Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
1987. JANUAR 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kibontott csapatzászlóval Három évtized a munkáshatalom szolgálatában egységek soraiban. Érdemük valójában több három évtizedes kiállásuknál. Nagyon nagy mértékben személyes példamutatásuknak köszönhető ugyanis, hogy a munkásőrség megőrizte és fejlesztette azokat a főbb erényeit, amelyek 'megalakulásakor jellemezték, nevezetesen a párt elkötelezett szolgálatát, a közösségért érzett felelősséget; az ifjúság szocialista szellemű nevelését; a termelőmunkában való példamutatást és a néphatalom fegyveres védelmét. Az alapítók példája erősíti a fiatal munkásőrökben a párt és a dolgozó nép iránti hűséget; a proletár nemzetköziséget; szocialista hazánk szeretetét; fejleszti bennünk a szocialista embert jellemző tulajdonságokat; fokozza a testület harckészültségét. Megyénk munkásőrei is jeleskedtek a testület feladatainak végrehajtásában. Bizonyságul csupán néhány kiragadott statisztikai adat: közel hetven százalékuk szocialista brigádtag, 45 százalékuk Kiváló dolgozó kitüntetést kapott. A közélet különböző fórumain is sokan dolgoznak közülük. Három százalékuk tanácstag, és jószerével minden negyedik munkásőr visel valamilyen tisztséget a pártban — pedig a munkásőri szolgálat egymagában is sok áldozattal járó pártmegbfzatás. Ezek a tények arra vallanak, hogy a munkásőrök helytállása nemcsak esetenkénti, hanem jellemző volt, s az a testület alapítása óta eltelt egész időre. Tevékenységük nélkülözhetetlen szerepet játszott egy történelmi jelentőségű korszak kiteljesedésében. Érdemben járult hozzá ahhoz, hogy az ellen- forradalom leverése után legújabbkori történelmünk legaktívabb, legbékésebb korszaka következzen. Az utóbbi három évtizedre való visszaemlékezés, az idei számvetés mellett az egységgyűlések fontos feladata a jövőben követendő út körvonalazása. Annak meghatározása, hogy a továbbiakban a párt politikájának valóra- váltása érdekében mit várnak el a munkásőröktől a munkahelyeken, a közéletben és a testületben. Népgazdaságunk helyzetét tekintve a munkásőrök elsődleges szolgálati kötelessége az, hogy a továbbiakban is példásan végezzék gazdaságot segitő munkájukat. A legfontosabb teendőkre a Központi Bizottság novemberi határozata, illetve a megyei pártbizottság erre alapozódó állásfoglalása ráirányította a figyelmet. Útmutatóul éz szolgál számukra. Az ilyen jelesebb évfordulók önkéntelenül is tanulságok levonására késztetik az embereket. Anélkül, hogy teljeskörű értékelésre vállalkoznánk, nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk: a munkásőrség nemcsak szervezeti felépítéséből, tevékenységéből adódóan került emberközelbe. Hiába volna ugyanis tagjainak többsége napi munkáját rendszeresen végző fizikai dolgozó vagy értelmiségi, ha nem vonzó politikus szellem uralkodna a testületben, akkor nem övezné ilyen széles körű társadalmi megbecsülés. A munkásőrség felbecsülhetetlen erénye az, hogy tagjai tudják; testületük a párt megújulási folyamatában jött létre. A pártot követve fejlesztették ők is testületük megújulási készségét, a változó körülményekhez való alkalmazkodást, s mindebben a párt politikájának rugalmas szolgálata vezérelte őket. És amiről talán a kelleténél kevesebb szó esik; jó politikai nevelőiskolának is bizonyult ez a testület. Sokan a munkásőrök között nevelődtek párttaggá, avagy a korábbinál szélesebb látókörrel rendelkező kommunistává. A munkásőrség tehát megalapozott, jó úton jár megyénkben is. Élvezi nemcsak a bázisüzemek dolgozóinak, hanem a megye egészének segítő támogatását. Ez, a közösséggel való elszakíthatatlan kapcsolat volt és maradt a testület éltető forrása, a következő évtizedek szolgálata ellátásának biztos garanciája. S. B. Egzotikus növényi gyűjtemény Fejlesztik a Tiszakiirti arborétumot A Tisza—Körös által határolt Tiszazug szép természeti ékessége, a Tiszakürti Arborétum fejlesztéséről határozott a közelmúltban a Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az 1972 óta természetvédelmi területté nyilvánított 26 hektáros, csodálatosan szép fa és növényi gyűjtemény alapját a múlt század első felében a Bolza- kastély körül telepített fák képezték és ebből fejlődött az ország egyik legszebb tér- v mészeti gyöngyszemévé. Az arborétumot 100—150 éves fák, cserjék, hazánkban ritka példányai díszítik, hatalmas tövüknél szerteágazó platánok, tölgyek, fenyőfélék, magastörzsű és kúszó cserjefélék ékesítik. Itt található hazánk legidősebb amerikai bíbortölgye, amelynek korát 150—200 évre becsülik és törzsökmérete két és fél méter. Az arborétum büszkesége az egyik tisztáson álló hatalmasra nőtt, 450 centiméter törzskerületű igen szép kocsányos tölgy. Az öreg mocsári ciprus, nemkülönben a hatalmasra nőtt évszázados tiszafa, a húsz méter lombkorona átmérőjű nehézszagú boróka ugyancsak a látványosságok sorát gazdagítja. Csavarszaküzlet nyílt tegnap a szolnoki Ezermester áruházban. A négymillió forint árukészlettel rendelkező üzlet 74 négyzetméteres eladóterében csavarok, alátétek, facsavarok és egyéb kötőelemek között válogathat a vásárló Fotó; H. L. A hosszabb távú fejlesztési terv szerint az arborétum területét húsz hektárral bővítik és a Természettudományi Múzeum közreműködésével Ázsiában, Afrikában és más földrészeiken honos egzotikus fafajokkal, cserjékkel telepítik be. A szakvélemények szerint a Tisza menti terület mikroklímája igen kedvező, magas a napsütéses órák száma, a folyó közelsége biztosítja a talaj megfelelő vízellátását, így kényesebb fafajok, is szépen díszlenek. Az új telepítéseket több lépcsőben valósítják meg, az igénybevett földterületen először kocsányos tölgyek telepítésével alaperdősítést végeznek, s az erdei termőföld kialakulásával a tölgyeket folyamatosan felváltják a mediterrán és a melegebb égöv különleges fafajaival. Gépkarbantartás a Tószegi Petőfi Tsz papirüzemében. A szükségessé vált nagyobb javításokat Is az utóbbi napokban végezték el a szakemberek Frissek voltak a jogalkotók Paragrafus Is serkent a hatékonyabb munkára Abban már kialakult a társadalmi egyetértés, hogy 1987-ben az elmúlt évinél többet és jobban kell dolgoznunk. A gazdasági teljesítmények fokozása azonban nem pusztán elhatározás dolga. Az előrehaladást, sok egyéb mellett, a munkajog eszközével is serkenteni kell. Milyen jogszabályok késztetik hatékonyabb munkára a gazdálkodó egységeket és a munka- vállalókat? Erről beszélgettünk Törőcsikné dr. Gulyás Gabriellával, a Szolnoki Munkaügyi Bíróság bírójával. — Először is azt kívánom elmondani, hogy a közvélemény némi késésben van — kezdte a válaszadást a bírónő. — Ugyanis a jogszabályok legtöbbje már 1986 november elsejétől hatályba lépett, nálunk azonban olyan ügy még nem fordult elő, amelyik a már élő törvény alapján keresné az igazságot. Mindenesetre ez a lépéselőnyünk arra jó lesz, hogy már az új esztendő első napjaitól éljenek a munkafegyelmet erősítő jogi lehetőségekkel a munkaadók. — Ügy gondolom, a fokozottabb jogi védelmet a munkavállalók is igénylik, hiszen az átszervezések során nem egyszer kerül kenyértörésre a sor: olykor évtizedes munkaviszonyt kell megszüntetni vállalati érdekből. — Valóban így van és ilyenkor a dolgozó felemlegeti az Alkotmányt, amely biztosítja valamennyi állampolgár munkához való jogát. Nos, ezen csorba nem esik; a munkához való jogot valóban előírja az Alkotmány, ám nem garantálja a munkahelyhez való jogát senkinek. A közelmúltban ezt példázta az egyik esetünk: a dolgozó felmondott a munkahelyén, letöltötte a felmondási időt, ám a számításai nem váltak be, vissza akart menni az elhagyott munkahelyére, ahol tudomása szerint az állását még nem töltötték be. Nem fogadták vissza, a „hűtlen elhagyást” nehezményezte a vállalat — joggal. Mi a munkáltatónak adtunk igazat. — Milyen jogszabályok védik a munkaidőalapot? — Először is az évi 255 munkanapot mindenki köteles ledolgozni. Ha az ünnepek miatt ennél kevesebb lenne a munkanapok száma, akkor szabadnapokat kell rendes munkaidővé előléptetni és így kiegészíteni 255 munkanaposra az esztendőt. Ugyancsak a folyamatos munkavégzést szolgálja az a rendelkezés Is, amelyik a szabadságolásokról intézkedik: az alapszabadság kétharmadát egyben kell kiadni, kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére lehet a szabadságolást biztosítani. A munkahelynek szabadságolási tervet kell készíteni, amelynél a lehetőségekhez mérten kell figyelembe venni a dolgozók kívánságát. Ez korábban is így volt, ám a gyakorlat fellazította a szabályokat. Olykor elég volt betelefonálni és máris kiírták a kért szabadságot. Ha a munkáltató nem járul hozzá a szabadság kiadásához, a távollétet igazolatlannak kell tekinteni. — Ennek milyen következményei vannak? — Bizonyos juttatások igazolatlan naponként negyedükkel csökkennek; így a természetbeni juttatást, a beszerzési kedvezményt és a nyereségrészesedést kell negyedelni. Aki három egymást követő napon át igazolatlanul hiányzik a munkahelyéről, annak a munkaviszonya az utolsó letöltött munkanappal megszüntethető. Egy példát erre: egy fiatalembert a szerelme rabolta el 10 napra, a hölgy szakítással fenyegetőzött, ha a férfi ott hagyja, nem hagyta el: a szerelme megmaradt, de a munkahelyét elvesztette... — Miként próbálja a jog segíteni azt a törekvést, hogy a 8 óra munkaidőt valóban munkával töltsék a dolgozók? — A munkáltatók munkaidőben csak akkor engedhetik el a dolgozót, ha a feladat munkaidőn kívül nem végezhető el. Ha engedéllyel van távol valaki, a távoliét idejére munkabér nem fizethető, ha lehetőség van rá, megállapodhatnak abban is, hogy a munkahely falain kívül töltött időt a dolgozó munkaidőn túl ledolgozza. Ez persze megegyzés dolga, ahhoz nem ragaszkodhat senki, hogy az ő túlmunkájáért akár egy egész szalagot indítsanak be. — Az alkoholfogyasztás tilalmáról sok szó esik mostanában. Erre milyen jogi szankciók vonatkoznak? — A Minisztertanács rendeleté intézkedik erről. Kulcsmondata: a munkahelyen szeszesitalt árusítani és fogyasztani tilos! A munka- védelmi felügyelőség, a rendőrség, a közterületfelügyelőség és az illetékes kereskedelmi felügyelet segít betartani a rendeletet, de a végrehajtás a munkáltató legfőbb érdeke! Egyéb iránt újat nem tartalmaz e rendelet, mivel eddig is előírás volt, hogy a dolgozó köteles munkaképes állapotban megjelenni a munkahelyén, és ebben az alkohol tilalma is benne foglaltatott. Egyebekben a kollektív szerződések tartalmazhatnak e rendeleteknél szigo- f^ibb előírásokat is. — Apropó kollektív szerződés: milyen komolyan kell venni a munkahelyek házi törvényeit? — Amennyiben a kollektív szerződés jogszabályellenes kitételt nem tartalmaz, úgy a törvény előírásáaival egyenrangú kötelező hatály- lyal bír. Mi a döntéseinknél mindig is ilyen komolysággal vesszük figyelembe. A szigorodó munkafegyelem minden bizonnyal megnöveli a munkahelyeken az összekoccanások számát a vezetők és a beosztottak között. A munkajog természetesen védi a vezetői tekintélyt is; az a dolgozó, aki rágalmazza felettesét vagy becsületsértésre vetemedik, akár bírósági vagy szabálysértési eljárás során is felelősségre vonható, de a munkahelyi fegyelmi mindenképpen kijár neki. A hatékonyabb munkavégzéshez tehát — úgy gondolom — a jogi feltételek biztosítottak. Üj elvek, új alkalmazások és új emberek a számítás- technikában címmel ifjúsági számítástechnikai konferenciát rendeznek április 10—12. között Kecskeméten. A Kalmár Lászlóról elnevezett tanácskozásra egyetemi, főiskolai hallgatók, illetőleg tanulmányaikat tíz éven belül befejezett, a szakterületen dolgozó fiatalok jelentkezését várják. A konferencia rendezői előnyben részesítik azokat, akik előadás keretében bemutatják saját, illetve közösségük eredményeit. Az átlagosan 20 perces előadások Január 11-ón ismét felcsendül a szolnoki utcákon a munkásörök indulója: „Nézd a mi hadseregünket, a büszkét, itt jön a fegyveres munkás csapat...” Névadójuk, F. Bede László emléktáblája és a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzása után kezdődik évzáró-évnyitó egységgyűlésük. Ezt a rendezvényt követi majd a jászberényi, a karcagi és a törökszentmiklósi murikásőr egységek számvetése. Mindenhol kibontott csapatzászló alatt tisztelegnek a szűkebb haza dolgozói előtt. Díszmenetük immár évről évre ismétlődik, hagyományszámba megy. Alapvetően az egységgyűlések témaköre sem tér el a megszokottól. A vezető párt- és állami testületek képviselői, a meghívottak, a családtagok előtt ismertetik a parancsnokok azt, hogy egységük tagjai miként teljesítették pártmegbízatásukat, és milyen feladatokat tűznek maguk elé. Most talán a korábbiaknál is bensőségesebb lesz ezeknek az egységgyűléseknek a hangulata, mert a testület megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepli. Nem kísérik ezt az évfordulót látványos rendezvények, szerényen, a testülethez illő egyszerűséggel ünnepelnek a munkásőrök. Ez alkalommal külön tisztelet övezi az alapítókat, akik közül ' száznegyvenkettőt köszöntének megyénkben is. Megérdemlik a köszöntő szavakat, hiszen bátorság, tudatos politikai kiállás kellett annak idején ahhoz, hogy fegyverrel és felvilágosító szóval egyaránt segítsenek felszámolni az ellenforradalom okozta károkat, megteremteni a normális életet. Nagy idő egy ember életében harminc év. Ha csak a felnőttként leélt éveket, tekintjük, jószerével egy emberöltő! Bizony, ezalatt az idő alatt őszbe csavarodott a testület legtöbb alapítójának a feje, tétovábbak lettek mozdulataik, mégis ott vannak a megerősödött, korszerű haditechnikával felszerelt a nem Neumann-elvű számítógép-architektúrák, az osztott intelligenciájú rendszerek méréstechnikai, távközlési alkalmazásai, irodai és postai automatizálás, a számítástechnika a nyomdászatban, a mezőgazdaságban, és a robottechnika témakörét ölelhetik fel. A konferenciára beküldött dolgozatok kötetben is megjelennek. Az előadásokat január 20-ig a Neumann János Számítógéptudományi Társaság címére kell beküldeni (feltüntetve: Kalmár László Konferencia), 1368, Budapest, 5. PL: 240. — Pb — Előadók előnyben Számítástechnikai ifjúsági konferencia
