselőinek. Ä Kompom Megyei Állami Építőipari Vállalat legújabb és legjelentősebb műszaki fejlesztésével ismerkedhettek meg ez alkalomból az állami és a szövetkezeti építőipari vállalatok vezetői. A Komép osztrák és svájci li- cenc megvásárlásával, illetve hasznosításával rendezkedett be a falazóblokk előállítására. A faapríték, cement, valamint speciális vegyszeradalékból készülő Durisol minden szempontból megfelel a szigorított hőtechnikai előírásoknak. Súlya csekély, jó hangszigetelő, korhadásmentes és jóval olcsóbb, mint a többi falazóblokk. A Durisolból változatos formájú családi, földszintes lánc- és sorházak alakíthatók ki gazdaságosan.
