Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-24 / 70. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 24. Kommentár Tízéves szerződés Tíz évvel ezelőtt, 1977. március 24-én nagy jelentő­ségű szerződést írtak alá Berlinben a Magyar Nép- köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság legamagasabb szintű vezetői. A 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés ki­mondja, hogy a két ország minden területen fejleszti kapcsolatait. Erősíti a köl­csönösen előnyös két- és többoldalú gazdasági és mű­szaki tudományos együttmű­ködést, szélesíti a szakosí­tást és együttműködik a termelésben és kutatásban. Bővíti a kapcsolatokat a kultúra, a sajtó, az egészség­ügy, a környezetvédelem, a turizmus és a sport terüle­tén. A tíz éve kötött új szerző­dés nemcsak egyszerű foly­tatása volt az addig érvény­ben lévő és a kapcsolatokat kitűnően szolgáló szerződé­seknek, hanem minőségileg magasabb fokra emelte or­szágaink együttműködését. Árucsereforgalmunk ér­téke ma már eléri az 1 milliárd 800 millió rubelt és ezzel az NDK a szocialista országok között a második legnagyobb partnerünk. Ha­zánk pedig az NDK KGST-n belüli kereskedelmében a harmadik helyet foglalja el. Kapcsolataink legfontosabb területei: a kohászat, a jár­műgyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, a közlekedés, a könnyűipar, a gépipar, az elektronika, valamint a kör­nyezetvédelem. Gazdasági kooperációnkat tovább bő­vítette a magyar—NDK gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fej­lesztésének 1985. október 29-én Budapesten aláírt 2000-ig szóló programja. Ezen belül kulcsfontosságú a közös munka a mikro­elektronika, a robottechnika és a biotechnika fejlesztését szolgáló kutatásokban. Együttműködésünk a szer­ződés szellemében kiterjed az élet minden területére, a magasszintű látogatásokra, kulturális értékeink cseréjé­re, az egymás jobb megis­merését szolgáló turisztikára csakúgy, mint eredményes sportkapcsolatainkra. A tíz évvel ezelőtt aláirt egyez­mény a baráti kapcsolatok átfogó fejlesztésével jelentős segítséget nyújt a két ország szocialista építőmunkájá­hoz, s egyben hozzájárul az európai béke és biztonság megszilárditásához. Gáti István Regionális leszerelési konferencia Pekingben Több, mint harminc or­szág képviselőinek részvéte­lével hétfőn megnyílt Pe­kingben az ázsiai és a csen­des-óceáni regionális lesze­relési konferencia, amely ré­sze az ENSZ leszerelési Vi­la gleam pán yán ak. A megnyitó ülésen mon­dott beszédében Van Li kí­nai miniszterelnök-helyettes kifejtette, a jelenlegi gene­ráció történelmi feladata és kötelessége a leszerelés ügyének támogatása és elő­mozdítása. Jelenleg nem beszélhetünk valódi enyhü­lésről a nemzetközi helyzet­ben, s továbbra is fennáll a háború veszélye. A fegyver­kezési verseny fokozódása és kiterjesztése a világűrre nem csak hatalmas erőfor­rásokat emészt fel, hanem súlyosan veszélyezteti az egész világ békéjét és biz­tonságát is — mondotta a kínai miniszterelnök-helyet­tes. Bécsi utótalálkozó Költöznek a résztvevők Az európai utótalálkozó a húsvéti szünet után az új bécsi kongresszusi központ­ban folytatja munkáját, je­lentette be hétfőn Franz Vranitzky osztrák kancellár. A bejelentés meglepetést okozott, miután a 35 ország képviselői egyhangúlag azt kérték a házigazda osztrák kormánytól, hogy a Hof- burgban folytathassák a munkát, ahol a konferencia tavaly november óta tanács­kozik. Vranitzky, miután hétfőn fogadta a küldöttség­vezetőknek a tárgyalásokkal megbízott csoportját, kö­zölte: jóllehet azok a Hof- burgban való maradást igé­nyelték, tudomásul vették az osztrák kormány álláspont­ját. A Duna északi partján, az osztrák főváros egy külső kerületében épült kongresz- szusi központ hosszú évek óta belpolitikai viták tárgya Ausztriában. A több milli­árdos, elhúzódó beruházást végül csak arab olajtermelő országok hiteléből tudták befejezni s a nagyméretű központ — magas üzemelte­tési költségei miatt — eleve ráfizetéses. E helyzetben az osztrák kormány ragaszkod­ni kívánt az eredeti tervhez, hogy az utótalálkozó (amely legkorábban ez év végén ér­het véget, de alkalmasint to­vább húzódik) költözzék át a most megnyíló központba. Az utótalálkozón résztvevő küldöttségek általában a bel­városban béreltek szállást és irodákat, ezért szorgal­mazták, hogy a központi fek­vésű Hofburgban maradja­nak. MOSZKVA A magyar—szovjet kor­mányközi bizottság hétfőn Moszkvában megkezdte XXI. ülését. A tanácskozáson a magyar küldöttséget Köpe- czi Béla művelődési minisz­ter, a szovjet küldöttséget pedig Vaszilij Zaharov kul­turális miniszter — a bi­zottság két társelnöke — ve­zeti. LUSAKA Azonnali intézkedéseket sürgettek a fajüldöző dél- afrikai rendszer Angolában és Mozambikban folytatott felforgató tevékenysége el­len lusakai tanácskozásukon a szocialista internacionálé, az afrikai frontországok, va­lamint az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és a Délnyugat-afrikai Népi Szer­vezet (SWAPO) képviselői. A résztvevők követelték a fajgyűlölő rendszer haladék­talan felszámolását. Megál­lapították, hogy a namíbiai függetlenség kérdését a biz­tonsági tanács 435. számú határozatának alapján kell megoldani. BONN A kínai exportgondok kö­vetkeztében az NSZK javára fennálló külkereskedelmi egyenlőtlenséget leszámít­va problémamentesnek ne­vezték a két ország ígérete­sen fejlődő általános kap­csolatait azokon a hivatalos tárgyalásokon, amelyeket Vu Hszüe-csien kínai kül­ügyminiszter hétfőn kezdett meg nyugatnémet vendéglá­tóival. Vu, aki prágai, varsói, szó­fiai és római látogatása után érkezett Bonnba. Margaret Thatcher megbeszélései (Folytatás az 1. oldalról) nevében beszéljen Moszkvá­ban, de „eléggé súlyos a sza­va ahhoz, hogy a legnagyobb érdeklődést tanúsítsuk az­iránt, amit mondani fog. Kö­zös felfogást alakítottunk ki és ez csak jól jön”. A lé­nyegre térve Thatcher asz- szony Mitterrainddal egybe­hangzóan fejtegette, hogy el­fogadják a szovjet—ameri­kai tárgyalások tényét. Bár ők maguk nem vesznek részt rajta, véleményüket ki akar­ják fejteni, hogy „biztosít­suk (Nyugat-) Európa biz­tonságát”. Mitterrand és Thatcher megbeszélésén 6zóba kerül­tek közel- és közép-keleti témák is. „Rakétavita” a Hormuzi-szorosnál Bz Egyesüli Államok figyelmeztette Irént Az NBC amerikai televí­ziós hálózat vasárnap esti jelentése szerint az Egyesült Államok haladéktalanul tá­madást intéz Irán rakétatá­maszpontjai ellen, ha a te- heráni kormány megakadá­lyozná a hajózást a Perzsa­öbölben, rakétatámadást hajtana végre a Hormuzi- szorosban áthaladó hajók ellen. Az amerikai gépek az öböl közelében levő Kitty Hawk repülőgéphordozóról szállnának fel és kijelölt célpontjaik között nemcsak a hajók ellen bevethető, szá­razföldi indítású rakéták ál­lásai vannak, hanem a ban­dar abbászi haditengerészeti támaszpont és repülőtér is — jelentette a televíziós hír-« adó. Washington a múlt héten közvetett úton figyelmeztet­te Iránt: súlyos következ­ményekkel járna, ha meggá­tolná a hajózást. William Crowe tengernagy, a vezér­kari főnökök egyesitett bi­zottságának elnöke a múlt héten Kuwaitban tárgyalt és felajánlotta: az amerikai ha­ditengerészet hajlandó kísé­retet biztosítani a Kuwait- ba tartó, illetve onnan távo­zó hajóknak — ezt az aján­latot azonban, feltehetően a kockázat miatt, nem fogad­ták el. M1T0—VSZ Folytatódott a konzultáció Huszonhárom — a NATO- hoz, illetve a VSZ-hez tarto­zó — ország hétfőn Bécsben luxemburgi elnöklettel kon­zultált arról, hogyan, milyen keretek között tárgyaljanak az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentéséről. Jólértesült források szerint a tanácsko­zást ezúttal is pozitív légkör, érdemi eszmecsere jellemez­te. Változatlanul nyitott kérdés még (egyebek mel­lett), hogy a semleges és el nem kötelezett országokat milyen formában vonják majd be a leszerelési tárgya­lásokba. A szocialista orszá­gok bevonásuk mellett van­nak, s máris feladatuknak tekintik, hogy tájékoztassák őket az előkészítő megbeszé­lésekről. Pravda-cikk Gagarin balesetének körülményeiről Húsz évvel a tragikus ki­menetelű gyakorló repülés után a moszkvai Pravda hét­fői számában első ízben fog­lalkozik nyilvánosan Jurij Gagarin balesetének körül­ményeivel. A cikk szerzői — Leonov űrhajós és Belocer- kovszkij professzor — be­vezetőjükben kiemelik: an­nak ellenére, hogy a tragé­dia ügyében alapos és kime­rítő vizsgálatot folytattak, az okokról, a kormánybi­zottság vizsgálatának ered­ményeiről mindeddig sem­mit nem hoztak nyilvános­ságra. Jurij Gagarin 1968. feb­ruár 17-én védte meg diplo­máját a Zsukovszkij nevét viselő katonai akadémián, március 13-án újrakezdte gyakorló repüléseit. Március 27-én oktatójával, Vlagyimir Szerjoginnal utolsó ellenőr­ző repülését hajtotta vég­re, amely után Gagarin meg­kezdte volna az önálló re­püléseket. A két pilóta fel­készülése rendben megtör­tént, az előírásoknak megfe­lelően ellenőrizték és átvet­ték a repülőgépet, majd el­foglalták helyüket. A gép felhős időben 10 óra 19 perckor emelkedett a magas­ba. 10 óra 30 perckor Gaga­rin jelentette az irányítóto­ronynak, hogy feladatát vég­rehajtotta, egyben engedélyt kért és kapott a visszaté­résre. Ezek után a rádióösz- szeköttetés a torony és a gép között megszakadt, a MÍG egy perc múlva a földhöz csapódott. A baleset okainak felde­rítését két albizottság végez­te, amelyek minden rendel­kezésre álló eszközt igénybe vehettek. A szakértők meg­állapították: műszakilag a repülőgépet megfelelően előkészítették, a berendezé­sek a baleset pillanatáig rendesen működtek, a gép a becsapódás következtében rongálódott meg, a fedélze­ten tűz nem ütött ki és rob­banás sem történt. A vizs­gálat során kiderítették, hogy a két pilóta nem kísé­relt meg katapultálást. A baleset okait egyértelműen nem lehetett megállapítani. Feltehetőleg közrejátszottak benne a kedvezőtlen látási viszonyok, valamint olyan váratlan esemény, amely a leszállási manőverbe kezdett gép pilótáit hirtelen irány­váltásra késztette — derült ki a két szakember cikkéből. NSZK Willy Brandt lemondott Villy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke hétfő délután pártja elnökségének ülésén beje­lentette szándékát, hogy idő előtt lemond tisztéről. A ha­zájában és nemzetközileg egyaránt nagy tekintélyt él­vező, 73 éves politikus a ta­valy nyáron megtartott ■nürnbergi SPD-kongresszu- son már jelezte, hogy 1988- ban visszavonul. Erre azon­ban — az SPD-ben elsősor­ban egy személyi kérdésben támadt vita miatt — már idén sor kerül. Utódát az SPD június 16-ra kitűzött rendkívüli kongresszusán kí­vánják megválasztani, addig eleget tesz pártelnöki kötele­zettségeinek. Brandt meg­üresedő posztjára ketten jönnek számításiba: Hans- Jochen Vogel, az SPD par­lamenti csoportjának elnöke és Oskar Lafontaine Saar- vidéki miniszterelnök. Külkereskedelmi tevékenység végzéséhez alkalmazásra keresünk német vagy angol nyelvismerettel rendelkezi! — mérnöki végzettségű üzletkötőt, lebonyolítót, — külkereskedelmi levelezőt, — importraktár-vezetőt és — gyors- gépíró képesítéssel titkárnőt. o Bérezés megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Szolnokon, fonszámon, Deák Lajosnál. a 12-384-es tele­SZOLNOK (1009) Magyar—bolgár kapcsolatok n testvéri barátság szellemében fejlődnek Hazánk és a Bolgár Népköztársaság széles körű kapcsolatai minden terüle­ten — a politikai, a gazdasági és a kul­turális életben egyaránt — a testvéri barátság szellemében fejlődnek. A két ország politikai kapcsolataiban meghatározó szerepet játszanak a párt- és az állami vezetők rendszeres találkozói: Kádár János vezetésével legutóbb 1979-ben járt magyar párt­ós kormányküldöttség Bulgáriában; a Todor Zsivkov vezette bolgár delegáció pedig 1983-ban látogatott hazánkba. Ez az út alkalmat adott arra is, hogy a két kormányfő hosszú távra szóló do­kumentumot írjon alá, amely kijelölte a gazdasági együttműködés főbb irá­nyait. Sokszálú államközi kapcsolatainknak megfelelően gyakoriak a kölcsönös kor­mányfői találkozók is, s ugyancsak rendszeresek a törvényhozó testületek és a minisztériumok vezetőinek, illetve a társadalmi és tömegszervezetek ak­tivistáinak tapasztalatcseréi. A legfel­sőbb szintű vezetők látogatásai, az együttműködés fejlesztésének egy-egy állomásaként, újabb elemekkel gazda­gították a két ország kontaktusait. Ezért is tekint mindkét fél várakozás­sal Georgi Atanaszov bolgár kormány­fő közelgő budapesti látogatására. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődésének az 1986—1990-re szóló egyeztetett népgazdasági tervek szab­nak keretet. Az ötéves időszakra elő­irányozott mintegy 2,3 milliárd rube­les árucsereforgalom részeként a többi között szerszámgépek, atomerőművi be­rendezések, targoncák, építőipari gé­pek, elektronikai alkatrészek és hűtő­gépkompresszorok érkeznek hazánk­ba Bulgáriából, mig Magyarország fő­ként könnyű- és vegyipari gépeket, fényforrásokat, elektronikai cikkeket, garázsberendezéseket, autóbuszokat, alumínium árukat, vagyipari terméke­ket és gyógyszereket szállít. Ugyanakkor mindkét részről hang­súlyozzák, hogy a magyar—bolgár gaz­dasági együttműködésben még jelentős tartalékok rejlenek, s ezek feltárása kölcsönös érdek. Mindenekelőtt a két­oldalú, tartós termelési kapcsolatok — így a kooperáció, a közös vállalati for­ma és a harmadik piaci közös fellé­pés — fejlesztése kínál további lehető­ségeket, főként a gépgyártásiban, a szá­mítástechnikában, a vegyiparban, a biotechnológiában és a mezőgazdaság­ban. Az együttműködés korszerű for­máinak alkalmazása során fokozott fi­gyelmet kell fordítani a legújabb mű­szaki-tudományos eredmények felhasz­nálására. Ennek megfelelően, az érvé­nyes együttműködési megállapodások alapján, hazánk érdekelt a közös ku­tatások fejlesztésében is. A gazdasági kapcsolatok továbbfej­lődését, a tapasztalatok kölcsönös megismerését előmozdíthatja, hogy mindkét ország népgazdasága sok te­kintetben hasonló feladatok megoldá­sán fáradozik; Bulgáriában a társadal­mi élet mind szélesebb területeit fog­ja át az 1979-től fokozatosan kiteljese­dő új gazdasági mechanizmus és az ahhoz kapcsolódó reformfolyamat Sokszínű, tartalmas kulturális kap­csolataink — a művészeti és alkotó szövetségek együttműködésének támo­gatásával, a nemzeti irodalom és a filmművészet kiemelkedő műveinek kölcsönös terjesztésével, bemutatásával — jelentősen hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez. A kontaktusok elmélyítésében különösen tevékeny szerepet játszanak a két fővárosban működő kulturális intézetek, amelyek hagyományos gazdaság programkínála­tukkal közelebb hozzák hazájuk szel­lemi értékeit a bolgár, illetve a magyar közönség számára. Gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki a két ország között az oktatásban is; jelenleg 15 magyar, illetve bolgár fel­sőfokú tanintézet tart fenn közvetlen oktatási és tudományos kontaktusokat. Hazánkban 130 bolgár diák tanul, míg az ottani egyetemeket 28 magyar ösz­töndíjas látogatja. Jelentős szerepe van a hungarológia és a bulgarisztika terü­letén kialakított együttműködésnek is. A két nép közötti baráti szálak erő­sítésének mind jelentősebb tényezője az utóbbi években ismét fellendülő ide­genforgalom: emelkedik a Bulgáriába látogató magyar turisták száma — min­denekelőtt a téli üdülés vonzereje nö­vekedett —, ugyanakkor hazánk is a bolgár turisták egyik kedvelt úticélja.

Next

/
Thumbnails
Contents