Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
Ár»: 220 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évi. 68. Sí., 1987. márc. 21., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Sok van, mi csodálatos, ... Lakás a kinyieknek, otthon az olvaséknak Nyugdíjasok fámmá Házunk tája Forradalmi küldetés A gyűjtőfogházban 1919. március 21-én a késő délutáni órákban egy hosszú politikai válságot lezárva pont került a kommunista és a szociáldemokrata párt úgynevezett egységokmányára, amely lényegében az előbbi álláspontját tükrözte. Íme a legfontosabb pontok; „A proletárság diktatúráját a munkás-, katona- és pa- naszttanácsok gyakorolják... haladéktalanul megteremtendő a proletárság osztályhadserege, amely a fegyvert teljesen kiveszi a burzsoázia kezéből. A proletárság uralmának biztosítására és az antant imperializmus ellen a legteljesebb és legbensőbb fegyveres szövetség kötendő az orosz-szovjet kormány- nyál". A márciusi fordulatról azonnal tájékoztatták Lenint, aki március 22-én a következőket válaszolta: „Itt Lenin, őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának és külön Kun Béla elvtársnak. Üdvözletüket átadtam az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt Kongresszusának. A lelkesedés óriási". A távirat nem túloz. Lenin és elvtársai októbert egy világforradalmi folyamat nyitányaként fogták fel, ám mégis több mint egy évé még magányosan küzdöttek a belső ellenforradalom és az intervenció megújuló támadásai ellen, s joggal számítottak 1919 tavaszán egy újabb, minden addiginál veszedelmesebb offenzívára. Ebben a kritikus pillanatban érkezett meg a magyarországi szocialista forradalom híre. A magyar kornmün október hatásának — és persze a belső forradalmi fejlődésnek — egyik legfontosabb eredménye volt. Jelentőségét csak fokozta, hogy olyan pillanatban született, olyan helyzetben osztotta meg az intervenciós erőket, amikor ezzel — puszta létével — lényeges segítséget tudott nyújtani az intervenció és a polgárháború kettős szorításába fogott Szovjet-Oroszország- nak. Ha a szovjet rendszer győzelmében — s ez vitathatatlan — szerepe volt a világ proletariátusa szolidaritásának, úgy ebben a támogatásban nem volt jelentéktelen — s ez úgy véljük, jogos büszkeségünk — a magyarországi munkásság tettekben megnyilvánuló segítsége. Mindez érthetővé teszi, hogy a magyar kommunisták Lenin tanításainak adaptálásakor mindenekelőtt az Áprilisi tézisek-ből, az Állam és forradalom-ból, illetve az Októbert követő viszonylag békés időszak lenini megnyilatkozásaiból. a szovjethatalom, alapvető rendelkezéseiből indultak ki, ezeket a műveket fordították le és terjesztették 1918—1919-ben. A Tanácsköztársaság a jövőjét a világforradalomra alapította. Ez a külpolitikai helyzet túlságosan optimista megítélése volt. Ugyanakkor a magyar proletárdiktatúra nem akart, nem tudott „ostromlott vár”-k,ént berendezkedni, hiszen elszigetelten úgysem maradhatott volna fenn. Éppen ezért államszervezete, gazdaságirányítási rendszere, a kulturális élet szervezete a dolgozók szélesen vett önkormányzatának elvére épült, s a forradalom fejlődése során — sokszor ka- tonailag-politikailag nehéz pillanatokban is — inkább az önkormányzat kiszélesítésének, s nem korlátozásának irányában haladt. A proletariátus diktatúrája számukra elsősorban demokrácia volt, a lakosság többsége számára. Közismert tény, hogy a Tanácsköztársaság alatt vettek először részt a magyar munkásság és parasztság nagy tömegei szabad választásokon, s ekkor kerültek először tömegesen képviselőik a különféle szintű állami szervezetekbe. A lenini elvek alapján kiépült tanácsszervezetek valóban dolgozó testületekként, s nem a szakapparátus függvényeként tevékenykedtek. A gazdaság irányításában kiemelkedő szerepe volt a szakszervezeteknek, amelyek jelentős történelmi tradícióik miatt nagy tekintéllyel rendelkeztek. Ezek az autonóm munkásszervezetek hagyományos tevékenységük mellett jelentős feladatokat vállaltak, az üzemek társadalmi tulajdonba vételében, a proletariátus katonai mozgósításában, a munkaügy, a szociálpolitika megszervezésében. Országos szerepet kaptak 1919 májusától, amikor küldötteikből hozták létre a gazdaságot irányító csúcsszerv, a Népgazdasági Tanács választmányát (a szakszervezeteknek ezt a jogkörét az 1919 júniusi alkotmány is rögzítette). Ez a választmány gazdaként járt el a termelés, a gazdaság ügyeiben, sokat tett a termelékenység növelése, a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A kulturális életet irányító direktóriumok a különféle művészeti ágak legjobb szakembereiből szerveződtek (a zenei élet vezetői közt Bartók és Kodály, az irodaloméban Móricz Zsigmond, Babits Mihály, a filmügyében Korda Sándor nevével találkozhatunk.) Itt is egy sajátos „önigazgatás” valósult meg a proletárdiktatúrában. A Tanácsköztársaság, mint ismeretes, mindössze négy és fél hónapig tudott fennmaradni. A küzdelem kudarcának okát sokan és sokáig Október példájának helytelen alkalmazásában látták. Való igaz, a magyar proletárdiktatúra vezetői — nyilván nem hibák, tévedések nélkül (gondoljunk csak a Tanácsköztársaság agrárpolitikájára, a nagybirtokok felosztásának elmaradására) — adaptálták és nem másolták mindazt, ami Szovjet-Oroszországban történt. A magyar forradalom vereségét döntően az objektív körülmények; a külső ellenség túlereje, a katonai vereség, a viszonylag kicsiny (a visszavonulásra lehetőséget nem nyújtó) terület, az elszigeteltség, a gazdasági blokád okozták. Ennek ellenére ez a történelmileg pillanatnyi időszak missziót töltött be azzal, hogy bizonyította október nemzetközi érvényét, az Áprilisi tézisekben körvonalazott lenini politika helyességét a szocialista forradalom békés győzelmének lehetőségét. A magyar kornmün létének 133 napja alatt igazolta Lenin reményét arról, hogy „megmutatja az egész világnak azt, ami Oroszország tekintetében nem volt világos, nevezetesen, hogy a bolseviz- mus az új, proletárdemokráciával. munkásdemokráciával függ össze . . .” K. J. Befejeződött a tavaszi ülésszak Az Országgyűlés elfogadta a földről szóló törvényt Beszámoló a bíróság és az Ügyészség munkájáról Interpellációk Pénteken a földről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt* főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Bejelentették, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság reggel ülést tartott. Erről Bölcsey György, a bizottság titkára adott tájékoztatást az Országgyűlésnek. Mint mondotta, az ülésszak első napi vitájában hét konkrét javaslat hangzott el a földről szóló törvényjavaslat módosításával kapcsolatban. A javaslatokat sokoldalúan megvitatták és egyeztették a szakminisztériumokkal. A péntek reggeli bizottsági ülésen — amelyen részt vettek a javaslattevők is — ismételten megvizsgálták a módosító indítványokat. A törvény további módosítását azonban nem tartották indokoltnak, s ezért nem fogadták el a javaslatokat. Ezzel a javaslattevők is egyetértettek. Több' felvetést azonban a törvény végrehajtási utasításának kidolgozásakor figyelembe vesznek. előkészítése során hasznosítanak majd. Ezután határozathozatal következett. A képviselők a földről szóló törvényjavaslatot — két ellenszavazattal és tizenkét tartózkodással — elfogadták. (Telefotó — KS) re alapozottan — az észlelt káros jelenségek mellett is — megállapítható, hogy nálunk az állampolgárok nagy többsége törvénytisztelő, betartja a jogszabályok előírásait és elítéli a különféle káros jelenségeket. A jogsértések kiküszöbölése mellett az igazságszolgáltatásunknak a társadalom és a gazdasági jogi eszközökkel való fejlesztését, a jogsértések megelőzését is kell szolgálnia. — A szocialista törvényesség ma belpolitikánk alapvető és nélkülözhetetlen eleme. A törvényesség megvalósulása kedvezően befolyá(Folytatás a 2. oldalon) a Legfelsőbb Bíróság beszámolója Ezt követően dr. Szilbere- ky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke számolt be az Országgyűlésnek a Legfelsőbb Bíróság tevékenységéről. Bevezetőben dr. Szilbere- ky Jenő felidézte, hogy legutóbb 1983-ban tájékoztatta az Országgyűlést a Legfelsőbb Bíróság működéséről. Ezúttal — mint mondotta — arról számol be, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el feladatait 1985-ben és 1986-ban. — A Legfelsőbb Bíróságnak — hangsúlyozta — a széles körű ítélkezési tapasztalatok mellett kitekintése van társadalmi viszonyainkra és az ítélkezésen kívüli jogalkalmazásra, beleértve az államigazgatási eljárások egy részét is. EzekEzután Markója Imre igazságügyminiszter emelkedett szólásra, hogy összefoglalja a törvényjavaslat vitájában elhangzottakat. A Minisztertanács nevében köszönetét mondott a képviselők felelősségteljes közreműködéséért a törvény megalkotásában. Kiemelte, hogy a képviselők zöme maradéktalanul támogatta a (törvényjavaslart elfogadását, s jónak ítélte az ezzel kapcsolatos előkészítő munkát. A továbbiakban utalt arra, hogy a -vitában számos olyan javaslat hangzott el, amelyet agrárpolitikánk gyakorlati végrehajtása során kell hasznosítani. A szakminiszter megbízásából közölte, hogy ezeket a javaslatokat a tárca tanulmányozni és hasznosítani fogja, s tájékoztatja erről az érdekelteket. A felszólalók közül sokan a törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban tettek észrevételeket. Ezeket a Minisztertanács gondosan tanulmányozni és hasznosítani fogja. Utalva egy képviselő felszólalására, Szavaz az Országgyűlés megjegyezte, hogy a miniszteri szintű jogszabályok megalkotásakor határozottan fellépnek minden túlszabá- lyozási törekvéssel szemben. Markója Imre több olyan észrevételre is- válaszolt, amelyet más jogszabályok 1 Tanácsköztársaság kikiáltásának 68. és a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszteletére Rendezvénysorozat Karcagon Gála a megyei művelődési központban ünnepségek, koszorúzások, megemlékezések megyeszerte Ma — a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozatának részeként — megyeszerte megemlékeznek a Tanács- köztársaság kikiáltásának 68. és a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulójáról. A megyeszékhelyen reggel 9 órakor helyezik el a megemlékezés virágait az emléktábláknál és a történelmi személyiségek szobrainál — így többek között a Famunkás emlékműnél, Szamuely Tibor, Hoksárl János, Sólymos Ignác, Kun Béla, F. Bede László emléktáblájánál, illetve szobránál. Délelőtt 10 órakor a Szolnoki Városi Pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága rendez koszorúzási ünnepséget Szolnokon, a Ságvári körúti Nemzeti Tallinn Étterem falán lévő tanácsköztársasági emléktáblánál. A megyei KISZ-bizottság szervezésében pedig délelőtt 11 órakor tartanak koszorúzási ünnepséget a fiatalok a város határában, az Abonyi úti felüljárónál lévő tanácsköztársasági emlékkőnél. A KISZ zászlóbontására emlékező megyei ünnepséget Karcagon rendezik, ahol egésznapos rendezvénysorozat várja a fiatalokat. Az események a KISZ megyei kitüntetésátadó ünnepségével kezdődnek a városi tanács nagytermében, majd ifjúsági nagygyűlést tartanak a város főterén, amelynek előadója Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára lesz. Délben a KISZ történetét bemutató kiállítás nyílik a városi ifjúsági klubban, délután 3 órától pedig emlékülésre kerül sor a városi tanács nagyter- t mében a KISZ megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. A KISZ Szolnok Városi Bizottsága is ma délután 15 órakor rendez ünnepi megemlékezést és gálaműsort a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban az évfordulók tiszteletére. Az úttörők és- kisdobosok is méltóképpen köszöntik a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulóját. A Kossuth rádióban ma reggel 7.30 és 8 óra között elhangzó felhívás alapján a RIADÓ 57—30—87 elnevezésű játékban vesznek részt. Megnyílt Eszperantó kongresszus Péntek délután az Országház kongresszusi termében ünnepélyes keretek között megnyitották a Magyar Eszperantó Szövetség 28. kongresszusát, amely háromnapos programmal kapcsolódik az eszperantó világmozgalom idei centenáriumának magyarországi megünnepléséhez. A Himnusz eléneklése után Deme László nyelvészprofesszor, a Magyar Eszperantó Szövetség tiszteletbeli elnöke köszöntötte a kongresz- szus többszáz küldöttét, majd Sághy Vilmos, a szövetség elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Baranyai Tiborba Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára felolvasta azt az üdvözlő levelet, amelyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára intézett a jubileum alkalmából a Magyar Eszperantó Szövetség elnökségéhez.
