Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
1987. MÁRCIUS 21. SZOLNOK MEQYEI NÉPLAP 5 Vörös Vándorzászló ifjúsági közösségeknek Tegnap három KISZ-szervezet vette át a KB kitüntetését Együttműködés vagy önállóság? Csak akkor, ha megéri A termékezerkezetváltáa gondjai a Szilikátipari Vállalatnál Több évtizedes hagyomány az ifjúsági szövetségben, hogy a tavaszi történelmi ünnepek rendezvénysorozatán elismerésben részesítik a mozgalomban legeredményesebben tevékenykedő fiatalokat, kollektívákat. Ilyenkor adják át a KISZ legrangosabb kollektív kitüntetését, a Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját is. Tegnap a megyében három KISZ-szervezet vette át a Vörös Vándorzászlót. A Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola KISZ- szervezete immár harmadszor. A Telekiben a KISZ a mozgalmi élet minden területén kiemelkedő eredményeket ért el. Az iskola tanulóinak 90 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek, s a tagság vállalása egyértelmű elkötelezettséget jelent. A mezőtúri fiatalok híresek a diákhagyományok ápolásáról, sportszeretetükről és arról, hogy jól is tanulnak; bizonyítják ezt a tanulmányi és a szakmai versenyeken elért eredményeik. Munkájukat értékelve Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára adta át az iskola KlSZ-szer- vezetének a vándorzászlót. Ugyancsak ünnepséget tartottak tegnap délután a Jászság harmadik legnaMegtartották a tanácstagi beszámolókat Tiszapüspöki- ben. A huszonhárom tanácstagi körzetben több mint négyszázötven választópolgár vett részt a beszámolókon. Több mint öt vénén szólaltak fel e fórumokon; észrevételt, javaslatot tettek a község életével, fejlesztésével kapcsolatban. Több választókerületben szűknek bizonyult a kijelölt helyiség, mert a megszokottnál többen vettek részt. A tanácstagok számot adtak megválasztásuk óta végzett munkájukról, és arról, hogy milyen a kapcsolatuk a községi tanács tisztségviselőivel, a szakigazgatási valamint a társadalmi szervekkel. Beszéltek arról, hogy tavaly mit fejlődött a község, és milyenek a tervek az idén. Tavaly a Tiszapüspöki Községi Tanácsnak tizennégy- millió forint volt a bevétele. Az intézmények működtetését a korábbinál jobb színvonalon tudták biztosítani, nagy gondot fordítottak a fenntartási, felújítási, fejlesztési feladatokra. Rendbe- tették az általános iskolát, a művelődési ház központi fűtését és vizesblokkot kapott, bővítették a vízhálózatot a Béke utcában, parkosították a templom előtti ezerháromszáz négyzetméternyi terülegyobb iparvállalatánál, a MÁV Jászkiséri Építő Gépjavító Üzeménél. Nem köny- nyű az ott dolgozó fiatalok munkája, hiszen legtöbbjük bejáró, jónéhányan pedig otthonuktól messze vándorolnak a vasúti építőgépekkel. Miközben az ő életük sem lett könnyebb az utóbbi években, mégis nőtt KISZ- szervezetük tekintélye. Korábban már négy alkalommal elnyerték a Kiváló KISZ-szervezet zászlót, párttaggá nevelő tevékenységük — az illetékes párt- bizottság értékelése alapján — a legjobb a Jászságban. A KISZ-szervezetnek Szym- czák Judit, a KISZ megyei bizottságának titkára adta át a Vörös Vándorzászlót. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál a KISZ- tagok egynegyed*» az MSZMP-nek is tagja, eredményesen dolgozik a vállalat öt ifjúsági szocialista brigádja. Az Alkotó Ifiúság oá- lvázat kiírása, a Dályázatra benvúitott munkák jelentős szellemi erőket mozgósítanak. így járulnak hozzá a fiatalok a termelési mozgalmak eredménvesebbé tételéhez. A vízücv KISZ-esei n^mréeen vállaltak védnökséget a KISZ megyei bizottsága nolitikai kénzési köznontja tiszaligeti vízibázisának megteremtése felett. tét. Nagy figyelmet fordítottak a szociális gondozás bővítésére, így 1986-ban harmincnyolcán részesültek szociális étkeztetésben, negyvenkilenc rászorulónak hordták ki az ebédet, heten részesültek rendszeres gondozásban. Tizenöten kaptak rendszeres szociális segélyt (tizenkettő volt a tervezett) és százhat- vannégyen rendkívülit. A tanácstagi beszámolókon szó esett az idei tervekről is. A tanácstagok hangsúlyozták, hogy szükség van a takarékosságra, a lakosság társadalmi segítségére. Ügy szeretnének gazdálkodni, hogy az ötéves tervben megfogalmazott célkitűzések egyikéről se kelljen lemondani. Az idén Tiszapüspökiben kiemelt feladatnak tekintik az intézmények megfelelő üzemeltetését, az oktatás,, az egészségügyi és a kereskedelmi ellátás biztosítását. Űj szolgálati lakást építenek a művelődési ház udvarán, befejezik a ház teljes felújítását. Támogatják az ABC-áru- ház bővítését. Az István-té- ren biztosítják a közvilágítást, a Dózsa Ryörgy utcában bővítik a vízvezeték-hálózatot. Tervezik járdák építését, felújítását, ehhez nagy szükség lesz a lakosság segítségére. Természetesen minden választókerületben a beszámoÁm nemcsak ez az egy vállalás bizonyítja a KISZ- szervezetük nyitottságát, elég ha most csak a megújuló szolnoki vízikarneválokra gondolunk. Mindezekről részletesen szólt Egyed György, a vállalat KISZ-bizottságának titkára a tegnapi ünnepségen, amelyen a vállalat fiataljai és vezetői mellett többek között részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szabó Sándor megyei munkásőrpa- rancsnok-helyettes, Gönczi Lajos, az MHSZ megyei titkára és Vass Valéria, a KISZ megyei bizottságának titkára. A Vörös Vándorzászlót Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára adta át Egyed Györgynek, azt a meggyőződését kifejezve, hogy a Köti vízig KISZ-esei megértették, elfogadták a KISZ Központi Bizottsága legutóbbi felhívását, a Jövőnk a tétet, és cselekvő részesei az akciónak. Erre épnen korábbi jó munkájuk ad garanciát. Az ünnepség hátralévő részében kitüntetéseket vettek át a fiatalok, valamint tegnap jutalmazták meg az Alkotó Ifiúság pályázat legjobb munkáit is. Egri Sándor Fotó: Korényí Éva lók legizgalmasabb része az volt, amikor a tanácstag saját tevékenységéről, a választókerület helyzetéről beszélt. Négy körzetben — az Árpád, a Kossuth és a Rákóczi út — fontos volt, mi a véleménye az ott lakóknak arról, hogy 1988—89-ben útépítést terveznek. „Zsebet érintő" kérdések ezek, vonzatúk a közműfejlesztési hozzájárulás és a társadalmi munka. E kerületek beszámolóin volt tehát a legnagyobb a részvétel és a legtöbb hozzászóló. Az emberek támogatták az elképzeléseket, és vállalták a kötelezettségeket, amelyekkel jár a fejlesztés. Másutt is nagy aktivitás volt a beszámolókon. A hozzászólók a kereskedelmi ellátással, a szolgáltatással, a járdák tisztántartásával, építésével, a közvilágítással, az egészségügyi ellátás bővítésével foglalkoztak. A kritikai észrevételek mellett az eredményekről se feledkeztek meg. Dicsérték a 30. számú vegyesbolt dolgozóinak munkáját és a Tiszatáj Tsz januári nagy havazás idején nyújtott segítőkészségét. A hozzászólók nemcsak kértek, hanem fel is ajánlották segítségüket, társadalmi munkájukat a község fejlesztéséhez. P. É. Amikor gazdasági bajainkról beszélünk, a minduntalan visszaköszönő fogalmak egyike feltétlenül a termékszerkezet-váltás. Köny- nyen kimondjuk, de csak kevésszer gondoljuk át igazán, hogy mi minden húzódik meg mögötte. Mennyi gond, mennyi feleslegesnek tűnő feszültség és kárbave- szett próbálkozás kíséri végig ezeket a változtatási törekvéseket. Az Alföldi Szilikátipari Vállalat azok közé a cégek közé tartozik, amelyeknél valóban napi gond a gyártmányszerkezet átalakítása, s . új tevékenységek keresése. Palotay Mihály igazgatóval ezekről a kérdésekről beszélgettünk. — Hogy fest manapság vállalatuk termékeinek köre, milyen a gyártmányaik ösz- szetétele? — Három jól elkülöníthető termékcsoportunk van. Az egyikbe az R6-os ceruzaelem tartozik, amelynek gyártásában az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kooperációs partnereként veszünk részt. Budapestről kapjuk az elem félkész részeit, mi szereljük késszé, s úgy szállítjuk visz- sza a gyártónak. — Akkor ez azt jelenti, hogy itt sem fejlesztési kényszere, sem fejlesztési lehetősége nincs a Szilikátipari Vállalatnak. Ugyanakkor persze a kockázatuk is kicsi... i — Pontosan. Ez a termék ugyanis nem a sajátunk. A partner fejleszt, és ő is „piacol” az áruval. A mi feladatunk tehát erősen behatárolt Hasonló a helyzet a másik gyártmánycsoportunkkal, a laboratóriumi mérőeszközökkel is. Szigorú szabványok határozzák meg ezek tulajdonságait, s így gyártmányfejlesztő munkára gyakorlatilag e körben sincs szükség. A „bejáratot” piacon zömmel a nagykereskedelemben értékesítjük ezeket az eszközöket, különösebb piaci munkát nem kell végeznünk. Igazi fejlesztési lehetőségek az üvegszálvázas poliészter műgyanta termékeinkben vannak. Sorozat és egyedi gyártmányokkal egyaránt rendelkezünk ebből az anyagból. A bukósisakhéjtól a 100 köbméteres tartályokig sokféle dolgot gyártunk belőle. — Főként a kisebb cégek vezetői között folyik ma is a vita, hogy melyik az előnyösebb: a viszonylag kis hasznot hozó kooperációs munka, vagy a beruházásigényes önálló termék. Mi az ön véleménye erről? — Nem lehet igazán egyértelmű választ adni. A kooperációban a partnernek van kiszolgáltatva a vállalat, míg saját termék esetében a piacnak. Mindkét formának vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Az viszont tény, hogy az önállóság hiánya féloldalas vállalati szerkezethez vezet. A mi példánknál maradva: korábban nem nagyon kereskedtünk, tehát a kereskedelmi és piackutató apparátusunk fejletlen maradt, miként a fejlesztés sem erősödött meg igazán a cégnél, lévén, hogy ezekre a feladatokra sem volt eddig gondunk. — Az elmúlt időszakban jelentős érvágást jelentett a vállalatnak, hogy az Akkumulátor- és Szárazelemgyár elvitte innen az R20-as gó- liátelem gyártását. Hogyan sikerült azóta pótolni ezt a kiesést? — Az R20-as csak az egyik súlyos gondunk volt, tavaly ért bennünket egy másik kellemetlen hatás is: a mű- gyanta gyártmányaink közül a nagyobb kunhegyesi termékek iránt, mivel ezek zömmel beruházásokhoz kapcsolódnak, jelentősen visszaesett a kereslet. A kunhegyesi üzemünk termelése korábban 30 és 60 millió forintos értékek között mozgott, ’86-ban viszont 25,3 millió forintra esett vissza. Mindössze két-három hónapos rendelésállománnyal, nagy bizonytalanságban dolgozta végig az esztendőt az üzem. Aki csak mozgatható volt a vállalatnál, járta az országot, üzlet után... — És persze ott kísértett még az R20-as hiánya is... — A partnerünk korszerűsítette a gyártást, és az új, mondem gépsort már nem hozzánk telepítette, hanem Budapestre, a saját gyárába vitte. Törökszentmik- lóson üresen maradt egy üzemcsarnokunk, kiesett 40 millió forint termelési érték, s több mint negyven dolgo- gót el kellett bocsátanunk. Ez akkor anyagilag és morálisan egyaránt megrendítette a vállalatot. A gyártás ’86 februárjában fejeződött be, s a helyét azóta sem tudtuk semmivel betölteni. Az üres csarnokot azóta raktározásra használjuk... — Nem is keresték a pótlás lehetőségeit? — Több próbálkozásunk is volt. A vállalat anyagi helyzete azonban jelenleg szerencsére olyan, hogy nem kell feltétlenül és mindenáron beleugranunk valamilyen, esetleg nem túl előnyös vállalkozásba. Egy szigorúbb, fegyelmezettebb gazdálkodással ugyanis 1986-ban az R20-as nélkül is megtermeltük a szükséges nyereségtömeget. Olyan terméket keresünk gyártásra, ami illeszkedik a vállalat jelenlegi gyártmányszerkezetébe, s amit legalább átlagos vállalati nyereséggel elő tudunk állítani. De a minimális elvárás az, hogy az új terméken képződő hasznunk ne legyen kevesebb a mindenkori bankkamatok mértékénél. Ez alatt ugyanis nem éri meg befektetni a rendelkezésünkre álló fejlesztési pénzeszközöket. — Említene konkrét kapcsolatfelvételi kísérleteket is? — A Habselyem és Kötöttárugyár például, együttműködés keretében, munkát, gépet, anyagot adott volna, s vállalta a dolgozók betanítását is. Csakhogy, Török- szentmiklóson nincs alkalmas lekötetlen munkaerő, amelyet kellő módon meg tudtunk volna fizetni úgy, hogy ugyanakkor nekünk is megérje az üzlet. Így visz- szaléptünk ettől a bérmunkától. Vannak viszont lehetőségeink a műgyantából készült termékekben. Itt saját önálló gyártmányokkal szeretnénk a belföld mellett exportra is „nyitni”... — Hogyan kell ma hozzáfogniuk a vállalatoknak egy- egy új termék bevezetéséhez a piacra? — Bonyolult dolog ez, és sajnos még ma sincs igazán tisztázva, hogy mindez kinek a feladata lenne: a gyártóé, vagy a kereskedőé? Mi mindenesetre az üvegszálvázas műgyantából készült mosogatóinkkal, zuhanytálcánkkal és fürdőká- dainkkal megkerestünk egy sor szóba jöhető kereskedelmi céget: elmentünk a Skálához, a Tüzéphez, a Fészek Áruházhoz. A többi már rajtuk múlna... — Siker...? Üzlet...? — Ez drágább anyag, mint a fém, így a termékeink is drágábbak, mint a hagyományos alapanyagúak. Igaz, sokkal többet is tudnak, tar- tósabbak. Ennek ellenére sajnos, csak lassan halad a dolog, hiszen ezt a tartósságot most még nem mindenki akarja megfizetni. Termékszerkezetet váltani tehát korántsem olyan köny- nyű, mint a szükségességét megállapítani. Különösen igaz ez a kicsi, tőkeszegényebb cégekre, amelyek kiszolgáltatottabb helyzetben keresik a megújulás útjait. Egy dolog azonban mindenképpen igaz: a helyes gyártmányszerkezet kialakítása sosem lehet kampányszerű, hanem csak a folyamatos alkalmazkodás vezethet sikerre. Lu M. L. A Békéscsabát Szolnokkal összekötő 400 ki lovoltos távvezeték tartóoszlopainak összeállítását végzik az Országos Táwezetéképi tő Vállalat 8-os számú szerelésvezetőségének szakemberei. Felvételünk a Mezőtúr és Töröksaentmiklés közötti szakaszon folyó munkát örökítette meg Fotó: Mészáros A Kötivizlg Szolnokon, a Szakszervezetek Me gyei Tanácsa székhazában tartott ünnepségén Domonkos László, a KISZ KB titkára gratulál Egyed Györgynek, a vállalat KlSZ-bizottsága titkárának a kitüntetéshez Tiszapüspöki társadalmi munkások Áruházát bővítenék, járdát építenek
