Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-07 / 56. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 7. iHeti világhíradó | Ázsiai körúton tartózkodott a héten Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, aki közben ellátogatott Ausztráliába is. A képen: a szovjet diplomácia irányítója Bangkokban Prem Tinszuianond thaiföldi kormányfővel VASARNAP; Az új szovjet javaslatok a nemzetközi ér­deklődés középpontjában, Genfben a hét folyamán elő­terjesztik az európai közép­hatósugarú rakéták felszámo­lására vonatkozó elképzelése­ket — Az Irangatet-botrány személyi vonatkozásai: Ho­ward Baker lesz a Fehér Ház új kabinetfőnöke s William Webster a CIA igazgatója, miután nehézségek merülnek fel az eredetileg ajánlott Gates-szei kapcsolatban. HÉTFŐ: Sevardnadze szovjet külügyminiszter megkezdi ázsiai—ausztráliai körútját, az első állomás Bangkok, majd Camberra következik — A bécsi magyar nagykövet­ségen konzultációt tartanak a NATO és a Varsói Szerző­dés tagállamai egy új euró­pai leszerelési tárgyalási fór rum létrehozásáról — Az iz­landi -kormányfő moszkvai látogatása. KEDD: Gorbacsov fogadja Favát, az Argentin Kommu­nista Párt főtitkárát — Az ötpárti olasz kormánykoalí­ció belső vitái miatt lemond Bettino Craxl szocialista mi­niszterelnök, a keresztényde­mokraták kívánnak új kor­mányfőt jelölni — A Gunt, a csádi nemzeti egységkormány tűzszüneti felhívása. Líbia tá­mogatja a kezdeményezést SZERDA: Józef Czyrek vezek tésével lengyel parlamenti küldöttség folytat megbeszé­léseket az Egyesült Államok­ban — Magyar javaslatok a bécsi Európa-találkozón — Nézeteltérések Mitterrand el­nök és a francia kormány között az új szovjet javasla­tok megítélésének kérdésé­ben — a Jordániái király bonni megbeszélései. CSÜTÖRTÖK: Fontos csúcs­diplomáciai előrejelzések; be­jelentik Thatcher moszkvai és Gorbacsov prágai utazá­sát — Reagan 13 perces tele­víziós beszédben próbálja megmagyarázni az elnöki bi­zonyítványt az Iráni fegyver- szállításokkal kapcsolatban, vegyes visszhang az ameri­kai kongresszusban — üjabb iráni offenzfva az északi fronton. PENTEK: Managuában Orte­ga elnök fogadja Borisz Jel­cint, a moszkvai pártbizott­ság titkárát, a nicaraguat nyilatkozatok a kontrák újabb támadási terveire fi­gyelmeztetnek — Az amerikai külügyminiszter Peking után Szöulban és Tokióban foly­tat tanácskozásokat. eszerint kontinensünkről ki­vonnák az amerikai Pershing —2-eseket s a manőverező ro­botrepülőgépeket, illetve a szovjet SS—20-as rakétákat, és a két nagyhatalom a jö­vőben csupán száz-szász rob­banótöltet továbbítására al­kalmas középhatósugarú esz­közökkel rendelkezne. A Szovjetunió az ország ázsiai részén, az Egyesült Államok pedig az amerikai földrészen. Atommentes Európáról ugyan még korai lenne beszélni, hi­szen Franciaország és Nagy- Britannia is rendelkezik bi­zonyos számú rakétával, de jelentős lépést tehetnénk a kívánt cél felé. Az új kezdetet, amit a többnyire bátorító nyugati visszhang is jelez, két olyan szovjet lépés tette lehetővé, amely felolvaszthatta a Wa­shington által „politikai jég­szekrénybe” fagyasztott vi­tát. Moszkva hozzájárult az eredetileg amerikai részről előterjesztett nulla-változat- hoz s hajlandó volt kihagy­ni a számításból a brit és francia rakétákat. (A katonai egyensúly megrendülését el- lensúlyozhatjá ugyanis, hogy az interkontinentális, bal­lisztikus rakéták — egy újabb nyújtották az amerikai ter­vet. Egyelőre a tanulmányo­zás időszakában tartunk, nincsenek még részletek a részletekről, márpedig nyil­ván e területen várhatók vi­ták. Megállapítható, hogy az amerikai vezetés s különös­képpen a nyugat-európai szö­vetségesek komoly tárgya­lási alapot látnak a szovjet elképzelésekben. Ezzel együtt bizonyos ame­rikai körök fenntartásaikat hangoztatják és szemmel lát­hatólag négy témában pró­bálnak ellengőzt adni. 1. Az ellenőrzés. Noha szovjet rész­ről kijelentették, hogy már csak saját szempontjukból is, ragaszkodnak a kölcsönös helyszíni ellenőrzéshez, a Pentagonban igyekeznek úgy feltüntetni, mintha ez meg­oldhatatlan lenne. 2. A meg­maradt száz rakéta milyen­sége. Washington elsősorban a veszélyesebb és hatéko­nyabb Pershing—2-seket kí­vánja átmenteni a manőve­rező robotrepülőgépekkel szemben. 3. A rakéták elhe­lyezése. Megint a Pentagon terve: Alaszkában szeretné­nek állomásoztatni a Per­shing—2-eseket, ahonnan a Szovjetunió jelentős ázsiai területeit elérhetnék. 4. A közepesnél röVidebb raké­ták kérdése. A Szovjetunió bejelentette, hogy hajlandó a rövidhatúsugarú, harcásza­ti jellegű rakétákról tárgyal­ni s visszavonja a válaszin­tézkedések keretében Cseh­szlovákiába és NDK-ba tele­pített rakétáit. Vannak tehát még tárgyal- nivalók, sőt buktatók is, de általános vélemény szerint hat hónap alatt megegyezés­re lehetne jutni. Az előrelé­pés egyúttal egy csúcstalálko­zó belépőjegyét is jelenthet­né, akár egy washingtoni Gorbacsov-látogatás, akár egy félutas, reykjavíki típu­sú megbeszélés irányába. A nyugati sajtó mindin­kább úgy teszi fel a kérdést: akar-e és képes-e tárgyalni Washington és személy sze­rint az elnök? Rámutatnak újra és újra az időzítésre: aligha véletlen, hogy a Szov­jetunió éppen a Tower-jelen- tés nyilvánosságra hozatala után, tette közzé indítványa­it s nem akarta a kezdemé­nyezést az Irangate-ügybe keveredett államfő gondjai­val, a belső visszályokkal összemosni. A bizonyos tisz­tulás nyomán (habár a 13 perces Reagan-magyarázko- dás visszhangja nem volt egyértelmű, de a Fehér Ház azóta úgy tesz, mintha az üzem „hétköznapian” mű­ködne) az amerikai elnök­nek kétségtelen érdeke is külpolitikai sikerek felmuta­tása. méghozzá nem akár­milyen megállapodások for­májában. Szovjet részről tu­datosan számolnak a pro-val és kontrával, egyúttal nem akarnak időt veszteni: ha az 1987-es év nem hoz érdemle­ges eredményeket, az ameri­kai elnökválasztási kam­pány miatt m ásfél-ké teszten- dós kihagyás is következhet. Az idő pedig (a fegyverkezést tekintve: Sok) pénz s egyben biztonság is. Réti Ervin A hét közepén lemondott a Bettino Craxi vezette olasz kor­mány. A képen: Craxi a parlamentben bejelenti a döntést — mellette Andreotti jelenlegi külügyminiszter Mit jelent és milyen ered­ményekkel járhat az új szov­jet kezdeményezés? Az olvasó már megszok­hatta, hogy egy-egy hétnek több kérdése (s természete­sen több válasza) is van, mi­után a nemzetközi politiká­ban mindig találhatunk fi­gyelemreméltó eseményeket. Ám a heti eseménykróniká­ból most mégis egy kérdést ragadtunk ki. Mert a hét kérdése — ez túlzás nélkül állítható — az év kérdése is lehet: alkalom arra, hogy ki­mozdítsák holtpontjukról a megrekedt leszerelési tár­gyalásokat. Mindez az új szovjet kez­deményezésből következhet, amelyet Mihail Gorbacsov nyilatkozata foglalt magába. Moszkva felnyitotta a sokat emlegetett reykjavíki csoma­got és hajlandó külön meg­vitatni az Európában telepí­tett szovjet és amerikai ra­kéták felszámolásának ügyét. Az izlandi fővárosban tar­tott csúcstalálkozón a két fél között gyakorlatilag elvi megállapodás jött létre: egyezményig — megmarad­nak.) Majd a reykjavíki cso­magbontás lehetővé tette, hogy külön tárgyalásokat folytassanak és adott eset­ben külön megállapodás szü­lethessen. Szovjet részről ki­hangsúlyozzák, hogy a közép­hatósugarú rakéták behelye­zése a csomagba, taktikai tár­gyalási elem volt, s elérte célját, mert előtérbe helyez­te a megoldási módozatokat. Ugyanakkor hozzáfűzik, hogy a csomag meglevő részei to­vábbra is összefüggnek egy­mással: az űrfegyverkezésről való lemondás, illetve annak csak laboratóriumi keretek között történő kutatóprog­ramja elválaszthatatlan a hadászati fegyverrendszerei? csökkenésétől. Ez stratégiai elem a tárgyalásokon s el­képzelhetetlen, hogy miköz­ben az amerikaiak csillaghá­borús terveket kovácsolnak, a Szovjetunió feladja vagy lényegesen csökkenti nukleá­ris ütőerejét. Ilyen előzmények után, Genfben, a héten letették az asztalra az új szovjet indít­ványt, majd ugyancsak át­Bátorító visszhang a Gorbacsov-javaslatra áprilisban Shultz Moszkvába utazik Frank Carlucci, Reagan elnök nemzetbiztonsági ta­nácsadója az elnök nevében pénteken hivatalosan is meg­erősítette, hogy George Shultz külügyminiszter ápri­lis 13—16-a között hivatalos tárgyalásokat folytat Moszk­vában. Mint mondotta, a szovjet kormány beleegye­zett a látogatásba. „Ezek a tárgyalások jó alkalmat nyújtanak arra, hogy átte­kintsük kapcsolataink egé­szét, beleértve a regionális konfliktusokat, az emberi jogokat, a kétoldalú témákat — és egyúttal arra is, hogy megerősítsük az eddigi előre­haladást” — jelentette ki. „A legfontosabb az, hogy reméljük: ezek a megbeszé­lések ajánlásokkal szolgál­nak majd az elnök és Gor­bacsov főtitkár számára azo­kat a további lépéseket il­letően, amelyek minden vo­natkozásban előmozdíthat­ják kapcsolataink fejlődését, beleértve a genfi tárgyalá­sokat is” — mondotta a nem­zetbiztonsági tanácsadó. Egy kérdésre válaszolva kijelen­tette: minden bizonnyal szó lehet egy újabb csúcstalálko­zó lehetőségéről is, „ha az előrehaladás megfelelő lesz”. „Utaltam arra, hogy a fejle­mények kedvezőeknek tűn­nek” — mondotta. A Fehér Ház egyébként — a Genfiben tárgyaló ameri­kai küldöttség vezetői és Reagan elnök találkozója után — bejelentette, hogy Glitman nagykövet, a köze­pes hatótávolságú eszközök­kel foglalkozó amerikai tár­gyalócsoport vezetője, azon­nal visszautazik a svájci városiba a megbeszélések folytatására. Mint Carlucci ezzel kapcsolatban kijelen­tette: a tárgyalásokat azért folytatják, mert „megnyíltak az előrelépés távlatai”. Irak—Irán Ellentmondó jelentések Pénteki teheráni jelenté­sek szerint az iráni erők folytatják előrenyomulásu­kat iraki területen: délen Bászra város közelében, északon pedig Hadzs- Ornran térségében, ahol néhány nappal ezelőtt kezdődött egy új iráni offenzíva. Irán azt állítja, hogy csapatai meg­semmisítettek egy ircfci harckocsi zászlóaljat, és megöltek, illetve foglyul ej­tettek 1600 iraki katonát. Bagdadi jelentések szerint viszont az iraki erők Bászrá- tól keletre lelőtték az irá­niak egyik vadászbombázó­ját és egy helikopterét. Az iraki hivatalos közlemények nem tesznek említést az iráni jelentésekben szereplő szárazföldi összecsapásokról. Egy nappal korábban egyéb­ként mindkét fél azt állítot­ta, hogy győzelmeket aratott a Bászra környéki harcok­ban. Ezek során — bagdadi jelentés szerint — 15 ezer iráni vesztette életét. (Folytatás az 1. oldalról) szorítkozó különmegállapo- dás fölényt biztosítana a Varsói Szerződés hatalmai­nak a rövid hatótávú harcá­szati rakéták és a hagyomá­nyos fegyveres erők tekinte­tében. „Mi is tudjuk, hogy van bizonyos kapcsolat a kü­lönböző fegyverzetkategóriák között. Erről kifejezetten szólt Mihail Gorbacsov. A középhatótávú rakétákra vo­natkozó megállapodás aláírá­sa után — hangsúlyozom, a megállapodás aláírása, nem pedig e fegyverek fizikai fel­számolása után — nyomban kivonjuk Csehszlovákiából és az NDK-ból a megnövelt hatótávolságú harcászati- hadműveleti rakétáinkat, és haladéktalanul tárgyalásokat Adják ki rövidebb idő alatt a vízumokat, csökkent­sék a magán- és a hivatalos utazások bürokratikus aka­dályait — javasolta pénte­ken az európai utótalálkozón a magyar küldöttség vezető­je. Erdős André nagykövet a teljes ülésen szólt arról, milyen gyakorlati lépéseket tett Magyarország az utazá­sok, az idegenforgalom fej­lesztését, könnyítését célzó helsinki ajánlások végrehaj­tására: míg 1975-ben 9,5 (9,5) millió, tavaly már 16 millió külföldi járt hazánkban, ugyanakkor 1986-ban hat­millió magyar külföldön. A forgalom könnyítése, mind­két irányban, állandóan na­pirenden levő feladat. En­nek jegyében a magyar kül­képviseletek 24 óra alatt ad­ják ki a vízumokat, határ­állomásokon azonnal, és le­hetőség van egyéves, több­szöri beutazásra jogosító ví­zum megszerzésére is, ma­gán- és hivatalos célú utazá­sokra egyaránt. A nyugati országoknak a magyar fél javaslata a vízumkényszer kölcsönös eltörlését, ám ezek a kezdeményezések csak Eltelt az első hónap Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin szovjet űrhajósok hosszú időre tervezett koz­mikus repüléséből. Február 5-én felbocsátott Szojuz TM—2 űrhajójuk kétnapos repülés után elérte a Föld körül keringő Mir tudomá­nyos űrállomást, s a két ösz- szekapcsolt űrjárműhöz csü­törtökön harmadikként hoz­zákapcsolódott a Progressz— 28 teherűrhajó. Mint a repülés földi irá­ny ítóközpontjában közölték, a két kozmonauta útjának kezdünk az 1000 kilométer­nél rövidebb hatótávolságú rakétafegyverekről is. A szakértők rámutattak: a Szovjetunió az Európában lévő valamennyi nukleáris fegyver maradéktalan felszá­molását szorgalmazza, kezd­ve a középhatótávú nukleáris rakétafegyverekkel, amelyek tekintetében lényegében már kialakult a megegyezés. A Szovjetunió ellenzi a nulla­megoldás minden olyan új­keletű értelmezését, amely az egyik fajta rakétát másik fajtával váltaná fel, s az egyik megszüntetett „szürke zóna” helyén új, „nem ke­vésbé szürke és nem kevés­bé veszedelmes zónát” hoz­na létre az európai kontinen­sen. Finnország, Ausztria, Svéd­ország és Málta esetében voltak sikeresek. A magyar állampolgárok utazásait nyilvános, mód­szeresen felülvizsgált, töké­letesített rendelkezések sza­bályozzák. Sajnálatos mó­don az ország devizális helyzete itt bizonyos korlá­tokat emel — mutatott rá tküldöttségvezető. Emlékez­tetett arra, hogy Magyaror­szág már a madridi és a berni európai találkozón tett hasonló javaslatokat és in­dítványozta: Szabjanak meg — egytől hét napig terjedő — határ­időt a vízumok kiadására, bírálják el pozitív szellem­ben, adott esetben elutasítás után újólag, a humanitárius jellegű beutazási kérelme­ket. Az utazási lehetőségek kiterjesztésére, a családi és a szakmai jellegű kapcsola­tok fejlesztésére vonatkozó javaslatoknak csak akkor le­het értelme, ha egyidejűleg sikerül az ésszerű minimum­ra visszaszorítani, vagy fel­számolni az utazások bürok­ratikus akadályait — han­goztatta Erdős André. első hónapja nemcsak za­vartalan, hanem eredményes is volt. Romanyenkóék már csaknem befejezték az űr­állomás felszerelését, a hosszú ott-tartózkodáshoz szükséges berendezését. Az űrpáros folyamatosan dolgozik tudományos prog­ramjának végrehajtásán is. Megkezdték a Föld felszíné­nek szabad szemmel való megfigyelését és geológiai képződményeinek a „Szever” elnevezésű különleges fény­képezőgéppel történő meg­örökítését. Utazás, vízum Magyar javaslat Becsben Mir űrállomás Eredményes hónapot zártak az űrhajósok MANAGUA A nicaraguai nemzetvédel­mi minisztérium csütörtökön Managuában nyilvánosságra hozott közleménye szerint az országban az elmúlt egy hó­napban a hadsereg 542 ellen- forradalmárt ölt meg, illetve tett harcképtelenné. Ebből 358 fegyveres a hondurasi bázisú Nicaraguai Demokra­tikus Erő (FDN) tagja volt. A harcokban a nicaraguai hadsereg 71 katonája halt meg és 15 polgári személy vesztette életét. QUITO Ecuadorban csütörtökön megkezdődött a légierő nyolcvan ejtőernyősének pere, akiket azzal vádolnak, hogy részük volt az ecuadori államfő elrablásában január­ban. Tanúvallomást tett León Febres Cordero államfő is. Az ügyészek 16 év börtön- büntetés kiszabását kérik mindegyik ejtőernyős számá­ra. WASHINGTON Negyvenmillió dollár fo­lyósítását követeli az ameri­kai törvényhozástól a nica­raguai ellenforradálmárok számára Reagan elnök. Ez az összeg a jelenlegi pénzügyi évre megszavazott százmillió dolláros katonai segély fenn­maradó összege, s az eredet: törvény szerint az elnöknek külön meg kell indokolnia. miért van szükség rá. Rea­gan most azt írta a kong­resszushoz intézett memo­randumában, hogy a sandi­nista kormány „továbbra sem hajlandó a tárgyalásra”, ezért „fenn kell tartani a nyomást" a kontrák akciói­val. BERLIN A közép-hatótávolságú ra­kéták felszámolására tett legújabb szovjet javaslat nyomán megnőtt a lehetőség, hogy az NSZEP és a nyugat­német SPD közös kezdemé­nyezésének megfelelően kö­zép-európai atomfegyver­mentes folyosót alakítsanak ki — állapította meg Her­mann Axen, az NSZEP KB titkára és Gerhard Schröder, az SPD vezetőségi tagja pénteken, Berlinben lezajlott megbeszélésen.

Next

/
Thumbnails
Contents