Szolnok Megyei Néplap, 1987. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

2 SZOLNOK MEGYEÍ NÉPLAP 1987. FEBRUÁR 18. Kommentár Bécsi munkareggeli Az osztrák fővárosban ked­den nemhivatalos munkareg­gelin találkoztak a bécsi euró­pai biztonsági értekezlet utó­találkozóján részt vevő 16 NATO-ország és a Varsói Szerződés hét tagállama kül­döttségvezetői. A kezdemé­nyezés formailag a NATO részéről indult el, valójában válasz volt a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületének tavaly júniusi, bu­dapesti felhívására. Annak idején a szocialista országok vezetői az Uraitól az Atlanti­óceánig húzódó térségre vo­natkoztatva kezdeményezték a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkenté­sét. Gyakorlatilag fél évig váratott magára az észak-at­lanti katonai szerződés vála­sza a javaslatra. Ezúttal elő­zetes konzultációra hívták meg a partnereket a Brüsz- szelben, február 11-én ki­adott nyilatkozatukban. A két katonai szervezet közötti első ilyen formális kapcsolatfelvétel persze ön­magában jelentős esemény, pillanatnyilag azonban több a tisztázatlan kérdés, mint amire világos és egyértelmű választ lehetne adni atekin- tetben, hogy miként is való­suljanak meg a tárgyalások a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről földrészünkön. A feladat sürgető. Nincs még egy olyan térség a földön, mint Európa, ahol ilyen mér­tékben összpontosulna szem­benálló katonai erő. A két katonai szövetségi rendszer mellett, figyelembe véve a semleges és el nem kötele­zett országok hadseregeit is, Európában mintegy ötmillió katona áll fegyverben. Külö­nösen Közép-Európában nagy a hagyományos fegyverzetek összpontosítása. Több mint egy évtizede folynak — ép­pen bécsi helyszínnel — tár­gyalások a közép-európai tér­ségben érintett államok kép­viselői között a fegyverzetek és a fegyveres erők csökken­téséről, ám mindezidáig ér­demi eredmény nélkül. A helsinki biztonsági folyamat utótalálkozóinak keretében pedig Stockholmban tanács­koztak a földrész 33 országa, továbbá az Egyesült Álla­mok és Kanada megbízottai a biztonság megerősítéséről, a katonai tevékenységek, hadgyakorlatok előrejelzésé­ről. A stockholmi fórum elő­relépést hozott, amelyben közrejátszottak a semleges és el nem kötelezett európai ál­lamok kompromisszumos ja­vaslatai is. Az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekkel és a leszerelés előmozdításá­val foglalkozó stockholmi fó­rum első fordulójának ta­pasztalatai arra ösztökélnek, hogy ilyen szélesebb keret­ben lenne célszerű folytatni a tárgyalásokat a hagyomá­nyos fegyverzetek és fegyve­rek csökkentéséről. Ez követ­kezne a Varsói Szerződés bu­dapesti felhívásának logiká­jából is, hiszen az Uraitól az Atlanti-óceánig terjedő térség katonai problematiká­ja nem kizárólag a NATO és a Varsói Szerződés tagál­lamait érinti. A keddi mun­kareggelire viszont a NATO brüsszeli indítványa kizáró­lag a két katonai szövetség résztvevőit hívta meg. A na­pokban Jurij Kaslev, a bé­csi utótalálkozón részt vevő szovjet küldöttség vezetője utalt rá, hogy a jelek sze­rint a NATO szeretné a ké­sőbbi tárgyalások körét le­szűkíteni a két katonai tömbre, márpedig ez valójá­ban Európa 33 államát érin­ti. A szocialista országok képviselői ezért azon az ál­lásponton vannak, hogy eset­leg a stockholmi tanácskozás tárgykörének kiszélesítésével lehetne megfelelő keretet ad­ni a nagyfontosságú tárgya­lásoknak. Ortutay I. Gyűlj Lázár György Rómában (Folytatás az 1. oldalról) nyílt légkörű tárgyalásokon áttekintették a k,ét országot kölcsönösen érdeklő nemzet­közi kérdéseket, véleményt cseréltek a kétoldalú kapcso­latokról. Craxi miniszterel­nök, kifejezte örömét, hogy Rómában üdvözölheti ma­gyar kollégáját és folytathat­ják a Budapesten megkez­dett eszmecserét. A megbe­széléseken — mondotta — el­mélyült párbeszédet folytat­tak a neimetközi helyzetről, a kétoldalú kapcsolatokról. A két kormányfő megállapítot­ta, hogy a három évvel ez­előtti budapesti találkozón kifejezett remények nem foszlottak szét. Emlékeztet­tek arra: az érintkezéseket nem zavarja az sem, hogy a két ország más-más katonai szövetség elkötelezett tagja. Olasz részről úgy véleked­tek, hogy rendkívül fontos az európai államok közötti kap­csolatok fejlesztése, a Kelet és Nyugat közötti szálak szo­rosabbra fűzése. Olaszország következetesen kíván együtt­működni a kelet-európai or­szágokkal, ez számára hosszú távú politika — mondotta. A Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat az olasz kor­mányfő barátinak minősítet­te. Lázár György is elégedet­ten nyugtázta, hogy Rómá­ban folytatódnak a Buda­pesten megkezdett tárgyalá­sok. Kiemelte: Magyarország számára Itália hagyományo­san fontos partner, a két ál­lam között szívélyesek, 'ba­rátiak a kapcsolatok, ezek problémamentesek és az élet minden területére kiterjed­nek. A rendszeres, magas szintű találkozók olyan lég­kört teremtettek, amely gyü­mölcsöző együttműködést tesz lehetővé minden terüle­ten. Lázár György megerő­sítette, hogy a kétoldalú kap­csolatok elmélyítése hozzá­járulhat a kelet—nyugati párbeszéd folytatásához, en­nek célja a jobb megértés, a békésebb világ megterem­tése, a különböző társadalmi rendszerű országok közöt­ti viszony javítása. A ha­gyományosan jó kapcsolatok fenntartása gazdasági érdek is — mondotta a magyar mi­niszterelnök. Hozzáfűzte: Craxi budapesti látogatása óta újabb lendületet kapott a gazdasági együttműködés. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen minő­ségi előrelépésre van szük­ség. Ebben mindenekelőtt el kell' hárítani a fejlődés út­jában álló akadályokat, fel kell számolni azokat a korlá­tokat, amelyek nehezítik az Olaszországba irányuló ma­gyar exportot Magyarország kedvezően fogadná, ha a fej­lett olasz ipar hozzájárulna a magyar Ipar egyes ágaza­tainak fejlesztéséhez. A tárgyalásokon szó esett a műszaki-tudományos együttműködés széles lehető­ségeiről, hangsúlyozták, hogy nélkülözhetetlen eleme kap­csolatainknak a kulturális csere. Lázár György kifejezte re­ményét, hogy legközelebb Budapesten folytatódhat az olasz—magyar kormányfői tárgyalás. A nap folyamán a kíséret tagjai partnereikkel tár­gyaltak, s több egyezményt írtak alá. A két ország gaz­dasági, ipari, műszaki együttműködéséről kötött, azt újabb tíz esztendőre meg­hosszabbító megállapodást Török István és Bruno Cor- ti külügyminisztériumi ál­lamtitkár látta el kézjegyé­vel. A beruházásvédelmi meg­állapodás — amelyet Kovács László külügyminiszter-he­lyettes és Bruno Corti írtak alá — kedvező feltételeket biztosít vegyesvállalatok lét- rehozásához és együttműkö­déséhez. A megállapodás nö­veli a Magyarországon olasz tőkerészvétellel létrehozandó .vegyesvállalatok tulajdoni, vagyoni biztonságát. A harmadik megállapodás keretében megújították a korábbi 150 millió dolláros kormányhitel-keretet. Az előző hitelnek viszonylag csekély volt a kihasználása, az összességében kedvezőt­len kamatfeltételek miatt. Az új megállapodás értelmében a korábbinál kedvezőbb fel­tételekkel juthatnak hitelhez azok a magyar vállalatok, amelyek olasz termékeket, gépeket, ipari alapokmányo­kat kívánnak vásárolni. Este Bettino Craxi díszva­csorát adott Lázár György és felesége, valamint a kíséret tiszteletére az olasz kormány vendégházában, a Villa Ma- dama-ban. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Parlamenti választások Írországban. A képen az ellenzéki Fianna Fali vezetője választói körében (Telefotó — KS) flz SZKP főtitkára Rigában Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megérkezett a Lett Köztársaság fővárosá­ba, Rigába. Látogatása első programja­ként virágokat helyezett el Lenin rigai emlékművénél, valamint a Vörös Lett Lövé­szek emlékművénél. Az SZKP KB főtitkára Ri­ga központjában több helyen találkozott a lett főváros la­kosaival, és kötetlen beszél­getéseket folytatott velük. Mihail Gorbacsov többek között a megindított gazda­sági, társadalmi átalakítási folyamatról, a pártmunka megújításáról beszélgetett a rigaiaktoai. Elmondta: nagy­ra értékeli, hogy a szovjet emberek megértették és szív- vel-léletokel támogatják a párt politikai irányvonalát. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte Dawda Jawara köz- társasági elnököt a GamljiiP Köztársaság nemzeti ünn§r;e alkalmából. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Jev- genyij Csazov akadémikust, a Nemzetközi Orvosmozgalom a nukleáris háború megelőzé­séért elnevezésű szervezet szovjet társelnökét egészség- ügyi miniszterré nevezte ki. • * * Életének 83. évében el­hunyt Dmitrij Kabalevszkij szovjet zeneszerző. A művész haláláról kiadott nekrológot a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam ve­zetői írták alá. WASHINGTON Lemondott a nicaraguai kontrák politikai szervezete, az úgynevezett Egyesült Ni­caraguai Ellenzék vezetésé­ben betöltött tisztéről Adolfo Calero, a ,.Nicaraguái De­mokratikus Erő” nevű ellen- forradalmi csoport vezetője. Lemondása újabb bonyodal­makat keltett a Washington által összetákolt ellenforra­dalmi koalícióban. • • • Shultz külügyminiszterrel kezdte meg kedden washing­toni tárgyalásait Samir izra­eli kormányfő. A miniszter- elnököt, aki ebben a mia?- ségben beiktatása óta először jár az Egyesült Államokban, szerdán fogadja Reagan ej- nök. PÁRIZS Amin Dzsemajel libanoni elnök kedden délután Párizs­ba érkezett. A repülőtéren Jacques Chirac francia., mi­niszterelnök fogadta. A liba­noni államfő kétnapos lá_tQ- gatása alatt tárgyal Mitter­rand elnökkel, Chirac mi­niszterelnökkel és Ralmond külügyminiszterrel, valamint Jean-Marie Lustiger párizsi érsekkel. BEJRUT Az Irán-barát Hezbollah (Isten Pártja) hétfőn cáfolta, hogy fogságában lenne Terry Waite. A Libanonban tárgya­ló angol egyházi személyiség január 20-án tűnt el és sor­sáról azóta nincs biztos érte­sülés. Az An-Nahar című bejrúti lapban megjelent közleményében a libanoni síita szervezet visszautasítot­ta Valid Dzsumblatt ezzel kapcsolatos vádját. BAGDAD Az iraki hadsereg közle­ménye szerint iraki harci gé­pek hétfőn több iráni várost támadtak, míg teheráni je­lentések szerint az iráni lé­gierő csapásokat mért a front déli részén lévő iraki állá­sokra. A bagdadi közlemény Tabriz, Kom és Dezful város bombázásáról számol be. Az ÍRNA iráni hírügynökség azt jelentette, hogy Tabriz egyik kórházát találat érte és sokan életüket vesztették, vagy megsebesültek. HANOI A Vietnami Szociálist? Köztársaság államtanácsa hétfői ülésén jóváhagyta a kormány összetételének meg­változtatását s kinevezte a minisztertanács hat új elnök- helyettesét. Személyi változá­sok történtek 14 minisztéri­um és állami bizottság élén. A kormányátalakítást kedden ismertette a VNA vietnami hírügynökség. Mihail Gorbacsov beszédének világvisszhangja Világszerte élénk vissz­hangot keltett az SZKP fő­titkárának hétfői, a moszk­vai békefórum résztvevői előtt elmondott beszéde. Mi­közben Reagan amerikai el­nök mindinkább elzárkózik a nyilvánosság elől. Mihail Gorbacsov szovjet vezető ve­szi át a „nagy kommuniká­tor” szerepét a nemzetközi politika világméretű színpa­dán — állapítja meg a moszk­vai békefórumról és az SZKP KB főtitkárának felszólalá­sáról beszámolva a Daily Mirror. A Today politikai szerkesztője „Fekete napok a Fehér Házban” című írásá­ban amiatt aggódik, hogy miközben Mihail Gorbacsov a csillagháborús program ve­szélyeire figyelmezteti a vi­lágot, a nyugati közvélemény mindinkább elveszti bizal­mát Washington vezetőképes­ségében. A brit „minőségi” lapok egybehangzóan kiemelik a „nyugati értelmiségiek pél­dátlanul nagyszabású” össze­jövetelén elhangzott Gorba- csov-beszédnek — a The Daily Telegraph szerint — „békülékeny és dogmatikus megfogalmozásoktól mentes hangvételét”. A The Guardian szerint a békefórumon elhangzott Gor- bacsov-beszéd „az eredetileg feltételezettnél is nagyobb diplomáciai fontosságot köl­csönöz Margaret Thatcher március végén esedékes moszkvai megbeszéléseinek”. „Gorbacsov ismét az atom­fegyverek felszámolását szor­galmazza” címmel a nyugat­berlini Der Tagesspiegel cí­mű lap vezető helyén, nagy terjedelemben ismerteti a szovjet vezető felszólalását. A lap jelentősnek ítéli Miha­il Gorbacsovnak azt a kije­lentését, hogy a Szovjetunió, nemzetközi leszerelési egyez­mény keretében kész lemon­dani atomhatalmi pozíciójá­ról. A francia sajtó részletes tudósításokban és kommen­tárokban foglalkozott a moszkvai fórummal, de a polgári lapok változatlanul tele vannak kétkedéssel, sőt szándékos bizalmatlansággal. A jobboldali Le Figaro azt írta, hogy Gorbacsov minden elődjével szemben élvezett nagy előnye, hogy „a hírköz­lő eszközök aranyművese”. A nagy látványosság azonban mit sem érn« közönség nél­kül, s a lap így azon bosz- szankodik, hogy Gorbacsov el is érte a sikert méghozzá nyu­gati segédkezéssel. Az NSZK sajtójának egy része utal arra, hogy a moszkvai békefórum és Mi­hail Gorbacsov beszéde je­lentős volt a gazdasági-társa­dalmi megújulást célzó szov­jet belpolitika és a békés nemzetközi törekvéseket hangsúlyozó külpolitika össz­hangjának bizonyítása szem­pontjából. A Stuttgarter Zeitung sze­rint a sok kiemelkedő kül­földi vendég jelenléte a moszkvai békefórumon azt mutatja, hogy a gorbacsovi szovjet vezetésben mind job­ban megbíznak, a főtitkár tekintélye gyarapszik. Az új­ság súlyos tévedésnek minő­síti és elutasítja azokat a főleg amerikai próbálkozáso­kat, hogy lebecsüljék a moszkvai találkozót. A Süddeutsche Zeitung kommentárja érdekesnek és a korábbiakhoz képest to- vábbvivőnek tartja Gorba­csov indítványát, amely szor­galmazza a külföldi katonai támaszpontok bezárását, il­letőleg, ha ez nem megy, leg­alább kölcsönös ellenőrzését. Latin-Amerikában a fó­rummal kapcsolatban több értékelés és kommentár je­lent meg. A mexikói Uno Mas Unó keddi számában azt írja: a békefórum munkája megmu­tatta, hogy a különböző poli­tikai, vallási nézeteket kép­viselő emberek legfőbb célja a nukleáris háború elkerülé­se. A moszkvai békefórum munkájáról nyilatkozva Jai­me Montoya kolumbiai sze­nátor rámutatott: Mihail Gor­bacsov újra felhívta a figyel­met arra, hogy az atomkor­ban kialakult helyzet újfajta politikai megközelítést és gondolkodásmódot követel. Világűr és ellenőrzés Lev Szemejko nyilatknzata A szovjet űrkutatási labo­ratóriumok megnyílnak a nyugati ellenőrök előtt, mi­helyt megegyezés születik ar­ról, hogy tilos fegyvereket juttatni a világűrbe. Erről nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynökség kato­nai kiadványában Lev Sze­mejko, a moszkvai USA—Ka­nada Intézet szakértője. A katonapolitikai kérdésekben jól tájékozott kutató egyebek között kijelentette: — A szovjet űrkutatási la­boratóriumok ma zárva van­nak a külföldiek előtt. A bennük folyó munka a raké­tatámadást előrejelző rend­szer, a különböző ellenőrzé­si, távközlési, navigációs rendszerek tökéletesítését cé­lozza. Tanulmányozzák a földi rakétaelhárító rendsze­rek valószínű változatait az ilyen rendszerek korlátozásá­ról szóló szerződés által meg­engedett keretek között. — A Szovjetunió kész meg­nyitni laboratóriumait ellen­őrzési célokra. Ehhez az kell, hogy olyan megállapodás szülessék, amely megtiltja fegyverek kijuttatását a koz­moszba. Akkor a megállapo­dás teljesítésének ellenőrzé­se céljából a nyugati ellen­őrök bejuthatnak a laborató­riumokba, hogy meggyőződ­jenek róla: a Szovjetunió ki­zárólag békés űrkutatást vé­gez. Az igazi ellenőrzés volta­képpen megbizonyosodás a másik fél tényleges szándékai felől a szerződéses kötelezett­ségek maradéktalan teljesíté­sének szigorú, akár három­szoros kontrolljával — hang­súlyozta végezetül a tekinté­lyes szovjet katonapolitikai szakértő. Jeruzsálemben megkezdődött John Demjanuk ukrán szárma­zású háborús bűnös bírósági tárgyalása. A vádirat szerint felelősség terheli 850 ezer zsidó meggyilkolásáért. A Jtép.en Demjanuk balról látható. Jobboldalt a védőügyvéd (Telefotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents