Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
1987. FEBRUÁR 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szovjet hadsereg napja Koszorúzás a fővárosban és Szolnokon Űj év kedvezőbb kilátásokkal Beszélgetés Búzás Sándorral, a Jászberényi Városi Tanács elnökével A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 69. évfordulója alkalmából koszorúzás ünnepséget . tartottak hétfőn a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után a fegyveres erők nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminiszter és Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka, a Szovjetunió budapesti nagy- követsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mihejev követtanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Megkoszorúzták az emlékművet a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a budapesti katonai attasé testület képviselői. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport koszorúját Alekszej Gyerni- dov vezérezredes, a déli had- seregcsoport parancsnoka, Anatoli] Makunyin altábornagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy, a katonai tanács tagja helyezte el az emlékművön Koszorúzási ünnepséget tartottak tegnap Szolnokon is. A város felszabadításáért elesett szovjet hősök sírjánál a városi tömegszervezetek, az üzemek, valamint a fegyveres testületek és a lakosság képviselői helyezték el a kegyelet virágait. A Hősök terén lévő szovjet hősi emlékművet Sándor László, a HNF megyei titkára, Galambos József, az SZMT titkára és Szymczak Judit, a KISZ megyei bizottságának titkára, valamint a fegyveres erők, az üzemek képviselői koszorúzták meg. A lakosság köréből is sokan helyeztek virágot az emlékmű talapzatára. Felvételeink a Hősök terén készültek. (Fotó: T. Z.) Versenyző fuvarozók E versenynek főszereplői nem csodálatos sportkocsik, különlegesen felkészített rallysok. E verseny hazánk útjain folyik nap mint nap, utasokért, árukért és kilométerekért. A magyar közlekedési ágazat 1985-ben 714 és félmillió tonna árut szállított el, s az áruszállításban a legnagyobb tömeget a közúti közlekedés mozgatja meg. A közúti fuvarozás több mint ötszörösével múlMagyarországon lényegében három nagy szektorra osztható a közúti áruszállításban résztvevők népes tábora. A népes tábor igenis indokolt kifejezés, hiszen a tehergépkocsi-kapacitás az elmúlt öt esztendő alatt több mint 35 százalékkal nőtt. Mlintegy 30 ezer tehergépkocsi van magánkézben, s 13 ezren foglalkoznak hivatásszerűen árufuvarozással. Az úgynevezett közhasználatú vállalatoknál —. a Volán vállalatai, a Belkereskedelmi Szállító Vállalat stb. — a kocsiszám 7 százalékkal csökkent, a közüle- teknél pedig a teljesítmény visszaesés ellenére 12 száza-* lékkai nőtt. A közúti szállítások zömét az 1960-as évekig a felszabadulás után megalakult TEFU vállalatok látták el. Ekkor jelentős változást hozott, hogy megfelelő jogi keretek között a gazdálkodási egységek, üzemek, vállalatok, szövetkezetek részére is szabaddá vált a közúti árufuvarozás. A magánfuvarozást az 1982 évi engedélyező rendelkezések után viharos gyorsasággal fejlődött, de ebben amint azt a közlekedés-áruszállítás szerkezetét vizsgáló szakemberek megállapítják, közrejátszott az is, hogy a fuvarpiac tényleges keresleti növekedése Tovább szélesíti a közutakon kialakult kínálati túlsúly, hogy a közületek — melyek a teherszállító járműpark 68 százalékával rendelkeznek — 1985-ben már csaknem 44 millió tonna árut fuvaroztak el a lakosság, illetve más közületi szervek részére. Ez ugyan összes teljesítményüknek csupán töredéke, alig valamivel több mint 13 százaléka, ám maga a tény, hogy ja felül ma is a vasút tonna- teljesítményét és a vasút- közút közötti arányok tendenciája azt mutatja, hogy egyre inkább a közút felé billen a mérleg nyelve. Ennek többféle oka, magyarázata van, tény azonban, hogy a gazdaságossági számítások szempontjából nem éppen kedvező, hogy az áru egyre inkább és szívesebben vándorol a közúti szállítók felé. mellett az 1986. január elsejéig fenntartott kedvező adózási rendszer volt érvényben. A szakma úgy fogalmazott,' hogy nem egyenlőek a fuvarpiaci versenyfeltételek. Az elmúlt öt év számait vizsgálva kiderül, hogy az összes árufuvarozásban a közhasználatú vállalatok részesedése alig — 0,7 százalékpontos növekedés — változott, a közületi teljesítmények 5 és fél százalékkal csökkentek, míg a magánfuvarozói részesedés az összes árufuvarozásnak majdnem öt, pontosan 4,8 százalékát, adta. így alakult ki 1985-re az áruszállításban a köz- használatú, közületi és a magánfuvarozás 53:42:5 százalékos aránya. A közhasználatú vállalatok közül a Volán vállalatok fuvarozzák a teljes árutonna 30,1 százalékát tehergépkocsi parkjukkal — amely az összes teherautónak tíz százaléka. Néhány év óta rendszeresen végeznek nemzetközi fuvarozást is, s ezzel versenyt jelentenek a Hunga- rocamionnak. A belföldi: fuvarozásban a magánfuvarosok megjelenése viszont számukra teremtett versenyhelyzetet. Emiatt némiképp csökkent is á Volán vállalatok teljesítménye. jelen van ez a szektor is a nyitott fuvarpiacon erősíti a fuvaroztatók pozícióit. A magánfuvarozás megjelenésével átvette a lakossági — ezen belül is főleg az apróbb tételű — áruszállítások java részét. Ténylegesen javította a szolgáltatás színvonalát. A fuvarozók jelentős hányada kisebb településeken dolgozik. Említésre méltó az is, hogy olyan tevékenységet folytatnak — javarészt —, amelyet a közhasználatú vállalatok profiljukból és speciális eszközállományukból adódóan nem szívesen végeztek. Költöztetés, gázpalackok szállítása, kisebb tételek elfuvarozása. Az is kétségtelen, hogy a magán- fuvarozók a kistételű áru- szállítások kapcsán — gyakran a jogszabályi lehetőségeken kívül is — tényleges szállítóként jelentek meg egyes vállalatok, üzemek, szövetkezeteknél. Gyakran fordul elő, hogy a hivatalos tarifa alá tudnak ajánlani, s ekkor merül fel az a kérdés amit a szakmabeliek feszegetnek főként, hogy nem egyenlőek a versenyfeltételek, a magánfuvarozást nem terhelik olyan költségek, elvonások mint közületi, vagy éppen közhasznú vállalati konkurenseit. Bár kétségtelen, hogy e megállapításnak megfellebbezhetetlen adatok, tények, statisztikai kimutatások adják az alapját, azt sem szabad elfelejteni, hogy a magánfuvarozót nem terhelik az adminisztrációs apparátus fenntartási költségei, nem kötik felesleges bürokratikus előírások s ezért is versenyképesebb. Időben ott legyen Ha a közúti árufuvarozás napjainkban az áruszállítás kulcskérdésévé vált, egyik oka ennek éppen az, hogy valódi piaci verseny alakult ki e téren, s ahonnan nem lenne szerencsés adminisztratív úton visszafelé lépni. Hogy a verseny legyen igazi verseny, s legyenek a résztvevők számára egyenlőek a feltételek, ezzel csak egyetérteni lehet. A versenynek viszont egyetlen célja lehet, hogy segítse a fuvaroztató- kat, s ne a kereslet legyen túlsúlyban, hanem a kínálat. A baj akkor van, ha a lakosság nem tudja kivel hazavitetni a megrendelt szenet, fát, vagy éppen a megvásárolt bútort. De folytathatnánk azzal is; mindegy a vásárlónak, hogy a termelő által megtermelt zöldség milyen rendszámú autón jut el a piacra. Ott legyen és időben ott legyen. Ha a versenyfeltételek tisztességes játékszabályai ezt segítik elő, akkor mindannyian csak nyerünk ezen a versenyen. Sz. A. Teherautók tízezrei Kínálati piac — Hét eve választották a városi tanács élére. Azóta elmúlt egy eredményes 5 éves tervidőszak, amelyber\ Jászberény az eddigi legdinamikusabb fejlődését érte el. Milyen évet zárt a tanács 1986- ban? — A népgazdaság a vártnál nehezebb évet hagyott maga után és ez éreztette hatását a tanácsok gazdálkodásában is. Már év közben láttuk, hogy az eredetileg tervezett feladatokat nem tudjuk maradéktalanul megoldani, ezért az éves tervünket többször is módosítottuk. Összesen mintegy 15 millió forint központilag szabályozott bevétel hiányzott a kasszából, ami nem a tanácsi dolgozók, vagy a testület hibájából származott. A jászberényi üzemeket, vállalatokat se lehet elmarasztalni, meirt^ teljesítették tervüket, sőt összességében a tervezettnél magasabb nyereséget értek el. Tehát nem városi, vagy jászsági gondok, hanem a népgazdaság nehézségei miatt nem kaptuk meg teljes egészében az úgynevezett fejkvótát. A saját bevételeink pedig nem pótolták a kiesést, így bizonyos feladatokat át kellett ütemeznünk. A mlült évet egyébként a VII. ötéves tervi elképzelésekkel összhangban az alapellátás javára szántuk. Ügy érzem ezen a téren előreléptünk, sőt a közműépítésben látványos eredményt értünk el. Mindegyik fontos — Tanácstagi beszámolókon, munkahelyi, vagy népfront fórumokon sokszor felvetődik az elmaradott köz- művesitettség. A lakosság a tanácstól várja a megoldást. — Sajnos nem egy község megelőz bennünket a vízellátás biztonságában, a burkolt utak kiépítettségében, ennek következményeit nemcsak a választók, hanem ml is jól érzékeljük. Szerencsére azért a lakosság nagyobb része tisztában van azzal, hogy a tanács egyedül nem vállalhatja magára ezt a feladatot, sőt a fejlesztésekben, hálózatbővítésekben döntő részt ők vállalnak. A lakossági összefogással történő közműépítésnek szép hagyományai vannak Jászberényben. így épülnek a vízvezetékek, az utak, a járdák, néhány éve a szennyvízelvezetésre is alakulnak kis közösségek, a múlt évben pedig már a gázvezetékek egy része is így készült. — Mindezen túl a rcjú'lt évben befejeződtek a gázprogramnak a pályázatban szereplő beruházásai, a víz- elvezetés biztonságosabbá vált, mert a hálózatra kötöttünk egy új kutat és elkészült egy 800 köbméteres felszíni tározó. A tervezettnél pedig korábban sikerült megépíteni a kórházban az ideggondozó és alkohológia épületét. Mintegy 330 millió forinttal gazdálkodtunk, melynek 80 százalékát az intézmények működése emésztette fel, a fejlesztési forrásainkat pedig hiteltörlesztések zsugorították. A januárban bevezetett egységes pénzügyi rendszerben különösebb nehézség nélkül, a rendelkezésre álló pénzzel felelősen, az előírásoknak megfelelően gazdálkodtunk. — A tanácsi munkában a különböző érdekek összehangolása, a feladatok megoldása során bizonyosan sok váratlan akadály jelentkezik. — Egy esztergályos a muriját folytathatja ott, ahol előző nap abbahagyta, ná- nk azonban minden nap elölről kell kezdeni. Valóban rengeteg váratlan nehézséggel találjuk szemben magunkat, de ehhez hozzá kell szokni. Sok a munka és még több idegesség van még az apró eredmények mögött is. Például a bevétel kiesése miatt valamit el kellett hagyni, de melyiket, hiszen mindegyik fontos. Végül a zeneiskola kialakítását Választottuk egy későbbi időpontra, de ez egy sor újabb problémát vetett fel. Nem a beruházások kivitelezése okozott gondot, hanem legtöbbször az elkezdésük nehéz. Talán ezt. volt legnehezebb megszoknom a 7 év alatt. — Milyen segítséget kap és igényei munkájához? — A politika egyértelműen meghatározza a fejlődés főbb irányait. A legfontosabb feladatom, hogy az apparátussal és a testülettel közösen megtaláljuk annak megvalósítási eszközeit, kidolgozzuk módszereit, vagyis a településfejlesztési elvek általunk válnak konkrét valósággá. Fontos szerepet játszik ebben a testület. Az elmúlt időszakban a tanácsüléseken sokat javult a tanácstagok aktivitása, de az állami élet demokratizmusa még további fejlődést kíván. A választókkal tartott rendszeres kapcsolat és a testületi ülésekre való jó felkészülés mellett természetesen az apparátusnak is több segítséget kell adnia a tanácstagoknak. Enélkül formálissá válhat a tanács munkája. A tanácstag társaimtól azt várom, hogy ismerjék és képviseljék a körzetüket és vegyék ki részüket a közös döntésekből, mert akinek a véleménye tükröződik egy határozatban, rendeletben, az jobban ki is áll mellette. A jó közéleti embert nemcsak a saját, vagy a kis közösségének érdeke vezérli, hanem tekintettel van másokra is, tudja átfogóan is mérlegelni az igényeket és a lehetőségeket. A népfront fórumokon, a területi párt- alapszervezetekben, a tanácstagi beszámolókon elhangzott információk, a Szakmaközi Bizottság által összegyűjtött vélemények mind-mind hasznos, nélkülözhetetlen adalékok a munkánkhoz. Ezeket felhasználjuk a középtávú és az éves tervek készítésénél. A realitásokkal számolni kell — Idén milyen feladatok várnak a tanácsra? — Igaz, hogy bizonyos elmaradással, áthúzódó feladatokkal kezdődik az év. de nem mondtunk le a középtávú tervünk megvalósításáról. Reménykeltő, hagy az új év a tavalyinál kedvezőbb kilá- tásokkkal kezdődik. Egyrészt több pénzzel gazdálkodhatunk, de az talán még fontosabb, hogy 16 százalékkal növekszik az állami támogatás aránya, ami bizonyára csökkenti a működési be382 millió forinttal gazdálkodunk, ezt az összeget kell úgy beosztanunk, hogy a legszükségesebb mindennapi kiadások mellett a város fejlesztésére is jusson. A tanácsi intézmények működtetése első helyen szerepel a kiadások között nemcsak nagyságával, hanem fontosságával is. A 295 millió forint önmagában tekintélyes ösz- szegnek tűnik, azonban csak a legfontosabbakra futja, összességében csak az elért színvonal megtartására elegendő, pedig az igények enné] többet kívánnának. — A kommunális feladatokat csak nagy erőfeszítések árán, a Lakosság és az üzemek támogatásával lehet a múlt évi szinten tartani. A szilárd burkolatú utak fenntartására szánt összeg csak ép perül ogy elegendő egy átlagos tél okozta károk javítására, hogy idén ez mennyére futja, csak tavasszal fog kiderülni. A jórészt társadalmi összefogással bővülő úthálózat karbantartása is egyre több pénzt kíván és ezeken tjúl még új feladatok is jelentkeztek. Egyedül az egészségügyi és szociális ellátásban számolhatunk némi javulással, mert a tavalyinál 9 és fél millióval többet fordítottunk erre az ágazatra. Terven felül összefogással — A fejlesztésre, beruházásra maradt 83 millió jóval több a múlt évinél, de gondolom, a felhasználásban itt is rangsort kellett állítani. — Ebből rögtön lejön a hitelek törlesztésére fordítandó 20 millió és csak azután következnek a feladatok. Közöttük első helyen áll a 18 tanácsi bérlakás felépítése, majd a Jákóhalmi út mellett a város közelében megkezdjük az új szeméttelep kialakítását. A településfejlesztési pénzek felhasználásával befejeződik a Rákóczi úti iskola tornatermének építése, a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár, valamint a Műszeripari Szövetkezet segítségével pedig a technikus- képzés érdekében az Erősáramú Szakközépiskola bővítéséhez kezdtünk. Lakossági és vállalati erők felhasználásával, némi tanácsi segítséggel folytatódik a gázhálózat fejlesztése, a burkolt utak építése. A következő tervidőszakra átnyúló feladatokkal megalakítjuk a Csatornamű Társulatot az ellátatlan területek szennyvízhálózatának kiépítésére. — Nem szerepelt a középtávú tervünkben, de bizonyosan sokak örömére egy új benzinkút is létesül Jászberényben, amely a Nagyká- tai út mellett, a volt hűtő- gépgyári bekötőútnál jövőre nyílik. Ugyancsak terven felül van lehetőség arra, hogy a ’80-as évek végén bekapcsolódjunk az országos távhívó hálózatba. Erre idén 6 milliót fordítunk. Később sokkal nagyobb áldozatok, erőfeszítések árán tudjuk megvalósítani, ha most lemondunk róluk. — Mi a garancia a feladatok teljesítésére? — Nehézségekkel mindig számolunk, sőt azokra, ha lehet fel is készülünk, de ezek nem akadályozhatják meg a munkát. Az idei feladatokat kellőkéspen előkészítettük tervekkel, területtel, kivitelezőkkel. Olyan célokat határoztunk meg, am- lyekben közvetlenül is érdekeltek az üzemek és a lak— kosság, ami közreműködésük egyik biztosítéka. A közmű- fejlesztésben a lakosság építési kedvét külön a tanácstagi körzetek számára fenntartott összeggel segítjük. Gond tehát csak a pénzügyi feltételek, vagyis a bevételek körül lehet, de a kedvező kilátások miatt egyelőre optimista vagyok. Lukácsi Pál
