Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-06 / 4. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JANUAR 6. Értelmet adni az életnek Otttanra találtak — Őszi románcok — Dolgozhatnak is határát. Én megittam a bort is, nem húzódtam el a szebbik nemtől se, a hasam is kedvelem, de mindent csak mértékkel. Most mán inkább hatszor falatozok naponta, mint háromszor, mert így egészségesebb. Az otthonban akadnak szerelmek, sőt házasságok is, bár általában ezek az őszi románcok nem tartósak. A kivételek közé tartozik a 82 éves szolnoki Barta István és felesége Rózsa asszony, akik 1973. március 23-án esküdtek örök hűséget egymásnak. Azóta a ma már két nyolcvanon felüli ember egymás életének értelme, támasza. — Miután a feleségem meghalt, — sorolja Pista bácsi, — úgy alakult a sorsom, hogy bejöttem az otthonba. Itt ismerkedtünk, majd házasodtunk össze. Volt egy lányom is, amíg ő élt, megmeglátogatott. A vejem beteges, kórházban feküdt sokáig, az unokám pedig nem jön. Szerencsére, akad egy jó cimborám, volt munkatársam, ő jár ki évente párszor hozzám. A kerítés mögött haragoszöld fenyőfák kémlelik a messzeséget. Méltóságteljesen tűrik foltozott, fehér takarójukat, amellyel a hóesés borította be őket. Valaha ezt a részt Papucsos kertnek hívták, ma pedig a hivatalos titulusa Mezőtúri Egyesített Szociális Intézmény, noha hoz nem bírtam. Itt viszont mindig történik valami, és jobban múlnak a napok. — Hazalátogatott azóta? — Nem, de ne is vigyenek ilyen hidegben. Pénteken is bejöttek hozzám a gyerekek, szóval jó ez így nekem ... Ot még csak meg-megnézi valaki, de a pörge, kackiás A gazda szeme a jószágon. Ványai Miklós a-kolbásznak valókban gyönyörködik a köznyelv egyszerűsítő tömörséggel csak szociális otthonként emlegeti. A kíváncsiskodó kívülről el sem hinné, hogy itt valóságos város épült a városban, amelyben 165 idős ember elhelyezéséről gondoskodnak. Azért ez az intézmény többet jelent mint csupán csak gondoskodást, hiszen aki bír és akar — dolgozhat, így napról napra kézzelfogható értelmét látja fáradozásának. Hátul az udvarban hizlalda, lévén az otthon sokféle tekintetben önellátó. Gazda sízeme hizlalja a jószágot alapon Ványai Miklós az etetés után éppen a jó étvágyai malacokban gyönyörködik. Itt mindig történik valami, Törőcsikné Erzsiké néni szerint — Tizenkét éve adtak be, és azóta az élettársammal lakunk itt egy szobában. Korábban a téeszben szintén állatgondozó voltam, és szerencsére nem szakadtam el ettől a foglalkozástól. — Mikor kel? — Én-e? Háromkor, mert tovább nem fog az ágy. — Látogatja valaki? — Két testvérem van, de bizony ők felém sem néznek. Az öreg tanyát, ahol felnőttem, már lebontották, a szüleim sem élnek, így innen nekem nincsen! hová mennem. Bár az élettársam rokonai olykor felkeresnek bennünket, sőt arra is adódott példa, hogy meghívtak hozzájuk ... Mindenki sajnos nem bír már dolgozni, de hát ez nem is kötelező. A 72 éves Törő- esik Károlyné, Erzsiké nénit ágyhoz kötötte a baj. Négy fiút nevelt fel, és most február 25-én mégis már egy éve lesz, hogy az otthon lakója. — Nem kellett a gyerekeknek? — Jaj, másról van itt szó. Érszűkület miatt amputálni kellett térd alatt az egyik lábam, de képtelen vagyok megszokni a műlábat. A mezőtúri fiamhoz húzódtam, náluk éltem pár évig. Ott az volt a baj. hogy ők is, mint a legtöbb fiatal, reggeltől estig dolgoztak, így egész nap magamra maradtam a lakásban. Beszélni, ha csak a falakhoz nem szóltam, másbajszú Temesvári Pál bácsit már nem. Az idős ember szellemileg ma is friss, és érkezésünkkor éppen olvasott. — Tiszainokán, meg annak határában telt el az életem. Ügy alakult, hogy előbb az egyik fiamat temettem el, 53 évesen, majd a másikat, akinek még annyi se, csak 46 esztendő jutott. A csapásokat az asszony se bírta ki, utánuk halt. — Korábban egyedül mor- zsolgatta a napokat? — Ügy, mielőtt három éve ide behúzódtam. Féltettek az ismerősök: jaj, hogy marad meg magában! Nem reszket a tolvajoktól abban az irdatlan pusztaságban, mivel tanyasi ember vótam. Nem féltem én. noha egy azért felkeresett, és meg is lopott alaposan. — Kicsoda? — A sors. Szigorú lett hozzám elvitte a családom, engem itt hagyott, de magával cipelte a fiatalságom. Hát ez csúnya tolvajlás vót! Mert ha hiszi, ha nem én a tizedik évtizedembe léptem, és január 20-án a 91-et töltöm. Igaz, van két unokám is, de hát... — legyint egyet. — Pali bácsi szerint van a hosszú életnek valamilyen titka? — Hajaj! Hogyne lenne! Nem más az mint egy mondat: tudni kell mindennek a Tudni kell mindenben álljt parancsolni. Ez a hosszú élet titka, magyarázza a receptet a 91 esztendős Temesvári Pál — Nekem két gyerekem él — veszi át a szót a tündéri kedvességű Rózsa néni. — Ok el-eljönnek, de hát mesz- sze sodorta őket a sors, az egyik Zalaegerszegen, a másik meg Pesten lakik. Pista bácsi 82 évesen is az intézet egyik legkülönlegesebb lakója. Számtalan tüdőgyulladása volt, sőt egy ízben az itteni orvosok a klinikai halálból hozták vissza. — Ebben a korban már az ember nem előre szeret nézni, hanem hátra, bár azért a jövőre is gondolni kell — mondja Rózsa néni — Megcsináltattuk a síremlékünket a mezőtúri temetőben: az a kívánságunk — legyenek bárhol, bármerre a szeretteink, — egymás mellé tegyenek bennünket, majd ha menni kell, mert mi már örökre összetartozunk... Noha az átlagéletkor magas, majdnem hetven év, az itt lakók harmada naponta hosszabb-rövidebb időt önkéntes alapon dolgozik. A varrodában, a mosodában, a gazdasági udvarban, jó idő esetén a kertben. Igaz. mindezért pénz is jár, amely évente a hatezer forintot is elérheti. A többség rádiózik, olvas, televíziót néz, tanyá- zással, beszélgetéssel tölti az időt az ízlésesen berendezett, meleg otthonban. D. Szabó Miklós A Barta házaspár ízlésesen berendezett szobájában Fotók: N. Zs. Szállítás előtt, naponta kézzel válogatják át a fejeskáposztát az asszonyok a Szolnok és Vidéke Áfész szolnoki leányvállalatának Téglagyár úti telepén, és megtisztogatják a külső, károsodott levelektől. Az árusítóhelyekre csak egészséges, szép példányok jutnak el (Fotó: Korényi) Sportolnak, kirándulnak, pihennek — ingyen Szakmunkástanulók gyógyüdiilése A SZOT nemcsak a felnőttek és az általános iskolások, hanem a szakmunkástanulók évenkénti beutalásáról is gondoskodik. Nyaranta mintegy nyolcezer szakmunkástanuló pihenhet Velencén, Balaton- szemesen, Siófokon, valamint Űjhután. Télen pedig szintén a SZOT szervezésében kéthetes ingyenes gyógy- űdülésben részesülhetnek. Korábban éveken át a zempléni fenyvesek között fekvő új hutai Szakmunkás- tanuló Üdülő — októbertől májusig tartó háromhetes csoportokban — fogadta a levegőváltozásra szoruló fiatalokat. A tapasztalat azonban azt bizonyította, hogy a szakmunkásképző iskolák nem szívesen engedték el három hétre tanulóikat. másrészt voltak olyan hónapok — főleg a tanév első és utolsó harmadában — amikor kifejezetten ellenezték a beutalást, attól tartva, hogy a fiatalok lemaradnak a szakmai, vagy az elméleti oktatásban. így az újhutai háromhetes szakmunkástanuló beutalást évről évre nehezebben lehetett megszervezni. Két éve döntés született, hogy a hegyvidéki üdülést ieénylőket január hónapban egyazon kéthetes időpontban a legcélszerűbb beutalni, de nem a felnőttek között, hanem külön csoportokban, így jöttek számításba a gyermeküdülők, amelyekben 1985 januárjában pihentek először az általános iskolások helyett a szakmunkás- tanulók. Az idén január 13—26 között fogadják a SZOT gyermeküdülői a szakmunkástanuló fiatalokat, összesen hatszáz vidéki szakmunkás- tanuló utazhat koedukált csoportokban öt gyermek- üdülőbe. A szervezéskor arra is ügyelni kellett, hogy a fiatalok téli időben lehe-r tőleg ne utazzanak nagyon távolra. így kerülnek a szabolcsiak Parádfürdőre, a zalaiak a Sopron közelében fekvő Röjtökmuzsajra, a Pest megyeiek a vasi Mi- kosszéplakra, a csongrádiak a zalai Ormándkastélyba, míg a nógrádi tanulók a Pest megyei Tóalmásra. A szakmunkástanulók térítésmentes beutalóit az illetékes megyei tanácsok művelődési osztályain keresztül juttatta el a SZOT a fiatalok iskoláiba. A személyek kiválasztásában mindenütt közreműködtek az egészségügyi szakemberek. Az említett öt gyermek- üdülő hatalmas parkkal körülvett, korszerűsített kastélyépület, ahol a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelő vonzó program várja a két hét alatt. A cél az, hogy sokat tartózkodjanak a szabad levegőn, sportoljanak, kiránduljanak. A programban gyalogtúrák, buszutak, sport- és játékos vetélkedők, ismeret- terjesztő előadások, filmvetítések, jelmezversenyek, „Ki mit tud?” és természetesen diszkó is szerepel. Valamennyi üdülőben társalgó, játékszoba, könyvtár, Tv, személyi számítógép és sport-felszerelés egyaránt megtalálható. A szakmunkástanulók az üdülőbe utazáskor diákigazolvánnyal 50 százalékos vasúti kedvezményt vehetnek igénybe. Csoportosan utaznak, nevelők kíséretében. Mogűrzlk műemlék Jellegét Madárvárta lesz a bagimajori szélmalomból A felújítás már megkezdődött Madárvártát alakítanak ki a bagimajori szélmalomban — adta hírül a Vasárnapi Hírek két nappal ezelőtt. A részletekről Lörincz Istvánt, a Középtiszai Tájvédelmi Körzet vezetőjét, a Magyar Madártani Egyesület főtitkár- helyettesét kérdeztük. — Bevallom, madarásztársaimmal már régen szemet vetettünk az ősi kunhalmon árválkodó szélmalomra, csak a hasznosítására vonatkozóan nem tudtunk igazán jó ötlettel előállni, ugyanis a tájvédelmi körzethez nincs olyan közel, hogy egyszerűen „bekebelezhettük” volna. Az igaz, hogy a domb, amelyen ä malom áll — s melynek mélyén rézkori temető rejtőzik — 1980 óta természetvédelmi terület, mert olyan lö- szöspusztai növények élnek ' rajta, mint a kunkorgó árva- lányhaj és a taréjos búzafű. A szélmalom a felszabaduláskor még lisztet őrölt, de már régóta üres, s romlik, pedig ipari műemlék. Kár volna érte, ha végleg elpusztulna, hiszen hazánkban eredeti állapotában talán ha egy tucat szélmalom található. Vagy ha nagyon szigoijúak akarunk lenni, talán még annyi sem, hiszen a legtöbbjükben vendéglőt, presszót, vendégfogadót alakítottak ki. — Hogyan született meg az elhatározás, hogy madárvár- ta legyen a bagimajori szélmalomból? — A körülmények segítettek; az Ös-Tisza medrében halastavakat alakított ki néhány éve a rákóczifalvi Rákóczi Tsz. S a halak nemcsak a halászok, hanem a madarak örömére is nevelkednek. Mert hamarosan megjelent a nagykócsag és a kanalasgém, a barna rétihéja, a halászsas, s a tocsogók szélén gulipánpárok költenek rendszeresen. Madárvonuláskor a legritkább hazai fajokat — darut, bütykös ásóludak, nyáriluda- kat, havasi partfutót is megfigyeltek a tavaknál. A malom pedig a legközelebbi tó medrétől, mindössze .100 méterre található. — Milyen lesz ez a madárvárta a szélmalomban? — Messzemenően tiszteletben tartjuk az épület ipari műemlék jellegét. Ezért tervünk az, hogy a malom hiányzó részeit megpróbáljuk kiegészíteni. A felújítás tulajdonképpen már elkezdődött, a tető új zsindelyt kapott az ősszel. Ügy gondolom, az épületből és környékéről akár 5—10 megszállott természetimádó is figyelheti egyszerre ideális körülmények között a madarak életét. Az edeális körülmények persze nem az elhelyezkedésre vonatkoznak, mert lehet, hogy csak gumimatracon fognak majd aludni. — A felújításhoz szükséges pénz honnan kerül elő? — A kengyeli tanács. a megyei tanács, az Országos Műemléki felügyelőség és valamilyen mértékben a Gabonaipari Tröszt is hozzájárul a munkálatokhoz. A helyreállítás megszervezésére a Magyar Madártani Egyesület megyei csoportja vállalkozott dr. Kádár György főorvos vezetésével. Elkészülte után az ő kezelésükben lesz a madárvárta. — E —
