Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

1987. FEBRUÁR 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Háromnapos rendezvénysorozat Budapesten Neumann emlékiinnepségek Neumann János matemati­kusnak, a számítástechnika úttörőjének munkásságát méltató háromnapos rendez­vénysorozat kezdődött hétfőn Budapesten — jelentették be a szervezőik az Országos Mű­szaki Információs Központ és Könyvtárban megtartott saj­tótájékoztatón. Az 1903-ban Budapesten született és 1957- ben Washingtonban elhunyt tudós munkássága ma is meghatározó jelentőségű a világ műszaki és tudomá­nyos haladásában. Sokolda­lúságára jellemző, hogy egy­aránt kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a matematiká­ban, a számítógép megterem­tésében és az atomenergia hasznosításában. Neumann János tudomá­nyos örökségét ebben az esz­tendőben világszerte több nemzetközi rendezvényen méltatják. A programsorozat hétfőn Budapesten, az Or­szágos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban megnyitott kiállítással kez­dődött. A hazánkban fellel­hető írásos és fotódokumen­tumok mellett kiállították a berlini Humbold Egyetemről valamint az Egyesült Álla­mokból, az Arizonai Állami Egyetemről és a washingto­ni Kongresszusi Könyvtárból származó anyagot is. Ugyancsak hétfőn az Or­szágos Pedagógiai Intézetben felelevenítették a tudós gim­náziumi éveit. Neumann Já­nos tudását hazánk korabe­li legjobb középiskolájában, a világhírű magyarok egész sorát szárnyra bocsátó fasor! evangélikus főgimnáziumban alapozta meg. A hazai rendezvények után márciusban a berlini Hum­bold Egyetemen emlékeznek meg Neumann Jánosról. Az Amerikai Egyesült Államok­ban az Arizonai Állami Egyetemen áprilisban a szá­mítógép és az agy címmel nemzetközi szimpóziumot hívnak össze a világhírű tu­dós munkásságának méltajá­Tájékoztató egyházi személyiségeknek Tegnap délelőtt Szolnokon, a megyei tanács vb-termé- ben immár hagyományos­nak tekinthető év eleji ta­lálkozón vettek részt a megye vezető papjai, melyen jelen volt és felszólalt Szűcs János, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tagja, továbbá Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Surá- nyi Sándor, az Álilami Egy­házügyi Hivatal képviselője és Nánási Mihály megyei egyházügyi titkár. Az egyházi és felekezeti vezető személyiségek számá­ra Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese tartott tájékoztatót az idei eszten­dő tennivalóiról. A meghívottak valameny- nyien tagjai az Egyházközi Békebizottságnak. A találko­zón felszólalók megerősítet­ték együttműködési készsé­güket a közös célok elérése érdekében. Eddigi legjobb eredményét érte el a kunhegyesi termelőszövetkezet (Folytatás az 1. oldalról) mák a termelés gazdaságossá­gát rontó béltartalma minő­ségét kifogásolták. Többen méltatlankodtak amiatt, hogy a jelentős többletnyereség elérése ellnére az élőmunka hatékonyabb felhasználásá­nak, a teljesítményekkel arányos jövedelemnövekedés­nek gátat szab az elavult keresetszabályozás. A reálisan kritikus fölve­tésekre reagált hozzászólásá­nak első részében Dénes La­jos. A tagsági fórumokon elhangzó véleménynek — mondotta a miniszterhelyet­tes — egyfajta visszaigazolá­sát jelenti a különböző kor­mányzati intézkedések he­lyességének, gyakorlati lét- jogosultságnak. Arról bizto­sította ezért a Kunság Népe Tsz kollektíváját, hogy jo­gos észrevételeiket továbbít­ja az illetékes felsőbb szer­vekhez. Az állattenyésztés­ben dolgozók problémájával kapcsolatban leszögezte: igaz, hogy a rendkívüli tél okozott bizonyos szállítási nehézségeket a fehérjeim­portban, azonban a takarmá­nyok és a tápok minősége nem mehet a jószágtartás eredményeinek rovására sem a nagyüzemekben, sem a háztáji gazdaságokban. Az előtte hozzászólóknak a sza­bályozórendszerrel kap­csolatos kritikáját elfogadva Dénes Lajos arra biztatta a szövetkezeti kollektívát, hogy — együtt élve a nem egy esetben kényszerű intéz­kedésekkel — az adott köz- gazdasági környezetben se mondjon le a tavalyi jó eredményekkel elért terme­lési ár eredményességi szín­vonal megtartásáról, lehető­ség szerinti emeléséről. A küldöttgyűlés a Kunság Népe Tsz munkában élenjá­ró dolgozóinak elismerésével ért véget: huszonkettőn vet­ték át a Tsz kiváló dolgozó­ja elismerést, illetve a veze­tőség által alapított Az év szakembere címet. T. F. Tájékoztató a kereskedelmi ellenőrzésekről ló az élelmiszerkínálat, nem javult a vendéglátás A kereskedelmi ellenőrzé­sek tavalyi tapasztalatairól, s idei terveiről sajtótájékoz­tatót tartottak hétfőn a Bel­kereskedelmi Minisztérium­ban. Giltner László, az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség vezetője elmondot­ta, hogy a kereskedelmi fel­ügyelőségek ellenőrei tavaly 26 ezer áruházban, üzletben, TÜZÉP-telepen és raktárban, valamint 600 vállalati, szö­vetkezeti központban vizs­gálták a forgalomban lévő áruk minőségét, s az árusí­tás körülményeit. Az ellen­őrzések során megállapítot­ták, hogy változatlanul jó az élelmiszerkínálat. A kistele­püléseken a boitfelújítások, rekonstrukciók eredménye­ként javult az ellátás, jobbak lettek a technikai feltételek, így az áru minőségének meg­óvása is biztonságosabbá vált. Változatlanul gond vi­szont a tőkehúsok és egyéb húskészítmények minősé­gének ingadozása, ami rész­ben az ipar technológiai hiá­nyosságaira, részben pedig a minőségi átvétel lazaságára vezethető vissza. A vendéglátásban nem so­kat változtak a problémák az előző évekhez képest: a vizs­gált éttermek, vendéglők, presszók kétharmada nem fe­lelt meg az osztálybasorolási követelményeknek, mind­össze a felújított vendéglátó- helyeknél tapasztalható né­mi javulás az ételek minősé­gében és a szolgáltatások színvonalában. Az építőanyag-kereske­delemben csökkent a válasz­tékhiány, viszont a termékek minősége nem javult a kí­vánt mértékben. A bútor­szakmában is lényegesen ki­sebb a hiány, ám az elmúlt évben az ellenőrzött bútorok 40 százaléka nem felelt meg a minőségi előírásoknak. Emiatt hétmillió forint érté­kű árut kellett olcsóbban forgalomba hozni. Az ellen­őrzések tapasztalatai alapján a Belkereskedelmi Miniszté­rium az építőanyag- és bú­torforgalmazó vállalatok­nál kezdeményezte a minősé­gi átvételi rendszer felül­vizsgálatát, illetve megvál­toztatását. Az elmúlt esztendőben ta­pasztalt hiányosságok miatt a kereskedelmi felügyelősé­gek 8971 esetben jártak el a kereskedőkkel szemben, s összesen 18,4 millió forint összegű pénzbírságot róttak ki. Emellett azoknál a válla­latoknál, ahol jogtalan ha­szonra tettek szert, mintegy hétmillió forint többletbevé­telt vonattak el. Tovább szi­gorították a kereskedelmi ve­zetők felelősségrevonását, s ezért több a szabálysértési eljárás. A ruházati termékek vizs­gálatánál a KERMI szakem­berei megállapították: a ter­mékek minőségében jelentős változás nem történt. A tapasztalt hiányosságok miatt a KERMI tavaly 2472 alkalommal tiltotta meg, vagy kötötte feltételekhez a kifogásolt termékek árusítá­sát. Felelősségrevonást 202 esetben kezdeményezett. Rába 300-as Megkezdődött az úi traktor sorozatgyártása A Győri Rába gyárban megkezdődött a 300-as típusú traktorok sorozatgyártása. A továbbfejlesztett, 280 lóerős Rába-motorral felszerelt erő­gépek kísérleti darabjait ko­rábban sikerrel próbálták ki a különböző mezőgazdasági termelési rendszerekben. Az első, 12 gépből álló sorozatot is a négy nagy rendszer, az IKR, a KITE, a KSZE és a GITR vásárolta meg. Ezek a traktorok februárban elké­szülnek, a későbbiekben pe­dig az igényeknek megfelelő mennyiségben gyártják a korszerű, nagyteljesítmé­nyű gépeket. Évkezdet az NKFV-nél és a SZOTÉV-nál A tárgyalásokon és az alkalmazkodáson is sok múlik A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat ta­valyi gazdálkodását alapve­tően meghatározta a szén­hidrogén-termékek árának jelentős csökkenése. Czibul­ka Péternek, az NKFV gaz­dasági vezérigazgató-he­lyettesének értékelése szerint ez a változás idei gazdálko­dási feladataik megoldására is hat: Lesz-e alaphiány? — Tavaly április elseje után zuhantak exportált ter- mókeinlk árai, emiatt a ter­vezettnél 40—45 százalékkal kevesebb exportbevételre te­hettünk csak szert. Május el­sejétől 16,5 százalékkal, szep­tember 1-től pedig újabb 27,8 százalékkal mérsékelték — a világpiaci árakhoz iga­zodás jegyében — a kőolaj- és földgáztermékek hazai Czibulka Péter árait is. Mindezek hatására az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt árbevételé, az ellensúlyozást szolgáló kor­mányzati intézkedések elle­nére is, 6—7 milliárd forint­tal csökkent. A mi vállala­tunknál pedig a termelési tervek teljesítése esetenkénti túlteljesítése ellenére is a nyereség az előző évi 1,6 milKárdról 950 millió forint­ra zsugorodott. Ez azt jelenti, hogy mind tröszti szinten, mind az NKFV-nél sem sikerült ta­valy az 1987-es eredményes gazdálkodás feltételeit meg­alapozni: az OKGT idei ér­dekel tségialap-hiánya vár­hatóan mintegy milliárdos nagyságrendű lesz. Ezt a helyzetet jól ismeri a kor­mány, hosszabb ideje foly­nak a tárgyalások a tröszt és az illetékes szervek között a feszültségek feloldására al­kalmas megoldások megke­resésére. Szeretném hangsú­lyozni. a kőolajbányászat nem veszteséges ágazat, a pénzügyi nehézségek oka az, hogy az állam és a tröszt még mindig a korábbi olaj­árak mellett talán elfogad­ható arányok szerint osztoz­kodik az elért nyereségen — az OKGT még mindig az or­szág nyereségéből a legtöbb adót fizető vállalata. Az NKFV az idén 1549 ezer tonna kőolaj, 6036 mil­lió köbméter földgáz kiter­melését, tehát a termelés szintentartását tervezi. Pro- pán-butánból 220 ezer ton­nát állítunk elő, ebből 12 ezer tonnát exportálunk, ga­zolinféleségekből 457 ezer tonnát, izopentánból és pen- tónféleségekből pedig 35 ezer tonnát termelünk. Export- tevékenységünkben a tavaly elkezdett taktikát folytat­juk: az árcsökkenés ellen- súlyozására növeljük a jobb minőségű és értékesebb ter­mékek kivitelét. A beruházás létérdek Feszített tervek ezek, vég­rehajtásuk nem is lesz gon­doktól mentes. Céljainkat csak akkor tudjuk elérni, ha a berendezések biztonságos működéséhez szükséges tar­talék alkatrészekből elegen­dőt tudunk importálni. Ez szerintem még korántsem biztos. A VII. ötéves terv utolsó évében a földgázter­melés felét azokból a me­zőkből kellene nyernünk, ahol most épülnek a termelő berendezések. A beruházási munkálatok azonban nem za­vartalanok, az elvárt ütem tartását pénzügyi nehézsé­geink, az import esetleges elmaradása veszélyeztetheti. Tavaly dolgozóink kerese­tét nem tudtuk növelni, ez feszültségeket még nem oko­zott, ám az idén minden­képpen lehetőséget kell ta­lálni néhány százalékos ke­resetnövekedésre. Hogy ezt megtehetjük-e? — ez rész­ben a kormány és a tröszt közötti mostani tárgyalások eredményétől is függ. Az építőipari vállalatok­nak az utóbbi évek nem ked­veztek, sokuk küszködik — Krasznai Andor legalábbis az igazán jól jö­vedelmező munkákból — megrendeléshiánnyal. A ,,szakma” kedvezőtlen lehető­ségei közepette is sikeres ta­valyi esztendőről adhatott számot Krasznai Andor, a Szolnok Megyei Tanács Épí­tőipari Vállalatának gazda­sági igazgatóhelyettese, a vállalati tanács elnöke: — Számítottunk arra, hogy 1986-ban lehetőségeink, gaz­dálkodásunk feltételei rom­lanak, ezért készítettünk a tavalyi év elején két terv- változatot is. Hogy a maxi­málisan tervezett 564 milli­ós termelési értéknél is töb­bet, 580 milliót produkálhat­tunk ( a minimális terv 400 milliós volt) azt én azzal magyarázom, hogy mindent megtettünk a gyors és ru­galmas piaci alkalmazkodá­sért. Nem csak kivitelezői feladatokra vállalkoztunk, hanem — főválalkozói szer­ződések keretében — terve­zői munkától, a beruházások kulcsra kész átadásától sem riadtunk vissza. Hogy tény­leg a piac igényei szerint dolgoztunk, azt jól bizonyít­ja, hogy árbevételünk ugyan­úgy növekedett, mint a ter­melési érték — nem készlet­re termeltünk. És a terme­léssel együtt nőtt a haté­konyság is, így az előző évi­nél több nyereséget könyvel­hettünk el. Exportáló építők Az idei esztendőben az évek óta dinamikusan fejlő­dő ipari ágazatunktól vár­juk a legtöbb újdonságot. Az 1987-re tervezett 642 millió forintos árbevételből 125 millió forintot (ez a szám tavaly 94 milliós volt) a fa­ipari és a légtechnikai üze­meknek kell hozniuk. De nem ez a termelésnövekedés az igazán új: a tavalyi „kí­sérletek” után ipari termé­keinkből már jelentős ex­portot bonyolítunk. Az NSZK-ba és Ausztriába kis­méretű faházakat, illetve lég­technikái eszközöket adunk el, számításaink szerint mintegy 40 millió forintért. Az ipari termelés felfuttatá­sának alapja, a termelő ka­pacitás is meglesz, hiszen Szolnokon megvásároljuk a Délép Thököly úti, Török- szenimiklóson pedig az egy­kori Alföldi Építőipari Szö­vetkezet telephelyét. Az in­gatlanok és a még hiányzó gépek ellenértékének előte­remtéséhez segítséget adott, hogy az év elején sikeresen vettünk részt a konvertibilis export növelésére kiírt pá­lyázaton, így állami alapjut­tatást és kedvezményes bankhitelt kaptunk. Persze jelentős „hagyomá­nyos” építőipari feladatokat is meg kell oldanunk, hogy 1987-et sikeresen zárjuk. Folytatjuk például a jövőre elkészülő szolnoki katonai és a kereskedelmi főiskolai kollégiumok építését, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár budapesti rekonstrukciója keretében 130 millió- forint értékű munkát végzünk. Szeretnénk ha dolgozóink az erőfeszítések hasznából megfelelően részesednének: 1987-re 5—9 százalékos ke­resetnövekedést tervezünk. Azt hiszem ez ma nem rossz szám, de ingyen nem kapjuk meg. Változatlan létszámmal a tavalyinál 21 százalékkal kell többet termelnünk és az 1986-os 29 milliós helyett 42 millió nyereséget elkönyvel­nünk. V. Szász József A Jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz cipőüzemében tenisz, torna és kismama cipők is ké­szülnek. Az utóbbiakból havonta mint­egy 2 ezer pá­rat gyártanak. (Fotó: T. Z.) A KSZ és az MM közöli Együttműködési megállapodás A Közalkalmazottak Szak- szervezete és a Művelődési Minisztérium vezetői megbe­szélést tartotta^ hétfőn a szakszervezet székházában. A többi között megállapították, hogy a közgyűjteményi és a közművelődési szakterülete­ken dolgozó mintegy 30 ezer ember jelentős értékeket köz­vetít á társadalom számára. Ezért is fontos feladat az in­tézmények működéséhez szükséges feltételrendszer korszerűsítése, az erre irá­nyuló kezdeményezések fo­kozott ösztönzése, támogatá­sa.

Next

/
Thumbnails
Contents