Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-05 / 30. szám

1987. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagyító alatt a táp- A kínálat megfelelő, és takarmányellátás ________a minőség változó Ü lést tartott a fogyasztók megyei tanácsa Fejlesztés együttes erővel Az üzleti megbízhatóság mindennél fontosabb Vegyes és közös vállalatok a Mezőgépnél Megyénk háztáji, kister­melő gazdaságai a korábbi éveknek megfelelően tavaly is jelentős szerepet vállaltak a kínálat bővítésében, a la­kossági ellátás javításában. Innen került ki a vágósertés 54,4, a nyúl és a galamb 100, az étkezési tojás 49,8, vagy a vágójuh 16,9 százaléka. Éppen ezért nem közömbös, hogy az állattartók — akik között egyre több a kertes házban élő — hogyan véle­kednek az abrak- és a keve­réktakarmány ellátásról? Megyénkben a MÉM ille­tékesei tavaly másfélezer különböző helyen élő kister­melő véleményét összegez­ték kérdőíveken. A megkér­dezettek fele kifogásolható­nak értékelte a boltokban vásárolt tápok, takarmány­félék minőségét. Ezeket a termékeket 1986-ban me­gyénk 24 üzemében készítet­ték, amelyeket az állattartók 380 üzletben, boltban eláru­sító helyen vásárolhatták meg. A jelentésekből kitűnt, hogy a minőségváltozásokat, olykor negatív észrevételeket az okozta, hogy a fontos alapanyagokból, így a kuko­ricából és a szójából pél­dául az elmúlt években nem volt elég. Ezeket más növé­nyekkel, így napraforgóval igyekeztek pótolni, ami nem mindig nyerte meg az állat­tartók tetszését. A minőségi ellenőrzések a vizsgált termékek 14 száza­lékánál viszont súlyos kifo­gásokat találtak, amelyek után szabálysértési eljáráso­kat indítottak a készítők el­len. Mindezekkel a tegnapi -ülésén Szolnokon a fogyasz­tók megyei tanácsa is fog­lalkozott. A vitában tizen­egyen kértek szót, illetve mondtak véleményt. Kiegé­szítéseikből kitűnt, hogy a keveréktakanmányoik kíná­lata megfelelő, noha a mi­nősége nem egyenletes. Ugyanakkor azt is többen szóvátették, hogy a szemes termények — elsősorban a falvak boltjaiban — sokszor hiányoztak. A résztvevők ajánlásaikban — amelyeket az előállítást végző cégeknek küldtek — kiemelték: a szakmai fegyelmet, a belső ellenőrzések szigorításával is javítani kell, hiszen kívána­tos, az egyenletesebb tápmi­nőség Felhívták a forgalma­zók figyelmét a kisebb tele­pülések boltjainak válasz­tékbővítésére is. Újólag le­szögezték, hogy az országos irányelvek értelmében, min­den boltban kötelesek a zsá­kok felbontásával kisebb té­teleket : öt-tízkilós mennyi­ségeket is mérni, ha a vevők ezt kérik. Az állásfoglalást a megje­lentek egyetlen kivétellel el­fogadták. A kisállattenyész­tők megyei képviselője — tagcsoportjaik véleményét tolmácsolva — hangsúlyozta: ők azt tapasztalták, hogy az utóbbi időben a tápok minő­sége az elhangzottaknál jó­val nagyobb mértékben rom­lott és vált egyenetlenné, ami végső soron a termelési kedv csökkenéséhez is vezet­het. D. Sz. M. szülés, a gyártásban jártas szakemberek gárdájának ki­alakítása, a piac megismerése után — a kissorozatú kom­putergyártást, a korszerűbb berendezések készítésének átvételét tűzték ki a szolno­kiak. Hogy ennek elérésére min­den remény megvan, arra nem csupán a Műszertechni­kával kialakított gyümölcsö­ző kapcsolat a garancia. (A budapestiekre hosszú távon számítanak az Elektroszoft- nál, hiszen új, saját számító­gépek kifejlesztésére megfe­lelő szakemberbázis híján nem érdemes vállalkozni.) A kis „számítógépgyár” megte­remtését is igen ötletesen megoldották. A napokban Ír­nak alá az Elektroszoft és a szolnoki Pálfy János Vegy­ipari és Műszeripari Szakkö­zépiskola vezetői egy szerző­dést: a kisszövetkezet az is­kola megfelelően felszerelt elektronikai műhelyeiben, az iskolai szakoktatók részvéte­lével gyártja majd a számító­gépeket. Az Elektroszoft így a munka megkezdéséhez nél­külözhetetlen helyiségeket és — ez talán fontosabb is — a szakembereket „készen’’ kap­ja. Kölcsönös érdekek De a szakközépiskolának sem csak a gyártásra átadott műhelyekért kapott bérleti díj a haszna: szakoktatói az eddig csak elméletből ismert technológiával „életben” is­merkedhetnek meg, később a felsőbb éves tanulók is a gyakorlatban barátkozhatnak meg egy korszerű iparág alapvető munkafázisaival, követelményeivel. És valószí­nűleg az sem lényegtelen, hogy félkész és kész kompu­ter részegységeket szemlélte­tő eszközként kap meg a „Pálfy”, illetve, hogy a szö­vetkezet ígéretet tett arra, ha az idén 20 számítógépet sikerül elkészíteni, a huszon­egyediket ingyen adják át az iskolának. A forintokban most rögtön kifejezhetőn túl persze, az Elektroszoft is szá­mít többlet haszonra: a me­gyeszékhelyen megtelepülő komputerüzemnek koránt­sem lényegtelen, hogy jöven­dő, az iskolapadból kikerülő dolgozói mikor és milyen kö­zelről ismerik meg a számí­tógépkészítés fogásait. V. Sz. J. Kétségtelen tény, hogy tő­keszegény időket élünk, s ez manapság nem magyar sajá­tosság, hanem világjelenség. A kérdés mindezek után az lehet, hogy ez az állapot mi­lyen gazdálkodói magatartás­ra készteti vállalatainkat. Együtt élnek vele, beletörőd­nek e helyzetbe vagy ellen­kezőleg, keresik azokat a módszereket és lehetőségeket, amelyekkel a szűkös fejlesz­tési források pótolhatók? A Szolnoki Mezőgép Válla­lat az utóbbit választotta. Vegyes, illetve közös válla­latokban való részvétellel, idegen tőke segítségével pró­bálja pótolni saját — beha­tárolt — fejlesztési forrásait, mintegy „finanszírozni” a fejlődést Sziráki Andrással, a cég vezérigazgatójával, e formák sajátosságairól és előnyeiről beszélgettünk. — Milyen haszna szárma­zik a Mezőgépnek a külföldi tőke közreműködésével létre­jött vegyes vállalatokból? Mik csábítanak leginkább az ilyen „közösködésre”? A legközvetlenebb haszon nyilván az, hogy a világpiaci versenyképesség szempont­jából kulcsfontosságú műsza­ki fejlesztéshez többlet for­rásokat nyerünk így. Ehhez kapcsolódik szorosan az a törekvésünk, hogy a belföldi székhelyű, termelő célú ve­gyes vállalatokhoz mi nem pénzt kérünk a partnertől, hanem technológiát, gépeket. Nagy lehetőség ez, hiszen így csúcstechnológiához jutunk, s innen már könnyű tovább vinni a gondolatot: a maga­sabb színvonal révén ver­senyképesebb árukat tudunk, kedvezőbb árakon kínálni, ami a jelenlegi „kínálati” helyzetben nem lehet közöm­bös. Nem beszélve arról, hogy a belföldi piacokra is jobb termékeket tudunk így szál­lítani. — . A közös fellépéstől egyéb piaci előnyök is vár­hatók. Bővülnek a lehetősé­gek ... — Ez így van, hiszen a partner hozza a saját üzleti körét, mi is visszük a magun­két, s máris bekerültünk olyan piacokra, ahol eddig nem voltunk jelen. Van per­sze még egy fontos dolog: az új üzletfelek részéről lénye­gesen nagyobb a bizalom egy-egy termék iránt, ha a gyártásban nyugati cég neve is szerepel partnerként. — A haszon tehát, úgy a vállalat, mint a népgazdaság szempontjából* nyilvánvaló.) Jelenlegi jogszabályaink mennyiben támogatják, illet­ve mennyiben könnyítik a belföldi vállalatok dolgát az ilyen jellegű kapcsolatok ke­resésében? — Nagyon kedvezőek a feltételek. Ösztönzőleg hat, hogy a vegyes vállalatoknál képződő nyereség öt évig adómentes, és a partner sza­badon kiviheti a nyereségét. A külföldi cégek pozícióit biztosítja, s egyben vonzerőt is jelent számukra, hogy a behozott tőkét a kormány garantálja. Érdeke az or­szágnak, hogy minél több jól gazdálkodó vegyes vállalat működjön magyar részvétel­lel. A korábbi szabályozás még megszabta, hogy e for­mációkban legalább 51 szá­zalék legyen a magyar tőke­rész, ma viszont szerencsére már nincs ilyen kötöttség. Érthető, hiszen nekünk az a jó, ha a behozott rész minél nagyobb. A gyakorlatban persze ez a fele-fele arány­nál szokott mozogni, hiszen a 90 százalék már a tőkésnek sem éri meg, 10 százaléknál viszont még ném eléggé ér­dekelt. — Tapasztalatai szerint, Nyugat-Európában mennyire tartják jó partnereknek a magyarokat? Milyen bátran, vagy milyen nehezen fekte­tik a pénzüket a velünk kö­zös vállalkozásokba? — Általában igen élénk az érdeklődés, de ez nagyfokú óvatossággal is párosul. Na­gyon megnézik, hogy hová teszik a pénzüket. Nem vé­letlen, hogy jobbára éppen olyan cégek fognak így ösz- sze, amelyek korábban már valamilyen üzleti kapcsolat­ban álltak, s ismerik egy­mást .. — Számítanak a személyes kapcsolatok is? — Nagyon! A bizalom, s az üzleti megbízhatóság min­dennél fontosabb. Náluk az adott szó sokszor többet ér, mint sok megbízhatatlan vál­lalatunk be nem tartott szer­ződései. Egy jó céggel szó­ban is lehet üzletet kötni! — „Kanyarodjunk” még egy kicsit vissza a vállalat ügyeihez. A Mezőgépnek konkrétan milyen eredmé­nyeket hozott eddig a vegyes Vállalatokban való részvé­tel? — Még nagyon az út ele­jén járunk. Jelenleg három helyen vannak ilyen érde­keltségeink. Az NSZK- beli partnerrel, az NSZK- ban működtetett forgalmozó vegyes vállalatban egy év után növeltük a tőkerészün­ket, mivel jól megy az üz­let. A másik ilyen vállalko­zásunkról, amit szintén egy tekintélyes nyugat-európai céggel közösen hoztunk lét­re, még nem mondanék rész­leteket, mert az egész annyi­ra friss. Majd később ... Harmadik vegyes vállala­tunkat szovjet részesedéssel működtetjük. Takarmányfel­szedő és kiosztó kocsikat gyártunk ilyen formában. — A szocialista országok­ban egyébként, mennyire el­terjedt a vegyes vállalati forma? — A legutóbbi időszakban erősen megélénkült az ér­deklődés, nagy lett a mozgás e területen A Szovjetunióban is kifejezetten ösztönzik a külföldi tőke bevonását a fejlesztésekbe, kölcsönös elő­nyök alapján. — A fejlesztési források koncentrálásának nem az egyetlen módja a vegyes vál­lalat. Belföldi cégek közös vállalatot hozhatnak létre tő­keegyesítő céllal. Önök ezen az úton is elindultak ... — Jelenleg két közös vál­lalat részesei vagyunk. Az egyik ilyen, gyártmányfej­lesztéssel foglalkozik, s part­nereink a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint a MÉM Műszaki Intézete. A másik cégnek, amit a komplex Külkereske­delmi Vállalattal együtt hoz­tunk létre, importbeszerzés a feladata. Főként taktikai be­szerzésekre specializálta ma­gát, s célunk, hogy „cserébe” exportot is bonyolítson tehát export-import tevékenységet folytató vállalattá váljon. Meggyőződésem, hogy úgy a vegyes mint a közös vállala­tokban rengeteg kiaknázha­tó lehetőség rejlik még. Még 1985 elején Alkalma­zástechnika Számítástechni­kai GMK néven három szak­ember „céget” alapított Szol­nokon. Távlati célul a (da­rabszámra) legtöbb magyar 'számítógépet gyártó buda­pesti Műszertechnikai Kis­szövetkezet alföldi szerviz­központjának kiépítését tűz­ték ki, azonban a kompute­rek karbantartásán, javítá­sán túl már az első eszten­dőben igen sok más feladatot kaptak: felhasználási prog­ramok, úgynevezett szoftve­rek készítésére. A Műszer- technika gépeit használó Kő­Ajánlat házépítőknek A szaporodó megbízások, még inkább a tevékenységi kör bővítésére kidolgozott tervek szükségessé tették ugyanis a létszám növelését, a szervezeti forma megvál­toztatását: 1986 szeptemberé­ben 16 taggal megalakult az Elektroszoft Kisszövetkezet. A régi partnerrel, a Műszer- technikával együttműködve új feladatokat is vállaltak: tavaly óta már nemcsak a budapesti gyártó régebbi, úgynevezett nyolc bites arc­hitektúrájú számítógépeinek, hanem az újabb, 16 bites, az IBM személyi számítógépei­vel kompatibilis (ez a meg­jelölés többek között azt je­lenti, hogy az amerikai ké­szítésű gépre szánt progra­mok változtatás nélkül „fut­tathatók”, használhatók a Műszertechnikánál gyártott személyi komputereken is.) MXT és MAT jelű gépek szerviz szolgáltatásait is el­végzi az Elektroszoft. A szoftverkészítés terén je­lentős munkákat kapott a szövetkezet: a Szolnok Me­gyei Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalat számítógépes információs rendszerének ki­alakítására kiírt pályázatot a SZÜV-vel együttműködve megnyerte. (Elkészülte után Kezdődik a gyártás A kisszövetkezet életében valószínűleg gyökeres válto­zást hozó újdonság azonban a számítógépek Szolnokon rövidesen megkezdődő gyár­tása jelent majd. Az Elekt­roszoft szerződést kötött a műszertechnikával néhány, a budapestiek által kifejlesz­tett számítógép kizárólagos gyártására és forgalmazásá­ra. Ezek az úgynevezett 8 bi­tes architektúrájú kompute­olajkutató Vállalatnak pél­dául a világbanki hitelből megvalósuló beruházások in­formációinak nyomon köve­tésére, geofizikai mérési fel­adatok meghatározására, a fúrási munkahelyeken ké­szült jegyzőkönyvek feldol­gozására készítettek progra­mokat. Az utóbbi érdekessé­ge, hogy még az adott mun­kahelyen dolgozók premizá­lására is javaslatot tesz a számítógép. De dolgozott a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalatnak és a szolnoki ideál Kiskereskedelmi Válla­latnak is a kisszövetkezet. a rendszert a három partner más húsipari vállalatoknak is értékesíteni kívánja.) Az év közepére várható egy, minden IBM-kompati- bilis gépen használható, épí­tőipari költségvetés-készítési és -elemzési program befeje­zése. Ennek nemcsak az épí­tő vállalatok vehetik hasz­nát, hanem a magánépítte- tők is. A szolnoki kisszövet­kezet ugyanis az Ideál Kis­kereskedelmi Vállalattal ki­épített együttműködés része­ként a szolnoki Elektron szaküzletben már az idén vállalja, hogy — az építési tervek adatai alapján — a családi házat építtetőknek költségvetést készít. A szá­mítógépes költségbecslést három változatban bocsátják a megrendelő rendelkezésére: az időszerű építőanyagárak alapján a hivatalos építőipa­ri költség-normatíva (ÉKN), illetve két vállalat költség- normatívájának árait veszik figyelembe a kivitelezési rá­fordítások tervezésekor. Az építési árakat általában ala­posan nem ismerő magán- építtetőknek jó tájékozódási pontot ad ez a számítógéppel készített előzetes költségve­tés, amikor a ház kivitelezé­sére vállalkozóval az árról tárgyalnak. rek ma már kétségtelenül nem tartoznak a legkorsze­rűbbek közé, „lassan kifut­nak a piacról”, ám az ilyen berendezéseket használó vál­lalatoktól még érkezik meg­rendelés új gépékre. Kezdet­ben kizárólag egyedi rende­lésre, manufakturális mód­szerekkel készítik Szolnokon a Multicentereket és TZ—80- asokat, nem is távoli célként azonban — a szakmai felké­L. Murányi László A Martfűi Növényolajgyár korszerűen felszerelt laboratóriumában széles körű vizs­gálatoknak vetik alá az itt készülő termé keket. így például folyamatosan ellenőrzik a gyártott olaj zsírsav-összetételét és mar adékbenzin tartalmát is. Többek között ezen adatok megállapítására is szolgál a képünkön látható PYE Unicam 204 gáz- kromatográf (Fotó: Mészáros) A gép prémiumot javasol — Partner a SZÜV, az Ideál Most még manufaktúra — A 21. ajándék Iskolában készül a komputer Számítástechnikai kisszövetkezet Szolnokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents