Szolnok Megyei Néplap, 1987. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

A TARTALOMBÓL II Központi Statisztikai Hivatal jelentése fl kezdet a legnehezebb Befútta az utat a hó... Művészeti nevelés felső fokon Fiatalokról, fiataloknak Házunk tája _____ t n:2.10h SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJALEGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. 26. sz., 1M7. jan. 3i., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Sarlós István Szolnok megyében Munkásgyűlás a Tisza Cipőgyárban Tegnap Szolnok megyébe látogatott Sar­lós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Országgyűlés elnöke. Szol­nokon, ,a megyei pártbizottságon Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titká­ra, Mohácsi Ottó, a Szoinok Megyei Tanács elnöke és Földest István, az MSZMP KB munkatársa köszöntötte a vendéget. Sar­lós István a megyei tanács székházában Szolnok megye országgyűlési képviselőivel találkozott, melyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is. Bugán Mihály, a képviselőcsoport vezetője, a me­gyei tanács elnökhelyettese ismertette a megye képviselőinek tevékenységét. El­mondta, hogy a képviselőcsoport tagjai va­lamennyien igyekeznek megfelelni válasz­tóik bizalmának, lelkiismeretességgel és nagy közéleti felelősséggel vesznek részt körzetük életében, s véleményük ott van minden jelentős döntésben. Ezután Sarlós István munkajellegű tájékoztatót tartott a parlamentnek arról a tevékenységéről, me­lyet az országgyűlési ülésszakok között vé­gez. Sarlós István a megyei képviselőcsoport tag jaival a megyei tanács vb termében A látogatás következő ál­lomása a Martfűi Tisza Ci­pőgyár volt, ahová a vendé­geket elkísérték a megye ve­zetői is. A cipőgyárban az Országgyűlés eilnökét Maczó László vezérigazgató és Telek Zoltán az üzemi párt­bizottság titkára fogadta, majd a vezérigazgató tájé­koztatta terveikről és felada­taikról. A házigazda el­mondta, hogy az idei évkez­det Martfűn is döcögött; a mostoha időjárás miatt két és fél napos lemaradást „szedtek össze” úgy, hogy a január 16—i munkanapot át is keHett helyezni. Február 7-én, szombaton törlesztik a dolgozók ezt az „adósságu­kat”, a többit szeretnék még februárban, ám a negyedév végére mindenképp. Napi gondnak — vagy inkább bosszúságnak — számít, hogy 20 ezer pár cipő van a rak­tárban fűző hiánya miatt. Márpedig a cipő fűző nél­kül — nem cipő, így sürgős külföldi importtal oldják meg a „pentdihiányt”. Ilyen apróságnak tűnő probléma miatt az élesedő konkurren- eiaharcban ibizony számot­tevő üzletek hiúsulhatnak meg, érthető hát, hogy Sar­lós István élénken érdeklő­Uzemlátogatáson — ismerkedés a cipőgyár modelljeivel dött a felelősök kiléte felől. Az üzemlátogatás során a Ivendégek szemtanúi lehet­tek annak, amiről a vezér- igazgatód tájékoztatóban szó esett; a szalagról lekerülő termékek valóban olyan ní­vót képviselnek, amelyek megáldják a helyüket a fej­lett ipari országok üzletei­nek polcain is. A sport- és utcai cipők széles választéka bátoríthatja a gyár vezetőit arra, hogy az idei esztendő­re jelentős exportnövelést tervezzenek, és az éves be­vételi tervüket négymildiárd- ra emeljék. Aki a vásárló szemével járt a gépsorok között, örömmel vehette tu­domásul, hogy az év végére a Tisza Cipő boltjainak szá­mát ötvenre kívánja emelni. Az Országgyűlés elnöke dél­után részt vett a Tisza Ci­pőgyár művelődési házában rendezett munkásgyűlésen. (Folytatás a 4. oldalon.) Megválasztották a tisztségviselőket Ma: országos békekonferencia Tegnap az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tartott az Országos Béketa­nács A harmadrészt új ta­gokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tiszt­ségviselőit és 36 tagú elnök­ségét. A választási gyakorlat új elemeként a testület már a ma kezdődő XI. Országos Békekonferencia előtt meg­választotta vezetőségét. Az ülésen Sebestyén Nán- domé felmentését kérte az Országos Béketanács elnöki tisztségéből. A mozgalom ve­zető testületé — megköszön­ve több évtizedes békemoz­galmi tevékenységét — helyt adott kérésének, és tisztelet­beli elnöki címet adományo­zott neki. Az Országos Béketanács új elnöke dr. Szitányik B. Lász­ló, az Országos Frederic Jo- láot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóin­tézet főigazgató-főorvosa, egyetemi tanár lett. Elnök- helyettessé Balogh Andrást, az MSZMP Politikai Főisko­lájának tanszékvezető egye­temi tanárát, a történelem- tudomány kandidátusát, az OBT Fejlődési Bizottságának elnökét választották, és el­nökhelyettesi tisztségében megerősítették Bárd Andrásit, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának osztályvezetőjét, valamint Boldizsár Iván írót, főszerkesztőt. Az Országos Béketanács főtitkára továbbra is Bara-, bás Miklós, titkára Fodor István és Horváth Éva. A megválasztott tisztségvi­selők és az elnökség nevében Sztanyik B. László mondott köszönetét a Béketanács tagjainak a bizalomért. Az Elnöki Tanács az Or­szágos Béketanács Elnöksé­gének javaslatára a béke­mozgalomban (kifejtett ered­ményes tevékenysége elisme­réseként több aktívát tün­tetett ki. Előítéletek nélkül tárgyalni Szovjet eajtó> tájókoztató Bécsben a KB üléséről Már pénteken tájékoztatta az SZKP KB üléséről1 az eu­rópai utótalálkozó résztve­vőit, majd a nemzetközi saj­tót Bécsben Anatolij Koval- jov, szovjet első külügymi­niszter-helyettes. A Szovjet­unióban elindított változá­sok alapvetőek, az élet, a társadalom minden területé­re kiterjednek és visszafor- díthatatlanok, hangoztatta, kiemelve: jóllehet a teljes ülésen a belpolitikai kérdé­sek álltak előtérben, a fo­lyamatban levő változások nagymértékben meghatároz­zák a szovjet külpolitikát is. Kovaljov rámutatott, hogy a helsinki folyamat már bizonyította életképességét. A feladat az, hogy a 35 ál­lam a régi előítéletek nélkül tárgyaljon — nem tekintve a másikat eleve ellenfélnek. Szovjet—amerikai megbeszélések Haladás Genf ben Néhány vonatkozásban ha­ladás mutatkozik a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sok közös dokumentumter­vezeteinek egyeztetésében — jelntette pénteken a TASZSZ. A szovjet hírügynökség ezt abban a hírében közölte, amelyben a nukleáris és űr­fegyverekről folytatott meg­beszélések e heti üléseiről számolt be. Ebben az idő­szakban munkatalálkozókat tartottak mindhárom téma­körben: az űrfegyverekkel, a hadászati támadófegyverek,- kel és a közepes hatótávolsá­gú nukleáris eszközökkel fog­lalkozó csoportban. Hz alapítókhoz méltóan Számvetés a Munkásőrség megyei törzs ónól A Megyei Művelődési és If­júsági Központban tartották tegnap este a Munkásőrség megyei törzsének és a köz­vetlen szakalegységeinek év­záró-évnyitó gyűlését, me­lyen részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titká­ra; Barta Gyula, a Munkás­őrség országos parancsnoká­nak helyettese; Bozsik János vezérőrnagy, a Belügyminisz­térium osztályvezetője; az (1956-ban Munkás Tiszti Szá­zad néven szereplő karhatal­mi alakulat több egykori tag­ja; a fegyveres erők és tes­tületek, a megyeszékhely po­litikai-társadalmi és gazdasá­gi életének képviselői; a munkásőrök családtagjai. A Himnusz elhangzása után Zsilka Sándor, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese nyitotta meg a gyűlést, majd Zsovák Lász­ló, a Munkásőrség megyei parancsnoka tartotta meg beszámoló jelentését. Beveze­tőül — az utóbbi harminc (Folytatás a 4. oldalon.) Az évzáró-évnyitó gyűlés résztvevőinek egyik csoportja Ölési tartott az Elnöki Tanács Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület, megtárgyalta a Minisztertanács előterjeszté­sét, módosította a szabály- sértésekről szóló 1968. évi I. törvényt. Az új jogi szabá­lyozás az Országos Munka- védelmi Felügyelőség, vala­mint annak fővárosi, me­gyei felügyelőségei szabály­sértési hatósági jogkörét ál­lapítja meg. Az Elnöki Tanács áttekin­tette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampol­gársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar ál­lampolgárság megszerzésé­re, megszüntetésére irányuló, megnövekedett számú kérel­mekben a döntéseket az ál­lampolgárságról szóló tör­vény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szem­pontok indokolták. A határo­zatok meghozatalát a bel­ügyi, a tanácsi és a külkép­viseleti szervek gondos elő­készítő munkájukkal segítet­ték. A kegyelem gyakorlá­sára az Elnöki Tanács részé­ről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körül­mény miatt — súlyos beteg­ség, nehéz családi helyzet esetében — vagy más rend­kívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a dön­tések előkészítését az igaz­ságügyi szervek a törvé­nyességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték.

Next

/
Thumbnails
Contents