Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 12. Hesseni szakítás Alig jutott túl az NSZK a január végi általános választások politikai viharain, máris egy újabb — igaz, ezúttal csupán tartományi szintű — voksolás kiírása vonta magára a figyelmet — az ország határain túl is. A hír ugyanis, hogy április elején Hessenben helyi választások lesznek, ezúttal kétségtelenül országos jelentőségű, mégpedig azért, mert az itteni pártharcok és koalíciós csatározások kimenetele a távolabbi jövőre nézve is számos tanúlsággal járhat. Hessen volt az NSZK egyetlen olyan tartománya, ahol (1985 decembere óta) szociáldemokrata—zöld koalíció kormányzott. Épp ez az összefogás, a két ellenzéki csoportosulás együttműködésének esélye volt a januári parlamenti erőpróba egyik legfogósabb kérdése is, hiszen az SDP-nek a kereszténydemokrata—keresztény, szociális—szabaddemokrata kabinettel szemben egyedül a zöldek kínálkoztak volna szóbajöhető partnerként. A feltételes mód egyébként jogos, mivel a Kohl ellenfeleként ringbe szálló Johannes Rau eleve kijelentette, hogy nem hajlandó erőit egyesíteni a túlságosan radikálisnak ítélt zöldek mozgalmával. Márpedig ami országos szinten nem sikerült, az aligha működhetett tartósan Hessenben. Az elmúlt 14 hónap során fokozatosan előtérbe kerültek a két párt belső ellentétei, elsősorban a zöldek fő aggodalmát jelentő környezetvédelmi megfontolások, amelyek mostanra juttatták el a tartományi kormányzatot a szakításig. Igaz, sz SPD részéről eleve egyfajta kényszerházasság volt ez a koalíció, hiszen a zöldek támogatása nélkül menthetetlenül kisebbségben maradt volna. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormánykoalíció számára jó hírt jelent a hesseni szakítás. Megnöveli ugyanis annak esélyét, hogy egy újabb tartományban kísérelhessék meg a CDU—FDP-vezetés létrehozását, s újólag tudatosítsák a közvéleményben a vele szemben álló ellenzéki erők „széthúzását és szét- ziláltságát”. Az előjelek alapján jelentősen meg is növekedtek reményeik Hessen meghódítására. Ez viszont nyilvánvalóan visszahatna a szociáldemokraták helyzetére, mind a tartományban, mind országos szinten. A mozgalmas évkezdet után tehát ugyanilyen folytatás jellemzi a nyugatnémet belpolitikát. Zöldekkel vagy nélkülük, egyedül vagy újabb kényszerházasságban — a kérdésre egyelőre nehezen adható válasz. Annyi azonban bizonyos, hogy a hesseni tanulságokra áprilisban számos más nyugat- európai államban is oda fognak figyelni, hiszen a környezetvédelmi mozgalmak erősödése korántsem csupán az NSZK-ban kelt közérdeklődést. Szegő Gábor Fülöp-szigetek Életbe lépett az új alkotmány Szerdán életbe lépett a Fülöp-szigetek új alkotmánya, melynek elfogadásáról a február 2-án tartott népszavazás döntött. A manilai elnöki palotában tartott ceremónián felesküdött az új alkotmányra az elnök, a kormány és a Legfelsőbb Bíróság. Az új alaptörvény—az ország történetében a nyolcadik — polgári demokratikus rendszer létrehozását irányozza elő. Megvalósulását kérdésessé teszi, hogy a fegyveres baloldal kevésnek, a hadsereg befolyásos körei viszont túl soknak tartják a benne foglalt demokratizáló törekvéseket. R Mir űrjármü-együttesen Folytatódik az átrakodás A program szerint folytatódik Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin repülése a Föld körüli pályán keringő Mir űrjármű-együttesen. Ez az együttes jelenleg a Mir tudományos űrállomásból, az űrhajósokat oda- juttató a Szojuz TM—2 űrhajóból és az állomással még korábban összekapcsolódott Progressz—27 teherűrhajóból áll. A repülés földi irányító központja által szerdán kiadott közlemény szerint a két szovjet űrhajós befejezte az űrállomás alapberendezéseinek újraindítását, és megkezdte a Progressz szállítmányának átrakását. A teherűrhajóról áthordják az élelmiszerekkel, különféle műszerekkel és tudományos készülékekkel teli konténereket, s beszerelik a hozott műszaki eszközöket állandó helyükre. Romanyenko és Lavejkin egyúttal elvégezték a Mir-együttes pályájának szükséges módosítását is. Az űrhajósokkal folytatott rádióbeszélgetések, valamint az orvosi ellenőrzés adatainak tanúsága szerint normálisan folyik a Mir mindkét utasának a súlytalanság állapotához való alkalmazkodása. A mérések azt mutatták, hogy megfelelőek az űregyüttes belső légterének, mikroklímájának adatai is: a hőmérséklet 22 Celsius-fok, a légnyomás pedig 880 higanymilliméter. Palesztin menekülttáborok Mitterrand segítségnyújtásra szólította fel kormányát Francois Mitterrand francia elnök a szerdai minisztertanácson felszólította kormányát, hogy humanitárius szervezetek révén nyújtson sürgős és hatékony segítséget, a libanoni palesztin menekülttáborok lakóinak élelmiszerek és gyógyszerek szállításával. Az elnök azt a kívánságát is kifejezésre juttatta, hogy Franciaország „kezdeményezze az egész EGK együttműködését ebben az akcióban”. A kormány szóvivője közölte, hogy Rai- rnond külügyminiszter haladéktalanul hozzálát a megfelelő lépésekhez. Mitterrand utasítása újból jelezte, hogy a nemzetközi porondon továbbra is ő tartja kézben Franciaország akcióinak irányítását. Jasszer Arafat a PFSZ elnöke a francia Le Monde- nak adott tuniszi nyilatkozatában népirtásnak nevezte a libanoni palesztin menekült- táborok kiéheztetését és az ENSZ sürgős közbelépését követelte. Arafat különös élességgel vetette fel a nyugati hatalmak felelősségét. MOSZKVA Hivatalos baráti látogatását befejezve szerdán elutazott Moszkvából a JNDK Szalem al-Beid vezette pártós kormányküldöttsége. Sza- tem al-Beid, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkára Moszkvában Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtitkárával és más vezető szovjet politikusokkal tárgyalt. LONDON Margaret Thatcher és Bet- tino Craxi brit és olasz kormányfők tanácskozásra ültek össze szerdán Londonban. A bejrúti túszválság árnyékában a közvetlen figyelem a közel-keleti térségben zajló fejleményekre irányult. A túszválsággal kapcsolatos nézetegyeztetésen túlmenően a vezető miniszterek bevonásával tartott brit— olasz csúcstalálkozó két fő témája a kelet—nyugati kapcsolatok áttekintése, illetve a közös piaci problémák megvitatása volt. BRÜSSZEL A NATO 16 tagállama megállapodott abban, hogy nem hivatalos érintkezésbe lép a Varsói Szerződés országaival, abból a célból, hogy megvitassák az európai hagyományos fegyverzet csökkentésével foglalkozó leszerelési értekezlet kérdését — adták hírül Brüsszelben. Az érintkezés felvételére a bécsi utókonferencia „peremén” hamarosan sor kerül. A közlés szerint egyelőre csak az összehívandó értekezlet tematikájáról lenne szó. Brüsszelben tárgyalt Marjai József (Folytatás az 1. oldalról) gedettséggel nyugtázták gazdasági együttműködésünkben a miniszterelnöki találkozók, valamint a kereskedelem-fejlesztő akciók nyomán kibontakozott határo- zct-t fejlődést. Megerősítették a két fél különös érdekeltségét az összeurópai keretek közötti további együttműködés kiszélesítésében, és közös törekvését, az akadályok felszámolásában. Támogatják a fegyverkezés megfékezése érdekében többoldalon folytatott tárgyalásokat és kifejezték azt a kívánságukat, hogy ezekben a kérdésekben már ebben az évben szülessenek konkrét megállapodások is. Véleményt cseréltek a világgazdaság legújabb fejleményeiről, a pénzügyi helyzet stabilizálásának lehetőségeiről és feltételeiről. A megbeszéléseken foglalkoztak a nemzetközi pénzügyi szervek tevékenységével és a két ország ezekben a szervezetekben kialakult együttműködésének kérdéseivel, az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti kapcsolatok rendezésének folyamatával, különös tekintettel arra, hogy ebben a félévben Belgium látja el a közösség elnöki tisztjét. Marjai József szerdán hazaérkezett Budapestre. Űrfegyverkezés NATO aggodalmak A NATO-hoz közelálló brüsszeli Nouvelles Atlian- tiques arról ír, hogy az európai szövetségeseket nyugtalanítja a rakétavédelmi rendszerek (ABM) korlátozásáról kötött szovjet—amerikai megállapodás értelmezéséről az Egyesült Államok hivatalos szerveiben folyó vita, amelynek célja a szerződésnek olyan „széles” értelmezést adni, amibe „belefér” az űrfegyverek telepítéséről való döntés. Utalt a cikk arra, hogy Lord Carrington NATO-főtitkár újabb levélben kérte az amerikai kormányt: mielőtt az űrfegyverek telepítéséről döntene, konzultáljon erről szövetségeseivel. Hasonló kérést intézett az amerikai kormányhoz Genscher nyugatnémet és Clark kanadai külügyminiszter. Leo Tindemans belga külügyminiszter — a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöki minőségében is — a múlt héten Washingtonban kifejtette Shultz amerikai külügyminiszternek az európai szövetségesek aggodalmát j] testvérpártok gazdasági KB-titkárainak találkozója (Folytatás az 1. oldalról) KGST-országok testvérpártjai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárait. A beszélgetés során nagy figyelmet kapott a szocialista közösség országai között a gazdaság, a tudomány és a technika területén folyó együttműködés erősítése. Gyümölcsözőbbé lehet tenni a szocialista országok együttműködését az agrár-ipari komplexumban, az ágazat korszerű technikára és technológiára való átállításában. A mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat állandó, lendületes fejlesztése a szocialista országok számára igen fontos politikai feladat. Ennek megoldásától függ sok tekintetben nemcsak az egész népgazdaság sikeres intenzifiká- lása, hanem a társadalmi előrehaladás és a szocializmus nemzetközi helyzetének megerősítése is — állapították meg. Ezért törekszenek a közösség országainak testvérpártjai a mezőgazdasági politika kidolgozásában és érvényesítésében szerzett tapasztalataik kicserélésére, a mezőgazdasági termelés leghatékonyabb formáinak és módszereinek kölcsönös megismertetésére. Közösen igyekeznek gondoskodni a legújabb műszaki technológiai és tudományos eredmények hasznosításáról. Szorgalmazzák a mezőgazdasági-élelmiszeripari ágazat technológiai átalakítását, a mező- gazdasági gépgyártásban, a mezőgazdasági vegyészeiben és a biotechnológiában való mélyreható szakosítást és kooperációt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy meg kell gyorsítani a KGST-tagorszá- gok 2000-ig szóló műszaki- tudományos haladási programjának végrehajtását. Ennek különösen fontos része, állapították meg, az agráripari komplexum korszerűsítése és az integrációs mechanizmus átalakítása. * * * Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán este hazaérkezett a Szovjetunióból. Kíséretében volt Kovács Imre, a KB oszályvezető-helyettese, és Dobócsky István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Damaszkuszban Szíriái—jordániai csúcstalálkozót tartottak a Közel-Kelet számos megoldásra váró kérdéséről. A képen: Husszein jordán uralkodó (balra) Asszad elnökkel. ' • (Telcfotó — KS) II nemzeti kisebbségek jogai Kanadai javaslat a bécsi utótalálkozón A nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvényesülését gátló akadályok felszámolására, a már létező normák finomítására és erősítésére tett javaslatot a bécsi utótalálkozó szerdai plenáris ülésén Kanada küldötte. Az egyelőre csak a nagykövet felszólalásából ismert, s ezért csak általános keretek között mozgó javaslat előirányozza például, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államoknak kivétel nélkül minden eszközt latba kell vetniük a nemzeti kisebbségek és a regionális kultúrák alapvető jogainak védelmében, az államoknak bátorítaniuk kell, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrájukat minden tekintetben fenntartsák és fejlesszék. Egyiptom 0 nép szavaz, az elnök reménykedik Csütörtökön népszavazás lesz Egyiptomban arról, hogy feloszlassák-e a parlamentet azért, mert a tavaly év végén elfogadott új választási törvény fényében a legutóbbi, 1984-es választások „alkotmányellenesnek” bizonyultak. Hoszni Mubarak elnök a parlament feloszlatását javasolja a szavazóknak. 1952 óta ez lesz a tizenhatodik népszavazás Egyiptomban, és a megkérdezettek — a szavazópolgárok — eddig mindig átlagosan 90 százalékban igennel feleltek az elnöki javaslatokra, amelyek közül kilencet Szadat tárt eléjük. Mubaraknak ugyan a mostani lesz az első népszavazása 1981. októberi hatalomra kerülése óta — eltekintve elnökké választásától —, de megfigyelők nem kételkednek abban, hogy az egyiptomiak ezúttal is túlnyomórészt igennel felelnek, annál is inkább, mivel a parlament „alkotmányellenessége” az. ellenzék egyik fő vádpontja az elnök ellen. A népszavazási „igennel”, a parlament feloszlatásával, majd az új — és a hatalom számára hagyományosan sikeres — választásokkal Mubarak megerősítheti pozícióját, hiszen Egyiptomban a parlament feladata az elnökjelölt megválasztása — ezt a jelöltséget erősíti meg azután népszavazással a lakosság. Az államfőnek szüksége van a megerősítésre politikájához. Ennek lényege, hogy igyekszik átmenteni a szadati örökségből az Egyesült Államok és az Izraellel való békekötés melletti elkötelezettségét, ám közben nyitásra törekszik mind a széles arab tábor, mind a Szovjetunió irányába. Csakhogy e politika eddig — Szadat, majd Mubarak ígéreteitől eltérően — nem járt sok eredménnyel az egyiptomi gazdaságban, a lakosság életkörülményeiben, s mind hallha- tóbbak a hazai bíráló hangok. A tavalyi év, az olajáresés összes következményével együtt, katasztrofális volt: Egyiptom most, az év elején már gyakorlatilag fizetésképtelen. Közben külföldi adóssága — nem számítva a hetvenes évekig felhalmozott, majd átütemezett szovjet’ adósságot — 85 milliárd dollár, s a visszafizetendő tételek között vannak azok a kedvezményes hitelek is, amelyeket az Egyesült Államoktól kapott a különbékéért cserébe. Az egyiptomi vezetés elégedetlen a nemrég kapott amerikai fizetési könnyítésekkel is. Az esedékes törlesztési késedelmek a tavaly év eleji átlagos hat hónapról mostanra egy évre nőttek. A külföldi bankok közül többen leállították egyik-másik egyiptomi beruházás finanszírozását. A pénzügyi válság első számú áldozata az állami szektor, amely import híján kapacitás-kihasználatlansággal küzd. Közben az AFP francia hírügynökség Kairóban járt tudósítója úgy látta, hogy a még Szadat által új életre keltett magánszektor, amely főleg az idegenforgalomban, a szolgáltatásokban tevékenykedik a külföldi tőkével társulva, továbbra is virágzik, a tehetős egyiptomiak örömére. Árait szabadon állapítja meg, a szabadpiacon valutához jut importja fedezésére — csakhogy az egyiptomi ipari munkaerő közel 80 százalékát ma is az állami vállalatok foglalkoztatják, s az államigazgatási „vízfej” is túl nagy nemzetközi összehasonlításban. S a bérek olt az alapvető gazdasági nehézségeket tükrözik. Az állami szervek közül csak a hadseregnek nincs oka panaszra: fejlesztése, fegyverbeszerzései töretlenül folynak, noha a különbékéhez fűzött egyik fő ígéret éppen az volt, hogy csökkentik a hadikiadásokat. A nemzetközi valutaalap (IMF) segítene, de szigorú követelései vannak. Egységesítsék az árfolyamokat, törjék le az inflációt, egyensúlyozzák ki a belső mérlegeket úgy is, hogy emeljék az árakat, az alapvető cikkekét is. Ám Egyiptom ördögi körben van, amelyből egyelőre nincs szabadulás: az állandósult mérleghiány — immár a fizetésképtelenség — egyik fő oka az élelmiszerimport hatalmas költsége. Egyiptom 60 százalékban behozatalra szorul élelmiszerből, amelyet azután hatalmas költségvetési szubvencióval, olcsón oszt szét a lakosságnak. Emiatt nincs pénz a hazai mezőgazdaság fejlesztésére. Emlékezve az 1977-es kairói éhséglázadásra, a kormányzat azonban nem meri vállalni az alapvető cikkek árának emelését, tehát nem csökkentheti e költségeket. Egyiptom gazdasága az idén tulajdonképpen csak az olaj árának emelkedésétől és a tavaly ugyancsak visszaesett idegenforgalom javulásától várhat enyhületet. Hosszabb távon pedig attól, hogy egy átfogóbb közel-keleti rendezés nyomán az ország még tartó elszigeteltsége tovább enyhül, az arab olajország'Jk többet segítenek, és Egyiptom is jobban szem előtt tarthatja saját érdekeit. Ezügyben a csütörtöki népszavazás — mitagadás — csak nagyon kis lépés. (MTI)
