Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

Szakszervezetek kongresszusa Moszkvában Meg kell kezdeni az átalakítás gyakorlati végrehajtását Mihail Gorbacsov beszéde A Szovjetunióban folyó át­alakítás menetéről, a szovjet szakszervezetek ezzel kap­csolatos legfontosabb felada­tairól és a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről mondott beszédet szerdán a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Beszédének elején emlé­keztetett arra, hogy egy év­vel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kongresszusa, egy hónappal ezelőtt tartotta legutóbbi ülését az SZKP Központi Bizottsága és alig több mint egy hete rendez­ték meg a moszkvai Kreml­ben a békefórum résztvevői­nek találkozóját. Ezek az események tükrözik korunk felgyorsult ütemét, amelyet, a hatalmas kezdeményezé­sek, az értékrend módosulá­sa, az erősödő remények, a társadalmi felemelkedés és az újnak a régivel vívott kérlelhetetlen harca jelle­meznek. A főtitkár kifejezte meg­győződését, hogy a kor szel­leme fogja áthatni a szak- szervezeti kongresszus mun­káját is. Felhívta a figyel­met arra, hogy az átalakítás­ban még csak az első lépése­ket tették meg s a legfon­tosabb, tehát a legnehezebb még hátra van. Mindeddig főképpen csak készültek az átalakításra: kidolgozták stratégiáját, meghatározták legfőbb irányait és mindazt, ami akadályozza az átalakí­tást. amit ki kell javítani. Miután kijelölték a kiinduló pontokat, most meg kell kezdeni az átalakítás gya­korlati végrehajtását. Az 1987-es év sok szempontból meghatározó lesz, mivel lé­nyegében most dől el az át­alakítás sorsa, most rakják le a gyorsítás alapjait. Az SZKP KB főtitkára ez­után szólt a januári KB ülést (Folytatás a 2. oldalon) Zárszámadás a Magyar—Román Barátság Tsz-ben Körültekintő tervezés Cserkeszölőn Majoros Károly felszólalása Tegnap délután küldött- gyűlésen vontak mérleget az elmúlt esztendő gazdálkodá­sáról és határozták meg az idei teendőket Cserkeszölőn, a Magyar—Román Barátság Termelőszövetkezetben. A küldöttgyűlésen részt vett Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsági­nak első titkára, Bugán Mi­hály, a Szolnok Megyei Ta­nács elnökhelyettese, Be­nedek Fülöp, a Szolnok Me­gyei Teszöv titkára és Karancsi Lajos a Kunszent­mártoni Városi Pártbizott­ság első titkára. Varga István, a szövetke­zet elnöke a gazdaság ve­zetőségének beszámolójában hangsúlyozta, hogy a VII. ötéves terv első évében Cser- keszőlőn megnyugtató ala­pokat sikerült teremteni a további munkához. A meg­előző, 1985-ös esztendőt is jól zárta a tsz, ám a tavalyi év sikeresebb volt, hiszen a korábban elengedhetetlen igen szigorú a költséggazdál­kodást megszigorító intézke­dések nélkül kerülhetett rpérleg eredmény rovatába 13 millió forint nyereség. A termelőszövetkezetben a termelési érték 1986-ban oz előző évinél 8 százalékkal lett nagyobb, az alaptevé­kenység árbevétele 12,7 szá­zalékkal növekedett, az úgy­nevezett hozzáadott érték nagysága pedig 9 százalékkal nőtt 1985-höz képest. Az alig több mint 1500 hektáron gazdálkodó cserke- szőlői szántóföldi növény- termesztő ágazat szinte va­lamennyi növénykultúra ese­tében jó eredményről adha­tott számot: a búza termés­átlaga 5,3 tonna, a kukoricáé 7,8 tonna, a napraforgóé 2,5 tonna volt hektáronként. A növénytermesztők hozták a gázdaság nyereségének dön­tő többségét, több mint 11 milhó forintot. Pedig az év második felében ezt a gaz­daságot is súlyos aszály súj­totta, a határban három hó­napig szinte egy csöpp eső sem esett és öntözhető te­rületei nincsenek a szövet­kezetnek. A 287 hektáros — közös, háztáji és szakcsoporti mű­velésű — szőlőtermő terüle­ten néhány fajtánál még éreztette utóhatását az 1985. évi fagy, egyes fajták még 4 tonna termést sem adtak hektáronként; a fagytűrőb- bekből 10—13 tonnát is beta­karítottak, sőt volt olyan is — a Zalagyöngye —, ame­lyik 22 tonna gyümölcsöt adott. Az előző esztendei fagy tavaly a szőlőművelés munkaigényességét is jelen­tősen megnövelte. Sajnos a zord időjárás — folytatta az elnök —, az idén sem kedvezett a kertészeti ágazatnak. A januári fa­gyot követő vizsgálatok után kiderült, a szőlőkben a fő­rügyek 90—100 százaléka el­pusztult, de a hideg idő minden kárát ma még nem lehet felbecsülni. A realitá­sokhoz ragaszkodva a gaz­daság vezetése kénytelen volt tehát a kertészeti ágazat 1987-es nyereségtervét felére csökkenteni. Az állattenyésztők tavaly sikert értek el azzal, hogy egy esztendő alatt — a szarvasmarha-állományt 6 százalékkal gyarapítva — 27 százalékkal sikerült a szö­vetkezet tejtermelését növel­ni; az egy tehénre jutó tej­hozam ma megközelíti az 5000 litert. Jórészt ennek kö­szönhető, hogy az állatte­nyésztési ágazat 1 millió fo­rinttal túlteljesítette tavalyi tervét. A jövőben ezen a te­rületen az abrakfelhasználás javulása járulhat hozzá a (Folytatás a 3. oldalon) flz ágazati szakszervezet vezetösigének napirendjén Átfogó elképzelések az épitöanyagipar korszerűsítésére Az építő-, fa- és épitöanyagipar tavalyi gazdálkodásá­nak mérlegét és a legfontosabb idei tennivalókat tekintette át szerdai ülésén az építők szakszervezetének központi ve­zetősége. Az előterjesztett közös minisztériumi és szakszer­vezeti jelentéshez Somogyi László építésügyi és városfej­lesztési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította, hogy az építőipar a nagyberuházáso­kon, a kommunális építkezé­seken és egyéb területeken is teljesítette tavalyi tervét, s a lakásépítésben a buda­pesti nehézségek, késések el­lenére összességében sikeres évet zárt. Az ágazati válla­latok gazdálkodásában is fejlődés tapasztalható. A tervező és beruházó vállala­tok között nincsen egyetlen veszteséges, vagy alaphiá­nyos szervezet sem, bár a jö­vőre nézve gondot okoz, hogy a világ egyes térségeiben — főleg Afrikában — leszű­kültek a szellemiexport-vál- lalkozás lehetőségei. Az épí­tőanyagipari vállalatok gon­doskodtak az építkezések kiegyensúlyozott ellátásá­ról, s gazdálkodásukban sin­csenek nagyobb problémák, hiszen a nyereség-előirány­zatokat mindenütt túlteljesí­tették. A jövőben — főleg a műszaki fejlesztésben — vár­hatóan sok gondot okoz az erőforrások szűkössége. Ezért a minisztérium az anyagipar szerkezetének át­alakítására, korszerűsítésé­re olyan átfogó koncepciót dolgozott ki, amely segítséget nyújt a kedvező változások gazdasági feltételeinek meg­teremtéséhez. Az építőiparban továbbra is gondok vannak a koráb­ban is nehézségekkel küsz­ködő néhány nagy vállalat­nál, veszteségük növekedett. A Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat például tartozásait akkor sem tudná rendezni, ha minden vagyo­nát eladná. A megoldást az jelenti, hogy miután a vál­lalat kimondta megszűnését, kérésének megfelelően csat­lakozhatott a székesfehérvá­ri testvérszervezethez. Az Alba Regia Állami Építő­ipari Vállalat vállalati ta­nácsülése most úgy dön­tött, hogy befogadja a veszp­rémieket. Ez a döntés lehe­tővé teszi a veszprémi dol­gozók további foglalkozta­tásának korrekt megoldását. A változás azonban egyes munkakörök — főleg az ad­minisztratív létszám — le­építésével is jár. A székes- fehérvári gazdasági és szak- szervezeti vezetők humánus intézkedésekkel törekednek az emberi problémák meg­nyugtató elintézésére. A 43-as Állami Építőipari Vállalat ki tud lábalni ne­hézségeiből, ha további in­gatlanokat értékesít és lik- vidálási gondjainak megol­dása érdekében előleget kap­hat lakásépítési munkáira. Ugyancsak nehéz helyzet­ben van a Dél-magyarországi Állami Építőipari Vállalat és kisebb veszteség, alaphiány rendezése vár a Somogy Me­gyei Állami Építőipari Válla­latra is. A megnyugtató meg­oldásokhoz az ÉVM minden segítséget megad, de a vál­lalatoknak elsősorban saját erejükre kell támaszkodniuk, mert arra nincs lehetőség, hogy költségvetési hozzájá­rulásból, tehát állami pénz­ből állhassanak talpra. Ugyanakkor az építőipari vállalatok túlnyomó része je­lentős eredményeket ért el, jól gazdálkodott és a telje­sítmények növelésével meg­alapozta a tervezettet meg­haladó bérfejlesztést is. A vállalatok idei programjából kitűnik, hogy elképzeléseik jój alátámasztják a népgaz­dasági tervet. így ebben az évben várhatóan két-három százalékkal emelkedik a ki­vitelező építőipar építés-sze­relési teljesítménye. A központi vezetőség szük­ségesnek tartja, hogy a vál­lalatok szakszervezeti testü­letéi, az üzemi demokrácia fórumai évente ne csak egy­két alkalommal, hanem rendszeresen tekintsék át a gazdálkodás helyzetét. A dol­gozók véleményére és kezde­ményezéseire támaszkodva segítsék a veszteség-források folyamatos feltárását, meg­szüntetését, a vállalatok jö­vedelmezőségének növelését. A szakszervezeti testületek nyújtsanak segítséget a haté­konyabb munkaerőfoglalkoz­tatás feltételeinek megte­remtéséhez. Számolni kell azzal, hogy elsősorban a veszteséges és az alacsony hatékonyságú vállalatoktól mintegy ezer dolgozó szerve­zett átcsoportosítására is sor kerül, ami érthetően emberi konfliktusokkal jár — hang­súlyozták az ülésen. Ezekben a napokban országszerte kitárulnak a laktanyák kapui. Az alakulatok fogadják a bevonuiókat, akiket lakó­körzetükben mindenhol ünnepélyesen búcsúztattak. így volt ez tegnap Szolnokon is, ahol a tiszaligeti sportcsarnokban köszöntötték az újoncokat. Az ünnepségen részt vett dr. Rabold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sán­dor László, a HNF megyei titkára, Bálint Ferenc, a városi tanács elnöke; a fegyveres testületek több magasrangú tiszt­je és a hozzátartozó^ népes csoportja. A megyeszékhely po­litikai és társadalmi szerveinek nevében Tóth Lajos, a HNF megyei bizottságának titkárhelyettese búcsúzott a sorkötelesektől, akik az ünnepség után alakulatukhoz utaztak. Hazánkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására, szerdán hazánkba érkezett a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­ségének küldöttsége, Milam - ko Renovicának, a JKSZ Központi Bizottsága Elnök­sége elnökének vezetésével. A delegáció tagja Marko Or- landics, a JKSZ KB Elnök­ségének tagja, Sztaaiszlav Szitojanovics, a JKSZ KB Elnöksége végrehajtó titká­ra. Fogadásukra a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Kádár János, az MSZMP főtitkára, Szűrös Mátyás, a KB titká­ra, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Györke Sándor, hazánk Jugoszláviai, valamint Milo- van Zidar, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság magyarországi nagyköve­te. MA: A tudomány világa 4. oldal Vályog­technológia és még valami 5. oldal Losonczi Pál fogadta Lord Hailshamet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országházban fogadta Lord Hailsham of St. Marylebo- net, a brit Parlament Lordok Házának elnökét, aki a ma­gyar Országgyűlés meghívá­sára hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen áttekintették a két or­szág, a két törvényhozó tes­tület kapcsolatait, ezek to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit, s véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kér­déseiről. Tárgyalásait befejezve, a kora délutáni órákban Lord Hailsam elutazott hazánk­ból. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés alel- nöke búcsúztatta, jelen volt Leonard Vincent Appleyard. A küldöttgyűlés elnöksége. A zárszámadá son felszólalt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. (Fotó: Mészáros János) Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. 48. az., 1987. febr. 26., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents