Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-21 / 68. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 21. Befejeződött a tavaszi ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) solja az emberek jogtudatát, a közgondolkodást. Még hatékonyabban kell tehát biztosítani, hogy törvényeinket mindenki betartsa — hangsúlyozta a szónok. Ezután elmondta, hogy a Legfelsőbb Bíróság az Alkotmány és a bíróságokról szóló törvény szerint — kettős funkciót lát el; egyrészt ítélkezik a hatáskörébe tartozó ügyekben fellebbezés vagy törvényességi óvás folytán, másrészt eseti és testületi állás- foglalásaival elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. A Legfelsőbb Bíróság — jelentette ki dr. Szilbereky Jenő — a beszámolási időszakban is úgy járt el, hogy az ítélkezés során a jogszabályokat társadalmi céljainkkal összhangban értelmezzék és alkalmazzák, igazságszolgáltatásunkban egységesen érvényesüljön a törvényesség. A Legfelsőbb Bíróság büntető ügyekből származó tapasztalatai szerint nemcsak a bűncselekmények ingadozó és az utóbbi időben emelkedő száma, hanem főként bizonyos kedvezőtlen tendenciák jelentenek gondot. Tapasztalható például az élet és a testi épség elleni bűncselekmények eldurvulása, a vagyon elleni bűnözés körében egyes veszélyes elkövetési módok, így a fegyveres rablás megjelenése, vagy a betöréses lopások és „mozgó” bűnözés terjedése. Gyakori a közvagyon köny- nyelmű, hanyag és hűtlen kezelése. A gazdasági kereteket, új lehetőségeket egyesek visszaélésekre használják fel. A közélet tisztaságát sértő korrupciós jelenségek már nem korlátozódnak a gazdasági élet területére. A beszámolási idő alatt — miként dr. Szilbereky Jenő elmondta — a Legfelsőbb Bíróság, az igazságszolgáltatás a maga eszközeivel határozottan fellépett a bűnözés alakulásában és összetételében mutatkozó kedvezőtlen jelenségek ellen. Hangsúlyozta: a Legfelsőbb Bíróság a büntető ügyekben szigorúan megvalósítja azt a követelményt, hogy csak a törvényesen lefolytatott, a garanciákat messzemenően figyelembe vevő eljárás alapján lehet megalapozottan állást foglalni abban a kérdésben, vajon a vádlott elkövette-e a terhére rótt bűncselekményt. Tapasztalati tény, hogy az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél jelentős az alkoholtól befolyásoltság és igen nagy az ittasságból eredő gátlástalanság szerepe. A Legfelsőbb Bíróság ezért testületi állásfoglalásban adott iránymutatást a, bíróságoknak az alkoholisták kényszergyógyításának elrendelésénél figyelembe veendő szempontokra. Hasonló területen a kábítószerrel visszaélés büntetőjogi megítélésében mutatkozó bizonytalanságok eloszlatása végett hozott elvi döntést. Dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszél A vagyon elleni bűncselekményeket gyakran a nem dolgozó, a munkakerülő személyek követik el. Ezért került bevezetésre a szabadságkorlátozással járó szigorított javító-nevelő munka büntetés. A közlekedési bűncselekmények viszonylag nagy számával függ össze az, hogy a Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseivel segítette az ittas vezetés miatti cselekmények megítélését és kollégiumi állásfoglalásban összefoglalta a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó korábbi eseti állásfoglalásait Miként korábban is, e beszámolási időszakban is igen csekély volt és az össz- bűnözéshez képest százalékosan alig fejezhető ki az állam elleni bűncselekmények száma. A szóban forgó években öt kémkedési ügyet tárgyaltak bíróságaink, másodfokon a Legfelsőbb Bíróság. Ezek közül egy ügy országunk hátrányára felhasználható gazdasági, négy pedig katonai adatok kiszolgáltatásával volt kapcsolatos. Dr. Szilbereky Jenő kijelentette, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata a beszámolás időszakában törvényes, általában egységes és egyúttal egyéniesített is volt. Fokozottan szigorú volt az ítélkezés azokban az ügyekben, amelyeknek elsza- porodottsága ezt szükségessé tette, így a munkakerülő, az erőszakos, valamint a korrupciós bűncselekmények elkövetőivel, továbbá a visszaesőkkel és azokkal szemben, akik a bűncselekményt csoportosan vagy szervezetten követték el. A gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákat eldöntő gazdasági bíráskodásról szólva a Legfelsőbb Bíróság elnöke elmondta, hogy az ítélkezési gyakorlat — a jogszabályok törvényes alkalmazása során — következetesen érvényesít bizonyos alapvető gazdaságpolitikai és jogpolitikai célokat. Így megkönnyíti a szerződéskötést a gazdálkodó szervezetek számára, ezzel erősíti a szerződések gazdaságszervező szerepét; a szerződésszegés — külön is a minőségi követelmények megsértése — esetén szigorúan alkalmazza a jogkövetkezményeket; különös figyelmet fordít a fogyasztók, felhasználók, a megrendelők védelmére. A gazdasági perek száma az elmúlt években bizonyos emelkedést mutat — a korábbihoz képest 20 százalékkal — és évi 16 ezer körül mozog. Külön kitért az elnök arra, hogy legnagyobb arányban az úgynevezett lakásszavatossági perek száma emelkedett. Ez — mint mondotta — nem pozitív jelenség. Arra is utal, hogy a lakások árának emelkedésével nem tartott lépést azok minősége. Jelzi azonban azt is: a lakásépítéseket végző vállalatok — különösen Budapesten — nem tesznek eleget annak a kötelezettségüknek, hogy időben kijavítsák a hibákat, ha hibásan teljesítettek. Ezután a bírói munkához kapcsolódó néhány személyi és szervezeti jellegű kérdésről tájékoztatta az Ország- gyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke, majd végezetül hangsúlyozta: — A Legfelsőbb Bíróság működésének és az igazságszolgáltatásnak a társadalmi hatása, a jogi eszközök alkalmazása társadalmi viszonyainkra igen jelentős, a szocializmustól idegen jelenségek kiküszöbölésében, a pozitív folyamatok erősítésében. Ehhez és az egészséges közgondolkozás és közmorál alakításához az igazságszolgáltatáson kívül azonban továbbra is szükséges más állami és társadalmi, gazdasági szervek együttes fellépése. Minderre biztosíték jogpolitikánk, az a szilárd követelmény, hogy törvényességünk a társadalom és egyén érdekét egyaránt szolgálja. Dr. Szilbereky Jenő kérte, hogy beszámolóját az Ország- gyűlés fogadja el. A legfőbb ügyész jelentése Ezután dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész tartotta meg beszámolóját. — Az ügyészi szervezet tevékenységéről, az ügyészség tapasztalatairól, a törvényesség érvényesüléséről, arról, hogy az ügyészek miként működtek közre az alkotmányos elvek megvalósításában, a közrend és közbiztonság fenntartásában, a Tisztelt Országgyűlésnek legutóbb 1983-ban számoltam be — kezdte beszédét dr. Szíjártó Károly, majd elmondta: — Ügyészi munkánk során különös jelentősége volt annak, hogy a társadalmi viszonyok gyors változása következtében az élet szinte minden területén gyakran változtak a jogszabályok. A jogszabályváltozások leginkább a gazdaságpolitikai célok megvalósítását szolgálták. Ebben a helyzetben az ügyészi tevékenység súlypontjába is a gazdálkodás törvényességének fokozottabb segítése került. Közreműködésünk célja az volt, hogy erősödjenek a szerződéses kapcsolatok, érvényesüljenek a tisztességes gazdálkodás elvei, szilárduljon a munkafegyelem, megfelelően védjék és gyarapítsák a társadalmi tulajdont, és ne szenvedjenek sérelmet a dolgozóknak a munkaviszonnyal kapcsolatos jogai, ugyanakkor a munkáltató is követelje meg a fegyelem megtartását. Mindezekkel összhangban — jelentette dr. Szíjártó Károly — szabályoztam a gazdálkodás törvényességét segítő ügyészi feladatok teljesítését. Nagyobb szerepet kapott az ellenőrző szervek felelősségének fokozása, az ügyészi vizsgálat és vizsgá- latkezdeményezés. Előtérbe helyeztük, hogy az irányítást, a felügyeletet ellátó szervek tegyenek eleget ellenőrzési kötelezettségüknek, tárják fel a hiányosságokat és hozzanak megfelelő intézkedéseket a hibák, illetve okaik megszüntetésére. Ezután arról beszélt dr. Szíjártó Károly, hogy népgazdaságunk fejlődésében ma egyik alapkérdés a munkavégzés hatékonyságának javítása. Fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy a gazdálkodó szervezetek vezetői az erkölcsi és anyagi ösztönzés mellett, szükség esetén a jogszabályokban meghatározott adminisztratív eszközök differenciált alkalmazásával — a fegyelmi és kártérítési felelősség érvényesítésével — is mozdítsák elő a magasabb követelményeknek megfelelő munkaerkölcs biztosítását. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy a fegyelmi és kártérítési jogkör gyakorlói határozottan lépjenek fel még az esetileg előforduló vétkes kötelességszegésekkel szemben is. Vizsgálati tapasztalatok szerint a munkáltatók fegyelmi gyakorlata sokszor eltér az említett követelményektől. A fegyelmezetlenségek megtörésének oka alapvetően nem a jogi szabályozás esetleges hiányosságaiban keresendő. A gondot az okozza, hogy a rendelkezésre álló jogi eszközökkel a munkahelyi vezetők nagy része egyáltalán nem él vagy azokat helytelenül alkalmazza. Sok az olyan munkahely, ahol az igazolatlan távollétet, a késéseket vagy a munkahelyi alkoholfogyasztást semmiféle joghátrány nem követi, vagy pedig az olyan jelentéktelen, hogy a dolgozót nem készteti helytelen magatartásának megváltoztatására. Következő témaként a közélet tisztességének követelményéről beszélt a legfőbb ügyész, hangsúlyozva, hogy állampolgáraink nagy többsége megltartja törvényeinket, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Ugyanakkor sajnos szaporodnak a jogsértések, a társadalomtól idegen jelenségek, a szocialista erkölccsel össze nem egyeztethető olyan felfogások és magatartásformák is, amelyek olykor már életvitelként értékelhetők. A beszámoló következő része a bűnözés alakulásával foglalkozott: — A bűnözést az jellemzi — mondotta dr. Szíjártó Károly —, hogy az 1980-as évek elejétől nagyságrendje, szerkezete kedvezőtlenül változott. Egyre gyorsabb ütemű növekedésének tendenciája vált uralkodóvá. Az évről évre tapasztalt emelkedés hátrányosan érinti a közbiztonságot. Egyes bűn- cselekmények, mint például a betöréses lopások szaporodása és egy részének felderí- tetlensége ma már gondokat okoz. Bűnözési helyzetünk ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban és az európai országok nagy többségéhez viszonyítva is kedvező. Az ismertté vált bűncselekmények száma és a népességhez mért gyakorisága a korábbiaknál magasabb. 1986-ban több mint 182 ezer közvádas bűncselekményre derült fény, így 10 000 lakosra közel 172 bűn- cselekmény jutott. 1985. évhez viszonyítva 10,3 százalékkal növekedett a bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma 1986-ban meghaladta a 93 ezret, így 10 000 lakosra 87 elkövető jut. Egyre több a büntetett előéletű- ek és a visszaesők száma is. A bűnözés összetételében a vagyon elleni bűncselekmények aránya évek óta 60 százalék körül van. Ezen belül a többség a személyek javait károsítja, de magas a társadalmi tulajdon elleni szándékos és gondatlan bűn- cselekmények száma is. Növekedett a bűncselekményekkel okozott károk összege is. A bűnözés második legnagyobb csoportját a közlekedési bűncselekmények teszik ki. Számuk meghaladja a 20 ezret. Többségük (73 százalék) ittas járművezetés. Az ittasan vezetőkön kívül viszonylag sokan követnek el alkohol hatása alatt vagy éppen iszákos életmódjuk következtében más bűncselekményeket is. Az államelleni bűncselekmények száma hosszú ideje változatlanul alacsony. Többségük izgatás, de a bűnüldöző hatóságok tavaly 4 kémkedést is felderítettek, ebből hármat előkészület szakban lepleztek le. A továbbiakban így folytatta a szónok: — Ügyészi munkánk minden területén arra törekednünk, hogy az Alkotmányban foglalt elvek és a jogszabályok törvényes végreDr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész jelentést tesz hajtását segítsük, sajátos eszközeinkkel támogassuk a központi állami akarat és a társadalompolitikai célkitűzések megvalósítását. Feladatunknak tartottuk az állampolgárok törvényes jogainak és jogosérdekeinek a védelmét is. Tapasztalataink alapján azt is megállapíthatjuk, hogy hazánkban a törvényesség megfelelően érvényesül. A büntető eljárások során a differenciált felelősségre vonás biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk, arra törekszünk, hogy a kiszabott büntetések és intézkedések igazodjanak a cselekmény tárgyi súlyához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához. Indítványainkkal segítjük, hogy az egyéniesített felelősségre vonás alkalmával a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel és a társadalomra különösen veszélyes visszaesőkkel szemben a törvény fokozott szigora érvényesüljön. Támogatjuk, hogy példás büntetésben részesüljenek azok, akik munkakerülő, vagy alkoholista életmódjukból, harácsoló, vagy élősdi szemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményeket. Hasonlóképpen járunk el az erőszakos, garázda jellegű, vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekmények elkövetőivel, továbbá azokkal szemben, akik csoportosan, illetve szervezetten követik el a bűncselekményeket. Hathatósan szorgalmazzuk, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előnyt minden esetben és maradéktalanul elvonják, és az okozott kár megtérítése érdekében minden törvényes eszközt igénybe vegyenek. A jogalkalmazás egyéb területein az ügyészi közreműködést a legfontosabb kérdésekre összpontosítjuk. Segítjük hatékonyabbá tenni a gazdálkodás során a szerződések gazdaságszervező szerepét. Eszközeinkkel előmozdítjuk a jogtalan nyerészkedési törekvések érvényesülésének megakadályozását ; a munkáltatók és munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. Változatlanul feladatunknak tartjuk az irányító, ellenőrző és felügyeleti szervek törvényességért való felelősségének fokozását. A törvénysértők felelősségre vonásának elvét személyre és beosztásra tekintet nélkül igyekszünk érvényesíteni. Nagy gondot fordítunk az állampolgári jogok és kötelezettségek együttes érvényesítésére. Beszámolója befejező részében a legfőbb ügyész arról szólt, hogy az elmúlt években is törekedtek az ügyészi tevékenység és a szervezet korszerűsítésére, hatékonyabb működési feltételeinek kialakítására, egyebek között a létszámhelyzet javítására is. Továbbra is erősíteni szükséges az ügyészi pálya — alkotmányos szerepének megfelelő — társadalmi tekintélyét, vonzását — hangsúlyozta. — Jelenthetem a Tisztelt Országgyűlésnek, hogy a nehéz körülmények ellenére is az ügyészek hivatástudatára építve a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete, lehetőségein belül a jövőben is eredményes munkavégzésre törekszik — mondotta végezetül dr. Szíjártó Károly, és kérte az Országgyűlést, hogy a beszámolót fogadja el. a két beszámoló vitája Ezután Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét tolmácsolva kiemelte: a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a bírói, valamint az ügyészi szervezet egésze eleget tett alapvető kötelezettségének. Megelégedéssel nyugtázta, hogy az ítélkezési Az Országgyűlés második napján az ülésterem a karzatról gyakorlat megfelelt az elvárásoknak; a jogszabályok az élet változó körülményeihez igazodtak. Barta Alajos (Heves m. 4. vk.), az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára felszólaláséban hangsúlyozta, a szocialista törvényesség történelmi vívmányunk. A társadalom tagjainak többsége tiszteli törvényeinket, becsületesen él. Éppen ezért kelt nagy visszatetszést, hogy a bűnözés társadalmi veszélyességében kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. A törvények betartásában és betartatásában fordulatra van szükség — hívta fel a figyelemét a képviselő —, csak így lehet a bűnözés növekedésének ütemét mérsékelni. Peják Emil (Budapest, 56. vk.), a HNF Budapesti Bizottságának vezető titkára egyebek között arról szólt, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi szervek helyzete Budapesten az utóbbi években jelentős mértékben romlott, tevékenységük feltételeinek romlása nehezíti az eddig elért eredmények megtartását. Budapest veszélyeztetettebb helyzetben van, mint az ország más területei, s ezt tükrözi az ügyek egyre növekvő száma is. Bíró Imre (országos lista) kanonok, az OBT Katolikus Bizottságának főtitkára arról (l'elefotó — KS) (Folytatás a 0. oldalon)
