Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
1987. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei p ért-vb napirendjén II család társadalmi szerepének megítélése Az utóbbi évtizedekben lezajló gazdasági, társadalmi változások a család intézményét sem hagyták érintetlenül. A nagyarányú átrétegződés, a nők foglalkoztatásának általánossá válása, a városiasodás és lakóhelyváltoztatás, a gyermekintézmények rendszerének kiépülése, a szolgáltatások körének kiszélesedése más életvitel lehetőségét és szükségét támasztotta. Megváltozott a családi funkciók ellátásának módja, és ezen a téren növekvő mértékben jelentkeznek zavarok, — állapította meg a megyei párt-végrehajtóbi- zottság tegnapi ülésére* készített jelentés, mely azt vázolta fel, miként tükröződik a közgondolkodásban a család társadalmi szerepe. . A nagy társadalmi mozgások és a család helyzetében végbement változások ösz- szefüggését az emberek elég világosan érzékelik. Ennek a viszonynak azonban csak az egyik oldala kap igazán hangsúlyt, nevezetesen, hogy a család válságjelenségeit, zavarait — megromlott családi élet, válások, a családnagyság csökkenése, a szülő és gyermek közötti nem megfelelő viszony — a társadalmi, gazdasági folyamatok okozzák. Kevéssé tudatosul, hogy időközben megteremtődött egy minőségileg magasabb színvonalú életvitel anyagi és intézményi háttere, megnőttek a családon belüli egyenrangú emberi kapcsolatok létrejöttének lehetőségei. A közfelfogásban nem elég világos, hogy a család a gyermekek szocializációs folyamatában, társadalmi beilleszkedésében mennyire alapvető, hogy szerepe mással nem pótolható, és hogy a gyermekek iránt milyen felelősséggel tartozik. Az évtizedek alatt kiépített intézményes nevelési rendszertől, amelyre a kétkeresős családmodell általánossá válása miatt is szükség volt, — bölcsőde, óvoda, iskola, ifjúsági szervezetek, közművelődési hálózat — a valóságosnál nagyobb hatást várunk el. Olyan illúziók éltek, hogy a társadalom intézményei által egyre több terhet és feladatot képes átvállalni a családtól. A családra háruló kötelezettségek közül a közfelfogás ma az anyagi gondoskodást, a minél jobb életviszonyok megteremtésére irányuló törekvést emeli ki. Ennek a családok nagy többsége, igaz sokszor erőn felüli vállalása árán, eleget is tud tenni. Kevésbé vagy szemérmesen esik szó az érzésekkel átszőtt, bensőséges viszonyok, a szeretet, a védettség és biztonságérzet jelentőségéről, értékéről. A családdal szembeni követelmények között alig található a káros szenvedélyektől mentes, egészséges életvitel igénye. A közgondolkozásban a család társadalmi szerepének megítélésekor. Nem esik kellő súllyal latba annak jelentősége, hogy a családok, nagyobb része — becslések szerint kétharmada — képes funkciónak társadalmilag elfogadható szintű ellátására, vagyis szépen, rendezetten él. A testület az összegyűjtött tapasztalatok elemzése alapján állást foglalt az időszerű tennivalókról. Hangsúlyozta többek között, hogy határozottan és világosan kell képviselni a párt XIII. kongresszusán is megerősített felfogást a család társadalmi szerepét illetően. A propaganda, a pártos véle ménynyilvánítás összpontosítson jobban a családban hagyományozódó és születő új értékeltre, a gondok és konfliktusok humánus megoldási lehetőségeire. Szükséges, hogy a párttagság alaposabban megismerje családpolitikánk hátterét, elveit, lehetőségeit, a család helyzetét befolyásoló tényezőket. A testület állást foglalt abban is, hogy aktívaértekezletet hív össze a családdal kapcsolatos jelentés és a feladatok ismertetésére. Tanácsi kütvinyekbfil Új iskolák Kelendőek a helyi tanácsok által a lakosság körében kibocsájtott kommunális kötvények Szolnok megyében. Fontos közcélokat szolgáló beruházások megvalósításához rövid idő alatt 73 millió forint értékű kötvény talált gazdára, a befizetett pénzből hat jelentős fejlesztést hajtanak végre. Szolnokon, az épülő új Széchenyi városrész 16 tantermes középiskolájának a befejezéséhez vásároltak meg 10 millió forintért értékpapírokat. A most épülő 16 tantermes új általános iskola beruházási költségeinek egy részét 40 millió forint értékű kötvényből fedezik. Tiszafüreden a lakosság 15 millió forinttal járult hozzá ilymó- don az általános iskolai oktatást, illetve szakmunkás- képzést szolgáló 16 iskolai tanterem mielőbbi megépítéséhez. Juhtenyésztési tanácskozás Gondokról, tennivalókról Juhtenyésztési tanácskozást rendeztek kedden Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Dél-Alföld birkatartó gazdasági szakembereinek részvételével. A fórumon az ágazat helyzetéről, s a teendőkről cseréltek véleményt. Az el- Jhangzottakból kitűnt, hogy a múlt évben megjelent szabályozók hatása még nem érződik: tart az állomány- csökkenés, s így a kedvező exportlehetőségeket nem tudják kihasználni a gazdaságok. Jelenleg több pecsenyebárányt, illetve juhtej- terméket fogadna a piac, mint amennyit felkínálnak. Egybehangzó vélemények szerint az ágazatban a tennivalókat újra kell értékelni. Javítani szükséges a tenyésztési technológiákat, gyorsítani a fajtaváltást és a legelők eltartóképességéhez mérten növelni az állományt. Kevés a hozzáértő szakember A reklámnak is kell a reklám Spílák Ferenc miniszterhelyettes előadása a főiskolán Tegnap délután Szolnokon, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes, a Magyar Reklámszövetség elnöke tartott előadást a kereskedelempolitika és a reklám kapcsolatáról. A reklámnak is kell a reklám — állapították meg az előadás hallgatói, akik között ott voltak a Magyar Köz- gazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezete kereskedelmi szakosztályának, a Magyar Reklámszövetség Megyei Szervezetének tagjai, valamint a rendezvénynek otthont adó főiskola tanárad, diákjai is. Spilák Ferenc előadásában értékelte a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetét, majd részletesen szólt a kereskedelem előtt álló feladatokról. Ehhez kapcsolódva tért át a reklámnak a kereskedelemben betöltött szerepére. — Magyarországon jelenleg évente 4 milliárd forintot költenek reklámra — mondta a miniszterhelyettes, majd nyomban hozzátette, hogy a vállalatok azonban eléggé differenciáltan élnek az úgynevezett offenzív üzletpolitika említett eszközével. — Sokan még mindig lebecsülik a reklám gazdasági értékét. Részben ennek tudható be, hogy a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva nálunk csekélynek nevezhető a reklámra fordított összeg. Az NSZK, Ausztria vagy Svájc például tízszer többet költ erre a célra — tájékoztatta a hallgatóságot, ezt követően ugyancsak érdekes, figyelemfelkeltő adatok sorolásával folytatta az előadást. Elhangzott többek közt, hogy a kereskedelem él a legnagyobb mértékben a reklám lehetőségeivel. Az országos reklámkiadások 60 százalékát ugyanis a kereskedelem vállalja magára. Ezen belül a külkereskedelmi propaganda a legintenzívebb, részaránya 26 százalékos, a belkereskedelmi reklámé 13,5 és az idegenforgalomé pedig 13 százalék. — Ma is a kiállításokat tekinthetjük a legnépszerűbb reklámterületnek — mondta Spilák Ferenc. — A kiállítás egyre inkább tért hódít a kiskereskedelemben is. Ilyen sikeres akcióként említhetjük például a vevők vagyunk, bemutatókat, de a problémákról szólva el kell mondani, hogy sajnos kevés a regionális vásár és kiállítás. Az erőteljes Budapest- központúság viszont egyáltalán nem előnyös a kereskedelem számára. A kiállításokon túl 28 napilap, 56 hetilap, 400-nál több kéthetente megjelenő újság és folyóirat, valamint 500 féle alkalmi kiadvány közül választhatnak a hirdetni szándékozók. A rádió összesen 4, a televízió pedig 3 órát fordít műsoridejéből reklámadásra. t— A reklám újabban a divatos szakmák közé tartozik, így e területen nem tapasztalhatók munkaerőgondok, bár valójában csak kevesen felelnek meg az igazán korszerű eljárásoknak — mondta, majd ennek okait boncolgatva szólt a szakemberképzés hiányosságairól. Mert a látszat ellenére nincs minden rendben a reklámok körül. Gond az is, hogy nincs reklámkutatás, a hirdetőket nem foglalkoztatja kellő mértékben a költségráfordítás és a hatékonyság elemzése, a komplex reklámtervezés sem terjedt még el Magyar- országon. És az is hazai sajátosságnak tekinthető, hogy reklámjaink 80 százaléka nem tartalmazza a reklámozott termék jellemző tulajdonságait, hol és mennyiért szerezhető be. — Kell-e az ilyen reklám? — fordult kérdésével a hallgatósághoz, majd a válasszal folytatta: — Reklámtevékenységünknek céltudatosabbnak, erőteljesebbnek kell lennie a jövőben. Egyre inkább az üzlet- politika átgondolt részévé kell válnia — fejezte be beszédét Spilák Ferenc, majd a hallgatók kérdéseire adott válaszok után ért véget az előadás. Sz. Gy. LAKÁSOK SAJÁT BERUHÁZÁSBAN Panelból is lehet szépet ÁÉV-véllalkozés Szolnokon és Törökszentmlklóson Építőipari szakemberek nyilatkozataiban egyre gyakrabban találkozni a visszatérő megállapítással: manapság az építőipari vállalatoknak nem jó üzlet a lakásépítés. A maximált árakba ugyanis nem tudják korlátlanul beépíteni a növekvő költségeiket. Miért építenek akkor mégis lakásokat ezek a cégek, hiszen ma már semmiféle hatósági előírás nem kényszeríti őket rá? A társadalmi kötelezettségeken túl, kapacitásuk kitöltéséhez is elengedhetetlenül szükséges a lakásépítésben való részvétel. Az utóbbi években azonban, köztudottan csökken az állami — OTP-s finanszírozású — lakásépítések nagyságrendje. Egyfelől tehát ott vannak továbbra is a lakásért sorban állók, másfelől pedig a csökkenő megrendelések az OTP-től, illetve a tanácsoktól. Az így keletkezett feszültségek oldását segítheti az a néhány éve megnyílt új lehetőség, hogy az építőipari vállalatok — főként tőkeerejük függvényében — saját beruházásban is építhetnek lakásokat. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a korábban különálló beruházói és kivitelezői feladatok most egyazon cég, az építőipari vállalat kezében összpontosulnak. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalatnál két éve kezdtek foglalkozni ezzel a lakásépítési formával. Poligonüzemüket, amely eredetileg csak egyféle Jakások elemeinek gyártására volt alkalmas, átalakították, s összesen tizenhárom lakásvariációt dolgoztak ki oda. Ezekből jelenleg hatot gyártanak ténylegesen is. Családi házak és emeletes épületek egyaránt megtalálhatók a lehetséges változatok között. Az első ütem a sajátberuházó akcióban a Keskeny János úton felépült 38 lakás volt, amit tavaly adtak át a lakóknak. (Erről annak idején lapunk is beszámolt). A vállalatnak nem volt nyereséges az a munka, de a rutinszerzést feltétlenül jól szolgálta, s mintalakásoknak — úgynevezett referenciaépületként — is felhasználható az a tömb. Az újabb saját beruházásban épülő lakásokat már természetesen nyereségesre tervezik az ÁÉV-nél. Oj, eddig alig gyakorolt tevékenységeket kellett ugyanis megismernie és elsajátítania egy jórészt frissen kialakított szervezeti egységnek, s ez időbe telt. Mint ahogy minden mást, úgy a beruházói és az értékesítési munkát is meg kellett tanulni. A legközelebbi folytatást a Május 1 úton épülő 22, valamint a Szántó körút északi oldalán tervezett 150 lakás jelenti majd. Előreláthatólag májusban már mindkét helyen indulhat az alapozás. Az építőipari vállalat tehát újra beruházói pozícióba lép. Saját tőkéje azonban nincs elegendő, ezért az e célra egyébként kedvező feltételekkel igényelhető bankhitelt kellene igénybe vennie a beruházás indításához. Ettől azonban előnyösebb az, ha a leendő tulajdonosok pénzét vonják be pénzügyi fedezetként, ebben az esetben ugyanis a bankhitel kamatai nem drágítják az amúgy sem olcsó lakásokat. Az élőzetes meghirdetés után kijelölt vevőkkel előszerződést köt a vállalat, s ennek fejében a vételár lehető legnagyobb részét előre kéri tőlük. Ez természetesen csak akkor járható út, ha megfelelő fizetőképes kereslet van ezekre a lakásokra. Márpedig van! Ezt mutatja, hogy tavaly a Keskeny János útra összesen 150 anyagilag megalapozott jelentkezés futott be, s most a Május 1 útra pályázók száma is eléri már a százat. A hivatalos meghirdetés, és az árak tisztázása előtt; Az úgynevezett „saját erő” mellett egyébként ebben a formában is igénybe vehetők mindazok a hitelek és kedvezmények, amelyek az OTP-s lakások vásárlóit megilletik. Lévén, hogy a saját beruházás szabadáras kategória, a pályázóknak lényegesen magasabb árakkal lehet számolniuk, mint a hagyományos értékesítésűek- nél. Mindezekből következik az is, hogy a meghirdetéskor azok lesznek előnyben, akik nagyobb pénzösszeggel rendelkeznek. Cserében persze többet is kapnak a tulajdonosok. Nem lényegtelen ugyanis, hogy itt két szoba plusz két félszobás lakások is lesznek, s minden tulajdonos maga választhatja ki — a rendelkezésre álló kínálatból — az igényeinek leginkább megfelelő belső elrendezést. A lakásépítésiben köztudottan meghatározó jelentőségű, hogy milyen mennyiségben állnak rendelkezésre megfelelően közművesített építési telkek. Így van ez ebben a lakásépítési formában is. Az ÁÉV a saját beruházású lakásaihoz lehetőleg belső területeken keres helyet, csakhogy így a szanálási költségek beépülnek a lakásárakba, jelentősen emelve őket. (Persze, mondják a szakemberek, külterületen viszont a közművesítés nyomja meg az előkészítés költségeit). Ne csak Szolnokról beszéljünk azonban, hiszen a vállalat nemcsak a megyeszékhelyen vállalkozik lakásberuházásra. Idén Törökszent- miklóson is indul egy ilyen akció, a helybéli tanács segítségével. Mindez azt jelenti, hogy 1988-iban a két településen összesen mintegy kétszáz ilyen lakást fognak összesen értékesíteni. 1986- ban a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat profiljában hozzávetőleg 55 százalékot tett ki a lakásépítés, s most ez, a saját beruházású törekvések révén, várhatóan 65—70 százalékra emelkedik. Kétségtelen tény, hogy manapság még nem vagyunk túl jó véleménnyel a „paneles” házakról, s nem vagyunk igazán meggyőzve azok esztétikai lehetőségeiről. Szabó László, a Vállalat igazgatója elmondta, hogy a saját beruházású lakásokkal bizonyítani szeretnék: ebből az anyagból is lehet esztétikusán építeni, s lehet igényes emberi környezetet kialakítani. L. M. L. A cigánylakosság életviszonyaival foglalkozik Városi bizottság alakult Szolnokon Tegnap délután megalakult Szolnokon a városi tanács cigányügyi koordinációs bizottsága. A városban élő cigánylakosság helyzetének, életviszonyaik javításával, társadalmi aktivitásuk fokozásával összefüggő intézkedések összehangolása végett életre hívott bizottság elnökéül Lengyel Boldizsárt, a városi tanács elnökhelyettesét választották az alakuló ülésen, melyen a bizottság munkaprogramját is jóváhagyták. A koordinációs bizottság a cigányság élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekkel foglalkozva többek közt rendszeresen tanulmányozza és vizsgálja a cigányság életének alakulását,' javaslatokat készít ennek javítására. Folyamatosan tájékozódik továbbá a munkaképes cigánylakosság foglalkoztatásának helyzetéről, figyelemmel kíséri az óvodás korú és a tanköteles gyermekek beiskolázását, sőt ellenőrzik az iskolások tanulmányi eredményeit, munkáját is. A bizottság aktivistái révén a közegészségügyi-járvány- ügyi helyzetükről rendszeres információkat szereznek, hogy segíteni tudják az egészséges életmódra nevelésükben részt vállaló szervezetek tevékenységét. A tegnapi ülésen a közelmúlt eseményeiről is szó volt. A cigánylakosság Motor, illetve Üteg úti lakásokba költöztetésének tapasztalatait vitatták meg, megjelölve a soros teendőket is. Végül a cigányság körében kezdeményezett, a „Tiszta lakás, szép kert” mozgalom beindításának javaslatát fogadta el tegnapi ülésén a koordinációs bizottság. — sz. gy. — A Tiszaföldvári Lenin Tsz melléküzemága a martfűi Tisza Cipőgyárnak készít bérmunkában cipő- és csizma-felsőrészeket. A tavaly júniusban alakult üzem hetvenhárom dolgozója férfi és női csizmákat, félcipőket készít NSZK-beli és szovjet exportra is. Képünkön a lábbelifelsők már az „utolsó állomásához” érkeztek, ahol a szállításra készítik elő őket. (Fotó: T. Katona László)
