Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
1987. FEBRUAR 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Munkásgyűlés az Ózdi Kohászati Üzemekben Maróthy László mondott beszédet Eredményes esztendőt zártak Százmilliós nyereség Mezőiteken Növelték a termelést — Minőségi felárak: többletjövedelem Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. az Országos Tervhivatal elnöke kétnapos látogatást tett Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. Csütörtökön Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően a megye egyik legeredményesebben működő nagyvállalatát, a 8 ezer dolgozót foglalkoztató Diósgyőri Gépgyárat kereste fel. Pénteken Maróthy László elsőként a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjaival találkozott, majd az- Ózdi Kohászati Üzemeket kereste fel. Maróthy László Borsod megyei látogatásának befejezéseként részt vett és beszédet mondott a Liszt Ferenc Művelődési Ház színháztermében rendezett munkásgyűlésen. Beszéde bevezető részében az MSZMP KB és a Minisztertanács megbízásából köszöntötte a vállalat dolgozóit, majd a gazdasági építőmunka környezetét meghatározó kül- és belpolitikai feltételeket tekintette át. Ezután többek között arról szólt: alapvető feladatunk ebben az esztendőben — miként azt az idei terv is megfogalmazza —, hogy lefékezzük, megállítsuk azokat a kedvezőtlen irányzatokat, amelyek az elmúlt két év során bontakoztak ki és erősödtek fel. — Feladataink nem csekélyek, hiszen az évkezdet feltételei sem kedvezőek — mondotta. — A múlt évi teljesítés néhány kulcsponton a vártnál rosszabbnak bizonyult, a rendkívüli időjárás növelte a terheinket, az elhúzódó aszály következményei pedig a szokottnál bizonytalanabbá teszik a terméskilátásokat. E helyzetnek azonban mindenkit arra kell sarkallnia, hogy még eltökéltebben. még keményebben munkálkodjon az ország pénzügyi és külgazdasági egyensúlyának javításán, a szerkezeti változások felgyorsításán. Jövőnk fordul meg ugyanis azon, hogy képesek leszünk-e a nemzeti jövedelmet az előirányzott mértékben gyarapítani, a belföldi felhasználás mértékét szigorúan a valós teljesítményekhez kötni és következetesen érvényre juttatni az egyensúly megőrzésének parancsát. A KB iránymutatásának megfelelően sürgető feladatunk és közös kötelességünk a gazdasági fejlődés élénkítésének útjában álló aka'dályok eltávolítása, az irányítás színvonalának emelése. Ebben az esztendőben a gazdaságirányítás fő feladata, hogy egyértelmű és kiszámítható, következetesen érvényesülő, a teljesítményeket kikényszerítő, egyszersmind az eredményes gazdálkodás számára biztonságos gazdasági környezetet teremtsen. A kormányzatnak elsőrendű kötelezettsége, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje és segítse a központi hatékonysági és korszerűsítő programok, valamint az alacsony hatékonyságú ágazatok rendbetételére irányuló határozatok végrehajtását, hathatósan felkarolva a kedvező irányú, előrevivő kezdeményezéseket. Ugyanakkor következetesen szükséges fellépni a vállalásaikat nem, vagy csak részben teljesítőkkel szemben, ha kell határozottan alkalmazva a felszámolás és a szanálás új szabályait is. Maróthy László ezt követően vázolta a gazdálkodó szervezetek előtt álló feladatokat. Kiemelte, hogy gazdaságpolitikai törekvéseink, céljaink helyességét végsősoron a termelő munka eredményei igazolhatják. A dolgozó kollektívák képességei és szándékai biztos alapját jelentik annak, hogy a gazdálkodásban végbemenjenek a sürgetően szükséges minőségi változások, s hogy így sikerrel valósíthassák meg a maguk — ezen keresztül pedig a népgazdaság — tervét. Rámutatott arra, hogy ennek vannak előfeltételei is: egyfelől erősíteni szükséges a piaci szemléletet, a külső körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás képességét — s ehhez meg kell teremteni a megfelelő belső vállalati feltételeket —, másfelől hatékonyabban kell gazdálkodni a rendekezésre álló szűkös erőforrásokkal: a munkaerővel, a pénzzel és az anyagi javakkal. A sikeres vállalatok példája bizonyítja, hogy eredményeik egyik titka annak szüntelen fürké- szése, hogy mit és hogyan kell változtatni, jobbítani a termékeken, a technológiában, a munkaszervezésben és a piaci munkában. Azzal persze az illetékes' párt- és állami szervek is itiszitában vannak, hogy a szerkezetkorszerűsítéssel járó gyors és gyökeres változások mindenütt sok-sok ember egyéni egzisztenciáját közvetlenül és erőteljesen érintik. Szocialista alapelveinknek megfelelően számukra központi eszközökkel, intézményes úton adunk segítséget oly módon, hogy értelmes munkát biztosítsunk és megfelelő anyagi biztonságot teremtsünk — mondotta Maróthy László. Elfonadták Szolnok 1987. évi tervét (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi és szociális ellátás feladataira több mint nyolcvanmillió forintot fordíthatnak — kilencmillióval többet, mint tavaly. Az időskorúak segítésének jolbb feltételeket szeretnének teremteni — tervezik, hogy negyvennel több időskorú részére biztosítják a szociális étkeztetést, és a kertvárosban egy új öregek napközi otthonát létesítenek. Az oktatási, művelődés- ügyi, kulturális, testnevelési és sportfeladatokra több mint négyszázmillió forintot ■tervez Szolnok Város Tanácsa. Várható, hogy tovább csökken az óvodáskorú gyerekek száma, ezért hatvan óvodai hely zárolásával lehet számolni. Hatvan új óvodásnak biztosítanak helyet a Széchenyin. A városrész két óvodájában átalakítással húsz-húsz helyet létesítenek, a volt orvosi rendelőben pedig újabb hús? gyerek elhelyezését biztosítják. Hat új gimnáziumi (Ecseki Úti Gimnázium), két szakközépiskola (Pálfy J. Műszeripari és a Vízügyi Szakközépiskola) egy szakmunkásiskolái (Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiközépiskola és Szakmunkásképző) csoport indul az Idén. Folytatódik a Varga Katalin Gimnázium rekonstrukciója — hat tantermes bővítése — megyei támogatásból, A város« tanács újítja fel a Verseghy Gimnázium tornatermét. Tervezik a Vasztok úti ■bölcsőde és az újszászi szociális otthon épületének felújítását is. A működési, fenntartási, felújítási feladatok után czi- bulkáné dr. Németh Emília a fejlesztési, 'beruházási kiadásokat ismertette. Az idén mintegy négy százhetven mi 1 - lió forintot — hatvamhétmillió megyei céltámogatás — fordíthatnak fejlesztésre. A lakásellátottság javítására, a lakáshoz jutási esélyek növelésére több, mint k étszázh armincmiltli ó forintot terveznek. (Százharminc- hétmilliót lakásépítési és terű letelőkészítési feladatokra, negyvenikilenomiUiót közvetlen támogatásra és kedvezményes hitel nyújtására, harmincegymiilliót építési telkek kialakítására, húszmilliót az állami lakások újra elosztására). Nyolc van hét tanácsi bérlakás, tíz csökkent komfortfokozatú lakás épül az idén, több mint kétszáz építési telket adnak tartós használatba, nyolcvanszáz tanácsi lakás újra el- osztásrára lesz lehetőség. A Vörös Csillag úton harminckét, a Zöldfa úton huszonnégy, Szandaszőlősön harminckét bérlakás _ építése folytatódik. Az idén több mint hétszázki'lencven lakás épült Szolnokon' (százzal több, mint a középtávú tervben ütemezett), a növekedés elsősorban a telepszerű társas és a magánlakás-építésnél jelentős. . Kilencvenmilfliót fordítanak az oktatási intézmény- hálózat fejlesztésére. Az 1987/88-as tanévben tizenkét tanteremben lesz tanítás a Széchenyi városrész harmadik általános iskolájában. Előlkészítik a területet az Újvárosi Általános Iskola nyölctantermes ■bővítéséhez. Átalakítják a Török Üti Általános Iskola konyháját, hogy javítsák a gyermekétkeztetés feltételeit. Megkezdődik az ^Ecseki úti iskola tornatermének építése. Elsősorban a lakótelepeken lesz mód az infrastrukturális ellátás javítására. Megyei céltámogatással együtt több mint százmillió forintot terveznék az út- és közműhálózat fejlesztésére. Folytatják a belvízprogramot, tovább épül a szandaszőlősi szennyvízcsatorna-hálózat. A szenny vizes aitonrua-hál ázat hatezer folyóméterrel bővül, nyolcszázötven lakást kapcsolnak be a közműves ivóvízhálózatba. Hat és fél ezer folyóméter utat építenek ki a város belterületén. A te- lepülésfejlejsztési hozzájárulásból útépítésre (Zöldfa, Szilván, Botond út) járdaépítésére (Káka, Sás, Nyíl, Pajzs utcák) buszöböl kialakítására (József Attila út) futja. Támogatják a Széchenyi városrészen épülő Áfész-ABC építését, az ÉKV szandaszőlősi és Motor úti üzleteinek kialakítását. Megyei céltámogatásból nyolcmillió forintot fordítanak a kábeltelevízió hálózatának fejlesztésére. A város idei 'tervéről tíz hozzászóló mondta el véleményét, többek között Ür- mössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese és Varga Sándomé, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Mindketten alapvetően reálisnak ítélték a tervet. Varga Sándomé hangsúlyozta. hogy a város éves terve tükrözi a hosszabb távú elképzeléseket; kiemelt feladatnak tekinti a lakásépítést. Az éves tervet a tanácsülés résztvevői egyhangúlag elfogadták. A városi tanács ülésén — dr. Baki Magdolna nyugdíjazása miatt — dr. Molnár Imrét, a megyei kórház-ren- delőintézetének igazgató-főorvosát 1987. május elsejétől kinevezték városi főorvosnak, a városi tanács vb egészségügyi osztálya vezetőjének. A tanácsülést Bálint Ferenc tanácselnök vezette és zárta be. — PÉ — Tegnap délelőtt a mesterszállási kultúrházban tartotta zárszámadó közgyűlését a Mezőhéki Táncsics Termelő- szövetkezet. Az eseményen a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumot Andrási István főosztályvezető helyettes, a Szolnok Megyei Tanácsot Bugán Mihály elnök- helyettes, az MSZMP Mezőtúri Városi Bizottságát pedig Györfi György első titkár képviselte. Rekordnyereségről, jó növénytermesztési hozamokról, s figyelemre méltó állattenyésztési eredményekről adhatott számot a ’86-os év értékelésekor a szövetkezet vezetősége az 1367 tagot, valamint 541 alkalmazottat képviselő küldöttek előtt. Nem kezdődött pedig jól az elmúlt év: a megelőző aszályos időszak következményeként 280 milliméter csapadék hiányzott a talajból, s ezt még tetézte a ’86- os szárazság. Csakhogy, az elmúlt évek alatt, amint azt Pálffy Dezső tsz-elnök a beszámolójában említette, megtanultak élni az aszály- lyal. Ennek az alkalmazkodásnak,. s persze a fegyelmezett munkának köszönhető, hogy tavaly 37 százalékkal nőtt a szövetkezet termelése, a tsz és a sörgyár pedig együttesen 104 millió 890 ezer forint nyereséget könyvelhet el. Ebből az ősz- szegből több mint 23 millió forintot „visszaosztottak” á sörgyári társulás tagjainak, vagyoni részesedésük arányában. A 81,7 milliónyi különbözet rekorderedmény a termelőszövetkezet életében. A növénytermesztési ágazat a jó terméseredmények, s a kapott minőségi felárak révén, a vetőmagtermelés- ből származó magasabb jövedelemmel együtt, mintegy 17 millió forint többlet- bevételt produkált. („Legjobb” növényük a kukorica és a búza volt, hektáronkénti 8,1 illetve 5,7 tonnás termésátlaggal. A szövetkezet elnöke külön is szólt beszámolójában az öntözésrőL Értékelése szerint a terméseredmények bőven „visszaadták” azt a hárommillió forint többletköltséget, ami az intenzívebb öntözésből származott. Az állattenyésztés helyzete és jövedelmezősége is javult 1986-ban. „Felfutott” az árutojás-termelő telep teljesítménye, s a főágazatból dolgozói lehetnek a legelégedettebbek tavalyi munkájukkal. A szövetkezet legfőbb ipari üzeme a sörgyár, amelynek munkája és helyzete alapvetően befolyásolja a gazdaság eredményeit. ;A Táncsics Termelőszövetkezet részesedése a sörgyári társu lásban meghaladja az 50 százalékot.) Az 1986-os esztendőt ilyen szempontból akár a „fordulat évének” is nevezhetnénk, mivel az üzem a tervezett 50 millió forint helyett 56 millió nyereséget hozott a gazdasági társaság tagjainak. Növelte a téesz az elmúlt esztendőben az exportját is. A dollárelszámolású kivitele egy év alatt 12 százalékkal nőtt. A közvetlen exportot 50 millió forinttal, a közvetettet pedig 40 millióval növelték 1986-ban. Az elnöki beszámoló után, a meghívott vendégek képviseletében Bugán Mihály köszöntötte a küldötteket, majd néhány gondolatban maga is értékelte az elmúlt évi munkát. Elismerését fejezte ki a szövetkezet tagságának azért, hogy a kedvezőtlen népgazdasági tendenciákkal ellentétben, ilyen eredményeket tudott felmutatni. Kiemelte azt, hogy milyen nagy szerepe van a gazdaságban a bátor, vállalkozó magatartásnak, s e gazdálkodói szemlélet anyagi és erkölcsi elismerésének. Mindezek illusztrálására elmondta, hogy az öntözés fejlesztésére rendelkezésre álló 210 millió forint Ö6szes állami támogatásból 60 milliót éppen Szolnok megye gazdaságai kaptak meg, annak elismeréseként, hogy önerőből is viszonylag bátran fogtak e tevékenységbe. A küldöttgyűlés végén Bíró Lajosné termelőszövetke- zeti tag TOT Kiváló Munkáért kitüntetést vehetett át. Pénteken délelőtt küldött- gyűlést tartottak a Cibakhá- zi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is, ahol a szövetkezet vezetősége beszámolt a küldötteknek az 1986-os év eredményeiről, s a végzett munkáról. Az eseményen részt vett Fábián Péter, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára is. A küldöttek egy csoportja hallgatja az elnöki beszámolót. (Fotó: Mészáros) Szakértői értekezlet Szolnokon Terv készül az aszálykárok mérséklésére ÉVM Újabb jogszabályob Az Építésügyi és Városfejlesztési minisztériumban ■pénteken Jantner Antal miniszterhelyettes sajtótájékoztatót tartott azokról a köz-, ponti intézkedésekről a múlt év közepe óta folyamatosan megjelenő jogszabályokról, amelyeknek alapvető célja, hogy az építésügyi szakigazgatás fejlesztésével gyökeres fordulat következzék be a hetedik ötéves tervben az építés és a kömyezetformá- lás minőségének javításában. A közeljövőben az ÉVM újabb jogszabályt ad ki,, amelyben előírja, hogy a házilagos, „kalákás” építkezéseken 'kötelezően alkalmazzon az építtető felelős műszaki vezetőt, akinek az alapvető feladata az, hogy a szakszerű, biztonságos kivi- felezésről gondolkodjon. A minisztérium ugyancsak a közeljövőben, valószínűleg áprilisban módosítja a közterület felhasználását szabályozó rendeletet, hogy megakadályozzák a Budapesten és az ország más városaiban rohamosan elterjedő utcai elárusító pavilonok és bódék építését. Az aszály káros hatásait teljesen kivédeni nem tudjuk, legfeljebb csak csökkenthetjük azokat. Erre pedig nagy szükség van, mivel ezen a tájon már negyedik éve tart a szárazság, ami a mezőgazdasági nagyüzemek- . ben — minden túlzás nélkül állíthatjuk — kritikus állapotokat idézett elő. Nos, ezek a tények sürgetik az illetékeseket is, hogy országosan mihamarabb kidolgozzanak egy olyan hosszútávú stratégiát, amely az aszályból adódó károkat mérsékelheti. Ennek alapjául egy felmérés szolgál majd, amelyet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia készít el a Magyar Agrártudományi Egyesület közreműködésével. A felmérést széles körű szakmai vita előzi meg, s ennek egyik állomásaként tegnap Szolnokon a Technika Házában megyei szakértői értekezletet tartottak, ahol a meghívott gyakorlati szakemberek beszéltek a témához kapcsolódó legfontosabb tennivalókról. Megállapították, hogy nemcsak a talajban lévő minimális nedvesség, hanem a légköri aszály is komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Ugyanakkor elhangzott az is. hogy egyedül az öntözés rém oldja meg sem a tájegység, sem az ország aszályos gondjait. Sokkal összetettebb dolgokról van szó- így többek között a víz kijuttatásának módja, a különböző öntözési technológiák milyensége, a táj adottságaihoz jobban alkalmazkodó növények nemesítése, a szárazságtűrő fajták, a tőszám kialakítása, a megfelelő tápanyagellátás, a nedvességtakarékos talajműve- lés is legalább olyan fontos feladat, mint az öntözés. A tegnapi értekezleten elhangzott véleményeket is felhasználva a már említett felmérés alapján készül dokumentum az Állami Tervbizottság számára, amelyben az aszálykárok mérséklésének távlati stratégiájához szükséges intézkedésekre tesznek javaslatokat a szakemberek. — n. t. —
