Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 12. Hesseni szakítás Alig jutott túl az NSZK a január végi általános válasz­tások politikai viharain, már­is egy újabb — igaz, ezút­tal csupán tartományi szin­tű — voksolás kiírása von­ta magára a figyelmet — az ország határain túl is. A hír ugyanis, hogy április elején Hessenben helyi választások lesznek, ezúttal kétségtelenül országos jelentőségű, még­pedig azért, mert az itteni pártharcok és koalíciós csa­tározások kimenetele a tá­volabbi jövőre nézve is szá­mos tanúlsággal járhat. Hessen volt az NSZK egyetlen olyan tartománya, ahol (1985 decembere óta) szociáldemokrata—zöld ko­alíció kormányzott. Épp ez az összefogás, a két ellenzé­ki csoportosulás együttmű­ködésének esélye volt a ja­nuári parlamenti erőpróba egyik legfogósabb kérdése is, hiszen az SDP-nek a keresz­ténydemokrata—keresztény, szociális—szabaddemokrata kabinettel szemben egyedül a zöldek kínálkoztak volna szóbajöhető partnerként. A feltételes mód egyébként jo­gos, mivel a Kohl ellenfele­ként ringbe szálló Johannes Rau eleve kijelentette, hogy nem hajlandó erőit egyesíte­ni a túlságosan radikálisnak ítélt zöldek mozgalmával. Márpedig ami országos szinten nem sikerült, az alig­ha működhetett tartósan Hessenben. Az elmúlt 14 hónap során fokozatosan elő­térbe kerültek a két párt belső ellentétei, elsősorban a zöldek fő aggodalmát jelentő környezetvédelmi megfonto­lások, amelyek mostanra jut­tatták el a tartományi kor­mányzatot a szakításig. Igaz, sz SPD részéről eleve egyfaj­ta kényszerházasság volt ez a koalíció, hiszen a zöldek támogatása nélkül menthe­tetlenül kisebbségben ma­radt volna. Nyilvánvaló, hogy a bonni kormánykoalíció számára jó hírt jelent a hesseni szakí­tás. Megnöveli ugyanis annak esélyét, hogy egy újabb tar­tományban kísérelhessék meg a CDU—FDP-vezetés létrehozását, s újólag tuda­tosítsák a közvéleményben a vele szemben álló ellenzéki erők „széthúzását és szét- ziláltságát”. Az előjelek alap­ján jelentősen meg is növe­kedtek reményeik Hessen meghódítására. Ez viszont nyilvánvalóan visszahatna a szociáldemokraták helyzeté­re, mind a tartományban, mind országos szinten. A mozgalmas évkezdet után tehát ugyanilyen foly­tatás jellemzi a nyugatnémet belpolitikát. Zöldekkel vagy nélkülük, egyedül vagy újabb kényszerházasságban — a kérdésre egyelőre ne­hezen adható válasz. Annyi azonban bizonyos, hogy a hesseni tanulságokra ápri­lisban számos más nyugat- európai államban is oda fog­nak figyelni, hiszen a kör­nyezetvédelmi mozgalmak erősödése korántsem csupán az NSZK-ban kelt közérdek­lődést. Szegő Gábor Fülöp-szigetek Életbe lépett az új alkotmány Szerdán életbe lépett a Fülöp-szigetek új alkotmá­nya, melynek elfogadásáról a február 2-án tartott népsza­vazás döntött. A manilai el­nöki palotában tartott cere­mónián felesküdött az új al­kotmányra az elnök, a kor­mány és a Legfelsőbb Bíró­ság. Az új alaptörvény—az or­szág történetében a nyolca­dik — polgári demokratikus rendszer létrehozását irá­nyozza elő. Megvalósulását kérdésessé teszi, hogy a fegy­veres baloldal kevésnek, a hadsereg befolyásos körei viszont túl soknak tartják a benne foglalt demokratizáló törekvéseket. R Mir űrjármü-együttesen Folytatódik az átrakodás A program szerint folyta­tódik Jurij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin repülé­se a Föld körüli pályán ke­ringő Mir űrjármű-együtte­sen. Ez az együttes jelenleg a Mir tudományos űrállo­másból, az űrhajósokat oda- juttató a Szojuz TM—2 űr­hajóból és az állomással még korábban összekapcsolódott Progressz—27 teherűrhajóból áll. A repülés földi irányító központja által szerdán ki­adott közlemény szerint a két szovjet űrhajós befejezte az űrállomás alapberendezé­seinek újraindítását, és megkezdte a Progressz szál­lítmányának átrakását. A te­herűrhajóról áthordják az élelmiszerekkel, különféle műszerekkel és tudományos készülékekkel teli konténe­reket, s beszerelik a hozott műszaki eszközöket állandó helyükre. Romanyenko és Lavejkin egyúttal elvégezték a Mir-együttes pályájának szükséges módosítását is. Az űrhajósokkal folytatott rádióbeszélgetések, vala­mint az orvosi ellenőrzés adatainak tanúsága szerint normálisan folyik a Mir mindkét utasának a súlyta­lanság állapotához való al­kalmazkodása. A mérések azt mutatták, hogy megfele­lőek az űregyüttes belső lég­terének, mikroklímájának adatai is: a hőmérséklet 22 Celsius-fok, a légnyomás pe­dig 880 higanymilliméter. Palesztin menekülttáborok Mitterrand segítségnyújtásra szólította fel kormányát Francois Mitterrand fran­cia elnök a szerdai minisz­tertanácson felszólította kor­mányát, hogy humanitárius szervezetek révén nyújtson sürgős és hatékony segítsé­get, a libanoni palesztin me­nekülttáborok lakóinak élel­miszerek és gyógyszerek szál­lításával. Az elnök azt a kí­vánságát is kifejezésre jut­tatta, hogy Franciaország „kezdeményezze az egész EGK együttműködését ebben az akcióban”. A kormány szóvivője közölte, hogy Rai- rnond külügyminiszter hala­déktalanul hozzálát a megfe­lelő lépésekhez. Mitterrand utasítása újból jelezte, hogy a nemzetközi porondon továbbra is ő tart­ja kézben Franciaország ak­cióinak irányítását. Jasszer Arafat a PFSZ el­nöke a francia Le Monde- nak adott tuniszi nyilatkoza­tában népirtásnak nevezte a libanoni palesztin menekült- táborok kiéheztetését és az ENSZ sürgős közbelépését követelte. Arafat különös élességgel vetette fel a nyu­gati hatalmak felelősségét. MOSZKVA Hivatalos baráti látogatá­sát befejezve szerdán eluta­zott Moszkvából a JNDK Szalem al-Beid vezette párt­ós kormányküldöttsége. Sza- tem al-Beid, a Jemeni Szo­cialista Párt KB főtitkára Moszkvában Mihail Gorba- csovval, az SZKP KB főtit­kárával és más vezető szov­jet politikusokkal tárgyalt. LONDON Margaret Thatcher és Bet- tino Craxi brit és olasz kor­mányfők tanácskozásra ül­tek össze szerdán London­ban. A bejrúti túszválság ár­nyékában a közvetlen fi­gyelem a közel-keleti térség­ben zajló fejleményekre irá­nyult. A túszválsággal kapcso­latos nézetegyeztetésen túl­menően a vezető miniszterek bevonásával tartott brit— olasz csúcstalálkozó két fő témája a kelet—nyugati kap­csolatok áttekintése, illetve a közös piaci problémák meg­vitatása volt. BRÜSSZEL A NATO 16 tagállama megállapodott abban, hogy nem hivatalos érintkezésbe lép a Varsói Szerződés or­szágaival, abból a célból, hogy megvitassák az európai hagyományos fegyverzet csökkentésével foglalkozó le­szerelési értekezlet kérdését — adták hírül Brüsszelben. Az érintkezés felvételére a bécsi utókonferencia „pere­mén” hamarosan sor kerül. A közlés szerint egyelőre csak az összehívandó érte­kezlet tematikájáról lenne szó. Brüsszelben tárgyalt Marjai József (Folytatás az 1. oldalról) gedettséggel nyugtázták gaz­dasági együttműködésünk­ben a miniszterelnöki talál­kozók, valamint a kereske­delem-fejlesztő akciók nyo­mán kibontakozott határo- zct-t fejlődést. Megerősítették a két fél különös érdekeltsé­gét az összeurópai keretek közötti további együttműkö­dés kiszélesítésében, és kö­zös törekvését, az akadályok felszámolásában. Támogatják a fegyverkezés megfékezése érdekében többoldalon foly­tatott tárgyalásokat és kife­jezték azt a kívánságukat, hogy ezekben a kérdésekben már ebben az évben szüles­senek konkrét megállapodá­sok is. Véleményt cseréltek a világgazdaság legújabb fejleményeiről, a pénzügyi helyzet stabilizálásának le­hetőségeiről és feltételeiről. A megbeszéléseken foglal­koztak a nemzetközi pénz­ügyi szervek tevékenységé­vel és a két ország ezekben a szervezetekben kialakult együttműködésének kérdései­vel, az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország közötti kapcsolatok rendezé­sének folyamatával, különös tekintettel arra, hogy ebben a félévben Belgium látja el a közösség elnöki tisztjét. Marjai József szerdán ha­zaérkezett Budapestre. Űrfegyverkezés NATO aggodalmak A NATO-hoz közelálló brüsszeli Nouvelles Atlian- tiques arról ír, hogy az eu­rópai szövetségeseket nyug­talanítja a rakétavédelmi rendszerek (ABM) korlátozá­sáról kötött szovjet—ameri­kai megállapodás értelmezé­séről az Egyesült Államok hivatalos szerveiben folyó vita, amelynek célja a szerző­désnek olyan „széles” értel­mezést adni, amibe „belefér” az űrfegyverek telepítéséről való döntés. Utalt a cikk arra, hogy Lord Carrington NATO-fő­titkár újabb levélben kérte az amerikai kormányt: mie­lőtt az űrfegyverek telepíté­séről döntene, konzultáljon erről szövetségeseivel. Ha­sonló kérést intézett az ame­rikai kormányhoz Genscher nyugatnémet és Clark kana­dai külügyminiszter. Leo Tindemans belga külügymi­niszter — a Közös Piac mi­niszteri tanácsának soros el­nöki minőségében is — a múlt héten Washingtonban kifejtette Shultz amerikai külügyminiszternek az euró­pai szövetségesek aggodal­mát j] testvérpártok gazdasági KB-titkárainak találkozója (Folytatás az 1. oldalról) KGST-országok testvérpárt­jai központi bizottságainak mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó titkárait. A beszélgetés során nagy figyelmet kapott a szocialis­ta közösség országai között a gazdaság, a tudomány és a technika területén folyó együttműködés erősítése. Gyümölcsözőbbé lehet tenni a szocialista országok együtt­működését az agrár-ipari komplexumban, az ágazat korszerű technikára és tech­nológiára való átállításában. A mezőgazdasági-élelmiszer­ipari ágazat állandó, lendü­letes fejlesztése a szocialista országok számára igen fon­tos politikai feladat. Ennek megoldásától függ sok tekin­tetben nemcsak az egész nép­gazdaság sikeres intenzifiká- lása, hanem a társadalmi előrehaladás és a szocializ­mus nemzetközi helyzetének megerősítése is — állapítot­ták meg. Ezért törekszenek a kö­zösség országainak testvér­pártjai a mezőgazdasági po­litika kidolgozásában és ér­vényesítésében szerzett ta­pasztalataik kicserélésére, a mezőgazdasági termelés leg­hatékonyabb formáinak és módszereinek kölcsönös meg­ismertetésére. Közösen igye­keznek gondoskodni a leg­újabb műszaki technológiai és tudományos eredmények hasznosításáról. Szorgalmaz­zák a mezőgazdasági-élel­miszeripari ágazat techno­lógiai átalakítását, a mező- gazdasági gépgyártásban, a mezőgazdasági vegyészeiben és a biotechnológiában való mélyreható szakosítást és kooperációt. Ezzel kapcsolatban hang­súlyozták, hogy meg kell gyorsítani a KGST-tagorszá- gok 2000-ig szóló műszaki- tudományos haladási prog­ramjának végrehajtását. En­nek különösen fontos része, állapították meg, az agrár­ipari komplexum korszerű­sítése és az integrációs mechanizmus átalakítása. * * * Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán este hazaérke­zett a Szovjetunióból. Kísé­retében volt Kovács Imre, a KB oszályvezető-helyettese, és Dobócsky István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Damaszkuszban Szíriái—jordániai csúcstalálkozót tartottak a Közel-Kelet számos megoldásra váró kérdéséről. A képen: Husszein jordán uralkodó (balra) Asszad elnökkel. ' • (Telcfotó — KS) II nemzeti kisebbségek jogai Kanadai javaslat a bécsi utótalálkozón A nemzeti kisebbségek alapvető jogainak érvénye­sülését gátló akadályok fel­számolására, a már létező normák finomítására és erő­sítésére tett javaslatot a bé­csi utótalálkozó szerdai ple­náris ülésén Kanada küldöt­te. Az egyelőre csak a nagy­követ felszólalásából ismert, s ezért csak általános kere­tek között mozgó javaslat előirányozza például, hogy a helsinki folyamatban részt vevő államoknak kivétel nélkül minden eszközt latba kell vetniük a nemzeti ki­sebbségek és a regionális kultúrák alapvető jogainak védelmében, az államoknak bátorítaniuk kell, hogy a nemzeti kisebbségek kultúrá­jukat minden tekintetben fenntartsák és fejlesszék. Egyiptom 0 nép szavaz, az elnök reménykedik Csütörtökön népszavazás lesz Egyiptomban arról, hogy feloszlas­sák-e a parlamentet azért, mert a tavaly év végén elfogadott új vá­lasztási törvény fényében a legutób­bi, 1984-es választások „alkotmányel­lenesnek” bizonyultak. Hoszni Mu­barak elnök a parlament feloszlatá­sát javasolja a szavazóknak. 1952 óta ez lesz a tizenhatodik népszavazás Egyiptomban, és a megkérdezettek — a szavazópolgárok — eddig min­dig átlagosan 90 százalékban igennel feleltek az elnöki javaslatokra, ame­lyek közül kilencet Szadat tárt elé­jük. Mubaraknak ugyan a mostani lesz az első népszavazása 1981. ok­tóberi hatalomra kerülése óta — el­tekintve elnökké választásától —, de megfigyelők nem kételkednek abban, hogy az egyiptomiak ezúttal is túl­nyomórészt igennel felelnek, annál is inkább, mivel a parlament „al­kotmányellenessége” az. ellenzék egyik fő vádpontja az elnök ellen. A népszavazási „igennel”, a par­lament feloszlatásával, majd az új — és a hatalom számára hagyomá­nyosan sikeres — választásokkal Mubarak megerősítheti pozícióját, hiszen Egyiptomban a parlament feladata az elnökjelölt megválasztá­sa — ezt a jelöltséget erősíti meg azután népszavazással a lakosság. Az államfőnek szüksége van a megerő­sítésre politikájához. Ennek lényege, hogy igyekszik átmenteni a szadati örökségből az Egyesült Államok és az Izraellel való békekötés melletti elkötelezettségét, ám közben nyitás­ra törekszik mind a széles arab tá­bor, mind a Szovjetunió irányába. Csakhogy e politika eddig — Szadat, majd Mubarak ígéreteitől eltérően — nem járt sok eredménnyel az egyiptomi gazdaságban, a lakosság életkörülményeiben, s mind hallha- tóbbak a hazai bíráló hangok. A tavalyi év, az olajáresés összes következményével együtt, katasztro­fális volt: Egyiptom most, az év ele­jén már gyakorlatilag fizetésképte­len. Közben külföldi adóssága — nem számítva a hetvenes évekig fel­halmozott, majd átütemezett szovjet’ adósságot — 85 milliárd dollár, s a visszafizetendő tételek között van­nak azok a kedvezményes hitelek is, amelyeket az Egyesült Államoktól kapott a különbékéért cserébe. Az egyiptomi vezetés elégedetlen a nemrég kapott amerikai fizetési könnyítésekkel is. Az esedékes tör­lesztési késedelmek a tavaly év ele­ji átlagos hat hónapról mostanra egy évre nőttek. A külföldi bankok közül többen leállították egyik-má­sik egyiptomi beruházás finanszíro­zását. A pénzügyi válság első számú áldozata az állami szektor, amely import híján kapacitás-kihasználat­lansággal küzd. Közben az AFP francia hírügy­nökség Kairóban járt tudósítója úgy látta, hogy a még Szadat által új életre keltett magánszektor, amely főleg az idegenforgalomban, a szol­gáltatásokban tevékenykedik a kül­földi tőkével társulva, továbbra is virágzik, a tehetős egyiptomiak örö­mére. Árait szabadon állapítja meg, a szabadpiacon valutához jut im­portja fedezésére — csakhogy az egyiptomi ipari munkaerő közel 80 százalékát ma is az állami vállala­tok foglalkoztatják, s az államigaz­gatási „vízfej” is túl nagy nemzet­közi összehasonlításban. S a bérek olt az alapvető gazdasági nehézsége­ket tükrözik. Az állami szervek közül csak a hadseregnek nincs oka panaszra: fejlesztése, fegyverbeszerzései töret­lenül folynak, noha a különbékéhez fűzött egyik fő ígéret éppen az volt, hogy csökkentik a hadikiadásokat. A nemzetközi valutaalap (IMF) se­gítene, de szigorú követelései van­nak. Egységesítsék az árfolyamokat, törjék le az inflációt, egyensúlyoz­zák ki a belső mérlegeket úgy is, hogy emeljék az árakat, az alapvető cikkekét is. Ám Egyiptom ördögi körben van, amelyből egyelőre nincs szabadulás: az állandósult mérleg­hiány — immár a fizetésképtelenség — egyik fő oka az élelmiszerimport hatalmas költsége. Egyiptom 60 szá­zalékban behozatalra szorul élelmi­szerből, amelyet azután hatalmas költségvetési szubvencióval, olcsón oszt szét a lakosságnak. Emiatt nincs pénz a hazai mezőgazdaság fejlesztésére. Emlékezve az 1977-es kairói éhséglázadásra, a kormányzat azonban nem meri vállalni az alap­vető cikkek árának emelését, tehát nem csökkentheti e költségeket. Egyiptom gazdasága az idén tu­lajdonképpen csak az olaj árának emelkedésétől és a tavaly ugyancsak visszaesett idegenforgalom javulásá­tól várhat enyhületet. Hosszabb tá­von pedig attól, hogy egy átfogóbb közel-keleti rendezés nyomán az or­szág még tartó elszigeteltsége to­vább enyhül, az arab olajország'Jk többet segítenek, és Egyiptom is jobban szem előtt tarthatja saját ér­dekeit. Ezügyben a csütörtöki nép­szavazás — mitagadás — csak na­gyon kis lépés. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents