Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-25 / 71. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 25. Csillagháború és a rakéták Négy éve, hogy a gyerekek és felnőttek egyaránt kedvelt filmjének címe, a „Csillagok háborúja” bevonult a nemzetközi politika szótárába. Egy filmrendező fantáziájának szüleménye 1983. március 23-a óta a Föld sorsát fenyegető valós veszélyként tornyosodik. Ronald Reagan „hadászati-védelmi kezdeményezésnek” nevezte el a programot, ám a „védelem” valójában fenyegetést, az emberiség történetének eddigi legkockázatosabb katonai fejlesztési előirányzatát jelenti. Azóta, világszerte, s köztük neves amerikai tudások, a csillagháborús terv megvalósítása ellen szólaltak fel. A hadászati-védelmi kezdeményezés, angol kezdőbetűivel az SDI, nem az atomfegyverek felszámolását szolgálja — miként Reagan jövőképe ígéri —, hanem éppen az újabb tömegpusztító fegyverek létrehozására ösztönöz. Most az évfordulón az amerikai elnök nyilatkozatában mégis a program folytatása mellett tett hitet. Ráadásul olyan időpontban, amikor az Egyesült Államok és a Szovjetunió az Európában telepített közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítését előirányzó megállapodás megkötésének reális közelségébe került. A Gorbacsov és Reagan reykjavíki megegyezésén alapuló február végi szovjet javaslat különválasztotta az úgynevezett eurorakéták ügyét az SDI programtól, ám nyilvánvaló, hogy a csillagháborús terv ellentmond a két nagyhatalom között 1972 óta érvényben lévő SALT—I szerződésnek. A Szovjetunió joggal véli úgy, hogy az SDI tervével Washington a hadászati egyensúly megbontására, amerikai katonai fölény elérésére törekszik. Időközben nyugtalanító hírek érkeznek a genfi tárgyalásokról is. Washington, fő nyugat-európai szövetségeseivel összhangban, arra törekszik, hogy az egyezménybe belevétesse a rövid hatótávolságú rakétákat is. A Szovjetunió február végi javaslatában készségét fejezte ki, hogy tárgyaljanak ezekről a fegyvertípusokról is. ám önállóan, s nem a tervezett egyezmény részeként. A hét végén Viktor Karpov szovjet külügyminisztériumi főosztályvezető a washingtoni taktikázás kapcsán már azt vetette fel, hogy az Egyesült Államok esetleg csak blöfföl, amikor megállapodási készségét hangsúlyozza a közép-ha tótávolságú atomfegyverek tekintetében. Pedig korábban Moszkvában és Washingtonban sem zárták ki, hogy még az idén megszülethet a megállapodás. S a világsajtó már a csúcstalálkozó időpontját is találgatja. A hét végén Moszkvába látogat Margaret Thatcher brit kormányfő, aki most hétfőn Párizs és Bonn véleményét is meghallgatta. Április derekán pedig Shultz amerikai külügyminiszter lesz a szovjet főváros vendége. Várhatóan ezeken a tárgyalásokon sok minden tisztázódhat. Ortutay L. Gyula Túszok Izraeli, amerikai elutasítás Az izraeli kormányfő szóvivője hétfőn elutasította egy szélsőséges libanoni iszlám szervezet túszcsere- ajánlatát. Az „Iszlám Dzsi- had (Szent Háború) Palesztina Felszabadításáért” nevű Irán-barát szervezet hétfőn az An-Nahar című bejrúti laphoz eljuttatott nyilatkozatában felajánlotta, hogy száz, Izraelben bebörtönzött palesztin fogolyért cserébe elengedi a fogságukban lévő egyik amerikai túszt, a 47 éves Alann Steen egyetemi tanárt. Napirenden az európai és az egyetemes biztonság Megegyezést, de... r Újabb amerikai feltételek a genfi tárgyalásokon Pjadisev tájékoztatója a VSZ külügyminisztereinek tanácskozásáról Tovább erősödnek a világban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocialista országokban zajló belső változások közvetlen következménye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanácskozásukon a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A VSZ külügyminiszteri bizottságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tájékoztatási főosztályának helyettes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülésén Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutánin Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere elnökölt, Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere mondott bevezetőt. Számolják fel a rakétákat Sevardnadze és a többi * felszólaló elsősorban az európai és a világhelyzettel foglalkozott. Mondanivalójuk középpontjában korunk legfontosabb kérdései, a nukleáris háború veszélyének megszüntetése, a nukleáris fegyverek felszámolása, az európai és az egyetemes biztonság kérdései állottak. Megállapították, hogy a reykjavíki találkozón képviselt szovjet álláspont mindezekben a kérdésekben minőségileg új hozzáállást tükröz. Rámutattak arra, hogy az új külpolitikai gondolkodásmódot tükrözi az a program, amely a nukleáris fegyverek szakaszos felszámolását irányozza elő az évszázad végéig, s amelyet 1986. jánuár 15-én elhangzott nyilatkozatában ismertetett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A külügyminiszterek sík- raszálltak azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok haladéktalanul írjon alá megállapodást az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról. űz erű pozíciója nem vezethet eredményre Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti felhívásával kapcsolatos fejleményeket. Megállapították, hogy több vonatkozásban konkretizálták a javaslatokat, amelyek tárgyalások alapjául szolgálnak. Szót emeltek a vegyi fegyverek betiltásáért, felszámolásuk meggyorsításáért, az ilyen fegyverek gyártására alkalmas ipari bázis megszüntetéséért. Megvizsgálták a bécsi utótalálkozó menetét és eredményeit. A találkozó a felelős döntések kidolgozásának szakaszába jutott. A leszerelés kérdéskörének a helsinki folyamatból történt kizárása nem segítené elő az európai biztonság erősítését — mondotta a szóvivő. A külügyminiszterek megállapították, hogy Nyugaton egyes politikusok késznek mutatkoznak az új, még járatlan utak felkutatására, mások azonban továbbra is ragaszkodnak a sehova sem vezető utakhoz, Keletről jövő fenyegetést emlegetnek és az erő pozíciójából kívánják politikai kapcsolataikat alakítani. A külügyminiszterek rámutattak arra, hogy Genf- ben komoly tárgyalások folynak, bár amerikai részről törekvés mutatkozik azok elhúzására, a megvitatott kérdések körének bővítésére. George Shultz amerikai külügyminiszter moszkvai látogatása alkalmat nyújt majd az amerikai szándék megfelelő értékelésére — hangsúlyozta Pjadisev tájékoztatóján. Azzal kapcsolatban, hogy március 28-án Moszkvába várják Margaret Thatcher brit miniszterelnököt, a szóvivő kifejtette: 12 év óta először látogat brit kormányfő a Szovjetunióba, ezért Moszkvában feltétlenül jelentőséget tulajdonítanak a látogatásnak. A megvitatandó problémák sorában kétoldalú és nemzetközi kérdések egyaránt szerepelni fognak. Vannak nyitott kérdések, a két ország vezetőinek lesz miről eszmecserét folytatniuk. A brit kormányfő intenzív konzultációkat folytatott NATO-szövetségeseivel a közepes hatótávolságú rakéták kérdéséről. Szovjet részről érdeklődéssel várják az ezzel kapcsolatos brit véleményt, különös tekintettel arra, hogy a londoni állás- foglalás ily módon más nyugat-európai országok véleményét is tükrözheti — mondotta a szóvivő. Szovjet—Kínai konzultáció Nem kerülte el a szovjet fél figyelmét, hogy Margaret Thatcher március 21-i beszédében a Szovjetunióval kapcsolatban több barátságtalan megjegyzést tett. Közölte egyebek között, hogy vissza kell fogni a kelet- nyugati kapcsolatok normalizálásának folyamatát. Szovjet részről megállapították, hogy a beszéd nem volt szerencsés a látogatás háttere szempontjából, még akkor sem, ha a beszéd hangvételét választási megfontolások diktálták — jelentette ki Pjadisev. Április 2-án külügyminiszter-helyettesi szintű szovjet—kínai konzultációk kezdődnek Moszkvában, amelyek alkalmat adnak a különböző területeken meglévő kapcsolatok bővítését és elmélyítését érintő kérdések megvitatására — jelentette be a szóvivő. BUDAPEST Görögország nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Hrisztosz Szarcetakisz köz- társasági elnököt. PEKING Kedden előkészítő ülést tartott a kínai Országos Népi Gyűlés (parlament), amelynek 16 napos ülésszaka szerdán kezdődik meg Pekingben. Az előkészítő ülésen megválasztották az ülésszak 157 tagú elnökségét és jóváhagyták az Országos Népi Gyűlés 5. ülésszakának napirendjét. A napirenden szerepel egyebek között Csao Ce-jang miniszterelnök beszámolója a kormány munkájáról, az idei gazdaságfeljesztési terv, valamint az új költségvetés megvitatása. CJ-DELHI Kudarccal végződött az ASLV—D—1 jelzésű indiai űrrakéta keddi indítása. Az Indiai Űrkutatási Szervezet elnökének közlése szerint az Ándhra Prades állambeli sriharikotai központ területéről rendben a levegőbe emelkedett a rakéta, ám ötvenkét másodperc elteltével az indítószerkezet vá'at- lanul levált és a rak.éta első fokozata nem lépett működésbe. Az ASLV—D—1 feltehetően a Bengál-öböl vizébe zuhant. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője, Charles Redman tagadta, hogy az Egyesült Államok megkísérelné megakadályozni a megállapodást a közepes hatótávolságú fegyverekről a genfi tárgyalásokon. Redman — Viktor Karpovnak, a szovjet külügyminisztérium főosztályvezetőjének az Izvesztyijában megjelent nyilatkozatára válaszolva — azt mondotta, hogy az Egyesült Államok „megegyezést akar” Genfben erről a kérdésről. Elismerte azonban, hogy Washington feltétlenül olyan megállapodást akar elérni, amely lehetővé tenné a Nyugat-Európába telepített rövidebb — 500—600 ki- jlomélteres hatótávolságú — amerikai rakéták számának megnövelését, vagy hasonló kategóriába sorolt szovjet rakéták számának csökkentését. A szóvivő szerint a két félnek „egyenlőséget” kell elérnie az ilyen rakéták számában is. Ezt Washington az esetleges szerződés „szerves részének” tekinti — hangoztatta Redman. Kárpáti Ferenc Moszkvában tárgyalt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter Szergej Szokolovnak, a Szovjetunió marcalijának, szovjet honvédelmi miniszternek a meghívására kedden katonai küldöttség élén munkalátogatást tett Moszkvában. A látogatás során Szergej Szokolov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja átadta Kárpáti Ferenc vezérezredesnek az Októberi Forradalom Érdemrendet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa 60. születésnapja alkalmából adományozott a magyar honvédelmi miniszternek. Iz NSZH-ban Pokolgép robbant egy brit támaszpont mellett Gépkocsiba rejtett nagyerejű pokolgép robbant hétfő éjszaka az NSZK-ban állomásozó Brit Rajnai Hadsereg és a Royal Air Force rheindahlemi főhadiszállásánál. A holland határ közelében, Mönchengladbachtól néhány kilométerre lévő támaszponton harmincegy személy megsebesült, halálos áldozat nincs. A robbanás egyébként épp azokban a percekben történt, amikor Thatcher brit kormányfő NSZK-beli villámlátogatását befejezve Bonnból visszaindult Londonba. A merénylők a körülbelül 100 kilogrammos pokolgépet a tiszti kaszinó előtt parkoló személygépkocsik egyikében, egy Toyotában rejtették el. A kaszinóban éppen ünnepi összejövetelt tartottak egy magas rangú nyugatnémet sajtóösszekötő katonatiszt búcsúztatása és utódának beiktatása alkalmából. A légnyomás, amelynek erejét némileg csökkentették a Toyota körül parkoló más autók és lakókocsik, pozdor- jává zúzta az épület ablakait, ajtóit és a nagyterem mennyezetének faburkolatét. A merényletet az ír Köz- társasági Hadsereg (IRA) vállalta magára. Képünkön a megsérült autók. Egy nagy politikus távozása Az ifjú szociáldemokraták háromnegyed órán át megszakítás nélkül skandálták a nevet: Willy, Willy! Fáklyásmenetük nem tágított az Erich Ollenhauer-ház, a Német Szociáldemokrata Párt központja elől. Szomorú napja volt ez nemcsak a párt fiatal híveinek és régi harcostársainak, az SPD-tagság nagy részének. Willy Brandt hétfő délutáni váratlan lemondását lehangoltan vették tudomásul sok-sok ezren azok közül is, akik — noha más pártok szavazói voltak — a most 73 évesen visszavonult pártelnökben az NSZK történetének egyik legnagyobb alakját tisztelik. S elismerésüket és nagyrabecsülésüket nem tagadhatták meg tőle békíthetetlen politikai ellenfelei sem. Bármi volt is a közvetlen oka hirtelen elhatározásának, az utóbbi időkben bármennyire vitatták is számos megnyilvánulását, vezetői stílusát még magában az SPD-ben is, mindez nem változtat a legfontosabb tényen: a pártja élén kifejtett majd negyed százados munkásságával egyik alakítója volt hazája — és az NSZK határain túl — Európa politikai életének. Távozásának közvetlen oka valóban kisszerűnek látszik: Margarita Mathiopulosznak, egy harmincéves, tüneményes tehetségű, öt nyelvet tökéletesen beszélő görög asszonynak a személyében olyan újságírót ajánlott az SPD-elnökség szóvivőjének tisztségére, aki nem tagja az SPD- nek, és még csak nem is nyugatnémet állampolgár. Ez utóbbi nem lett volna baj. De a párton kívüli státus szokatlanságávai a vezetőség zöme nem értett egyet. Miként Brandt hirtelen támadt némely más elképzelésével, önkényesnek tartott egyéb személyi döntéseivel sem. Azt is felrótták neki, hogy annak idején Johannes Rau kancellár jelölt esélyeit lekicsinylő nyilatkozatával megnehezítette a népszerű észak- rajna—vesztfáliai miniszterelnök választási harcát. Kifogásolták, hogy nem tisztázta egyértelműen az SPD választási stratégiáját. így a zöldek pártjához való viszonyt. Ezért időről-időre mind jobban fel-felizzottak az SPD-ben parázsló belső ellentétek, s ezeken nem tudott úrrá lenni. Most mégis nemes tartással, tévényilatkozatában sem mentegetve hibáit, azzal indokolta meg elhatározását, hogy az immáron nyilvánossá vált viták közepette nem akar terhére lenni az SPD-nek. Annál kevésbé, mivel a párt egységes fellépést igénylő nehéz erőpróbák, tartományi választási harcok egész sorának megvívása előtt áll. Hétfő este a nyugatnémet tévéállomások esti híradóját Brandt lemondásának híre uralta. Lezárult a német szociáldemokrácia egyik nagy korszaka. A párt alapítójának, August Bebelnek kivételével Willy Brandt vezette leghosszabb ideig a pártot. S régi filmhíradók képei villantották fel Brandt politikai pályafutásának kiemelkedő állomásait. A hitleri „harmadik birodalom” fiatal szociáldemokrata menekültje, a nácizmus elleni küzdelem külföldi résztvevője hazatérése után gyorsan emelkedett az SPD-ben: 1957-ben már nyugat-berlini kormányzó polgármester. 1964-ben az SPD elnöke, 1966-ban külügyminiszter az úgynevezett nagykoalícióban. Már akkor megfogalmazza azt a tételét, amelynek később a gyakorlati megvalósításán fáradozott: az NSZK csak ak- kqf növelheti politikai befolyását, ha tevőleges részt vállal az európai enyhülésben. 1969 októbere: a szociáldemokrata—szabaddemokrata szövetség létrejöttével kancellárrá választják. Az NSZK novemberben aláírja az atomsorompó-egyezményt, majd gyorsan testet ölt az új keleti politika: 1970 januárjában Moszkvával, februárban Varsóval kezdődnek tárgyalások, márciusban és májusban Brandt találkozik Willi Stoph-fal, az NDK kormányfőjével. Augusztusban, majd decemberben aláírják a Szovjetunióval, illetve a Lengyelországgal kötött szerződéseket. Bonn elismeri az Európában fennálló határokat. A nyugatnémet tévénézők újra láthatták és átérezhették a nagy varsói pillanatot: az NSZK kancellárja a nácik által földdel egyenlővé tett egykori gettó területén térdre ereszkedve rója le kegyeletét a legkegyetlenebb barbárság lengyelországi áldozatainak emlékművénél. 1971 szeptembere: a nyugat-berlini kérdést rendező négyhatalmi egyezmény aláírása. 1972 decembere: alapszerződés az NSZK és az NDK között. 1973 szeptembere: az NSZK-t és az NDK-t felveszik az ENSZ-be. December: szerződés Csehszlovákiával. Willy Brandt 1974-ben lemondott a kancellárságról, de még előtte, 1971-ben Nobel-békedíjjal tüntetik ki. A nemzetközi enyhülés előmozdításában szerzett érdemeinek elismeréséül. Flesch István
